Vegyi Ipar, 1937 (36. évfolyam, 1-24. szám)
1937-03-16 / 4-5. szám
Műszaki és vegyes jegyzetek Városi vámok. Megírtuk már 1936 elején, amikor Budapest polgármestere a városi vámokról szóló új szabályrendelettervezetet megküldte a gyáriparosok érdekképviseleteinek véleményezés céljából, hogy az új szabályrendelet-tervezet tervezői bizonyára nem is sejtették, hogy tervezetük a részletekben ellenkezik a józan ésszel, fittyet hány az egyenlő elbánás elvének és mai formájában valóságos merénylet az ipar élés a köz érdeke ellen, tehát leveendő a napirendről. Ha azonban a főváros, előttünk ismeretlen oknál fogva, mégis ragaszkodnék a városi vámok emeléséhez, akkor és ettől függetlenül is, a vámtételek újabb megállapításánál az árukat értékük szerint kell elsősorban osztályoznia, nehogy a vámemelés az egyiknek lényegtelen terhet jelentsen, a másiknak pedig tönkremenését idézze elő. Meg kell továbbá állapítania Budapest városi vámjának megnagyobbított körzetét, nehogy környékbeli, albertfalvai, pesterzsébeti, újpesti stb. gyárak, amelyeknek rendszerint Budapesten van központi irodájuk, mostoha elbánásban részesüljenek indokolatlanul pl. a váci útvégi stb. üzemekkel szemben, csak azért, mivel a vámsorompókat néhány méterrel közelebb vagy távolabb helyezték el. A városi vám emelését a főváros állítólag azért tartja szükségesnek, mivel szerinte azonos nívóra kell hozni a vasút érdekében a vasúti és autószállítmányok városi vámterhét, nehogy a városi ivámnál meglévő kedvezmény a vasútról az autó felé terelje a fuvarozást. A főváros érvelése azonban nézetünk szerint nem helytálló, mivel a környékbeli gyárak az iparcikkeket vevőiknek, városi raktáraikba vagy továbbfeladás céljából a vasúti állomásokra eddig sem szállították és a jövőben sem fogják vasúton szállítani, függetlenül a távolságtól, mert a vasút igénybevétele többszörös átrakodást tenne szükségessé. Helytálló tehát Éber Antal álláspontja: Szekértáborok fognak majd állani a vámhatáron azért, hogy a vámőrök és kocsisok eldöntsék, hogy a tízezer vámtarifatétel közül az elvámolásra kerülő áru melyik tétel alá tartozik. Ha a szabadkereskedelem nem valósulhat meg az ország határain létesített vámhatárok következtében, az Éber szerint, hibás közgazdasági politika eredménye, de hogy magát a fővárost egy második vámhatárral vesszük körül és ezen a vámhatáron 10.000 vámtarifa alkalmazását írjuk elő, ez a főváros iparának és kereskedelmének legnagyobb kárára van. Tudományegyetem. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Bay Zoltán volt szegedi m. kir. Ferenc József tudományegyetemi nyilvános rendes tanárnak a budapesti kir. m. Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán az „Atomfizika“ című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségében megerősítette. Mérnöki Tanács. A m. kir. iparügyi miniszter a Budapesti Mérnöki Kamara, továbbá a m. kir. József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem jelölései alapján többek között Erszt Kálmán dr. vegyészmérnök, m. kir. ny. kisérletügyi főigazgatót és Nalmy Gyula vegyészmérnök m. kir. kormányfőtanácsost az újjáalakított Mérnöki Tanács tagjaivá három év tartamára kinevezte. A gumiipar fejlődési irányai. A kémikusok egyesületében Klein Pál dr. a Magyar ruggyantaárugyár r. t. vezérigazgatója ,,A gumiipar fejlődési irányai“ címen előadást tartott. Bevezetésül röviden vázolta a gumigyártás történetét, majd a világ nyersgumifogyasztásának statisztikáját ismertetve, megállapítja, hogy míg az Egyesült Államokban az 1 fejre eső gumifelhasználás 1936-ban 4.67 kg-ot tett ki, ez a fejkvóta nálunk mindössze körülbelül 0.27 kg volt. Ha azonban az abroncsozásra felhasznált nyersgumit kikapcsoljuk, abroncsozáson kívül eső célokra 10000 nemzeti jövedelemre számítva, csaknem egyenlősúlyú nyersgumifelhasználást találunk a két országban. A hazai gumiipar további fejlődését tehát csak az automobilizmus növekedésétől, az általános jómód emelkedésétől és a guminak kutató munka útján új felhasználási területekre való bevezetésétől