Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

4 • PETŐFI NfIPE <9 1983. január 14. HÁZUNK TÁJA Kerti különlegességek Az utóbbi időben egyre inkább úgy tűnik, hogy a zöldségtermesz­tés egyes fajoktól eltekintve a nagyüzemből a kisebb, háztáji ker­tekbe szorul. Éppen ezért lehető­ség nyílik a választék bővítésére. A Bács-Kiskun megyei kisterme­lők viszonylag szerencsés helyzet­ben vannak, hiszen Kecskeméten van a Zöldségtermesztési Kutató­­intézet központja, ahol a kutatás mellett az újdonságok elterjeszté­sére is vállalkoznak a szakembe­rek. Zöldségfogyasztásunk helyen­ként és évente alig éri el a 90 kg-ot. A fejlett nyugat-európai országokban személyenként 130 kg-ot fogyasztanak 70—80-féle (!) zöldségfajból. Ezek egy része a mi éghajlatunkon is termeszthető. Néhányat —, amelynek magja be­szerezhető — bemutatunk. AZ ARTICSÓKA: ez a majd­nem két méter magasra megnövő növény igen dekoratív, jó mézelő. Húsos virágalapja hústölteléknek, vagy főzeléknek elkészítve fo­gyasztható. Megfelelő gondozás mellett 8—12 évig is jól terem. A GUMÓS ÉDESKÖMÉNY: ezt a mediterrán vidékről származó növénykülönlegességet már megis­merhették a kecskeméti piacra járók. Gumója főzés után majo­nézzel, jellegzetes ánizsos ízével a franciás ételeket kedvelők valódi csemegéje. A KERTI ZSÁZSA: salátaként fogyasztható a C-vitaminban gaz­dag, aromás, csípős ízű zöldségfé­le. Mivel 0 Celsius-fok körüli hő­mérsékleten már csírázik, vetését korán kezdhetjük. Jó tudni, hogy bő lombtermést csak tápanyagban gazdag talajon ad A KÍNAI KÉL: Bács-Kiskun megyében már viszonylag nagy területen termesztik, főleg export­ra szállítják ezt a nálunk még ke­vésbé ismert káposztafélét. Főze­léknek, vagy rakott különlegesség­nek egyaránt ízletes. Leveléből sa­látát, levélnyeléből pedig kompoi­­tot is készíthetünk. A KOLBÁSZTÖK: valódi dísze a kertnek. A kabakosok családjá­ba tartozó egyéves növény, hos­­­szú egyenes termése elérheti a két métert is. Salátaként, zsenge kor­ban rántva, főzelékként ínyenc csemegének számít. A LUFFATÖK: termése 32 cm hosszúra és 9 cm szélesre nő meg. A külső héj lefejtése után a szi­vacsszerű rostos anyagot szivacs­ként használhatjuk. Ismerőseink­nek büszkélkedhetünk a saját ter­mésű „fürdőszoba-kellékkel". A PORSÁFRÁNY: régen a há­ziasszonyok főleg a levestészta és a levesek aranysárga színezésére használták. Teája nyálkaoldó ha­tású. Ez a növény jól érzi magát a Bács megyei homokon, mert melegigényes. Természetesen felmerülhet kérdés: vajon hol juthattunk hoz­­­zá a vetőmaghoz? A Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat mintaboltjaiban. összeállította: Czauner Péter Bővült a választék A közelmúltban, az Or­szágos Mezőgazdasági Faj­­taminősítő Tanács 26 hazai és hét külföldi növény-, va­lamint állatfajtát minősí­tett. A fajtaminősítő tanács ezúttal 30. alkalommal ülé­sezett. Eddig 1078 fajtának adtak állami elismerést és 582 minősítését vonták vissza. A gyümölcsfajták közül a Gloster télialma, a Ger­mer­sdor­fi 45; 1; 3 jelzésű cseresznye klón, a Montfort szilva, a Mandulakajszi (C 712), a Hidasi bőtermő (M 972) feketeribiszke kapott állami elismerést. a dísznövények közül a Pannónia őszirózsa-fajta­­sorozatot, a Preczner Gá­bor emléke Canna genera­lis fajtát, a Lőver oregoni hamisciprust, az Indira, a Semmelweis Ignác, a Kukk f­lóri bunda rózsákat, vala­mint az Anna gerbera