Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

ÉVADNYITÓ ELŐADÁS A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN Faustus doktor boldogságos pokoljárása Biztatóan kezdte az 1984/ 85-ös évadot a kecskeméti Ka­tona Szín­ház.József Ritkán lát­ható magyar színpadon en­­­nyire jelenide­jű előadás. A jelek sze­rint bérletek nélkül is beviszi a közönséget a­­ hangsúlyozott közösségi, a Gyurkó László, szerző és Jancsó Miklós rendező művé­szi törekvéseit kifejező vállal­kozás. Amennyire ésszerűnnek látszott tavaly — tévésorozat bemutatása előtt —a a tízezerszámra elkapkodott­­ Faus­tus doktor boldogságos pokoljá­rása színre vitele, annyira kocká­zatosnak tűnt műsorra tűzése az eléggé kedvezőtlenül fogadott kép­ernyős megjelenítés után. ■ Miért rendezte­­ meg másodszor az a Jancsó Miklós, aki az el­múlt nyáron torlódó tennivalói miatt vagy más okból átengedte másnak a színpadra állítást? Az epikus, széles sodrású, a kort, a mi kis világunkat ezernyi élet­epizóddal megrajzoló történetet hagyományos dramaturgiával megközelítő pályatárs már a pró­bák megkezdése előtt nyilvánvaló kudarcat buzdította a lehetetlent kísértő vállalásra? Olyan fontos­nak érezte e nemzeti sorstörténe­­tet, hogy a számukra most legfon­tosabb pódiumon is­­ hallatni, lát­tatni akarta a sok mindent meg­tapasztaló Szabados György bol­­dogságosan hányattatott sorsát? Jól tudom, a Szegén­ylegények, a Fényes szelek, a Csárdáskirálynő, a Jöjj délre cimborám rendezője mind­ kevésbé hisz valamilyen üdvözítő szintézisben (rendsze­rező, az olykor ellentétes néze­tek, hatások magasabb színvona­lú feloldódásában), az összefog­lalás lehetősége is vonzotta. Úgy vélte: a filmjeiben, majd a Hu­szonötödik Színházban kikísérle­­tezett, a valóság sokféle elemét a látvány nyelvén, sűrítve­ kifejező jelbeszédes stílus kiválóan alkal­mas a tovatűnt idő („olyanokat éltünk meg, amire ma sincs ige.”) felidézésére. Az efféle színpadi sokban nélkülözhetetlen átdolgozó­beszélő színész szerepét — a történet el­mesélését és értelmezését — a ze­nére és­­ a mozgásokra bízta, így a tőmondatok, mondatrészek kü­lönös, sajátos, általánosító, a szi­tuáción túlmutató hangsúlyt kap­hattak a lazán összefűződő jele­netekben. (Mindez persze azzal is járt, hogy a megszokott érte­lemben vett „alakításokra” nincs szükség, alig adódik lehetőség.) Aligha Véletlenül hangzanak föl többször is Ady verssorai: nekünk­ is szembe kell néznünk magunkkal­, tudomásul­­ kell ven­ni végre a korérzeteket, vagyis azt a sekélyes jelszavas szintet, amelyben népünk többsége meg­éli a történelmi sorsfordulókat. A belső átlényegülés, a mindenna­pos azonosulás hiánya miatt bol­dogulhatnak, juthatnak szerep­hez, rongálhatnak szépreményű terveket és hiteket az ügyeskedők. Gyurkó, Jancsó állapotrajzot ad: ilyenek voltunk, ilyenek vagyunk. Olyan országban élünk, ahol az édesbús operettekbe feledkeznek milliók, ahol a dzsentris magyar­­ nóta árnyékában ma is sorvad a magyar nóta, ahol a munkás har­ci dal is kuplévá silányulhat. Szükségesnek érzik a csúfondáros magyarázatot : a pódiumról a dolbos szó nemcsak az ekkor és akkor „föltalált” cukrász-remek­művet jelenti,­­hanem a közös küzdelemre mozgósító hangszerest is. Hasonló utalásokra hosszan hivatkozhatnék, hiszen tudatosan idéznek „történelmi alulnézetből” szinte mindnyájunkban emléke­ket ébresztő dalokat, vicceket, frázisokat, igazságokat, közhelye­ket. Oly