Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-13 / 265. szám

1999. NOVEMBER 13., SZOMBAT Nemzeti Minőség Díj. Tegnap a Parlament kupolacsarnokában Orbán Viktor miniszterelnök adta át az elismerő oklevelet a legkiemelkedőbb teljesítményt felmutató hazai vállalatok képviselőinek. A közepes méretű termelővállalati kategóriá­ban a Cofinec Hungary Rt. Petőfi Nyomda nyerte el a megtisztelő díjat. Képünkön Fábián Endre, a Petőfi Nyomda igazga­tója, Balog Miklós, a Cofinec Hungary elnök-vezérigazgatója és Varga Margit, a nyomda minőségbiztosítási osztályának vezetője. FOTÓ: FEB/ KÖRMENDI IMRE Elhatárolta magát Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt elnö­ke pénteken a bécsi Hofburgban mondott beszédében a rassziz­mus és a nemzetiszocializmus minden válfajától, s hangsúlyozta, hogy „szíve minden rostjával lel­kes osztrák demokrata, aki soha nem tudna és nem is fog elfogadni barna árnyékokat”. Haider bocsá­natot kért Ausztria zsidó polgárai­tól, akiket megsértett „a nemzeti­szocializmussal kapcsolatban tett félreérthető kijelentéseivel”. Pavle szerb ortodox pátriárka fogadta Lehel László lelkészt, a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat igazgatóját, akivel átte­kintette annak lehetőségét, hogy a szervezet miként járulhatna hozzá a szerbiai nélkülözők megsegítéséhez. A Collegium Hungaricum fennállásának 75. évfordulóját Bécsben az egykori Testőrpalotá­ban, az igazságügy-minisztérium mai épületében ünnepelték meg pénteken. A rendezvényen Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának állam­titkára mondott köszöntőt. Helyénvalónak bizonyult a Magyar Koalíció Pártjának meg­alakítása másfél évvel ezelőtt. Az egykori három szlovákiai magyar pártból, az Együttélésből, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Moz­galomból és a Magyar Polgári Pártból alakult erő kormányzati tényezőként van jelen a szlová­kiai politikában - hangsúlyozzák az MKP vezetői a párt ma kezdő­dő kongresszusa előtt. Japánban ünnepségsorozattal emlékeznek meg Akihito császár trónra lépésének tizedik évfordu­lójáról. A fő eseményt, a császár találkozóját neves személyiségek­kel pénteken tartották meg. HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR Orbán Horvátországban A horvát miniszterelnök meghívására kétnapos lá­togatást tesz a szomszé­dos országban a magyar kormányfő. Zlatko Matesa és Orbán Viktor teg­nap a Zágrábtól néhány kilomé­terre fekvő Tumbrrban átadta a Hévíz és Zeljavinec között meg­épített 400­­ kilovoltos távvezeté­ket, amely összekapcsolja a nyu­gat-európai országokat tömörítő hálózatrendszert Közép-Európa és a volt keleti blokk országainak hálózatával. Horvát részről azt re­mélik, hogy a magyar-horvát táv­vezeték kiemelt útvonala lesz az Olaszországba irányuló energiaex­portnak, s így Horvátország jelen­tősebb pozíciókat szerezhet a nemzetközi árampiacon. Orbán Viktor - aki idén már harmadszor jár Horvátországban - szombaton Vörösmartra utazik, ahol átadják a magyar és a horvát kormány tá­mogatásával újjáépített kultúrhá­­zat. A magyar miniszterelnök ja­nuári horvátországi látogatásakor született döntés arról, hogy a bu­dapesti kormány 200 millió forin­tos pénzalappal támogatja a ma­gyarok lakta települések templo­mainak és közösségi létesítménye­inek újjáépítését. Ebből az összeg­ből állították helyre a kopácsi re­formátus templomot is, amelynek átadásán a magyar miniszterelnök jelenlétében hálaadó istentisztele­tet tartanak. Az újjáépített temp­lomban Tőkés László, a király­­hágómelléki egyházkerület püspö­ke, a Magyar Reformátusok Világ­­szövetségének elnöke hirdet igét. Nem lesznek atomfegyverek Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy atomfegyve­reket