Petőfi Népe, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Megyeszerte aratják az őszi árpát A mezőgazdasági üzemek vezetőinek, szakembereinek véleménye szerint legkésőbb másfél hét múlva megkezdődhet a búza aratása, ha az időjárás továbbra is kedvező marad. A kombájnok kilenc napja vágják az őszi árpát, amelynek vetésterülete a megye szövetkezeteiben 17 300 hold. Az eddigi becslések szerint mindenütt elérik a tavalyi terméseredményeket. A városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben tegnap kezdték meg a begyűjtést, estig 800 mázsa árpát szállítottak be a magtárba. A 435 holdról átlagban 20 mázsás hozamot várnak. A földeken 6 SZK—4 típusú kombájn dolgozik és öt kétpótkocsis vontató szolgálja ki őket. Így naponta 10—15 vagon árpát tudnak betakarítani. Szombaton reggel a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet 175 hold őszi árpáját kezdték vágni három kombájnnal. A tavalyinál magasabb, 14—15 mázsás holdankénti hozamra számítanak. A kiskunhalasi mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségénél pénteken gyűltek össze a termelő gazdaságok és felvásárló vállalat szakemberei megbeszélésre. A körzetben összesen 29 ezer holdon termesztik a kalászosokat. A betakarítást a hét elején kezdik meg. A tsz-vezetők véleménye szerint az aratás nem lesz zökkenőmentes, mivel új gépek vásárlására kevés helyen jutott pénz, a régiek pedig meglehetősen elhasználódottak, s bár megjavították őket, a meghibásodásokra számítani kell. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat körzeti üzemeinek munkatársai már mindenütt megszervezték a gabonafélék átadását, átvételét. A termelők előrejelzései szerint elsőként a kiskunhalasi körzetben várható először nagyobb mennyiségű árpa és takarmánybúza. A vállalat magtárait már fertőtlenítették, a szárítóberendezéseket kijavították. Így, amennyiben a gabonafélék víztartalma magas lesz, naponta 135 vagon termést tudnak szárítani. d. a Ma összeül az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága június 24-re, szombat délelőttre összehívta a megyei bizottságot. A végrehajtó bizottság a pártfegyelmi munka helyzetéről, a féléves munkáról szóló beszámolók és az ezekkel kapcsolatos további feladatok megvitatását javasolja. A második félévre készül WW w a MEZŐGÉP Nyári gépjavító ügyelet A Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalatra, — ismertebb nevén a MEZŐGÉP-re — az év második felében 280 millió forintos termelési terv teljesítése vár. Egyik igen fontos feladatuk a Gabonafeldolgozó Vállalat bácsbokodi telepe részére 560, és a Bajai Állami lésére Gazdaság megrendel 440 vagonos szemestermény-tároló építése. Az utóbbi érdekessége, hogy a tároló olyan nagyméretű (240 vagonos) cellákból áll, amilyeneket még hazánkban nem építettek. Egyébként összesen 4 és fél ezer vagon szemestermény befogadására elegendő tárolót készítenek szerte az országban. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat emellett még sokféle gép és berendezés gyártásával segíti a mezőgazdasági üzemek tevékenységét. Ezek közé tartozik, többek között, a növénytermesztésben a Kulti 4-és Sinus lengőborona, vagy az állattenyésztésben a sertésetető berendezés. A segítség azonban még konkrétabb formában is megnyilvánul ezekben a hetekben. Az aratás idejére vállalat minden egyes gyára egységében hétköznap és vasárnap egyaránt éjjelnannali ügyeletet tartó javító szolgálatot szerveztek. Ha valamelyik gazdaságban olyan gép megy tönkre, amely mobiljukba tartozik, és alkatrész hiányában nem tudják megjavítani, az ügyeletes szerelők a javítókocsival hívásra a helyszínre mennek. A vállalatnál egyébként már készülnek az 1973-as esztendőre is. Erre azért van szükség, mert a jövő évben szükséges gépeket már az első negyedévben le kell szállítani. Ennek pedig csak úgy tudnak eleget tenni, ha az idén mintegy 40—50 millió forint értékű félkészterméket előre legyártanak. Az is lényeges, hogy az új gépek, berendezések bevizsgálása még az idén megtörténjék. A jövő évi termelés előreláthatólag még zökkenőmentesebb lesz, mert ebben az évben elkészül az alkatrészgyártó üzem. Az új, erre a célra épülő 3 ezer négyzetméteres műhelycsarnokban 100 különböző típusú forgácsológépet állítanak be. A cél az, hogy a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatnál készülő gépek, berendezések gyártásához szükséges alkatrészeket, javításukhoz a pótalkatrészeket helyben készítsék el N. O. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat PVK—6 típusú szemenkénti pneumatikus vetőgépe a Budapesti Nemzetközi Vásáron is nagy sikert aratott. A talajelőkészítő és vető kombinátor egy műveletben szántást helyettesítő fogasolást, talajtömörítést, vetést, műtrágyázást és növényvédelmi munkát végez. A képünkön látható gép bel és hüllőlflön egyaránt nagy keresletnek örvend. XXVII. évf. 147. szám 1972. június 24.I Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, Népköztársaság Elnöki Tannácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után az országgyűlés folytatta a múlt évi költségvetés vitáját. Az elmúlt évi zárszámadásról szóló vita után Faluvégi Lajos pénzügyminiszter összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter szólalt fel. Dr. Korom Mihály beszéde — Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelveit, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szervezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. — A törvényjavaslat kidolgozása során — az alkotmányban foglalt alapvető rendelkezésekkel összhangban — az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelményei vezettek bennünket. — Bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszolgáltatás. Hazánkban szilárd a törvényesség. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. A bíróságok és döntőbizottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntőbizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg. A számadatok mindennél jobban mutatják, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. A törvényes és igazságos döntés, a jogi felvilágosítás és tanácsadás azonban nem pusztán az érintett állampolgárok ügye, hanem társadalmi hatású is. Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az nagyban elősegíti a közrend, közbiztonság erősödését, a törvénytisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását és nem utolsósorban a jogsértések megelőzését is szolgálja. A miniszter a továbbiakban az előterjesztett törvényjavaslat rendelkezéseiről legfontosabb szólt: — Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a követelménynek tesz eleget a törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíró ágokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetőbbé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszüntetjük a tarkaságot, párhuzamosságot, a széttagoltságot. ( f Folytatás a 2. oldalon) Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter felszólalása