Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 18. Legalizálták a Szolidaritást (Folytatás az 1. oldalról.) Bronislaw Geremek történész, a Szo­lidaritás egyik aktivistája az ítélet után kijelentette: a hatalom bátran és böl­csen elébement a társadalom elvárásai­nak. Azt mondta még: „a Szolidaritás ugyanúgy fogja Lengyelországot szol­gálni, mint a múltban, és 1980 augusz­tusának világos tiszta folytatása lesz”. Feltételezhető, hogy a Szolidaritás után hasonló gyorsasággal fogják le­galizálni az egykori parasztszolidari­tást, valamint a Szolidaritás ifjúsági „meghosszabbítását" a független diák­­szövetséget is. Minderről április elején a LEMP vezette kormánykoalíció és az ellenzéket képviselő, akkor még illegá­lis Szolidaritás vezetőinek tárgyalásain — nemzeti kerekasztalnál — született megállapodás. A Szolidaritás az 1980 júliusi—au­gusztusi (azóta jogosnak minősített) tömeges munkástiltakozásokból nőtt ki. Egyik fő szervezője, majd elnöke Lech Walesa, a gdanski Lenin hajógyár villanyszerelője volt. Már a hetvenes években foglalkozott többedmagával szabad szakszervezet alapításával, ami­ért üldöztetésnek volt kitéve. A Szoli­daritás a párt- és közigazgatási szer­vektől független szakszervezet volt, de már létrejöttének pillanatától kezdve nem volt a szó klasszikus értelmében kizárólag szakszervezet, hanem általá­nos tömeges tiltakozómozgalom, amely kétségbe vonta a LEMP legiti­mitását az alkotmányban is rögzített vezető szerepre. Néhány hónap alatt körülbelül 10 milliósra duzzadt serege, az addigi hivatalos szakszervezetek pe­dig néhány hónap alatt szétestek. A Szolidaritás vezető testületeiben 1981 őszén már uralkodó pozícióba ju­tottak azok a szélsőséges ellenzéki cso­portok, amelyek a hatalom és a rend­szer nyílt megdöntésére törekedtek. A LEMP akkori vezetősége pedig a konzervatív és a reformszárny kötélhú­zása miatt állandó lavírozó politikát folytatott a Szolidaritással szemben. Az akkori szovjet vezetőség, amely el­vetett mindenféle reformot, nyíltan nyomást gyakorolt a LEMP vezetőire a reformok megakadályozása céljából, így egyre erősödött a konfrontáció a Szolidaritás és a LEMP között. 1981. december 13-án szükségállapotot ve­zettek be Lengyelországban. Felfüg­gesztették a Szolidaritás és a mellette létrejött egyéb, újabb és a megreformá­­lódott régi hivatalos szakszervezeteket, majd 1982-ben mindet fel is oszlatták. Helyettük új szakszervezeti mozgalmat építettek ki,­amely ma több mint 6 mil­lió dolgozót tömörít. Az 1988 tavaszi és nyári elemi erejű sztrájkmozgalmak hatására a LEMP vezetőségének reformerszámya tárgya­lásokat kezdeményezett a Szolidaritás vezetőségének mérsékelt, középutas tagjaival, köztük Walesával. A tárgya­lások eredményeként ez év április S-én megállapodás született a LEMP hatal­mi monopóliumának megszüntetésé­ről. Júniusban olyan parlamenti válasz­tásokat tartanak, amelyeken az ellen­zék ellenőrzötten, de már akár tömege­sen is bejuthat a parlamentbe, a követ­kező, 1993-as parlamenti választások pedig teljesen szabadok lesznek. Az amnesztiapártiak győzelme Uruguayban Uruguayban az amnesztiapártiak győzelmét hozta a vasárnapi népszava­zás. A választók 58:42 arányban amel­lett foglaltak állást, hogy ne vonják felelősségre az emberi jogok ellen a dik­tatúra éveiben bűnöket elkövető kato­nákat. Montevideóban ezzel szemben az amnesztia ellenzői kerültek többség­be. A