Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. szeptember (9. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-28 / 229. szám

BÁCSKISKUN MEGYEI AZ MPP BÁCSKISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁHAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 11a SO fiLlér 1954 SZEPTEMBER 28. KEDD Gépállomásaink feladata Szeptember végén járunk. A szántóföldeken ekék hasogatják a földet, nyomukban tárcsák, fogatok készítik az ágyat az ősziek alá. Ezekben a hetekben mindenütt összetorlódott a mun­ka. A répaszedés, kukoricatörés, szárvágás mellett végezni kell az őszi szántást, vetést is, így van ez most mindenütt a határ­ban. Állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezeteknél és az egyé­ni gazdálkodóknál egyaránt. Az őszi munkákban, különö­sen a szántás, vetésben a ter­melőszövetkezetek és az egyéni gazdák sok segítséget várnak a gépállomásoktól. A termelőszö­vetkezetekben a szántást, vetést csaknem teljesen gépek végzik. De sokat tudnak segíteni a cu­korrépa, napraforgószedésben, vagy a termények szállításában is. Sok egyénileg dolgozó pa­raszt földjén is traktor szánt, vet már. A gépi munka kíméli az embert, szaporább és jobb, mint a fogatos munka és nyo­mában bővebb a tömés is. A gép olcsóbban dolgozik, mint a fogat, ez azt is jelenti, hogy a géppel művelt földön olcsóbban lehet termelni, vagyis kisebb a termények önköltsége. Ebből következik tehát, hogy igen fontos a gépek jó kihasz­nálása. Ezért jelöli meg a me­zőgazdasági termelés fejleszté­séről szóló párt- és kormányha­tározat a mezőgazdaság gépesí­tését oly fontos feladatként. Az idén a gépállomások való­ban több segítséget adtak a ter­melőszövetkezeteknek, mint más években. Azonban ez a segítség még mindig nem kielégítő és ha nézzük a megyei tanács mező­­gazdasági igazgatóságának leg­utóbbi értékelését az őszi mun­kákról, megállapíthatjuk, hogy egyes gépállomások nagyon el­maradtak a tervteljesítéssel, lassan halad a munka, sok he­lyen kihasználatlanul állnak a traktorok. A legutóbbi értékelés szerint ugynis gépállomásaink az előirányzott vetéstervnek alig 10 százalékát, az ősziek alá való szántásnak pedig még 25 száza­lékát sem végezték el megyénk­ben. Sok feladat vár tehát gépállo­másainkra, hogy munkájukat hiánytalanul teljesíteni tudják. Jobban kell megszervezniük a munkát, javítani kell a vezetés színvonalát. Vannak olyan gép­állomások, ahol most az őszi talajelőkészítés és vetés dan­dárjában a traktorok egy része tétlenül rostokol, így van ez többek közt a szakmári gépállo­máson, ahol a 11 traktorból né­hány állandóan vesztegel. legjobb traktorvezető Nagy La­­­jos, szeptember 20-ig csak öt műszaknormát teljesített. A ve­zetők arra hivatkoznak, hogy nincs terület, viszont keveset tesznek annak érdekében, hogy az egyéni gazdálkodókkal is kössenek szerződést. Ezen a té­ren példát vehetnének a lajos­­m­izsei gépállomásról, ahol mint­egy 150 dolgozó parasztnak vé­geztek már szántást körülbelül 300 holdon. A gépállomás trak­toristái jó munkát végeztek és ezzel becsületet szereztek a trak­toroknak az egyéni parasztok előtt. A gépek jó kihasználásának fontos feltétele, hogy a szántó­traktorok az egész őszön két műszakban dolgozzanak. Ezért