Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A­­ MAG­Y­AR SZO­CI­A­LISTA M­U­N­K­Á­S­P­Á­R­T. BÁ­C­S-K­I­S­K M­E­G­Y­EI BIZOTTSÁGÁ­N­AK NAPILAPJA Hz WM­szt­el testvérszervezelének képvisői Kecskeméten Csütörtökön délelőtt a Magyar Honvédelmi Szö­vetség Bács-Kiskun me­gyei székházába látogatott el a hazánkban tartózkodó A. N. Szkvorcov vezérőr­nagy, a DOSZAAF Köz­ponti Bizottságának elnök­­helyettese és egyik osztály­­vezetője. A küldöttség a magyar testvérszervezet meghívására érkezett Bu­dapestre azzal a céllal, hogy egyeztessék a szövet­ségek munkáját. A magas rangú vendéget dr. Pos­váncz László, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Csenki Ferenc, a me­gyei tanács titkára, Seré­nyi Rudolf ezredes, a me­gyei kiegészítő parancsno­ka, Szabó Lajos, a LAM­PART Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének főmérnöke és Balabán Sán­dor alezredes, az MHSZ megyei elnöke fogadta. Az ismerkedés után A. N. Szkorcov vezérőrnagy el­mondta, hogy már több­ször járt hazánkban hiva­talos minőségben és ma­gánemberként is. A DO­SZAAF munkáját ismer­tetve többek között a hon­védelmi előképzés fontos­ságát hangsúlyozta, kije­lentve, hogy az MHSZ szovjet testvérszervezete valóban tömegszervezet, ugyanis több 10 millió tag­ja van, s negyvenöt techni­kai szakágban ismertetik meg a fiatalokkal a kü­lönböző haditechnikai esz­közöket. A két szervezet együttműködéséről szólva aláhúzta, hogy ez megfelel a kívánalmaknak. Későb­biekben tájékoztatta ven­déglátóit a DOSZAAF ter­veiről, könyvkiadásáról, fo­lyóiratairól, propaganda­­munkájáról, sporttevékeny­ségéről, a hazafias és hon­védelmi nevelésről. Dr. Posváncz László üd­vözlő szavai után Balabán Sándor tájékoztatta ven­dégünket a megyei szerve­zet eredményeiről és to­vábbi feladatairól. A szov­jet küldöttség az MHSZ megyei vezetőivel folytatott eszmecsere után megtekin­tette az új székház szak­köri helyiségeit, klubszo­báit, majd a LAMPART Zománcipari Művek kecs­keméti gyáregységét keres­ték fel. A szovjet küldöttség a késő délutáni órákban utazott vissza Budapestre, ahol este 7 órakor aláír­ták a szocialista országok honvédelmi sportszövetsé­gei között érvénybe lépő szerződést. G. G. Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei elnöke egy repülőgép-modellt mutat be A. N. Szkvorcov vezérőrnagynak. Ülést tartott Minisztertanács A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: a Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatta a Mi­nisztertanácsot a Varsói Szerződés politikai tanács­kozó testületének prágai üléséről és a magyar kül­döttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Vályi Péter a Minisz­tertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizott­ságának Moszkvában, janu­ár 18. és 20. között meg­tartott ülésszaka munkájá­ról. A tanácskozás részve­vői megvitatták a szocia­lista gazdasági integráció komplex programjának tel­jesítésével kapcsolatos kér­déseket. A Minisztertanács meg­elégedéssel vette tudomá­sul, hogy a barátság és az egyetértés légkörében le­zajlott ülésszakon elfoga­dott határozatok hozzájá­rulnak a KGST-tagorszá­­gok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztésé­hez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelenté­sét a lakásépítés fejleszté­séről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végre­hajtásáról. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány ezután egyé ügyeket tárgyalt. (MTI) Kádár János vezetésével hazaérkezett Prágából a párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületinek ülésén részt vett magyar párt- és kor­mányküldöttség. A küldött­ség tagjai voltak: Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és Pé­ter János, külügyminisz­ter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András bel­ügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Pója Fri­gyes, a külügyminiszter el­ső helyettese, Gyenes And­rás és Katona István, a Központi Bizottság osztály­vezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. Vállalat a nagyközségben Kis­kunmajsán, a tanácsi irányítású Drótfonatgyártó Vállalat a tavalyi 127 mil­lió forintos termelési ér­tékével jelentős teljesít­ményt ért el. A bevétel nagyobb része a keresett drótfonatból származik. Az elkészült termék csaknem 8 