népszavazást kezdeményező bal­­­oldali pártok és emberi jogi szervezetek közölték, hogy fegyelmezetten tudo­másul veszik és tiszteletben tartják a népakaratot. Julio Sanguinetti államfő egységre szólította fel honfitársait, és azt mond­ta, hogy a népszavazásból a demokrá­cia került ki győztesen. Antonio Mar­­chesano belügyminiszter szerint a nép­szavazással a múlt a történészek kezébe került, az uruguayiaknak pedig a jövő­be kell nézniük, demokratikus, békés együttélésben. HARCÁSZA­TI A­TOMFEGYVEREK IS Szeléz csapatkivonás az NDK-ból MOSZKVA .Május 11-én keződik az NDK területén lévő szovjet csapatok egy részének kivonása —jelentette be hétfőn a TASZSZ-nak adott interjújában Borisz Sznyet­­kov hadseregtábornok, a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport főparancsnoka. A korábbi egyoldalú szovjet döntés értelmében mintegy tízezer katona és ezer harckocsi hagyja el az NDK-t. A tábornok közölte, hogy augusztus közepéig két harckocsihadosztály, továb­bá harckocsiezredek, illetve átkelő deszantos és rohamdeszantos egységek hagyják el fegyverzetükkel együtt az NDK-t. Kivonnak több mint 330 aknavetőt és löveget, ötezer katonai járművet, illetve harcászati atomfegyvereket. A harckocsik egy részét beolvasztják, és lesznek olyanok, amelyeket átalakítás után polgári célokra használnak. Sznyetkov kitért arra is, hogy fontos változtatások lépnek életbe az NDK területén maradó szovjet hadosztályok szerkezetében. Az átszervezés következté­ben védelmi jellegűek lesznek ezek az egységek. Például egyes harckocsiezredeket gépkocsizó lövészegységekké alakítanak át. Az újjászervezett hadosztályokban növelik a harckocsielhárító, a műszaki zárakat létrehozó egység arányát is. AZ EGK ELSZÁNTAN LÉP FEL Romániát elítélő indítvány Romániát illetően a Közös Piac tag­országai messzemenően következete­sek lesznek — hangsúlyozta Francisco Fernandez, Ordonez spanyol külügymi­niszter. A politikus az EGK soros elnö­ki tisztségviselőjeként nyilatkozott va­sárnap este a sajtónak a Granadában megtartott miniszteri értekezlet legfon­tosabb témáiról. Ordonez kifejtette: a Közös Piac a jövőben is fenntartja egységes stratégi­áját a szocialista országok irányában, egyszersmind figyelembe veszi minden egyes állam sajátosságait. Az EGK to­vábbra is támogatni fogja az e térség­ben megvalósuló politikai reformokat és ha szükségesnek találja, akkor olyan bíráló hangon lép fel, mint Románia esetében. A spanyol külügyminiszter kitért ar­ra, hogy a román kormánynál negatív fogadtatásra talált az EGK legutóbbi kezdeményezése az emberi jogok védel­mére. Ordonez kilátásba helyezte, hogy az EGK Romániát elítélő indítványt terjeszt elő az emberi jogokról tanács­kozó párizsi konferencián. A politikus elmondta, hogy az EGK megbízásából Spanyolország megpróbálta a bukares­ti kormányt jobb belátásra bírni, meg­akadályozandó az erdélyi falvak ezreit pusztulásra ítélő terv végrehajtását. Úgy fogalmazott, hogy az EGK a jövő­ben is nagy elszántsággal lép fel ebben a kérdésben. Hruscsovra emlékeztek Tanulmányoznunk kell a hruscsovi időszak tapasztalatait, hogy megismerjük, miként harcoljunk a változásokat elutasító erők ellen — hangsúlyozta Rój Medve­­gyev történész azon a moszkvai nagygyűlésen, amelyet a 95 évvel ezelőtt született Nyikita Hruscsov emlékére rendeztek vasárnap Moszkvában. Medvegyev szorgalmazta, hogy Gorbacsov vegye figyelembe reformpolitikusi elődjének sorsát. A reformok akkor csak Hruscsovtól függtek — mondotta, s­ kifejtette, hogy szerinte a peresztrojka sorsa is csupán két-három emberen múlik. Több felszólaló emlékeztetett arra, hogy a Sztálin halála után, 1953-ban hata­lomra jutott szovjet vezetőt 1964-ben a Brezsnyev vezette konzervatív erők váltot­ták le. De bukásában az is közrejátszott — hangsúlyozták!