Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
ml«s raotitrAfiJUki. gainsGUMK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLn. évf. 152. Ára: 1,80 Ft inf. június so. kedd Hazánkba látogat János Károly Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly,Spanyolország királya. (A magyar—spanyol kapcsolatokról a 2. oldalon írunk.) Megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka MOSZKVA Tegnap Moszkvában, a Kreml Nagypalotájában megkezdte munkáját a Szovjetunió Tanácsának ülésszaka.Legfelsőbb A küldöttek elsőként a tanácskozás napirendjét és munkarendjét hagyták jóvá. Első napirendi pontként az ülésszak változtatásokat hajtott végre az elnökség összetételében. Második napirendi pontként áttekinti a népgazdaság irányításának gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdéseket, köztük az állami vállalatokról szóló törvényt és más törvényhozási aktusokat. Ezután az elnökség előterjesztésében az ülésszak elé kerül az állami élet fontos kérdéseinek össznépi vitára bocsátását előíró törvény tervezete. A napirend és a munkarend elfogadását követően Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja terjesztette elő az elnökség személyi kérdésekről szóló javaslatát. A szovjet parlament felmentette az elnökség elnökhelyettesi tisztéből Akii Szalimovot, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének volt elnökét, aki más beosztásba került. Rafik Nyisanovot, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsának jelenlegi elnökét megválasztotta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökhelyettesévé. Nyikolaj Szirunykovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát, akit még a Belorusz KP KB első titkáraként választottak meg az elnökség tagjává, új beosztására tekintettel, saját kérésére felmentették az elnökség tagjának tisztéből. Egyben az elnökség tagjává választották Jefrem Szokolovot, a Belorusz KP KB első titkárát. A küldöttek ugyancsak felmentették az elnökség tagjának tisztéből Gyinmuhamed Kunajevet, a Kazakh KP KB volt első titkárát és Gennagyij Kolbint, a jelenlegi első titkárt az elnökség tagjává választották. Felmentették elnökségi tagságából Midhat Sakirovot, a Baskír ASZSZK területi pártbizottságának volt első titkárát. Ezt követően Nyikolaj Rizskov előadói beszédével megkezdődött a második napirendi pont áttekintése. (Folytatás a 2. oldalon) KISSZÁLLÁSI TEMAFORG-ÜZEM: Új gyártmányok, importhelyettesítés A múlt év elején a Temizol hőszigetelő anyag gyártását a kisszállási Temaforg üzem átadta a Zsanai Egyetértés Tsz-nek, helyette gyáruktól a kunszentmiklósi a géptisztító rongy készítését vették át. Emellett a Temaforgnál teljesen újnak számító cikkeket is gyártanak. A többi között igen jelentős a 200 ezer négyzetméternyi itt készülő cipőipari bélésanyag. A termelési értékük tízmillióval lesz több a tavalyinál és eléri a 160 millió forintot. A géptisztító rongyból az idén nyolcvan tonnát tőkés vevőknek adnak el. A legújabb gyártmányuk az importhelyettesítést szolgálja: ipari porvédő álarcok betéteinek előállítását kísérletezték ki. A dolgozók részére igyekeznek minél jobb munkakörülményeket biztosítani. Nemrégen készült el a korszerű öltöző. A jövő hónap negyedikén ők rendezik a már hagyományos Temaforg sportvetélkedőt, ahová a testvérvállalatok több száz dolgozóját várják. 4B Exportra készül a fehér géptisztító rongy. P. Z. • Arató Antal igazgató respirátorbetétet mutat. Mintegy ötmillió forint értékű import válik feleslegessé az új gyártmány bevezetésével Vízgazdálkodási nyári egyetem Baján A melioráció szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében Az ország különböző tájairól 65 szakember érkezett tegnap Bajára, hogy a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében részt vegyen annak a nyári egyetemnek a rendezvénysorozatán, amelynek témája: a melioráció szerepe mezőgazdaság fejlesztésében. Köztudomású, hogy a a hazai mezőgazdaságban hol a belvíz, hol pedig az aszály okoz károkat. Tudatosan tervezett komplex meliorációval ezek a károk csökkenthetők, a