Viz és Világitás, 1937 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1-2. szám

2 . _____________ Gázfűtés növény házakban A"­­kertészetben " évtizedek során át a legnagyobb kétkedéssel néztek a gázmeleg alkalmazása elé- Az idő­közben szerzett tapasztalatok más meggyőződésre ve­zettek. Kitűnt, hogy a gáz, akár elégett, akár nem égő állapotban a növényre, vagy virágra káros hatást nem gyakorol. Ezzel szemben megállapították, hogy a gáz aránylag nagy szénsavtartalmával gyakran előnyös a növény növekedésére, benne tartalmazott kénes­sav kár­­talanná válik, mielőtt az a növényekkel érintkezhetne. Időközben érvényét vesztette az az állítás is, hogy a gázfűtés túl költséges lenne a növényházakban. Az el­öregedett és a nem­ gazdaságos készülék már a múlté és az új készülékek gazdaságos üzeműek. A fordulópont 1920-ra esik, amikor az első ra­­diátor-formájú gázkályhák forgalomba kerültek. A korszerű gázkályhák, tehát bevonultak a kerté­szetbe, bár az elsők bevezetésénél rengeteg nagyszámú ellenzéssel kellett a küzdelmet felvet­ni. Az utóbbi időkben azonban számuk állandóan nőtt és a hala­dás e téren örvendetes. A készülékekkel a legjobb ered­ményt tudták felmutatni és a gázművek propaganda­­munkája, melyhez a szerelőknek nagyszáma is csatla­kozott, együ­tesen érték el a kiváló eredményt. Ehhez járul az, hogy a kertészeti üzemekben az utolsó évek folyamán mindig növekvőbb súlyt helyeznek a gazda­ságosságra. A meglevő munkaerőket olyan helyekre ál­lítják, ahol azok gazdasági eredményeket mutathatnak fel. A gáznak, mint fűtőanyagnak meleg fejlesztésére való felhasználása munkát és időt takarít meg, továbbá a hő­mérsékletnek megbízható meghatározott fokon való tar­tása kizárja a hideg által okozott károkat. A gáz, tehát nélkülözhetetlen segítsége a kertészé­nek. A nagyobb mértékben való terjeszkedése elé az az akadály háruló, hogy hiányoztak sok helyütt a csővezetékek, melyek a kertésztelepeket a város távgázvezetékével összekötöt­ték volna, a palackgáz bevezetése azonban e téren egé­szen új lehetőségeket nyújtott. Azok az előnyök, melyet a növényházak gázfűtései biztosítanak a következők: tisztaság, a csefcély helszük­­séglet, a mindenkori üzemkészség, a hőtermelés könnyű szabályozhat­ósága, melyet ott, ahol hosszabb időn ke­resztül meghatározott hőmérsékletet kell betartani, cél­szerűen az önműködő hőmérséklet szabályozónak enged­nek át. Újabban az egész növényházban mindenfelé szét­osztott egyes gázkályhákat alkalmaznak. A gázfűtés a téli évszak idején szünet nélküli üzemlehetőséget nyújt és így az a növényház szakadatlan teljesí­mény képessé­gét teszi kihasználhatóvá. Hőmérséklet magasságok sza­bályozása által lehetővé válik továbbá az, hogy külön­böző fajtájú virágokat, növényeket és gyümölcsöket ter­melhessenek. A hőmérsékletszabályozás olyan messze­menően is történhetik, hogy például meghatározott na­pokra, mint karácsony, húsvét s­b. eladásra éretten áll­janak a termékek rendelkezésre. Ily módon sikerül pél­dául az országoknak önellátását primőrökkel, a délibb fekvésű államok kertészeteinek behozatalataitól függet­lenné tenni, illetve azok termékeinek értékesítését a bel­földön korlátozni (deviza-megtakarítás!). A gázkályhák felállításánál szabály az, hogy csak szilárd csőösszeköttetésekkel csatlakozzanak a vezeté­kekbe. Ugyancsak szükséges az égők által termelt föltér­gázok elvezetésére jól húzó kéménynek a csatlako­zása is. Különböző helyekről származó szakvélemények egybehangzóan dicsérik a növényházakban a gázfűtést. A kertészetekben való általános bevezetése mindenütt célszerűnek bizonyult. A gázszerelő ipar számára pedig egy új munkaterület nyílik meg, melynek határai igen szélesek és erősen remélhető, hogy az új lehetőségek­ben új kenyér terem a szerelő iparok számára- VIZ­­is VILÁGÍTÁS A­ csavarfej Az eddig szokásos hasított csavarfej hátrányát úgy próbálták áthidalni, hogy a csavarfejeket mélyí­tett hatéllel látták el. Ez a szerkezet lehetővé tette azt, hogy egy normális hűtésű vasdarabbal meghúzzák a csavart. Ilyen mélyíté­s azonban csak hengerfejeknél és szegcsavaroknál jöhet tekintetbe, míg a kúpos­­süllyesztett csavarfejekhez nem volt alkalmas. A ren­des és szokásos csavarhúzás hátrányait úgy kísérelték meg kiküszöbölni, hogy annak élét keresztformára ala­kították át és a csavarfejet e formának megfelelő mé­lyedéssel látták el, de a rést nem maratták át, hanem besorolták. Ennek az eljárásnak a következtében a csavarfej lényeges erősödése állt elő és az eddigi hát­rányok, mint a válgat könnyen megtörténő kiszélese­dése, vagy annak, illetőleg széleinek lekoptatása és így további használhatatlansága elkerülhető lett. Az új formájú csavarhúzó szilárdan mélyed be a csavarfejbe, úgyhogy használata, még a kedvezőtlen és alig hozzá­férhető helyen levő csavaroknál is gyorsaságot és biz­tos munkát nyújt. A normális csavarsorozathoz négy csavarhúzónagyság elegendő. Hubert és Társa Budapest, dl. Liszt Ferenc-tér 4. szám. Víz, gáz, gőzszerelvények raktára. Szab. »Delta« syphon eladása.

Next