—, hogy Hruscsovot is megfertőzte a sztálinizmus, jóllehet erről kemény hangú beszámolót tartott az SZKP XX. kongresszusán, 1956-ban. Nyikita Hruscsov nélkül nem beszélhetnénk Mihail Gorbacsovról — állította nagygyűlési felszólalásában Stephen Cohen amerikai történész. A­ párton belül Hruscsov volt a sztálinizmus elleni mozgalom atyja — mutatott rá. MA LUXEMBURGBAN: Kohl-Rizskov találkozó Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár ma Luxemburgba utazik, s ott találkozik Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel. E találkozón a két államférfi megvitatja a Mihail Gorba­csov szovjet főtitkár és államfő június 12—15. között esedékes NSZK-beli lá­togatásának előkészítésével összefüg­gő­, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kérdéseket. Ezt Herbert Schmülling, a bonni kabinet helyettes szóvivője jelentette be. A kancellár látogatásához a luxem­burgi jubileumi ünnepségek szolgáltat­ják az alkalmat. Kohl felkeresi a kor­mányfőt és az uralkodó nagyherceget is, s még aznap hazatér a nyugatnémet fővárosba. Samir-terv a megszállt területek jövőjéről Jichak Samir izraeli kormányfő vasárnap elnyerte kormánya támogatását a megszállt területekre vonatkozó újabb tervéhez. El­képzelését kedvezően fogadta legjelentősebb belpolitikai ellenfele, Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt vezetője is. Az új Samir-terv szerint Ciszjordánia és a Gáza-övezet lakossága megválasztaná azo­kat a képviselőket, akikkel Izrael megkezde­né a tárgyalásokat a megszállt területek kor­látozott autonómiájáról. Izraeli katonák vasárnap három palesztint — köztük egy tízéves fiút­­­ lőttek agyon a megszállt területeken. A palesztin népi ellen­állás illegális vezetőségének felhívására az ottani lakosság aznap emlékezett meg az Abu Dzsihad palesztin vezető ellen elköve­tett merénylet első évfordulójáról. (A PFSZ katonai vezetőjével gyaníthatólag az izraeli titkosszolgálat végzett egy évvel ezelőtt Tu­niszban.) A Vietnami KP főtitkára Moszkvába készül Nguyen Van Linh, a Vietnami KP főtitkára még ezen a héten Moszkvába utazik és tárgyalásokat folytat Mihail Gorbacsoval a kambodzsai probléma rendezéséről - jelentette hétfőn vietnami kormányforrásokra hivatkozva a Kyodo japán hírügynökség. A vietnami politikus útban Havannába áll meg a szovjet főváros­ban. Linh útjára­ azután kerül sor, hogy Hanoi a közelmúltban bejelentette: a konf­liktus politikai megoldásának érdekében szeptember végéig feltétel nélkül kivonja csapatait Kambodzsából. Megbukik-e James Wright? ‘ WASHINGTON Korrupcióval vádolja az amerikai képviselőház etikai bizottsága James Wrightot, a testület elnökét, s a vizsgá­lat következtében a tekintélyes demok­rata párti politikus visszavonulásra kényszerülhet. A képviselőház elnöke az egyik belpolitikai kulcspozíció, egyúttal az egyik legmagasabb közjogi tiszt: az államelnök és az alelnök halá­la, akadályoztatása esetén ő kerül a kormány élére. James Wright ügyében 10 hónapja folytat vizsgálatot a két párt képvise­lőiből álló etikai bizottság. 