gyorsan pereg az előadás, hogy csak másodszorra, harmad­szorra érzékelhető, fejthető meg valamennyi, önmagánál többet je­lentő mozzanat. Az előadás szöve­tének fölszálazása — aligha egy napilap feladata — nyilván ki­mutatna némely gubancot, eldol­­gozatlanságot, előkerülnének ha­mis, hibás fonalak, de aligha vi­tatná­­ bárki: elsőrendű a szövés. (A termék­ sikerre számíthatna egy-két olcsó, bántó poénvadászat nélkül­ is.) A népes együttes szinte min­den tagja lelkesen, fegyelmezetten próbált azonosulni feladatával. A jó színészválasztásáról ismert rendező az esetek többségében most is jól osztotta ki a szerepe­ket, de elsősorban a többszerep­lős jelenetek megkomponálásával bizonyította­ kivételes képességeit. Elfogadhatóan­­ táncoltak, mozog­tak a színészeik, noha pályakez­dők is akadtak közöttük, és van mit pótolniuk a főiskolai oktatás hibájából szegényes mozgáskultú­rával diplomázó művészeknek is. A pontosan kidolgozott koreográ­fia­­ megalkotásában és betanítá­sában Pintér Tamás, Barta Ju­dit, Móger Ildikó, Szigeti Károly és Márton István segítette a ren­dezőt Élvezet nézni a honi pro­dukciókban oly ritka igényes színházi összjátékot. Kovács Gyula (Szabados György) mértéktartóan, az előadás stílusá­hoz ügyesen illeszkedve, a való­ságos és stilizált motívumokat célszerűen vegyítve oldotta meg feladatát, de nem tudta jelleg­zetessé tenni ezt az átlagfigu­rát. A Petrik Sándort alakító Kiss Jenő a hivatásos forradalmár, po­litikus köze­mberi vonásait emel­te­ ki, s többnyire sikerrel birkó­zott meg beidegzettségeivel. Ahány női szereplő, annyi szín, annyi egyéniség. A hódító, a kör­nyezetét perzselő Szerető, a ki­tűnően éneklő, mozgó tempera­mentumos Kárpáti Denise vol­t. Olyan asszony, olyan otthoni hát­tér nélkül aligha élhetett volna úgy, ahogyan élt a miniszterré is előléptetett Petrák, mint a csu­pa­­ báj, természetes elegancia Ká­­tya volt Holl Zsuzsa megformálá­sában. Réti Erika ,(a jól ismert középosztálybeli butuska, félmű­velt úriasszony típusa), (Szabados édesanyja) ugyanúgy hozzájárult az előadás légkörének­­ megterem­téséhez, mint többféle szerepében Ribár Éva, a karakteres Tóth Ri­ta. A közéletben, sürgő-forgó fér­fiak több teret kaptak a Faustus doktor boldogságos pokoljárásá­ban is. M. Horváth József kike­ményített, ^értett­, feszes "­­ alakítá­saival, a sokoldalú Galkó Balázs, egyaránt méltóan részes a sikerből. Remek villanásai voltak Mester Lászlónak (őszintén túlbuzgó for­radalmár), Tardy Balázs és Ván­­dorfi László korrektül formálta meg a rábízott szerepeket, Hor­váth Ferenc (vidéki elöljáró)­, ta­lán­ egy csipetnyivel harsányabb volt a kívánatosnál, de így is méltatást kíván. Feltehetően Jancsó Miklós és Koltay Gergely közös leleménye a dramaturgiai fontosságú zenei összeállítás, amelyet a kis zenekar (Kobold Tibor, Böszörményi Je­nő és Dömötör Tibor) kiválóan tolmácsolt. A díszleteket és jel­mezeket Banovich Tamás és Rát­­kai Erzsébet tervezte. Heltai Nándor • Oltalom, szerelem (Kárpáti Denise, Kovács Gyula) ■ Szabados György a nyilasok fogságában (Horváth Ferenc, Kováts Gyula, Tardy Balázs, Galkó Balázs) (Walter Péter fotói) zetten elfoglalni. A 3. magyar hadsereg körzetében sem volt jobb a helyzet. Solton megerősí­tették a M. Kir. Honvéd Erődíté­si Parancsnokság Erődítési Ki­­rendeltségét, Baján­­ az 5. Légvé­delmi Tüzér Pótosztályt. Kiskun­halasra