faj­tát minősítették. A Tokaj rózsafajta állami minősíté­sét visszavonták. RENDEZVÉNYEK A KERTBARÁTOKNAK Már megszokott, hogy a Bács- Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a kecskeméti AGROKER Vállalat közösen szervez a téli időszak­ban előadásokat a kistermelők­nek. A jövő héten Orgoványon, hétfőn 18 órakor a művelődési háziban, Izsákon kedden ugyan­ebben az időpontban a művelő­dési házban, szerdán Bócsán a művelődési házban 18 órakor, va­lamint Jakabszálláson a Népfront Szakszövetkezetben csütörtökön 18 órakor, Kajáni László és dr. Járfás Józsefné diavetítéssel egy­bekötött előadáson mutatja be az új szereket, a kisgépeket. Szó lesz még az aktuális növényvédel­mi kérdésekről, sőt az érdeklő­dők sok mindent megtudhatnak az egész évi munkáról is. • A kistermelők munkáját segíti a gép. A rendezvény résztvevői a szakemberektől hallhatnak a legújabb típusokról és használhatósá­gukról. RF 16 (fajtajelölt) A Gloria Hungáriáé és a­­ Seibe! 5279 fajta ke­resztezésével dr. Füri József és Visontai Erzsébet Katonatelepen 1964-ben állította elő ezt az Orszá­gos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézetnek beje­lentett interspecifikus fajtajelöltet. Tőikéje igen erős növekedésű, víz és tápanyagban szegényebb talajokon is jól fejlődik. Hajtásai erő­sek, vesszői gyorsan és a i­ürtterméssel együtt jól beérnek. Levelei sötétzöldek, bőrszerűek, kiugró csúcskaréjjal. Fürtjének szerkezete kissé laza, alak­ja pedig vállas. Átlagos fürttömege 183 gramm. Bo­gyóinak színe sárga (túlérésben pirosassárga), alakja gömbölyű, konzisztenciája leveles, íze sem­leges, tömege átlagosan 3,5 gramm. A fajtajelölt ellenáll a peronoszpóra és a liszthar­mat, gombabetegségeknek, ezért környezetvédelmi szempontból perspektivikus lehet. Viszonylagos tél­állóképessége igen jó és mellékrügyei is igen ter­mékenyek. Szeptember közepén érik. Tizennégy év átlagá­ban 14,9 tonna hektáronkénti mennyiség mellett, 19,9 must­ cukorfokú és 10,0 gramm/liter savtartal­mú termést adott. Ez idáig elsősorban a hétvégi és üdülőkertekben telepítették. Környezeti igénytelenségére, a kór­okozókkal, a téli fagykárosodással szembeni jó el­lenállóképességére az alföldi szőlőtermesztő nagy­üzemek is­ felfigyeltek és az elkövetkezendő évek­ben a fajtajelölt nagyobb felületű telepítésére le­het számítani. , V. E. Segítenek a jogszabályok Valljuk be őszintén, Magyarországon szükség van a kistermelők mun­kájára. Ismert, hogy a megyében a mezőgazda­ság bruttó termelési ér­tékének több mint egy­­harmadát a háztájiban, kisebb-nagyobb kertek­ben, ólakban termelik meg. Bizonyos növény- és állatfajok kizárólag a kistermelői körben állít­­hatók elő, éppen magas hizlalhatók kézimun­ka-igényük miatt. Sokan, alaptalanul állítják azt, hogy ez a termésmennyi­ség, vagyis a harminc százalék, az ország ter­mőterületének három százalékáról — ekkora területen folyik a kis-, magántermelés — kerül a fogyasztók asztalára. Hajlamosak ugyanis el­felejteni, hogy ez csak a nagyüzem segítségével valósítható meg. Például a szövetkezeti és állami gazdaságok vetésterüle­tük mintegy 28 százalé­kán termelik meg azt a takarmány- és abrak­mennyiséget, amelyet va­lamilyen úton-módon a kisüzemben használnak fel. Az elmúlt­ esztendő­ben 15 milliárd forint értékű takarmányt, tá­pot, műtrágyát, növény­védő szert, tenyészálla­tot stb. adtak — termé­szetesen