250 oldalas jelentésük, amelyet hétfőn hoznak hi­vatalosan nyilvánosságra, számos pontban elmarasztalja a házelnököt, így elítélik egy baráti kapcsolatáért, amely egy texasi építési vállalkozóhoz fűzi. Tőle a házelnök felesége, Eve 18 000 dolláros állást, autót és örökla­kást kapott. Wright az ajándékot nem jelentette be (amint az a törvényhozás tagjaira kötelező), ugyanakkor azzal gyanúsítják: az ajándékozónak érdeké­ben álltak bizonyos törvényhozási döntések. A kormánnyal korábban kötött meg­állapodásokat felül kell vizsgálni A SZOT elnökségének rendkívüli ülése * Tegnap rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöksége. A testület megvi­tatta az utóbbi időszak kormányza­ti intézkedéseiből adódó szakszer­vezeti tennivalókat. Az ülésről Sán­dor László, a SZOT titkára tájékoz­tatta az újságírókat. Elmondta: az utóbbi időszak kormányzati döntései jelentős el­lenérzést váltottak ki a tagság köré­ben, mert miközben a kormány egyre több terhet hárít a lakosság­ra, a gazdaság helyzete nem javul, így az emberek számára értelmet­lennek tűnik az áldozatvállalás. A SZOT titkára emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi időben megtett kormányzati intézkedéseket a szak­­szervezetek sorozatosan bírálták, de észrevételeiket, a korábbiakhoz hasonlóan, a kormány ügyeimen kívül hagyta. A kialakult helyzetet elemezve az elnökség arra a következtetésre ju­tott : a kormánnyal korábban meg­kötött megállapodásokat felül kell vizsgálni. A testület újabb tárgyalá­sokra azonban csak bizonyos felté­­­­telek teljesítése esetén lát lehetősé­get. A SZOT vezetői csak egy össze­tételében jelentősen megújult kor­mánnyal látnak esélyt érdemi meg­állapodásokra. A feltételek között szerepel az is, hogy a kormány és a SZOT vezetőinek találkozójáig a kormány ne hozzon további, az életszínvonalat hátrányosan érintő, árnövelő hatású intézkedéseket. Ide tartozik az is, hogy a tárgyalásokig a kormány függessze fel a május 2-ától tervezett és már korábban bejelentett árintézkedéseket. Köve­telik a legszükségesebb szociálpoli­tikai intézkedések megtételét, így a korábbi SZOT—-kormány­találko­zón elfogadottak szerint —­ május 1-jétől 7%- a nyugdíjak egységesen 100 forinttal történő emelését. A SZOT titkára a tárgyalások egyik legfontosabb előfeltételeként azt jelölte meg, hogy a kormány most már adjon végre számot a nyilvánosság előtt az ország valós helyzetéről. Nyilvánosan meg kell mondani, mekkora az ország adós­sága, milyen annak összetétele és miként alakult ki mai adósságállo­mányunk. A kormánynak el kell számolnia arról is, hogy a nemzet­közi pénzügyi szervekkel kiknek a felhatalmazásával és milyen megál­lapodásokat kötött. A tárgyaláso­kig a kormány körvonalazza rövid távú, válságkezelő programját és az azt szolgáló konkrét intézkedése­ket. Foglaljon állást a szociálpoliti­ka, a bér- és költségvetési reform kérdéseiben, ismertesse az adórend­szer átalakításával kapcsolatos el­gondolásait. A szakszervezetek csak az emlí­tettek tisztázását követően látnak lehetőséget a társadalmi konszen­zus kialakítására. Kérdésekre válaszolva a SZOT titkára úgy vélekedett, hogy már május második felében sor kerülhet a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozójára. Arról is tájékoztatta, hogy a szakszerveze­tek júniusra kidolgozzák gazdaság­­politikai koncepciójukat, amelynek nyilvános vitájában