Vegyi Ipar, 1935 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-20 / 1. szám
[ XXXIV. évfolyam 49 VO1— Budapest, 1935. január 20. Golf/&*1 -172/73 1. szám. V./ Megjelenik minden hó 15-én és 30-án — Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Mesterutca 11 sz. — Hirdetési ár, egy hasáb millimétersoronkint 0*30 pengő. Külföldi hidetéseknél 0 40 pengő. — Magyar postatakarékpénztári számlaszám 48.4^6. — Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Telefoni 43—1—76.VEGYI IPAR A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. — Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. — Jahresabonnement: 24.— Pengő. — Redaktion und Administration : Budapest, IX., Mesterutca 11. Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 0 30 Pengő. Auslandsanzeigon 0.40 Pengő. — Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr. 48.466, — Redaktions- und Administrationstelefon: 43—1—76. EEEE Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Dubovitz Hugó 1883-1935. A magyar vegyészeti iparnak és a magyar vegyésztársadalomnak nagy hazottja van. Dr. Dubovitz Hugó okleveles vegyészmérnök, törvényszéki és rendőrségi hites vegyész, aMagyar Kémikusok Egyesületének alelnöke és tiszteletbeli tagja, a Mérnöki Kamara választmányi tagja, magánmérnök, stb. az európai hírű zsiradékkémikus újév reggelen életének 52-ik évében szívattak következtében hirtelen elhunyt. Dubovitz Hugó 1883. szeptember hó 16-án Budapesten született. Elemi- és középiskolái Budapesten végezte. Szakkiképzését 1901—1905. években a budapesti kir. József-műegyetemen kapta, ahol 1905-ben vegyészmérnöki oklevelet nyert. Még jóformán kezében sem volt a diploma, amikor már a Flóra első magyar sztearingyertya- és szappangyár v. I. mint laboratóriumi vegyészt alkalmazta. Mi sem mutatja jobban Dubovitz nagy tehetségét, mint az, hogy három évvel később már a gyár műszaki igazgatója. Közben 1907-ben megírja műszaki-doktori értekezését . Nitrogénoxidok hatása a zsírokra, különösen a technikai szteamnra címen, amely értekezéssel mérnökdoktori címet nyer. Első állása végleg megmutatja neki az utat, amelyen egész tevékenysége a továbbiakban halad és amely után — a zsiradékkémia útján — Dubovitz találmányai jelentős útmutató látják. 1911-ben addigi működési helyét felcseréli a »Turul- mészárostermékek feldolgozására alakult r. t. műszaki igazgatói állásával, amely pozíciójában kezd el foglalkozni a zsiradékiparnak az ideig még Magyarországon meg nem honosodoa ágaival, így az olajfinomítással és ételzsír-gyártással. 1912. december 1-én egy szerencsétlen géprobbanás következtébenúlyos sérülés éri, úgy hogy gyári működését meg is szakítja és a magánmérnöki pályánértékesítinagy tapasztalatait. Dubovitz munkájának nagy jelentősége tulajdonképpen ezzel veszi kezdetét. 1913. január 1-én megnyitja vegyészeti laboratóriumát és mérnöki irodáját. Ekkor már neve túlnőtt az ország határain, úgy hogy az új irodának szaktanácskérés céljából nemcsak a hazai cégek és hatóságok, de a külföldiek is gyakran látogatói. A bekövetkező világháborúban kétirányú munkásságot fejt ki. Egyrészt laboratóriumát fejleszti nagyra. Most már nemcsak magánmegbízásokat teljesít, hanem úgyszólván valamennyi háborús »központ« vegyi vizsgálatait is végzi. Mi sem jellemzi jobban mérnöki irodájának nagyvonalúságát, minthogy ezidőben 12 vegyészmérnökkel dolgozik. Másoldalról a háborús szükségletek növekedése folytán vegyi és főkép zsír- és rokonipari gyárakat tervez és rendez be. Ezek java része — közülük nem egy egészen új elvek és konstrukciók alapján — még ma is működésben . Hn valakiről, úgy Dubovitzról el lehet mond hogy technicus non fit, sed nascitur«. Már kora ifjúságában erős hajlama volt a kémiához és fizikához és akárhányszor látták kis karosszékében ülve, 15 éves barátaitól körülvéve, amint a gőzgép szerkezetét