millió négyzetméternyi te­rületet borítana be. Az idei évre ennél is nagyobb fel­adatot tűztek maguk elé, részben a mű­anyagháló előállításának fokozásával. A felfutást újabb beren­dezések segítik. Az üzem­részben dolgozó asszonyok és lányok egyszerre több gépet is kezelnek. Molnár Margitot akkor örökítette meg képünk, amikor már 125 négyzetméternyi mű­anyaghálót készített el. (Pásztor Zoltán felvétele) XXVII. évf. 23. szám 1972. január 28, PÉNTEK Ára: 90 fillér Februárban fizetik (3. oldal) Cs'vizes kerékpárok (6. oldal) wsszznm (7. oldal) riit az európai biztonsághoz AZ EURÓPAI szocialista országok ismét bizony­ságot szolgáltattak arról, hogy nemzetközi politikájuk középpontjában a kontinens békéjének megőrzése áll. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének kétnapos prágai ülésén elfogadott nyilatkozat kiindu­ló alap lehet az európai biztonsági rendszer megte­remtéséhez. Földrészünkön immár 27 éve nincs háború — ez Európa XX. századbeli történetében a leghosszabb békés időszak. A történelmi fejlődés úgy hozta, hogy kontinensünkön a különböző társadalmi rendszerű or­szágok csoportjainak — megítélések szerint — csak­nem egyenlő katonai ereje van. A szocialista országok régóta hangsúlyozzák, hogy bár Európában béke van, nem egészséges helyzet az, hogy a földrész biztonsága a haderők bizonytalan egyensúlyán alapszik. Szükség van a béke szilárdabb alapjának létrehozására, olyan biztonsági rendszerre, amely a népek és kormányok együttműködésén, a kölcsönös bizalmon, az erőszak elvetésén és egymás szuverenitásának feltétlen tiszte­letben tartásán alapszik. EZ A GONDOLAT és konkrét javaslat olvasható a Varsói Szerződés 1966-os bukaresti, az 1969-es buda­pesti, az 1970-es berlini és a jelenlegi prágai nyilatko­zataiban is. A korábbi javaslatok és a mostani nyilat­kozat lényegében hasonlóak egymáshoz — hiszen cél, az új európai biztonsági rendszer kialakítása ak­a­kor is, most is azonos —, mégis 1972-ben alapvetően más a helyzet. A prágai nyilatkozat kimondja, hogy az európai békéről, biztonságról és együttműködésről szóló konferenciát, amely az új biztonsági rendszer alapjait kimunkálhatná, már ebben az évben össze le­het hívni. Ez a szocialista országok határozott állás­pontja, és egyre többen vallják ezt a nyugat-európai országok kormányai közül is. Sajnálatos módon azonban, nem valamennyi. Az Egyesült Államok — amely ugyan nem európai ország, de 300 ezer katonát állomásoztat földrészünkön, s ezért kívánatos a jelenléte a konferencián — a halo­gatás taktikáját követi, s mint a legutóbbi Nixon— Brandt-találkozón bebizonyosodott, befolyása erőtelje­sen érvényesül NATO-partnereire. A PRÁGAI nyilatkozat világosan bizonyítja, hogy semmi alapja sincs a konferencia időpontja körüli hu­zavonának. A bizonyíték: annak a pozitív program­nak a megfogalmazása, amely az európai biztonsági konferenciát tartalmilag kitöltheti. A programpontok között szerepel a háború után kialakult határok sért­hetetlensége, az erőszakról és az erőszakkal való fe­nyegetésről való lemondás, a békés egymás mellett élés elvének elfogadása, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése, az államok kölcsönösen elő­nyös kapcsolatainak fejlesztése gazdasági, műszaki, tu­dományos és kulturális téren, a fegyverkezés csökken­tése, az általános és teljes leszerelés előmozdítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatása. Nem a türelmetlenség, hanem a tények reális felmé­rése után jut a prágai nyilatkozat arra a következte­tésre, hogy a több oldalú előkészítő munka minden előfeltételt megteremthet a konferencia eredményes megrendezéséhez 1972-ben. Bár a prágai tanácskozás a fő figyelmét az európai problémákra fordította, jelentős teret szentelt a föld­részünkön kívül folyó eseményeknek is. Figyelemre méltó állásfoglalásban leplezte le és ítélte el az Egye­sült Államok indokínai agresszióját, követelte az ame­rikai csapatok teljes kivonását és támogatásáról bizto­sította a szabadságáért harcoló vietnami, laoszi és kambodzsai népet. A VARSÓI SZERZŐDÉS politikai tanácskozó testüle­te üléseinek sorában a történelem bizonyára úgy jegy­zi majd fel a prágai tanácskozást, mint amely meg­gyorsította az új európai biztonsági rendszer megte­remtésének hosszú és bonyolult folyamatát

Next