szeretnék bebi­zonyítani, hogy nemcsak egyetlen alternatíva létezik a gondokból va­­ló kilábalásra. (MTI) Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Hétfőn ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. Gyenes András, a KEB elnöke egészségi állapotára való tekintettel kérte a KEB elnöki tisztsége alóli felmentését és nyugállományba he­lyezését. A KEB, kérésének eleget téve, elfogadta lemondását. A KEB kooptálta a testületbe Lukács Jánost, a KB titkárát, akit titkos szavazással egyhangúlag megválasztott a KEB elnökének. A testület ezt követően Somogyi Imrének, a KEB titkárának vezeté­sével folytatta ülését. Fellebbezések nyomán 12 pártfegyelmi ügyben hozott határozatot: pártbüntetése­ket hagyott jóvá, illetve törölt el. Egy esetben mentesítette az érintett párttagot a pártbüntetés alól. Két párttag esetében felülvizsgálta egy­kori kizárásuk okait és kérésükre visszaállította pártbalépésük erede­ti időpontját. A testület, tekintettel a párt poli­tikájában és működési gyakorlatá­ban bekövetkezett változásokra, saját hatáskörében felülvizsgálta egy évvel korábban hozott döntése­it. Úgy határozott,­hogy Bihari Mi­hály, Biró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László kizárását érvényte­leníti, Stumpf Istvánt és Weber At­tilát pedig mentesíti a pártfegyelmi büntetés alól. Grósz—Zsivkov találkozó (Folytatás az 1. oldalról) pasztalatokat. Egyetértően idézte fel Todor Zsivkovnak a tárgyaláson el­hangzott szavait: saját problémájára minden országnak magának kell meg­találnia a válaszokat. Ezért a követke­ző időszakban — tette hozzá — na­gyobb különbségek lesznek a válasz­tott megoldásokat illetően a szocialista országok között, s ez nem is baj, ha a szocializmus megújításának szándéka, a fő irányok azonosak. Grósz Károly a Központi Bizottság nevében magya­rországi látogatásra hívta meg Todor Zsivkovot. Az MSZMP főtitkárának programja a szófiai magyar nagykövetségen tett rövid látogatással zárult. Simics Sán­dor nagykövet segítségével tájékozó­dott a magyar kolónia életéről, munká­járól s arról, hogyan élt öt hónapon át a nagykövetségen a 12 erdélyi magyar menekült. " 1* Rövid baráti munkalátogatásának befejeztével tegnap a késő délutáni órákban elutazott Szófiából Grósz Ká­roly, a Magyar Szocialista­ Munkáspárt főtitkára és kísérete. Grósz Károly a késő esti órákban hazaérkezett Szófiából. Az SZDSZ tanácsának nyilatkozata BUDAPEST A Szabad Demokraták Szövetsége az alábbi nyilatkozatot juttatta el az OS-hez: Ugyanazok, akik egy évvel ezelőtt azt mondták, hogy Magyarországnak nincs szüksége többpártrendszerre, ma azt mond­ják: ők a kezdeményezői. Ugyancsak akik egy éve azt mondták, hogy a hanyatló gazda­ságnak a politikai megújulás lendülete ked­vezne, ma azt mondják: túl gyors a politikai lendület a gazdasági hanyatlás megfékezésé­hez. Nem lehet eldönteni, a szavak változása minek is tudható be. Annak-e, hogy a saját erejére talált társadalom széttörte az egy­­pártrendszer korlátait, vagy pedig annak, hogy a pártállam szavakat áldoz az intézmé­nyes változások késleltetése kedvéért. Akár így van, akár úgy: nyílt politikai küzdelem zajlik, s ha felülkerekedne is a hatalom­­megosztás és a piacgazdaság új intézmény­rendszere, annak is megvolnának a költségei, amelyeket a győztes társadalomnak kellene megfizetnie, nemcsak a politikai-gazdasági szerkezetváltás elsikkasztása költséges mu­latság, amit