kezdték áttelepíteni a 3. magyar hadsereg parancsnoksá­gát. A Tisza partján már egyre sű­rűbben lehetett hallani az ágyúk dübörgését. A Vörös Hadsereg csapatai feltartóztathatatlanul kö­zeledtek megyénknek a Tiszánál húzódó határához. Az 53. szovjet hadsereg és az 1. román­ hadsereg egységei 1944. október 8-án (vasárnap) Csong­­rád és Szentes körzetében átkel­tek a Tiszán. Amikor a­ Vörös Hadsereg csapatai Szegednél, Szentesnél, és Szolnoknál elérték a folyót, az 53. szovjet hadsereg 297. lövészhadosztálya, melynek parancsnoka A. T.­ Kovtun-Sztan­­kevics ezredes volt, azt a felada­tot kapta, hogy létesítsen Csong­­rád körzetében hídfőt a Tiszán, majd innen indítson támadást Kecskemét elfoglalására. Még ezen a napon, délben, Csongrádtól északra birtokba vet­tek egy kompjárást és heves har­cot folytatva az ott védekező 1. magyar önálló huszárh­­id osztály egységeivel — megkezdték az át­kelést a hídfőre. Közben más szovjet egységek átvágták a Szol­nok—Debrecen főközlekedési út­vonalat és kijutottak a Török­­szentmiklós és Tiszai­földvár vo­nalra. A szovjet csapa­toknak si­került Csongrádnál hídfőt létesí­teniük annak ellenére, hogy a németek felrobbantották a Szen­tes—Csongrád közötti hidat is. A Duna—Tisza közén­ megje­lent szovjet csapatok hírére a magyar kormány azonnal elren­delte megyénk területére is a ki­ürítést. „Kiskunhalas október 9-én 14 óra 5 perckor jelenti: A hadműveleti területi kormánybiz­tos elrendelte Kiskunhalas sze­mélyi és anyagi kiürítéseit. Állo­­másparancsnok szóbeli értesíté­se szerint a várost esetleg a dél­után folyamán el kell hagyni. A kapitányság utasítást kapott, hogy kiürítés esettén a makói kapi­tányság személyzetével együtt vo­nuljon Székesfehérvárra.” A polgári lakosság hátravoná­­sa mellett a kormánybiztos intéz­kedett a járművek, lovak, egyéb állatok, valamint a lakosság fon­tosabb életszükségleti cikkeinek hátravonásáról is: „Az összes ál­latok elhajtandók. A takarmány elviteléről a lehetőség határáig gondoskodni kell. A korábban bármilyen katonai­­ parancsnokság vagy polgári­­ hatóság által kiadott összes visszamaradási engedélyek ezzel a rendelkezéssel hatályukat veszítik. Szigorúan felszólítunk mindenkit a nemzet, létérdekéhez fűződő kormányrendelet azonna­li­­ legteljesebb foganatosítására, azzal, hogy az esetleges vonako­­dókkal szemben karhatalmat­­ le­szek kénytelen alkalmazni. Az egész lakosság tehát haladékta­lanul készüljön fel és induljon útba. Kecskemét, 1944. október hóiban. Katonai közigazgatási és gazdasági parancsnok. Kormány­­biztos.” Dr. Jósa Iván (Folytatjuk) El Szovjet csapatok támadásban a Duna—Tisza közén. fiatalokról­­ fiataloknak „Szeretek politizálni” Lévén még csak 19 esztendős; Horváth József életútja röviden összefoglalható. Szekszárdon született, s a Bátaszéken meg­kezdett gimnáziumi tanulmá­nyait 1982-től Baján folytatja, mint a helyi szakmunkásképző intézet növendéke. Az elfoglaltságaival már ne­hezebben boldogulok, eléggé fáradságos volna ezeket listára tenni. — Az előző rövid na­­pon nem tudtam vele beszélni, mert elutazott Kecskemétre, hogy a középiskolások és a szak­munkástanulók tanácsának tag­jaként ő is véleményt mondjon a nyári táborokról, illetve a diákkedvezményekről. És most is siet, mert a kollégiumi kime­nő ideje alatt szeretne hazaug­­rani Bátaszékre, s elhozni hány melegebb holmit, meg nő­a túrabakancsát: ugyanis, forint az országjáró diákkör tagja, há­romnapos útra készül. Ami pedig a hosszabb távú terveit illeti, azokról így beszél: — Véletlenül kerültem ide. Olyan forgácsológépeket, ami­lyenekkel jelenleg dolgozom, előtte én még csak nem is láto­tam. Viszont hamar megbarát­koztam velük, s egyben azzal a gondolattal is, hogy mégsem le­szek katonatiszt. A szakmai is­mereteket tanító tanárom, Orosz László azt javasolta, hogy­­ je­lentkezzek Dunaújvárosba, a műszaki főiskolára, mert az üzemmérnöki és tanári képesítést is ad. Ezt jó ötletnek érzem, mert arrafelé is nyit utat, amer­re eredetileg készültem: az em­berek közé. Nagyon szeretek ugyanis politizálni Igaz, nem csak én. Van néhány barátom otthon, meg itt az iskolában is, akikkel gyakran összeülünk, megbeszéljük azt, amit magunk­­ körül tapasztalunk. A­z olvasó teljes joggal gondol­hatja most, hogy szinte minden­ki így­ van ezzel, fiatal korában. Horváth József esete mégis más, amennyiben azonban neki — mint a szakmunkásképző in­tézet KISZ-titkárának, a városi KISZ-bizottság, sőt néhány hó­nap óta, mint a KISZ Központi Bizottság tagjának is — több le­hetősége van a véleménynyilvá­nításra. Izgalmas volna kideríte­ni, hogy miként jutott e lehe­tőségek birtokába, ám számomra ennél is izgalmasabb, hogy ha már van, mire használja.. — Elég gyakran fölszólalok — mondja. — Tegnap Kecskemé­ten szóvá tettem például,­­ hogy kevés olyan megye van már az országban, ahol hadakozni kell az utazási kedvezményeik nyári hónapokra való kiterjesztéséért, de Bács-Kiskun még közéjük tartozik. Igazából azonban­­ nem ezek a szereplések izzasztanak meg. Sokkal nehezebbek voltak a választási beszédeim, amelye­ket osztályról osztályra járva mondtam el, kifejtve egyebek mellett azt is: nem értek egyet azokkal, akik érdekvédelem cí­mén a dohányzás engedélyezé­séért hadakoznak. Őszintén szólva, meglepett, hogy ennek ellenére is megválasztottak. Horváth Józsefet — az eddig ■­ elért tanulmányi sikereinek és mozgalmi munkájának elisme­réseként is — ez év márciusá­ban fölvették az MSZMP inté­zeti alapszervezetének tagjai közé. — káposztás — ÜÜ MUNKA MELLETT Sztrányóczki Zsuzsa a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szak­­szövetkezetben dolgozik. Admi­nisztrátor a tagsági csoportnál. Munka­ mellett tanul. Kalocsára jár gimnáziumba,­ levelezőn vég­zi az utolsói évet. Kedden dél­után háromtól este hétig tarta­nak a konzultációk. Bizony fá­rasztó a napi tennivaló után a matek, a fizika... Esténként azért jut ideje a tanulásra, hét végén a kötelező olvasmányokat lapozgatja. Ha végez a gimná­ziumban, talán emelnek a fize­tésén, ami most 2500 forint. Majd beiratkozik a könyvelői tanfolyamra is. S terveket szövö­get vőlegényével: májusban es­küvő lesz, ha leszerel a katona­ságtól a fiú. Kecelen szeretné­nek letelepedni, s lakást építeni. / 1984. október 12. • PETŐFI NÉPE • S A VÁFI és Mi is az a VÁFI?, Aki még nem hallotta­, most választ kaphat a kérdésre. A Vállalkozó Fiatalok Szervező Irodája egy ipari­- szö­vetkezeti szakcsoport, amely hi­vatalosan az ÉPSZISZ keretében működik.