terméshozamok növelhetők. Különösen nagy a téma jelentősége Bács-Kiskunban, ahol jelenleg három térségben (Baja,Margitta-sziget, Hajós, és Kiskunfélegyháza) folynak meliorációs munkák vagy előkészületek. A meliorációs munkák térségi irányítása és összefogása egyre inkább a megyei tanácsok feladata, s ez érzékelhető volt a megyei termelési és ellátási bizottság közelmúltban tartott ülésén is, ahol szintén a témakörrel foglalkoztak. Baján a nyári egyetemet Soós Gábornak, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökének jelenlétében dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese nyitotta meg. Előadásában ismertette a hazai vízgazdálkodás fő feladatait, a vízbázisok védelmét és a takarékosságot helyezve előtérbe. A résztvevők — akik között egyaránt találhatók mezőgazdasági, vízügyi és építőipari szakemberek — a június 29-étől július 4-éig tartó programban 14 előadást hallgathatnak meg, s tanulmányúton szerezhetnek közvetlen ismereteket a Margitta-szigeti és hajósi meliorációs munkálatok állásáról, valamint a fajszi öntözőfürt működéséről. A rendezvénysorozat idején megtekinthetik azt a kiállítást is, amely a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat meliorációs kisműtárgyaiból látható a helyszínen. A nyári egyetem, amelynek szervezésében a főiskola mellett a Magyar Hidrológiai Társaság és Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetei, valamint az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság is részt vett, vitával és ajánlások elfogadásával ér véget. B. F. I. etek Messze múltba visszanyúló hagyományaik vannak Magyarországon az egyesületeknek. Alig van olyan község, (város még kevésbé), ahol ne működött volna legalább egy önkéntes ( tűzoltóegyesület, gazdakör vagy asztaltársaság, amely időnkénti közös rendezvényeivel, elhunyt tagjai hozzátartozóinak segítésével ne bizonyította volna egyesületi jellegét. Egészen 1948-ig. Akkoriban az egyesületek nagy részének teendőit állami intézmények, vállalatok vették át (megszervezték az állami tűzoltóságot, temetkezési vállalatok alakultak stb.), mondván, hogy nincs szükség külön egyesületekre, az állam és a társadalmi szervezetek mindenki érdekeit egyaránt képviselik. Napjainkban reneszánszát éli az egyesületi mozgalom. Nem túlzás: szaporodnak a gombamódra különböző egyesületek, s már 1983-ban kimutatta a Központi Statisztikai Hivatal, hogy hazánk minden harmadik felnőtt lakosa tagja valamelyik egyesületnek. Ez a szám az azóta eltelt években tovább növekedett, s noha nincsenek róla újabb adatok, valószínű, hogy a különböző, kisebb-nagyobb egyesületek tagjainak száma összesen elérte a felnőtt lakosság 50 százalékát is. Mindez alig hat esztendő alatt történt, az Elnöki Tanács 1981-ben hozott törvényerejű rendeletet az egyesületekről. Ebben leszögezte, hogy egyesületnek tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár. Azóta ez a kör tovább bővült: ha az egyesület alapszabálya megengedi, kiskorú is beléphet, sőt alakultak — elsősorban a sport területén — kifejezetten ifjúsági egyesületek is. A legtöbb egyesület kulturális, művelődési célú. Külön érdemes szólni a városszépítőkről, akiknek egyesületei csaknem minden városban, sőt nagyközségben is megalakultak. Kétség sem fér ahhoz, hogy céljaik nemesek és haladók: minél otthonosabbá, kulturáltabbá, korszerűbbé tenni szűkebb hazájukat. Egyesület alakulását a tanácsnál kell bejelenteni. Nem engedélyt kell kérni, csupán — legalább tíz aláírással — bejelenteni a területileg illetékes tanács igazgatási osztályán az egyesület megalakulását. Ha az igazgatási osztály harminc napon belül nem jelent be kifogást az egyesület — vagy annak tagjai — ellen, ki lehet mondani a megalakulást. Gazdasági tevékenységet nem fejthet ki egyesület — de alapíthat például gazdasági társulást, amely viszont már nem az egyesületekre vonatkozó rendelkezések alapján működik. Szép számmal vannak a Hazafias Népfront törvényességi felügyelete alatt baráti körök, amelyek tagjait az fűzi össze, hogy az országnak ugyanabból a