ma a vesztes társadalommal fi­zettetnek ki. Ugyanazok, akik egy évvel ezelőtt a romló közhangulatot világútlevél adományozásá­val, a vámrendelkezések liberalizálásával, a nyilvánosság bővítésével kívánták javítani, ma szigorú vámrendeletekkel büntetik a la­kosságot, ha utazik és vásárol, megdorgálják a sajtót, ha él a szabadságával és megsarcol­ják az újságolvasót a lapok árának emelésé­vel. Amikor ugyanazok döbbennek rá a poli­tikai hangulat javításának gazdasági követ­kezményeire, akik az intézkedéseket fogana­tosították, nem lehet eldönteni, hogy az ös­­­sze nem hangolt rendelkezésekben mennyi a szándékos manipuláció és mennyi a szakmai hozzá nem értés. Akár több a kormányzati ügyefogyottság és kevesebb a manipulációs szándék, akár fordítva, a hangulatjavító in­tézkedések költségeit a társadalom különbö­ző rétegei viszonylag alternatívan fizetik meg, hisz vannak, akik utazhatnak, vásárol­hatnak, olvashatnak és vannak, akiknek ef­féle örömre és befektetésre még csak esélyük sincs. Ám az ő helyzetükön amúgy sem a hangulatjavító intézkedések segítenek. Ha­nem az elodázhatatlan reformok. Ezért az elrontott szociálpolitikai reformrendeleteket — ha a kormányzat jószántából vissza nem vonja —, a társadalom megtorolja. Árát kifi­zetni ugyanis nem tudja. És nem nézi tovább tétlenül, hogy a gyógyszerellátás javítása cí­mén még betegebbé teszi a patikában a sor­­banállókat, az útadó kivetésénél figyelmen kívül hagyják, hogy az üzemanyag árába már többször beleszámították az útépítési költségeket, díjfizetésre méltó autópályákat még egyszer sem építettek. Míg a politikai szerkezetváltás költségei­nek esetében hosszú távon megtérülhet a la­kosság áldozatkészsége, amíg a hangulatja­vító intézkedések hasznát a társadalom né­hány rétege megfontolás tárgyává teheti, a létszükségleti reformok költségeit pedig né­hány rétegen már behajtani sem lehet, addig a történelmi múlt átértékelésével járó költsé­gekkel egészen más a helyzet. Az új címer bevezetése kapcsán máris fenyegetik a lakos­ságot a hivatali irományok kicserélésének forint-milliárdjaival. Jóllehet a címerparádé láttán sem dönthető el, a pártállam a hangu­latot kívánja javítani, vagy felnőtt a nemzet múltjának elfogadására, netán játékszernek használja a történelmet, nehogy az emberek, úgy mint a múltban, egyszer-kétszer, a pol­gári forradalommal üssék le a koronát az állam jelképéről. Egy új — azaz: régi —, de a nép által most jóváhagyott címer bevezeté­se nem kerül pénzbe. Csak egy tollvonásba. Ami szerint az eddigi okmányok a jelenlegi címerrel eztán is érvényesek mindaddig, amíg az útlevél, személyazonossági igazol­vány, pénz stb. ki nem szorul a forgalomból. Az MDF Ifjúsági Mozgalom nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórumhoz tartozó fiatalok szándéknyilatkozatot fogadtak el arról, hogy ifjúsági mozgal­mat indítanak. Kinyilvánították, hogy a lakiteleki nyilatkozat talaján állnak, az MDF ifjúsági mozgalmának tekin­tik magukat, de szervezetileg autonóm módon kívánnak működni. Kinyilatkoztatták, hogy szükséges az ifjúságpolitikai pénzek újraelosztá­sa. Követelték, hogy a kormány vegye figyelembe az ellenzéki ifjúsági szerve­zetek korábbi, a VIT-re vonatkozó ja­vaslatait. Nevezetesen: ne herdáljon a kormány több mint tízmillió forintot arra, hogy a hagyományos ifjúsági szervezetek elutazzanak az észak­koreai VIT-re. MDF Ifjúsági Mozgalom