nem lehet belenyugodni abba, hogy számos gépállomásunkon a traktoroknak csak egy része dol­gozik kettős műszakban. Kalo­csán például 16 traktor dolgo­zott egy műszakban, sőt helye­sebben mondva nyújtott mű­szakban, ami szabályellenes és mivel béralaptúllépést követtek el, a gépállomás vezetőit felelős­ségre vonják. Nem kétséges, hogy a két műszak szervezése nagyobb és nehezebb feladat. A vezetőknek kell gondoskodni róla, hogy a traktorosok folya­matosan dolgozhassanak, hogy az üzemanyag, a pótalkatrész, az éles ekevas idejében ott legyen, ahol szükség van rá. Az éjsza­kai műszakban dolgozó trakto­rosokat nem szabad magukra hagyni, még fokozottabban kell segíteni, ellenőrizni a munkáju­kat, mint a nappali műszakban dolgozókénak. Az őszi munkák sikere jórészt a gépállomások agronómusainak jó munkájától is függ. Agronó­­musaink legfontosabb feladata, hogy úgy szervezzék meg a gé­pek munkáját, hogy minél ke­vesebb legyen az üresjárat, ál­landóan ellenőrizzék a munka minőségét is. Hogy mennyire fontos a munka jó megszerve­zése, és hogy milyen komoly veszteséget jelent a hanyagság, arra példa a kiskőrösi gépállo­más esete. A gépállomás az akasztói Arany Kalász termelő­­szövetkezetbe még szeptember 11-én kiküldte a szelektort, de­ kijavítatlanul, rossz állapotban. Javítgatták a gépet, de nem si­került rendbehozni. Végül 20-án küldtek ki egy jó szelektort. Ebből a huzavonából szárma­zott, hogy a termelőszövetkezet csak 10 nappal később tudta el­végezni a 80 mázsa vetőmag tisztítását. Ugyanakkor a dolgo­zó parasztok is türelmetlenül várták­, hogy mikor tisztítja ki a gépállomás szelektora az ő ve­tőmagjukat is. A szelektorozás késedelme miatt, természetesen késett a vetés is. Végső soron természetesen a traktorosok és a brigádvezetők döntik el azt, hogy a reájuk bí­zott gépek hogyan szolgálják majd a többtermést. Az ő mun­kájuktól függ a jövő évi termés­átlag. A gépek jobb kihasználá­sának fontos feltétele az is, hogy a traktorosok a szabályoknak megfelelően végezzék a hibát megelőző karbantartást. Köztu­domású, hogy csak gondosan ápolt, jól karbantartott gépek­kel lehet zavartalanul dolgozni. A gépállomás pártszervezetei, kommunistái akkor végeznek jó munkát, ha valamennyi gépük teljesíti, sőt túl is teljesíti tervét és úgy dolgozik, hogy munkája nyomán többet terem a föld, r A békekölcsönjegyzés: népszavazás a nemzeti egység, a béke mellett Dolgozóink tízezrei jegyeztek békekölcsönt vasárnap MEGYÉNKBEN vasárnap a békekölcsön jegyzés során igen sok népnevelő indult a falvak­ba, a tanyavilág lakóházaiba, a városok kerületeibe, hogy mi­nél több dolgozóhoz elvigyék a párt szavát, a minisztertanács felhívását. A haza javára, magad hasznára jegyezz béke­a kölcsönt! KECSKEMÉTEN közel 60­0 népnevelő indult el, hogy 15 kerületben a dolgozó parasztok között népnevelő munkát végez­zen. Vasárnap estig a befutott jelentések szerint a népnevelők munkája a legeredményesebb Felsőballószögön és Kisfáin volt. A DUN­AVECS El­járásban azonban, különösen Solton és Jisolton csak kevés népnevelőt mozgósítottak. Ezekben a köz­ségekben a pártszervezet sem kezdett úgy a munkához, mint ahogy az szükséges lett volna. Szalkszentmártonban mindössze 4—5 népnevelő jelent meg. En­nek oka, hogy a községi párt­­szervezet titkára, ahelyett, hogy megszervezte volna a népneve­lők munkáját, inkább elment vadászni. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN na­gyobb körben alkalmazzák a szemléltető és kultúragitációt. Különösen a DISZ és a peda­gógusok adnak itt segítséget. A tanyai részeken a nevelők egy­része is bekapcsolódott a felvi­lágosító munkába. Vannak olyan népnevelők, akik saját jegyzé­sük után dolgozótársaikat kere­sik fel. Ilyen Fazekas Sándor, 7 gyermekes családapa, a II. típu­sú tsz tagja. Elsőnek jegyzett a termelőszövetkezetben, utána 18 dolgozó parasztnál gyűjtött jegyzést. Tóth Ferencné, a Má­jus 1. tsz tagja 16 parasztportát látogatott meg és gyűjtött jegy­z­zést. A BAJAI járásban a népne­velők a község fejlődésének eredményeit ismertetik. Több községben vasárnap kiegészítet­ték a népnevelőket. Nemesnád­udvaron Kövesdi Károly orvos 2000 forintot jegyzett. Gödölődi István 8 holdas paraszt 300 fo­rintot, Félix Lajos és Fajszi La­jos tsz-tagok 200—200 forintot adnak kölcsön az államnak. KISKUNMAJSAN a pártta­gok többsége már lejegyzett. —­­Homokmégyen több dolgozó nemcsak jegyzett békekölcsönt, hanem már ki is fizette. Itt Re­gős községi állatorvos tíz pa­rasztházban végzett eredményes felvilágosító munkát. Szimcsák­ Kálmán 3 holdas paraszt 400 forintot jegyzett. Azokat, akik példamutatóan jegyeztek, nótá­val köszöntötte a községi han­goshíradó, Üzemek, kiss-ek dolgozói lelkesen jegyeznek Megyénk minden községében elsők között je­gyeztek az ipari dolgozók s az alkalmazottak. Dunavecsén elsőnek a földművesszövetkezet dol­gozói jelentették, hogy 9050 forint jegyzésükkel kívánnak hozzájárulni a jövő terveinek megvaló­sításához. Ugyancsak nem sokka­l később a cipész és fodrász ktsz dolgozóinak 3250 forintos jegyzé­séről kapott hírt a tanács. A szomszédos Solt községben lévő ktsz-ek dolgozói 3850 forintot je­gyeztek. Kalocsán az üzemek és vállalatok jórészénél már befejeződött szombaton délután a kölcsön­­jegyzés. A TÜZÉP dolgozói 2600 forintot jegyez­tek. A TEFU-nál lévő 26 dolgozó 9600 forintért vásárolt békekölcsönt. A városi tanács 81 dol­gozója 28.050 forint kölcsönt adott az államnak. A Kalocsai Margit-malom dolgozói többet je­gyeztek az idén, mint tavaly. Tavaly 95-en jegyez­tek 18.400 forintot, az idén 19 dolgozó jegyezte le ezt az összeget. Ugyancsak dicséretre méltó a kenyérgyár dolgozóinak jegyzése is­. 31.250 forin­tot jegyeztek. A vendéglátóipar dolgozói 20.950 forinttal járultak a jobblét megteremtéséhez. A ktsz-ek közül a legjobb eredményt a Vas- és Fém­ipari KTSZ dolgozói érték el a békekölcsönjegy­zés során. 30 dolgozó 10.100 forintot jegyzett. A KISIPAROSOK, NYUGDÍJASOK SEM MARADNAK EL Pap Vazult, a Damjanich­ utca 17. számú ház lakóját Bátya község apraja-nagyja ismeri. Nemcsak azért, mert mint lakatos közel tíz éve készít új tűzhelyeket, javítja az edényeket,­ hanem ismeri a község minden lakóját, törődik­­ dolgaikkal. A KISZÖV országos értekezletén ő képviselte a bátyai kisiparosokat, a sport fejlesz­tése érdekében is tevékenykedik, de a Hazafias Népfront Előkészítő Bizottságnak is tagja. A vasárnapi agitációs napon azonban senki sem találta volna odahaza, különösen a délelőtti órákban, jegyeztetni volt a szomszédoknál. Mint népnevelő, nemcsak arról beszél, hogy miért kell jegyezni, hanem azt is elmondja saját példáján keresztül, hogy az állam milyen segítséget nyújt­­­ például a kisiparosoknak.