városából, megyéjéből származnak, vagy éppen egyazon iskolába jártak valaha. Némelyikük szép példáit adja szűkebb haza iránti szeretetanek, még ha van is abban jó adag nosztalgia. A fővárosban lakó debreceniek, Bács-Kiskun megyeiek, sárospataki „öregdiákok” és sokan mások időnként összejönnek, meghívják szülőhelyük vagy iskolájuk mai vezetőit egy-egy előadásra, baráti összejövetelre. Mind többen vannak, akik a mai elidegenítő világban az azonosságot, az összetartozást keresik. Azt igyekeznek kifejezni az egyesület-alapítással, hogy tartozni kell valahová. Mégpedig úgy, hogy az összetartozást ne szigorúan megszabott keretek és bürokratikus szabályok írják elő, hanem ki-ki maga határozza meg, teljesen önkéntes alapon: hová akar tartozni, kiknek a társaságában tölti szívesen szabad idejét. Éppen ezért kell vigyázniuk az egyesületeknek — és erre a Hazafias Népfront is felhívta a figyelmüket —, hogy ne bürokratizálódjanak el. Hamarosan — valószínűleg már az előre tervezett 1989-es időpont előtt — az Országgyűlés elé kerül az egyesületekről szóló törvényjavaslat. Javában tartanak a tanácskozások a népfrontnál, mostanában összegezik az eddigi tapasztalatokat. S mert a jelen és a jövő alapja —ha sokára ismertük is fel — a múlt, máris pályázatot hirdettek az egyesületek történetének feldolgozására. Célja nem csupán az, hogy tisztábban lehessen látni: milyen jellegű és célú egyesületek működtek a múltban, hanem mindenekelőtt a tanulságok összegyűjtése, a jó hagyományok átvétele és továbbfejlesztése. No meg az, hogy az egyesületeken keresztül mind több ember „tanulja" a közéletiséget, a tevékeny részvételt kisebb és az országos közösség örömeiben-gondjaiban. Várkonyi Endre * Nagyobb szerepet a belső vállalkozásoknak• Ipari szerkezet-átalakítás Iparvállalati vezetők, szociológusok és filozófusok, neves írók, közgazdászok, közéleti személyiségek részvételével tegnap ankétot rendeztek az Ipari Minisztériumban „Az ipari szerkezetátalakítás és az emberi erőforrás fejlesztése” címmel. Kapolyi László bevezető előadásában ismertette a minisztérium által kidolgozott iparpolitikai elképzeléseket, a szerkezetátalakítási programot. Hangoztatta, hogy nem lehet hatékonyan megvalósítani az ipari termelési szerkezet váltását a társadalompolitikai összefüggések figyelembe vétele nélkül. Különösen nagy súlyt kell helyezni az infrastrukturális fejlesztésekre, a kulturális-oktatási alapok megteremtésére, a dolgozók megfelelő és szervezett folyamatos át- és továbbképzéséhez. A képzési tematikában elsődlegesen kell szerepelniük az információs technikának, az elektronikának, a menedzseri tevékenységnek, a korszerű üzemszervezésnek. Kapolyi László hangoztatta, hogy a vállalati gazdálkodásban mind nagyobb szerepet kell kapniuk a különböző belső vállalkozásoknak, mégpedig egyenlő esélyek mellett. Az autonóm munkacsoportok megalakulása, a különböző belső vállalkozási formák elterjedése lényegesen javíthatja a kapacitások kihasználását, a ma még igen magas arányú, mintegy 20—25 százalékos „kapun belüli” munkanélküliség felszámolását. A miniszter arról is szólt, hogy egyre többen és egyre többet beszélnek hazánkban a munkanélküliségről, ezzel kapcsolatban kifejtette: az ipari húzóágazatok kihasználtsága ma nálunk csak 50 százalékos, és amíg ilyen a helyzet, addig a magyar ipar foglalkoztatni tudja a munkaerőt. A felszámolandó üzemek vagy üzemrészek dolgozóit alkalmazni kívánják az ipari szolgáltató szektorban is, amelynek bővítése, fejlesztése szintén kiemelt fontosságú feladat. Az ankéton felszólalt Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese is. Annak a véleményének adott hangot, hogy a hazai iparfejlesztés ma alapvető fontosságú a gazdasági reform továbbvitelében, ami azonban csak a társadalom egészének átalakulásával, modernizálásával valósítható meg. (Folytatás a 2. oldalon.) MEGNYÍLT A KECSKEMÉTI ALKOTÓTELEP Kilenc nemzet roma Tegnap délután a megyeszékhely Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskoláján megnyílt a XII. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep. Szovjet, kínai, bolgár, csehszlovák, japán, jugoszláv, NDK-beli, olasz és terméészetesen magyar művészek vesznek részt az idei tábor munkájában. Papesch László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a tegnapi tábornyitón megjelent alkotókat, majd rövid beszédében méltatta az elmúlt 12 nyár jelentőségét, az alkotótelep múltját, munkáját, illetve e sajátos művészetet. Ezt követően Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész, az idei mintegy negyven fős alkotói közösség művészeti vezetője szólt a napjainkban reneszánszát élő, ősi művészet magyarországi és kecskeméti sajátosságairól. Utalt arra is, hogy a résztvevők között festő, grafikus, szobrász és ötvös egyaránt van, ami jelzi, hogy a tűzzománc áttöri a műfaji határokat. De nemcsak a különböző műfajok művelőinek, hanem az európai és a keleti — Kínából három, Japánból egy alkotó érkezett — zománcművészetnek is találkozóhelye az idei alkotótábor. A kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely által szervezett, hathetes szimpózium célja változatlanul az, hogy ideális körülményeket teremtve az alkotómunkához, kísérletezhessenek, tapasztalatokat cserélhessenek a művészek. Az itt készült produkciókat augusztus 9-én tárják közszemlére — a hagyományokhoz híven — kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. K. E. TANULÓ TANÍTÓK Az ismereteket folyamatosan újítani kell Az ismereteket állandóan újítani kell — hangsúlyozta dr. Fátray Klára főigazgató-helyettes köszöntő szavaiban tegnap délelőtt, amikor a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán immár a XXII. alkalommal megkezdődött a tanítók nyári akadémiája. A tétel igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Csongrád, Békés és Bács- Kiskun pedagógiai Intézeteinek közös rendezvénye évről évre növekvő számban vonzza a három megye pedagógusait. A Megnyitót, melyet szokás szerint minden évben más-más megye képviselője tart, dr. Becsei József, a Békés Megyei Tanács elnöki helyettese mondott. Nagyarányú vizsgálatokat végeztek, melyek eredményeiből ismertetett néhány általánosíthatót. A pedagógiai pálya elnőiesedésével kapcsolatban elmondta, hogy a fiúk tanulmányi eredménye az általános iskola minden évfolyamában gyengébb, mint a lányoké.Ha nem is állítható, hogy ez az elnőiesedés oka, de más társadalmi, pszichikai körülmények mellett ez is szerepet játszhat. Sokszor tekintik a pedagógus munkáját csak „hivatásnak”, pedig az legalább annyira „szakma” is. Az pedig nyilvánvaló, hogy minden szakmát meg kell tanulni, így a tanítóit is. Ezt követően Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes tartott előadást közoktatásunk időszerű kérdéseiről, átfogó képet adva a magyar oktatásügy jelenéről és jövőjéről. Amint elmondta, két fontos területen lesz érezhető a javulás. Az óvodaügyben, ahol a személyi és a tárgyi feltételek már most is jónak mondhatók, most az a cél, hogy a kicsinyekkel való iskolaszerű foglalkozást felváltsa a gyermeki életkornak megfelelő játékos forma. A hangsúlyt a nyelvi kommunikációs készségek fejlesztésére kell helyezni, azaz meg kell tanítani már a legkisebbeket az önálló és helyes beszédre. Ez képezi aztán azt az alapot, amelyre minden iskolatípus építhet. Az általános iskolai oktatás feltételei szintén javulnak. tárgyi Ebben az ötéves tervben mintegy 4 ezer tanterem épül, az előzőben pedig 6700 volt a növekmény. Ha az elavult épületek cseréjével isszámolnak, akkor mintegy 10 ezerrel több lesz a tanterem, mint 1980-ban volt. Ezen túlmenően nagyarányú fejlesztésre van szükség, s akkor elvárható, hogy az ezerdfordulóra kialakul egy korszerű általános iskolai hálózat Ennek érdekében azonban mélyreható változásnak kell bekövetkezni. Elsősorban az oktatás mennyiségi szemléletének — sok ismeretet, sok órát adni — kell minőségi szemléletté változni. Fel kell hagyni a „mindent megtanítás” igényével, hiszen egész életre szóló ismereteket már nem lehet szerezni, időről időre meg kell újítani azokat. A rendezvénysorozat pénteken fejeződik be. G. 2.