magyarázta nekik. Nem egyszer zavarta meg a magyarázatot a konyha felől behallatszó dörrenés, ahol a tűzhely sütőjében a pöttömnyi vegyész szárígatja készítményeit. Mint a belvárosi reáliskola tanulója már többet tud a kémia tanáránál. Osztálytársai, akik a rossz pedagógus hírében álló és magyarul nem igen tudó tanárukat nehezen értik meg, Dubovitzot kérik, hogy a tanórák előtt a szerves kémiát a Múzeum-kertben adja elő nekik. Dubovitz Hugó több szabadalom tulajdonosa volt. Első szabadalmát 1908-ban kapta. Ennek tárgya: Olajsav átalakítása szilárd zsírsavakká. Későbbi találmányai: vízlágyító berendezés, mesterséges viasz, különféle mérő műszerek, uj szerszámok stb. Úttörő munkássága azonban és kiváltképp ni a sztearin nvc.r**« ec és fin remitására vonatkozik. Ezirántyú eljárásai európai hírt szereztek neki és a kémiai technológia alapvető irodalmának, az »Ullmann: Enzyklopedie der technischen Chemie« és a »Lunge—Bert: Methoden der technisch-chemischen Analyse« c. művek megfelelő fejezeteinek előkelő szakaszait képezik. Igen nagy szakírói munkásságot fejtett ki. Kis- és belföldi szaklapokban mintegy 2—3 száz szakcikket, 20—30 nagyobb értekezést irt. Cikkeinek egy része a Vegyi Iparban jelent meg. Könyvalakban megjelent önálló művei: Chemische Betriebskontrolle der Stearinfabrikation, 1910. Chemische Betriebskontrolle in der Fettindustrie, 1925. A szappangyártás. Vegyészeti kisipari cikkek gyártása I. Ez utóbbi könyve különösen közkedvelt volt és igen nagy példányszámban fogyott. Két évvel ezelőtt szívbaj támadta meg, amely lassanként elhatalmasodott rajta. Bár kifelé és családja előtt jóideig titkolta betegségét, hónapokkal ezelőtt a gyilkos kór levette lábáról. Ágynak dőlt, tüdőgyulladást kapott, amelyhez embólia járult. Egy hirtelen jött szívattak végzett vele. Dubovitz Hugó nemcsak kiváló vegyész, de jó ember és jó kolléga is volt, jóllehet, akik közelebbről nem ismerték, tartózkodó, látszólag rideg és nehezen felmelegedő egyéniségéből éppen az ellenkezőjét vélték kiolvasni, őt is utolérte a jóemberek végzete: a szíve ölte meg, az a szív, amely a mások bajával úgy együtt tudott érezni, amíg dobogott. Halála mély megdöbbenést és osztatlan részvétet kellett összes ismerői között. Nagynevű munkatársa síránál a Vegyi Ipar igaz fájdalommal és megilletődéssel hajtja meg a tisztelet és kegyelet lobogóját! TARTALOM: DUBOVITZ HUGÓ (nekrológ). ZSILINSZKY GÁBOR: Péti-só Egyiptomban (interjú). BRÜCKNER JÁNOS:1 hangosfilm gyártásának laboratóriumi fázisa. ULRICH H.: Flássaugyantok (II.). PÁLFFY LÁSZLÓ: Modern légyirtószerek. BAKTA GYÖRGY: Hipokloritos mosószerek. Legújabbronányok. Könyvismertetés. — Műszaki és vegyis jegyzetek. — Gyakorlat számára. — Vegyitermékkereskedő. — Chemische Industrie (német melléklet). Veil n. és Társa Budapest, VII., Wesselényi u. 32. Telefon: 46-226 Vegyészeti gyárak és laboratóriumok berendezése Anyagvizsgáló és üzemellenőrző készülékek. D.T. St. saválló kőedény. Geblersaválló zománcedény. Reagenciák, laboratóriumi cikkek és Heraeus-féle platinaeszközök állandó raktára. PARAFA és FISZ MINDEN CÉLRA ! Csőszigetelő héjak. Expandált parafalapok. Szakszerű zajtalanítás MOSKOVICS EMIL Budapest, VI., Berlini tér 3. sz. Telefonszám: 21—3—38. SPECIÁLIS JÁRMUÜZEM HERCZ és DR. BÍRÓ Szabadalmatlan áruszállító triciklik 300 lenti VEGYI GYÁRAK ÁLLANDÓ SZÁLL Budapest, VII., Csokonai u. 8. Tel.: It Laboratóriumi felszereléseket erdély és szaranalytikai mérlegeket gyárt I. rendű kivitelben újan saját mechanikai, üvegtechnikai és asztalos üzemben Siebert G. m. b. H. hanaui platinagyár képviselete és lerakata ALAPÍTÁSI ÉV 1899. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós méri Budapest, IX. Liliom utca 46. Tel.: 1. 335-744 »MERCK« és »KAM« vegyszerei vegytiszta minőségben. LINDNER DÁNIEL Trinumni isrmrinituiAit TECHNIKAI VEGYIANYAG.