térítés mellett — a kistermelőknek. Külföldön néhol spe­kulatív tevékenységnek tartják a nálunk szok­ványos kistermelési mód­szereket, sőt gyakran él­nek a hasonlattal: gyeplőt a lovak közé a dobták.. Ennek ellenkezőjét bi­zonyítja csupán egyetlen számadat is. Az elmúlt évben a termékek több mint 90 százaléka hos­­­szú távra érvényes szer­ződés alapján került a feldolgozókhoz, a piacra. Tehát szervezve, irányít­va. Politikai és állami ve­zetésünk a továbbiakban sem szándékozik változ­tatni a bevált gyakorla­ton, éppen ezért, amikor a termelés közgazdasági feltételei egyre szigorúb­bá válnak, a kistermelők továbbra is az elmúlt időszak szabályozói sze­rint tevékenykedhetnek. Az, hogy a háztáji gaz­dálkodás népgazdasági jelentősége tovább növe­kedett, indokolttá tette, az állattartásra vonatkozó még meglevő korlátozá­sok feloldását. Ezen túl­menően jogszabály biz­tosítja, hogy a termelő­­szövetkezet háztáji juttatást ingyenes csak azoknak a tagoknak ad, akik ezt valóban a ház­táji gazdálkodás céljaira használják fel. Erre te­kintettel az új rendelke­zések feloldják a terme­lőszövetkezetek ilyen irá­nyú általános kötelezett­ségét és kifejezetten megtiltják, hogy bizo­nyos feltételek esetén — híján — a tagjaik részé­re ingyenes föld-, vagy terményjuttatást adja­nak. KISKUNFÉLEGYHÁZA, JÁSZSZENTLÁSZLÓ, MÓRICGÁT Talán a legkellemetlenebb té­li idő, — ha az elmúlt napokat annak lehet nevezni — a csont­húzó, szemerkélő eső. Ilyenkor, akit munkája nem a határba szólít, szívesebben marad a fű­tött szobában. Mégis sokan vannak, főleg az állattenyész­tésben dolgozók, akiknek haj­­nalonta indulni kell és bizony munkahelyük gyakran a sza­bad ég alatt van. Így volt ez az év első nap­ A Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi kerületében, ahol 1290 szarvasmarhának vi­selik gondját, az igazgató — mi­után jövetelünk célját megtudta -1- ezzel fogadott: — Gumicsizmát hoztak? Bizony elkelt volna, a bokáig érő sártól védelmet nyújtó láb­beli. Csak az első lépések a szo­katlanok, utána úgyis mindegy ... A Rózsa-karámi gulyához igye­keztünk, ahol Fazekas János gu­lyást (újdonsült nevén húsmarha­­gondozót) kerestük. Borjút váró, kétszáz magyar­tarka tehén a szemerkélő esőben, a szabadban tiporta a pléhvájú körül a sarat. Megadó türelem­mel nyitottak utat a közeledtünk­­re elénk siető gondozójuknak. Fazekas János kérges tenyeré­nek szorítása igazolta: — Hányadik is? Harmincadik már, hogy ide járok dolgozni. Az idei esztendő sem kezdődött más­ként, mint ahogy megszoktam. Négykor ébredtem. Biciklivel já­rok. Mire kiérek, még ha ál­mos is lennék, elmúlik. Szil­veszter után silóztunk. A jószá­gok elé tettük társammal a ta­karmányt. — A tél, az nehezebb, már csak az idő miatt is. A legszor­galmasabb hónap a március, ak­kor ehletünk.* * Volt már olyan is, hogy naponta harmincnak kellett segíteni. Bizony akkor érzem a kórt. Nyáron már könnyebb. Le­geltetünk. Segít a „villanypász­tor”. Idáig a tavalyi év volt a legjobb. Egészségesek az állatok, ahogy mondják a főnökök: kondícióban vágtak neki a tél­je­nek. Igaz, hogy mindennap haj­naltól itt kell lennünk, de a pénz­re nem panaszkodhatunk. Há­romezer forint az alapbér és még kapunk ezer—ezer forintot ha­vonta, ha nincs elhullás és nem betegek az állatok... A jászszentlászlói termelőszö­vetkezetben — ahogy mostanában minden szövetkezeti gazdaságban — készülnek a zárszámadásra. A központban tudakozódtunk, mer­re találhatnánk Herczeg József­né borjúgondozót. ..Otthon keres­sék" — tanácsolták és igazítot­tak útba. A község Kiskunmajsa felöli végén, nemrégiben, épült, takaros ház udvarán lustán má­szott elő óljából a fekete-fehér foltos kutya. Herczeg Józsefné, azaz Pannika, gázért ment... „De nézzenek, be a henteshez is" — mondta a mama. Szerencsénk volt, a hentesnél találkoztunk. Mivel Pannika bi­ciklin jött, a tsz-irodába beszél­tük meg a találkozót. — A munkámat kérdezi? Csitári-majorban vagyok borjú­A gondozó. Ötödik éve, hogy ott dolgozom. Előtte a kertészetben voltam, de a lábamat műtötték, és az orvos eltiltott a metszéstől, „a fára mászástól”. Ketten ügye­­lünk ,1^5y J)pripra,. .^ .jjizppy, el^g, mur^kátígd. itg.v­ivolt,e^ ájyévi első napján^ás. hajnali­­ négy.,-ómkor., pihentem egy fél órát, azután indulnom kellet a ,.borjaimhoz". Reggel fél kilencig elvégeztük a munkát, utána siettem haza­ főz­ni. Az ünnepi ebéd a gyorsan elkészíthető csirkepörkölt és disz­nótoros volt. Délután háromkor, ha akkor keresett volna, megint csak a Csitári-majorban talál meg. Így megy ez mindennap, de amikor elvállaltam ezt a mun­kát, tudtam, mik a követelmé­nyek ... Móricgáton véget ért a beton­út. Innen Bugac felé már csak földúton lehet tovább zötykölőd­­ni. A helyi Petőfi Termelőszövet­kezet a jó állattenyésztő gazda­ságok közé tartozik. A főállatte­nyésztő, április óta Kovács Gyu­la, de ahogy mondta, „régi mo­toros” már a szakmában, mert harmincharmadik esztendeje je­gyezte el magát a mezőgazdaság­gal. — Január elsején hajnali fél ötkor indultam Szegedről. Azóta még nem is voltam otthon, előre­láthatóan a hónap közepén lesz csak időm hazamenni. Az év ná­lunk jól kezdődött. Szilveszterkor kihordtuk a szarvasmarháknak az abraktakarmányt és mindent előkészítettünk, hogy másnap ha­mar végezzünk. 1190 hízómarhát tartunk itt a telepen. Ezek bizony újévkor is kérnek enni. Sokan ilyenek miatt hagyják ott a szakmát. Nemhiába terjedt el a mondás: ha kiáll egy állatte­nyésztő szakember az országút mellé, és arra jön egy téeszkocsi, erre elkiáltja magát az illető: állattenyésztő Vagyok! berángatják az autóba ... Hamar Ma például Libanonba indítunk út­nak 49 hízómarhát. Három nap múlva ugyanígy­ terelünk a teher­autóra, de azok már Líbiába utaz­nak. A hét többi napján úgyne­vezett intervenciós­ borjak vásár­lását intézem. — Estefelé rádiót szoktam hall­gatni, "esetleg, ha nem alszom el azonnal, keresztrejtvényt is fej­tek ... Amikor a terepjáró ajtajánál elbúcsúztunk a főállattenyésztő­­től, a forduló kocsi hátsó ablaká­ból láttam, ahogy átázott vihar­kabátjában, igyekezett vissza a mázsához. Ezen néhány percre, talán utoljára magyar földön, megállnak a megyei állattenyész­tők hírét, becsületét öregbítő szarvasmarhák, mielőtt Libanon­ba indulnának. Cz. P. Ahol nincs megállás... ján is...9 Fazekas János • Herczeg Józsefné • Kovács Gyula Feladat: a környezetvédelem A Bács-Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat 450­­ dolgozója nap, mint nap sokat tesz környezetünk védelméért. A településtisztasági ága­zatban munkálkodók korszerű gépekkel gyűjtik össze, és teszik ártalmatlanná a szilárd és folyékony hulladékot, a tüzeléstechnikai ágazatbeliek pedig jelen­tős mértékben járulnak hozzá az energiatakarékossághoz, valamint a légszen­­­nyeződés