Petőfi Népe, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-12 / 240. szám
ÉVADNYITÓ ELŐADÁS A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN Faustus doktor boldogságos pokoljárása Biztatóan kezdte az 1984/ 85-ös évadot a kecskeméti Katona Színház.József Ritkán látható magyar színpadon ennyire jelenidejű előadás. A jelek szerint bérletek nélkül is beviszi a közönséget a hangsúlyozott közösségi, a Gyurkó László, szerző és Jancsó Miklós rendező művészi törekvéseit kifejező vállalkozás. Amennyire ésszerűnnek látszott tavaly — tévésorozat bemutatása előtt —a a tízezerszámra elkapkodott Faustus doktor boldogságos pokoljárása színre vitele, annyira kockázatosnak tűnt műsorra tűzése az eléggé kedvezőtlenül fogadott képernyős megjelenítés után. ■ Miért rendezte meg másodszor az a Jancsó Miklós, aki az elmúlt nyáron torlódó tennivalói miatt vagy más okból átengedte másnak a színpadra állítást? Az epikus, széles sodrású, a kort, a mi kis világunkat ezernyi életepizóddal megrajzoló történetet hagyományos dramaturgiával megközelítő pályatárs már a próbák megkezdése előtt nyilvánvaló kudarcat buzdította a lehetetlent kísértő vállalásra? Olyan fontosnak érezte e nemzeti sorstörténetet, hogy a számukra most legfontosabb pódiumon is hallatni, láttatni akarta a sok mindent megtapasztaló Szabados György boldogságosan hányattatott sorsát? Jól tudom, a Szegénylegények, a Fényes szelek, a Csárdáskirálynő, a Jöjj délre cimborám rendezője mind kevésbé hisz valamilyen üdvözítő szintézisben (rendszerező, az olykor ellentétes nézetek, hatások magasabb színvonalú feloldódásában), az összefoglalás lehetősége is vonzotta. Úgy vélte: a filmjeiben, majd a Huszonötödik Színházban kikísérletezett, a valóság sokféle elemét a látvány nyelvén, sűrítve kifejező jelbeszédes stílus kiválóan alkalmas a tovatűnt idő („olyanokat éltünk meg, amire ma sincs ige.”) felidézésére. Az efféle színpadi sokban nélkülözhetetlen átdolgozóbeszélő színész szerepét — a történet elmesélését és értelmezését — a zenére és a mozgásokra bízta, így a tőmondatok, mondatrészek különös, sajátos, általánosító, a szituáción túlmutató hangsúlyt kaphattak a lazán összefűződő jelenetekben. (Mindez persze azzal is járt, hogy a megszokott értelemben vett „alakításokra” nincs szükség, alig adódik lehetőség.) Aligha Véletlenül hangzanak föl többször is Ady verssorai: nekünk is szembe kell néznünk magunkkal, tudomásul kell venni végre a korérzeteket, vagyis azt a sekélyes jelszavas szintet, amelyben népünk többsége megéli a történelmi sorsfordulókat. A belső átlényegülés, a mindennapos azonosulás hiánya miatt boldogulhatnak, juthatnak szerephez, rongálhatnak szépreményű terveket és hiteket az ügyeskedők. Gyurkó, Jancsó állapotrajzot ad: ilyenek voltunk, ilyenek vagyunk. Olyan országban élünk, ahol az édesbús operettekbe feledkeznek milliók, ahol a dzsentris magyar nóta árnyékában ma is sorvad a magyar nóta, ahol a munkás harci dal is kuplévá silányulhat. Szükségesnek érzik a csúfondáros magyarázatot : a pódiumról a dolbos szó nemcsak az ekkor és akkor „föltalált” cukrász-remekművet jelenti,hanem a közös küzdelemre mozgósító hangszerest is. Hasonló utalásokra hosszan hivatkozhatnék, hiszen tudatosan idéznek „történelmi alulnézetből” szinte mindnyájunkban emlékeket ébresztő