­­Azért hangsúlyozzuk, hogy hivatalosan, mert a létreho­zás ötlete a KISZ megyei bi­zottságától­ származik, és az irá­nyítás is nagyrészt az ő kezük­ben van. Szöllősi Béla titkár se­gítségével sikerült nunk a kulisszák mögé,bepillanta­— Nagyon sok az olyan fiatal, aki" szabad idejében szívesen vállalna alkalmi munkát, de nem tudja, hogy kinél ajánlkozzon. Nos, ha nálunk jelentkezik, tu­dunk számára elfoglaltságot kí­nálni, hiszen éppen az ilyen igé­­­nyek kielégítésére hoztuk létre a szakcsoportot. Mivel azonban a KISZ-nek, mint költségvetésből gazdálkodó szervnek, nincs joga vállalkozást alapítani és fenntar­tani, segítségül hívtuk az ÉP­­SZISZ-t. Nagyon készségesen mellénk álltak, így a VÁFI-t il­letően övék az anyagi, miénk az erkölcsi felelősség. A hasznot nem osztjuk szét, hanem módot keresünk arra, hogy a fiatalok életkörülményeinek javítására fordítsuk. — Ha jól tudom, nemcsak az­ a tégla­ halmi munkák szervezésével fog­lalkoznak, hanem van már ko­molyabb vállalkozásuk is. — Eddigi legnagyobb vállalko­zásunk a bajai téglaégető üze­meltetésének átvétele. Szándéko­san nem téglagyárat mondtam, hiszen itt a szóban forgó építő­anyag előállítása eléggé kezdet­leges körülmények között folyik, a lényeg azonban nem ez. Itt évente elkészül és vevőre talál egymillió kisméretű tégla, és ezt a mennyiséget ilyen technológia mellett is gazdaságosan állítjuk elő. Korábban Laki György kis­iparos végezte ezt a tevékenysé­get, ő azonban egészségi­ állapota miatt „beadta az ipart”. Ez ko­­moly gondot jelentett volna a környék­­ építőanyag-ellátásában, különösen most, amikor a magán­erős lakásépítés került előtérbe. Mivel a fészekrakók általában fiatalok, a VÁFI céljai és a ba­jai téglaégetés megoldásra váró problémái kölcsönösen egymásra találtak. A VÁFI méltó nevéhez. Amíg vannak vállalkozó kedvű fiata­lok, miért ne készüljön — akár­milyen módszerrel­ — kisméretű tégla, hiszen szükség van rá, és haszonnal elkel! B. F. L FILM ÉS­­ IFJÚSÁG Négyfordulós pályázatot hir­dettünk a legutóbbi Fiatalokról — Fiataloknak rovatunkban; a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságával és a Bács-Kiskun 1. Minek a mintájára, milyen alkalomból állították össze a „budapesti tizenkettőt”? Mely filmeket tartalmazza? Melyik az a film, amellyel a közönség kívánságára egészítették ki listát? Miért nem kerülhetett ez a be a „budapesti tizenkettő” kö­zé a megyei Moziüzemi Vállalattal közösen. Akik helyes megfejtést küldenek be részt vesznek a sorsoláson, s értékes „filmes” ajándékokat nyerhetnek for­dulónként. A KISZ megyei Bi­zottságához pedig azoknak a há­romfős csapatoknak a jelentke­zését várják, akik a december­ben megrendezendő­ Film és Ifjúság döntőn akarnak szerepel­ni. A Petőfi Népe olvasói közül is alakul majd egy csapat. A 2. Melyik az a film, Karinthy Ferenc azonos amely című regényéből készült? Ki a film rendezője és főszereplője? 3. Vágd ki és illeszd össze a mellékelt képet! Küldd be a töb­bi megfejtéssel együtt. írd meg azt is, hogy melyik filmből való a jelenet?! 4. Melyik az a film („a buda­­­pesti tizenkettőből”), amelyik győztesekre értéket várnak. I. díj: ingyenes jutalmak rész­vétel a Magyar Játékfilmszem­­lén, Budapesten, II. díj: részvé­tel a Kecskeméten megrende­zendő Nemzetközi Animációs Filmszemlén, II. díj: részvétel a bajai filmes tanácskozáson. (Részletesen a szeptember 28-i számunkban írtunk a pályázati feltételekről!) A megfejtéseket egy hétig vár­juk a következő címre: Petőfi Népe Szerkesztősége, Film és If­júság, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001. Összeállította: Berrák Tibor Az I. forduló kérdései: nem illeszkedik a többi sorába, s miért?•

Next