várja. A tudomány mai állásának ismertetése után megállapítja, hogy a mesterséges kaucsuk ma még sokkal drágább, mint a természetes gumi. Huszonöt év határkövénél, Zoltán Sándor, a „Hajnal” ipari rt. igazgatója elérkezett 25 éves szakmabeli tevékenységének fordulójához. A soroksári úri kis üzemet éles előrelátással, alapos felkészültséggel a gubacsiak modern vegyészeti üzemmé fejlesztette, amelynek pipereszappan, kozmetikai cikkek, mosószappan, háztartási vegyészeti cikkek, sósborszesz stb. gyártmányai becsületet szereznek a magyar kéz munkájának. Zoltán Sándornak, aki megérdemli, hogy meghajtsuk előtte elismerésünk zászlóját, őszinte szívből kívánjuk, hogy még sokáig munkálkodhasson erőben, egészségben a vezetése alatt álló vállalat további felvirágoztatása érdekében. Állami kedvezmények. Az iparügyi m. kir. miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1931. évi XXI. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezményeket a Magyar szén kénegg vár rt. pétfürdői, szénkéneget előállító telepe részére az 1936. évi február hó 1. napjától számítandó nyolc évre engedélyezte. Gyógyszerészi törvényjavaslat. Értesülésünk szerint a belügyminisztérium a gyógyszerészi ügyről szóló törvényjavaslat benyújtásáról egyelőre lemondott. Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete. Az egyesület szappan- és kozmetikai szakosztálya dr. Noseda Kálmánt a Szakosztály elnökévé, Fuchs Oszkárt alelnökévé választotta meg. Kitüntetés: A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére dr. Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi ny. r. tanárnak az élettudomány és vegyészet terén szerzett kiváló érdemeiért a magyar Corvin-koszorút adományozta. 6. oldal. VEGYI IPAR KOLLÓDIUMGYAPOT (NITROCELLULOSE) minden ipari célra minden viscositásban Gyártja, szállítja, kívánságra mintával és árajánlattal szolgál. »NITROKÉMIA« IPARTELEPEK R.-T. BUDAPEST, V. NÁDOR U. 21 TELEFON: 1-285-99 LAPOSA ANDRÁS KÁDÁRMESTER VIl., Kálvária tér 13. Telefon: 1-374-54. Kész: textil, vegyipari és galvanizáló kádakat. Hordók és kádáráruc nagy választékban. NITRO-SZÓRÓLAKKOK Szatmáry Imre IX., Páva u. 31. Tel: 1-418-12. Haskó Lajos okf. vegyészmérnök zsír- és szappanipar laboratóriuma BUDAPEST, VI., Paulay Ede u. 12. TELEFON: 1-179-20. Svájci Árumintavásár BASEL 1937 április 3-13 Nagy utazási kedvezmények a magyar, osztrák és svájci vasutakon Felvilágosítás és vásárigazolvány: Svájci követség, IV., Ferenc József-rakpart 26. Magyar Kereskedelmi Kamara Svájc részére, V., Gróf Vigyázó Ferenc u. 8. MÁV. hir. menetjegyiroda (IBUSz) és összes fiókjai, továbbá a vásár igazgatóságánál Baselben. Kinevezés: A m. kir. igazságügyminiszter dr. Fridii Rezsőt, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet vezetőjét, gyógyszerészt, a Törvényszéki Orvos-vizsgálóbizottság tagjává 1910. évi március hó 1. napjáig terjedő időre kinevezte. Gyógyszer hazai gyártása. Czukor László gyógyszerész „Apostol“ gyógyszertára (Budapest, Vili., József-körút 64. sz.) tetrajodphenolphtaleinnatriumot gyárt és azt „Jodcholin“ néven hozza forgalomba. A szikvizipar számbeli korlátozása. A vidéki szikvizszövetség a napokban az iparügyi minisztériumba rendelettervezetet nyújtott be, amelyben a szikvizipar számbeli korlátozását kérte. A „Vegyi Ipar“ munkatársa ez ügyben felkereste az iparügyi minisztériumban az ügy előadóját, aki következőket közölte a szikvízipar korlátozása ügyében: Bornemisza Géza iparügyi miniszter utasította a törvényelőkészítő osztályt megfelel rendelet kidolgozására. Az iparügyi miniszter addig is el fogja rendelni, hogy a szerzett jogok érintetlenül hagyásával mindenütt vegyék figyelembe az új szikvízipari engedélyek kiadásánál a lakosság számát. Az Országos Mezőgazdasági Kamara és a vegyészeti cikkek drágulása. Az Országos Mezőgazdasági Kamara a vidéki kamarákkal együtt most állítja össze azoknak az ipari cikkeknek a jegyzékét, amelyek a békeidők óta lényegesen megdrágultak. Lapunk munkatársa felvilágosítást kért az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökségénél a vegyészeti cikkekre vonatkozólag. A kamara jegyzéke szerint a következő vegyészeti cikkek drágultak meg: petróleum, benzin, ásványi kőolaj, zsiradék, kátrány, karbolineum, szén, mész, cement, cukor, ecet, élesztő, szappan, lugkő, gyógyszerszérumok és oltóanyagok. A Columbia vegyészeti gyár 30 éves. Weil Sándor, a Weil-féle Columbia vegyészeti gyár tulajdonosa ezelőtt 30 évvel alapította meg cégét nagy szakértelemmel és éles előrelátással. Nagy érdeme, hogy kiszorította kiváló minőségű gyártmányaival a külföldi eredetű cipőipari vegyészeti készítményeket. Harmincéves figyelemreméltó és úttörő munkálkodásának fordulójánál mi is tisztelettel köszöntjük Weil Sándort és őszinte szívből kívánjuk, hogy még sokáig munkálkodhasson vállalatának és a szakmának még magasabb nívóra való fejlesztéséhez. Chinoin r. t. Az igazgatóság Köves Ferencet és dr. Hoffmann Sándort cégvezetőkké nevezte ki. Budapesti vegyesipartestület. A testület szappanipari szakosztálya Izsák Józsefet elnökévé választotta. Hol lehet bűzös üzemet létesíteni? A Fővárosi Közmunkák Tanácsa közhírré teszi, hogy „bűzös gyárat, vagy telepet egyedül a VII. övezetnek meghatározott részén, vagyis csak a Szabadkai-úttól kezdődő Mester-utca, az Illatos-út, a Ferencvárosi rendező-pályaudvar északkeleti oldala, az Ecseri-utca, a szemétszállító telep északkeleti oldala és az ennek meghosszabbításában tervezett utca és a Szabadkaiút által határolt területen szabad létesíteni.“ KÜLFÖLDI HÍREK. Ausztria: A Nova r.-t. Schwechatban 3 millió S alaptőkével petróleum-finomítót létesít. — Bulgária: Növényolajok kivitelénél-kint ezentúl 40 léva helyett 50 léva rovandó le. — 1936- ban a rózsatermelés 8090 t volt az előző évi 12.000 tonnával szemben. — Csehszlovákia: Az Aussiger Verein felvette az oxálsav gyártását. — A burgonyakeményítő termelés az 1934/35. évi 22.140 t-ról 8869 t-ra esett vissza. — A tetőfedélgyárosok az árakat 56/o-kal felemelték. — Franciaország: Vegyészeti cikkekben a beviteli értéke 1935-ben 597.17 millió frank, 1936-ban 678.15 millió frank volt. A kivitel értéke 19336-ban 1513.58 millió frankra rúgott az 1935. évi 1539.2 frankkal szemben. Görögország: Az egészségügyi miniszter körlevélben értesítette az orvosokat, hogy 2500 külföldi gyógyszerkülönlegesség van a kereskedelemben, amelyekért évenként 15 millió drachma jut a külföldnek, amikor a hazai gyógyszertárak legtöbbjét képesek volnának előállítani. — Jugoszlávia: Az Astra r.-t. Belgrádban alaptőkéjét 60 millióról 13 millió dinárra emelte fel, hogy olaj- és zsiradéküzemét kibővítse. Jugoszláviában jelenleg 166 vegyészeti gyár van üzemben (a gyufagyárak és petróleumfinomítók kivételével), amelyek közül 59 részvénytársaság, külföldi tőke 19 részvénytársaságnál van érdekelve. 522 millió értékben (Franciaország 116,7, Belgium 70, Svájc 7, Ausztria 5.2, Németalföld 4.8, Németország 1.7, Cseszlovákia 1.4, nemzetközi tőke: 15.3 millió dinár). Lengyelország: Vegyészeti cikkekben a bevitel mennyisége 1936-ban kb. 100%/o-kal (111.139, 52.01 millió zl., 221.910 , 63 millió zl.) haladta meg az 1935. évit. A kivitel (209.178 t, 31.37 millió zl.; 185.695 t, 29.31 millió zl.) mennyisége lb/o-kal, értéke 7o/o-kal csökkent. — Norvégia: A titánérckivitel 1936-ban 61.000 t-ra emelkedett (1935: 18.000 tonna). — Olaszország: Foggiaban gyárat létesítettek, amely cellulózt és papírost állít elő szalmából. A vállalat 600 munkást foglalkoztat és naponként 10 t cellulózt állít elő. — Az L’Appula Soc. An. nyers foszfátból nátrium-, kálcium- és ammóniumfoszfátot állít elő technikai és vegytiszta minőségben. Az évi termelés 3000 t. Romania: A Sonametan vállalat medgyesi (Médiás) koromgyárát lényegesen kibővíti. Saját gyártmányú analitikai mérlegek. MARX és MÉREI tudományos műszergyár Budapest, VI., Bulcsu u. 7. 4—5. szám olmtartályt---------------------20-25 vagon befogadóképességgel vásárolnánk használt, de jó állapotban. Ajánlatokat kérték „27237“ jeligére. BLOCKNER I. hirdetőirodába, Budapest, Városháza u. 10