dalokat, vicceket, frázisokat, igazságokat, közhelyeket. Oly gyorsan pereg az előadás, hogy csak másodszorra, harmadszorra érzékelhető, fejthető meg valamennyi, önmagánál többet jelentő mozzanat. Az előadás szövetének fölszálazása — aligha egy napilap feladata — nyilván kimutatna némely gubancot, eldolgozatlanságot, előkerülnének hamis, hibás fonalak, de aligha vitatná bárki: elsőrendű a szövés. (A termék sikerre számíthatna egy-két olcsó, bántó poénvadászat nélkül is.) A népes együttes szinte minden tagja lelkesen, fegyelmezetten próbált azonosulni feladatával. A jó színészválasztásáról ismert rendező az esetek többségében most is jól osztotta ki a szerepeket, de elsősorban a többszereplős jelenetek megkomponálásával bizonyította kivételes képességeit. Elfogadhatóan táncoltak, mozogtak a színészeik, noha pályakezdők is akadtak közöttük, és van mit pótolniuk a főiskolai oktatás hibájából szegényes mozgáskultúrával diplomázó művészeknek is. A pontosan kidolgozott koreográfia megalkotásában és betanításában Pintér Tamás, Barta Judit, Móger Ildikó, Szigeti Károly és Márton István segítette a rendezőt Élvezet nézni a honi produkciókban oly ritka igényes színházi összjátékot. Kovács Gyula (Szabados György) mértéktartóan, az előadás stílusához ügyesen illeszkedve, a valóságos és stilizált motívumokat célszerűen vegyítve oldotta meg feladatát, de nem tudta jellegzetessé tenni ezt az átlagfigurát. A Petrik Sándort alakító Kiss Jenő a hivatásos forradalmár, politikus közemberi vonásait emelte ki, s többnyire sikerrel birkózott meg beidegzettségeivel. Ahány női szereplő, annyi szín, annyi egyéniség. A hódító, a környezetét perzselő Szerető, a kitűnően éneklő, mozgó temperamentumos Kárpáti Denise volt. Olyan asszony, olyan otthoni háttér nélkül aligha élhetett volna úgy, ahogyan élt a miniszterré is előléptetett Petrák, mint a csupa báj, természetes elegancia Kátya volt Holl Zsuzsa megformálásában. Réti Erika ,(a jól ismert középosztálybeli butuska, félművelt úriasszony típusa), (Szabados édesanyja) ugyanúgy hozzájárult az előadás légkörének megteremtéséhez, mint többféle szerepében Ribár Éva, a karakteres Tóth Rita. A közéletben, sürgő-forgó férfiak több teret kaptak a Faustus doktor boldogságos pokoljárásában is. M. Horváth József kikeményített, ^értett, feszes " alakításaival, a sokoldalú Galkó Balázs, egyaránt méltóan részes a sikerből. Remek villanásai voltak Mester Lászlónak (őszintén túlbuzgó forradalmár), Tardy Balázs és Vándorfi László korrektül formálta meg a rábízott szerepeket, Horváth Ferenc (vidéki elöljáró), talán egy csipetnyivel harsányabb volt a kívánatosnál, de így is méltatást kíván. Feltehetően Jancsó Miklós és Koltay Gergely közös leleménye a dramaturgiai fontosságú zenei összeállítás, amelyet a kis zenekar (Kobold Tibor, Böszörményi Jenő és Dömötör Tibor) kiválóan tolmácsolt. A díszleteket és jelmezeket Banovich Tamás és Rátkai Erzsébet tervezte. Heltai Nándor • Oltalom, szerelem (Kárpáti Denise, Kovács Gyula) ■ Szabados György a nyilasok fogságában (Horváth Ferenc, Kováts Gyula, Tardy Balázs, Galkó Balázs) (Walter Péter fotói) zetten elfoglalni. A 3. magyar hadsereg körzetében sem volt jobb a helyzet. Solton megerősítették a M. Kir. Honvéd Erődítési Parancsnokság Erődítési Kirendeltségét, Baján az 5. Légvédelmi Tüzér