­­ A párt- és kormányhatározat megjelenései óta nagyban javult az anyagellátás. Kapunk már­­ elegendő lemezt, gömbvasat és amire szüksé­günk van. Én magam ezért jegyeztem 600 forint­ kölcsönt, de örülök annak, hogy Nógrádi Béla­ villanyszerelő is teljesítette hazafias kötelezett­ségét és 500 forintot adott kölcsön államunknak.­ Kovács István nyugdíjas pedig 100 forinttal járul öreg napjainak még boldogabb megalapozásához. békekölcsönjegyzés harmadik napja a bajai járásban Vasárnap Baján 460 népnevelő kereste fel a dolgozókat a bé­­kekölcsönjegyzés sikere érdeké­ben. Pákotitz Gyula kiscsávo­­lyi egyénileg dolgozó paraszt 1000 forintos, Obádovics József egyénileg dolgozó paraszt 200 forintos jegyzésükkel jártak a vasárnapi jegyzés élén. A Gyap­júszövetgyár dolgozói 93 száza­lékban lejegyeztek. A bajai já­rásban a vasárnapi napon még erőteljesebb ütemben folyt jegyzés. Szeremlén a Béke ter­­­melőszövetkezet tagjainak 60 százaléka írta alá a jegyzési íve­ket. Garán a Vörös Traktor ál­lami gazdaságban Német Imre igazgató 2100 forintot, a trakto­rosok közül Antal Vilmos szta­hanovista traktoros 300 forintot jegyzett. pár Gara községben 52 népnevelő indult vasárnap reggel jegyzést gyűjteni. Sorbajárták a házakat. Aladics István dél­szláv dolgozó paraszt a maga nevére 100 forintot jegyzett, a fia nevére ú­jabb 50 forintot.­­ Hasonlóan cselekedett Gojton István, ugyancsak­ délszláv dol­gozó paraszt. Miután a maga nevére 100 forintot jegyzett, fia nevére is hasonló összegnek írt alá. Kun­sity Mátyás már korán reggel megjelent a tanácsházán, hogy elsőnek jegyezhessen. Az­után rögtön elment a postahiva­talba, hogy a jegyzett összeget azonnal befizesse. Horváth József 60 éves dol­­gozó paraszt ugyancsak jegyzett­ békekölcsönt. Amikor a jegyzési ívet aláírta ezt mondta: az ál­i­lám földet és házat adott ne­­­kem, azzal segített. Most rajtam­ a sor, hogy az állam eddigi se­­­gítségét viszonozzam. Élenjárnak a munkában — példát mutatnak a kölcsön­jegyzésben Kiskunfélegyháza határában szeptember 25-ig felszedték a burgonyát, a kukorica, napraforgó betakarításával is 95 száza­lékban végeztek. A kukoricatöréssel egyidejűleg vágják a szárat, melynek több mint 80 százalékát már kúpba rakták. A város területén ezt az eredményt a majdnem 100 tagú ter­melési bizottság jó munkája is elősegítette. A termelési bizott­ság tagjai mindenben példát mutatnak és rendszeresen beszélget­nek paraszttársaikkal és ösztönzik őket az őszi munkák mielőbbi elvégzésére. A termelési bizottság tagjai elsők a békekölcsön jegyzésében is. Ahogy elolvasták az Ötödik Békekölcsön jegyzéséről szóló felhívást, egymás után keresték fel a tanács pénzügyi osztályát, hogy forintjaikkal hozzájáruljanak népünk életszínvonalának emeléséhez. Az első jegyzők között volt Agó Ferenc élenjáró egyénileg dolgozó paraszt, aki 300 forintos jegyzését nyomban be­ is fizette. A termelési bizottság tagjai vasárnap a népnevelői unygtgban is résztvettek«

Next