mértékének csökkentéséhez. GÁL ODON igazgatóval arról beszélgettünk a napokban, hogy a fontos mun­kát végző kollektíva milyen eredményeket ért el a múlt esztendőben. — A korábbinál is gondot kellett fordítani nagyobb tavaly arra, hogy gazdálkodásunk ered­ményes legyen — mondta elöljá­róban az igazgató. — A különbö­ző költségek növekedtek — üzem­anyag stb. — mi viszont árainkat nem emeltük, így azután min­dent elkövettünk a belső tarta­lékok feltárására, ösztönző bére­zési rendszerünk korszerűsítésére. Bevezettük többek között a szol­gáltatások minőségi premizálását. Ennek is része van abban, hogy árbevételi tervünk 65 millió fo­rint volt, s nem­ végleges adatok szerint elérjük a 70­ milliót. — Mire emlékszik vissza leg­szívesebben? — Elsősorban arra, hogy a múlt év január első napjaiban megkezdhette próbaüzemelését a Tiszamenti Regionális Vízgazdál­kodási Vállalat által tervezett, s az országban egyedülálló ártal­matlanító telepünk. Törökfáiban, a Magyar—Szovjet Barátság Tíz tíz hektáros erdejében létrehozott telep beváltotta a hozzáfűzött re­r­ményeket és az év második fe­lében már teljes üzemelt. A folyékony kapacitással hulladé­kokkal dolgozók munkakörülmé­nyei jelentősen javultak, meg­szűnt a környezetszennyezés és a talajban hasznosodnak a kü­lönböző tápanyagok.­­ Májusban Budapesten ötna­pos nemzetközi konferencia lesz „Települési és egyéb szerves hulladékok ártalmatlanítása, kü­lönös tekintettel a mezőgazdasá­gi hasznosításra” címmel. Meg­tiszteltetésnek vesszük, hogy a konferencia résztvevői egy napot töltenek új telepünkön, ahol Tóth Ernő ágazatvezető irányításával gyakorlati bemutató lesz. — A másik amire szívesen em­lékszem munkatársaimmal együtt, hogy az 1981. év végi üzempróba után teljes erővel látott munká­hoz az új laboratóriumunk. Itt öt szakember végzi a különböző vizsgálatokat, a minták elemzé­sét, ezzel is segítve az ágazat te­vékenységét. — Volt elegendő munkájuk a tüzeléstechnikai ágazatban dol­gozóknak? — Hiába volt eddig enyhe a tél, fűteni kell, és nem mindegy, hogy a tüzelőberendezések men­­nyit fogyasztanak. Tavaly több mint 20 ezer olajkályhát javítot­tak szerelőink, korszerű műsze­rekkel szabályozták a fogyasztá­sukat. Kazánszervizünk dolgozói 150 tsz, vállalat és intézmény mintegy 350 kazánját gondozzák, s fáradoznak azon, hogy minél kevesebbet fogyasszanak és ne szennyezzék az égéstermékek a levegőt. Volt munkájuk a ké­ményseprőknek is, több mint 350 ezer seprését, karbantartását vé­gezték el tavaly. Tapasztalataink szerint sokan visszatérnek a ha­gyományos tüzelésre, éppen ezért növekedett az igény a cserép­kályhák iránt. Sajnos, igen rossz­­ a csempeellátás, így tavaly csak 1­44 újat építettünk és 101-et rak­­­­tunk át, pedig több lett volna az igény. — Milyen új szolgáltatást ve­­­­zettek be? — Bekapcsolódtunk a gázprog­­­­ram­­ megvalósításába és e tekin­tetben az idén is sok munkánk lesz. A megyében ebben az esz­tendőben számos település kap földgázt, a DÉGÁZ azonban csak­­ a kéményekről adott szakvéle­­­­­ményünk alapján végzi el a be­­i kötést. Ha például mészhomok­­téglából van a kémény, akkor bi­zony a tulajdonosnak újat kell­­ építtetni. Jó, ha erre idejében gondolnak az érdekeltek... O. L. • A múlt évben átszervezett tmk munkája is hozzájárul a költségek csökkentéséhez. Gál Attila szerelő IFA-szippantókocsi felújítását végzi. f

Next