Pótosztályt. Kiskunhalasra kezdték áttelepíteni a 3. magyar hadsereg parancsnokságát. A Tisza partján már egyre sűrűbben lehetett hallani az ágyúk dübörgését. A Vörös Hadsereg csapatai feltartóztathatatlanul közeledtek megyénknek a Tiszánál húzódó határához. Az 53. szovjet hadsereg és az 1. román hadsereg egységei 1944. október 8-án (vasárnap) Csongrád és Szentes körzetében átkeltek a Tiszán. Amikor a Vörös Hadsereg csapatai Szegednél, Szentesnél, és Szolnoknál elérték a folyót, az 53. szovjet hadsereg 297. lövészhadosztálya, melynek parancsnoka A. T. Kovtun-Sztankevics ezredes volt, azt a feladatot kapta, hogy létesítsen Csongrád körzetében hídfőt a Tiszán, majd innen indítson támadást Kecskemét elfoglalására. Még ezen a napon, délben, Csongrádtól északra birtokba vettek egy kompjárást és heves harcot folytatva az ott védekező 1. magyar önálló huszárhid osztály egységeivel — megkezdték az átkelést a hídfőre. Közben más szovjet egységek átvágták a Szolnok—Debrecen főközlekedési útvonalat és kijutottak a Törökszentmiklós és Tiszaiföldvár vonalra. A szovjet csapatoknak sikerült Csongrádnál hídfőt létesíteniük annak ellenére, hogy a németek felrobbantották a Szentes—Csongrád közötti hidat is. A Duna—Tisza közén megjelent szovjet csapatok hírére a magyar kormány azonnal elrendelte megyénk területére is a kiürítést. „Kiskunhalas október 9-én 14 óra 5 perckor jelenti: A hadműveleti területi kormánybiztos elrendelte Kiskunhalas személyi és anyagi kiürítéseit. Állomásparancsnok szóbeli értesítése szerint a várost esetleg a délután folyamán el kell hagyni. A kapitányság utasítást kapott, hogy kiürítés esettén a makói kapitányság személyzetével együtt vonuljon Székesfehérvárra.” A polgári lakosság hátravonása mellett a kormánybiztos intézkedett a járművek, lovak, egyéb állatok, valamint a lakosság fontosabb életszükségleti cikkeinek hátravonásáról is: „Az összes állatok elhajtandók. A takarmány elviteléről a lehetőség határáig gondoskodni kell. A korábban bármilyen katonai parancsnokság vagy polgári hatóság által kiadott összes visszamaradási engedélyek ezzel a rendelkezéssel hatályukat veszítik. Szigorúan felszólítunk mindenkit a nemzet, létérdekéhez fűződő kormányrendelet azonnali legteljesebb foganatosítására, azzal, hogy az esetleges vonakodókkal szemben karhatalmat leszek kénytelen alkalmazni. Az egész lakosság tehát haladéktalanul készüljön fel és induljon útba. Kecskemét, 1944. október hóiban. Katonai közigazgatási és gazdasági parancsnok. Kormánybiztos.” Dr. Jósa Iván (Folytatjuk) El Szovjet csapatok támadásban a Duna—Tisza közén. fiatalokról fiataloknak „Szeretek politizálni” Lévén még csak 19 esztendős; Horváth József életútja röviden összefoglalható. Szekszárdon született, s a Bátaszéken megkezdett gimnáziumi tanulmányait 1982-től Baján folytatja, mint a helyi szakmunkásképző intézet növendéke. Az elfoglaltságaival már nehezebben boldogulok, eléggé fáradságos volna ezeket listára tenni. — Az előző rövid napon nem tudtam vele beszélni, mert elutazott Kecskemétre, hogy a középiskolások és a szakmunkástanulók tanácsának tagjaként ő is véleményt mondjon a nyári táborokról, illetve a diákkedvezményekről. És most is siet, mert a kollégiumi kimenő ideje alatt szeretne hazaugrani Bátaszékre, s elhozni hány melegebb holmit, meg nőa túrabakancsát: ugyanis, forint az országjáró diákkör tagja, háromnapos útra készül. Ami pedig a hosszabb távú terveit illeti, azokról így beszél: — Véletlenül kerültem ide. Olyan forgácsológépeket, amilyenekkel jelenleg dolgozom, előtte én még csak nem is látotam. Viszont hamar megbarátkoztam velük, s egyben azzal a gondolattal is, hogy mégsem leszek katonatiszt. A szakmai ismereteket tanító tanárom, Orosz László azt javasolta, hogy jelentkezzek Dunaújvárosba, a műszaki főiskolára, mert az üzemmérnöki és tanári képesítést is ad. Ezt jó ötletnek érzem, mert arrafelé is nyit utat, amerre eredetileg készültem: az emberek közé. Nagyon szeretek ugyanis politizálni Igaz, nem csak én. Van néhány barátom otthon, meg itt az iskolában is, akikkel gyakran összeülünk, megbeszéljük azt, amit magunk körül tapasztalunk. Az olvasó teljes joggal gondolhatja most, hogy szinte mindenki így van ezzel, fiatal korában. Horváth József esete mégis más, amennyiben azonban neki — mint a szakmunkásképző intézet KISZ-titkárának, a városi KISZ-bizottság, sőt néhány hónap óta, mint a KISZ Központi Bizottság tagjának is — több lehetősége van a véleménynyilvánításra. Izgalmas volna kideríteni, hogy miként jutott e lehetőségek birtokába, ám számomra ennél is izgalmasabb, hogy ha már van, mire használja.. — Elég gyakran fölszólalok — mondja. — Tegnap Kecskeméten szóvá tettem például, hogy kevés olyan megye van már az országban, ahol hadakozni kell az utazási kedvezményeik nyári hónapokra való kiterjesztéséért, de Bács-Kiskun még közéjük tartozik. Igazából azonban nem ezek a szereplések izzasztanak meg. Sokkal nehezebbek voltak a választási beszédeim, amelyeket osztályról osztályra járva mondtam el, kifejtve egyebek mellett azt is: nem értek egyet azokkal, akik érdekvédelem címén a dohányzás engedélyezéséért hadakoznak. Őszintén szólva, meglepett, hogy ennek ellenére is megválasztottak. Horváth Józsefet — az eddig ■ elért tanulmányi sikereinek és mozgalmi munkájának elismeréseként is — ez év márciusában fölvették az MSZMP intézeti alapszervezetének tagjai közé. — káposztás — ÜÜ MUNKA MELLETT Sztrányóczki Zsuzsa a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezetben dolgozik. Adminisztrátor a tagsági csoportnál. Munka mellett tanul. Kalocsára jár gimnáziumba, levelezőn végzi az utolsói évet. Kedden délután háromtól este hétig tartanak a konzultációk. Bizony fárasztó a napi tennivaló után a matek, a fizika... Esténként azért jut ideje a tanulásra, hét végén a kötelező olvasmányokat lapozgatja. Ha végez a gimnáziumban, talán emelnek a fizetésén, ami most 2500 forint. Majd beiratkozik a könyvelői tanfolyamra is. S terveket szövöget vőlegényével: májusban esküvő lesz, ha leszerel a katonaságtól a fiú. Kecelen szeretnének letelepedni, s lakást építeni. / 1984. október 12. • PETŐFI NÉPE • S A VÁFI és Mi is az a VÁFI?, Aki még nem hallotta, most választ kaphat a kérdésre. A Vállalkozó Fiatalok Szervező Irodája egy ipari- szövetkezeti szakcsoport, amely hivatalosan az ÉPSZISZ keretében működik.Azért hangsúlyozzuk, hogy hivatalosan, mert a létrehozás ötlete a KISZ megyei bizottságától származik, és az irányítás is nagyrészt az ő kezükben van. Szöllősi Béla titkár segítségével sikerült nunk a kulisszák mögé,bepillanta— Nagyon sok az olyan fiatal, aki" szabad idejében szívesen