Szervezőbizottsága Júliusban ássák ki a vélt Petőfi-sírt (Folytatás az 1. oldalról) Zahemszky László egri adjunktustól, a mostani expedíció vezetőjétől, hogy milyen eredménnyel zárult az első út. — Érdekes és tanulságos volt — mondta. — Kettős céllal indultunk a Szovjetunióba. Egyrészt a levéltári anyagok között kutattunk, másrészt pedig felkerestük Petőfi Sándor állító­lagos dédunokáját. — Sikerült vele találkozni? - Igen, de a hosszas beszélgetés után kiderült, hogy ő nem dédunoka. Bevallom őszintén, ebben már az indu­lás előtt sem hittem igazán. A levéltá­rakban több dokumentumot találtunk, melyek feldolgozatlanok. Irkutszkban például előkerült olyan anyag, amely bizonyíték arra, hogy 1849 után igenis kerültek Szibériába magyar hadifog­lyok. ígéretet kaptunk arra, hogy a kinti kollégák elküldik a kérdéses anyagokat. A Trud február 5-ei számá­ban megjelent egy cikk, melyben az állítólagos barguzini Petőfi/Petrovics­­sírról írtak. Moszkvában találkoztunk azzal a 74 éves bácsival, aki szintén barguzini származású és emlékezett Petrovics sírjára. Elvittük magunkkal és együtt kerestük fel a feltételezett Pe­­tőfi-sírt. Időközben arra is fény derült, hogy elegendő egy helyen ásatásokat exhumálást végezni, így tehát júliusban könnyebb lesz a dolgunk. — Nincs akadálya az exhumálásnak? — Nincs, m­egszereztük a szükséges engedélyeket. Július közepén tehát in­dulhat az expedíció. — Mit gondol, a mostani tapasztala­tai birtokában, tényleg Petőfit találják majd a sírban?: — Bízunk benne! Nem lehet véletlen az az 1930-as visszaemlékezés sem, mely egy százesztendős analfabéta né­nitől származik s a titokzatos Petőfi­­legendát meséli el, a szabadságharc részletes ismertetésével. Pillanatnyilag ebben (is) hiszünk. — Mikor indul az expedíció? — A tervek szerint július 15-én. Ad­dig még idehaza is lesz dolgunk bőven! Borzák Tibor Készül a kormány új programja (Folytatás az 1. oldalról) jági tervkoncepciójáról, az általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó tervezetéről, az 1987. évi társadalmi­gazdasági kibontakozási programról és az ugyanebben az évben született kor­mányprogramról is. Az akadémia szakértőinek vélemé­nyét azonban többnyire közvetlenül a döntés előtt kérték, így azokat nem mindenben vehették figyelembe. Állás­foglalásaiknak rövid távon nem volt sok foganatja. Ennek ellenére — már néhány évi távlatból is — úgy tűnik, hogy számos akadémiai állásfoglalás termékenyítően hatott a vitában, s be­fogadási feltételei jobban beértek. Köz­vetett hatásuk tehát megfigyelhető. A Magyar Tudományos Akadémia több ízben, ismételten javasolta, hogy az elméleti szakembereket vonják be a döntési, esetleg alternatív javaslatok el­készítésébe, így eredményesebben mű­ködhetnek közre a kormányzati dönté­sek megalapozásában. Ugyancsak java­solták olyan tanácsadó testületek létre­hozását, amelyek rendszeresen közve­títhetik a nemzetközi és a hazai kutatási eredményeket és a kutatóbázis hátteré­vel közreműködhetnek­­ a kormányzat stratégiai döntéseinek előkészítésében. Javaslataik megvalósulóban van­nak. Erre utal, hogy a kormány mellett tavaly nyáron létrehozott Gazdasági Reformbizottságban és annak munka­­bizottságaiban részt vesznek mind gya­korlati, mind elméleti szakemberek, a miniszteriális apparátus és a kutatóin­tézetek munkatársai. Munkájuk első eredményei heteken belül a nyilvános­ság elé kerülnek. i

Next