vállalna alkalmi munkát, de nem tudja, hogy kinél ajánlkozzon. Nos, ha nálunk jelentkezik, tudunk számára elfoglaltságot kínálni, hiszen éppen az ilyen igények kielégítésére hoztuk létre a szakcsoportot. Mivel azonban a KISZ-nek, mint költségvetésből gazdálkodó szervnek, nincs joga vállalkozást alapítani és fenntartani, segítségül hívtuk az ÉPSZISZ-t. Nagyon készségesen mellénk álltak, így a VÁFI-t illetően övék az anyagi, miénk az erkölcsi felelősség. A hasznot nem osztjuk szét, hanem módot keresünk arra, hogy a fiatalok életkörülményeinek javítására fordítsuk. — Ha jól tudom, nemcsak az a tégla halmi munkák szervezésével foglalkoznak, hanem van már komolyabb vállalkozásuk is. — Eddigi legnagyobb vállalkozásunk a bajai téglaégető üzemeltetésének átvétele. Szándékosan nem téglagyárat mondtam, hiszen itt a szóban forgó építőanyag előállítása eléggé kezdetleges körülmények között folyik, a lényeg azonban nem ez. Itt évente elkészül és vevőre talál egymillió kisméretű tégla, és ezt a mennyiséget ilyen technológia mellett is gazdaságosan állítjuk elő. Korábban Laki György kisiparos végezte ezt a tevékenységet, ő azonban egészségi állapota miatt „beadta az ipart”. Ez komoly gondot jelentett volna a környék építőanyag-ellátásában, különösen most, amikor a magánerős lakásépítés került előtérbe. Mivel a fészekrakók általában fiatalok, a VÁFI céljai és a bajai téglaégetés megoldásra váró problémái kölcsönösen egymásra találtak. A VÁFI méltó nevéhez. Amíg vannak vállalkozó kedvű fiatalok, miért ne készüljön — akármilyen módszerrel — kisméretű tégla, hiszen szükség van rá, és haszonnal elkel! B. F. L FILM ÉS IFJÚSÁG Négyfordulós pályázatot hirdettünk a legutóbbi Fiatalokról — Fiataloknak rovatunkban; a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságával és a Bács-Kiskun 1. Minek a mintájára, milyen alkalomból állították össze a „budapesti tizenkettőt”? Mely filmeket tartalmazza? Melyik az a film, amellyel a közönség kívánságára egészítették ki listát? Miért nem kerülhetett ez a be a „budapesti tizenkettő” közé a megyei Moziüzemi Vállalattal közösen. Akik helyes megfejtést küldenek be részt vesznek a sorsoláson, s értékes „filmes” ajándékokat nyerhetnek fordulónként. A KISZ megyei Bizottságához pedig azoknak a háromfős csapatoknak a jelentkezését várják, akik a decemberben megrendezendő Film és Ifjúság döntőn akarnak szerepelni. A Petőfi Népe olvasói közül is alakul majd egy csapat. A 2. Melyik az a film, Karinthy Ferenc azonos amely című regényéből készült? Ki a film rendezője és főszereplője? 3. Vágd ki és illeszd össze a mellékelt képet! Küldd be a többi megfejtéssel együtt. írd meg azt is, hogy melyik filmből való a jelenet?! 4. Melyik az a film („a budapesti tizenkettőből”), amelyik győztesekre értéket várnak. I. díj: ingyenes jutalmak részvétel a Magyar Játékfilmszemlén, Budapesten, II. díj: részvétel a Kecskeméten megrendezendő Nemzetközi Animációs Filmszemlén, II. díj: részvétel a bajai filmes tanácskozáson. (Részletesen a szeptember 28-i számunkban írtunk a pályázati feltételekről!) A megfejtéseket egy hétig várjuk a következő címre: Petőfi Népe Szerkesztősége, Film és Ifjúság, Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001. Összeállította: Berrák Tibor Az I. forduló kérdései: nem illeszkedik a többi sorába, s miért?•