telepítene további NATO-tagállamokba, külö­nösen nem a három új tag­állam (Csehország, Ma­gyarország és Lengyelor­szág) területére. John Holum, a fegyverzet-ellenőr­zési és nemzetközi biztonsági ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár újságírókkal beszél­getve kijelentette: „Nincs szándé­kunkban felkérni újabb NATO- tagállamokat, különösen nem az új tagországokat, hogy területük­re atomfegyvereket telepíthes­sünk”. A Washingtont, Prágát, Kijevet és Moszkvát összekötő tévéhíd műsorában a politikus - reagálva Orbán Viktor kanadai kijelentésére - úgy fogalmazott, hogy az atom­fegyverek jelentősége fokozatosan csökken. Leszögezte azonban, hogy az Egyesült Államok nem lát semmiféle okot az atomfegyverek eddigi bevetési stratégiájának megváltoztatására. „Fenntartjuk magunknak azt a lehetőséget, hogy bizonyos esetekben atom­fegyvereket használjunk nagysza­bású hagyományos támadás vagy tömegpusztító fegyverekkel törté­nő támadás ellen” - hangsúlyozta Holum. Kifejtette, hogy a NATO áprilisi washingtoni csúcstalálko­zóján felülvizsgálták az atom­fegyverek bevetésének stratégiá­ját, ám abban nem eszközöltek semmiféle változtatást. „A vita nyilván folytatódik, de most nem látok okot az álláspon­tunk felülvizsgálatára” - szögezte le a politikus. , , - A család minden tagjának szól! A televízió-és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás­előrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. Már szombaton kérje az újság­árusoktól! " VISA ■ ^ III« I /"A 5. OLDAL Törvény a különleges státusról Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget tegnap dél­után a Magyar Állandó Értekezlet második ülése. A ta­nácskozás után Martonyi János külügyminiszter ered­ményesnek ítélte a munkát, még akkor is, ha csupán a státustörvény megalkotásában sikerült egyetértés­re jutniuk a résztvevőknek. A Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén a legélénkebb, olykor indulatoktól sem mentes vita az úgynevezett státustör­­vény-tervezetről folyt. Csapody Miklós (MDF), aki önálló indít­ványban fogalmazta meg a jog­szabály lényegét, lapunknak el­mondta: a Fidesz és az MSZP egészen másképp gondolkodik ebben az ügyben. A kormány­pártok és a határon túli szerve­zetek úgy vélik, elengedhetetlen a különleges jogállás megadása. Megtudtuk, a státus elnyeré­sének és elvesztésének számos feltétele volna. A magyar állam­polgároknak kijáró jogok korlá­tozott igénybevételére hazánk területén a tervek szerint a nagy­korú, büntetlen előéletű, magyar nemzetiségű személyek előtt nyílna lehetőség. A vízummen­tességtől a meghatározott mér­tékű vámkedvezményen és a könnyített munkavállaláson át a felsőoktatás és az egészségügy igénybevételéig számos előnyt élvezhetnének a magyar nem­zetiségű külföldiek. Csapody szerint annyit, amennyire költ­ségvetésünkből futja. Noha az MSZP képviselője fölöslegesnek és pazarlónak ne­vezte a tervezetet, délutánra si­került kompromisszumot köt­ni. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: az ellenzéknek el kell fogadnia a határon túli magyarok igé­nyét, ám meg kell akadályoz­nia, hogy egyesek visszaéljenek a lehetőségekkel. Tegnap Orbán Viktor minisz­terelnök megbeszélést folytatott Antonio Vitorinoval, az Európai Bizottság bel- és igazságügyekért felelős tagjával. A brüsszeli biz­tos kijelentette: tudatában van­nak annak, hogy a nagy számú határon túli magyar kisebbség szabad mozgását érintheti Ma­gyarország majdani csatlakozá­sa a schengeni egyezményhez. Az unió szerint is kézenfekvő, hogy a magyar jogrendszerben e különleges státust biztosítsa­nak számukra. T. M. Kamara vagy kártyaklub? Vesztésre áll a kamarai törvény módosítása Bár az Országgyűlés tegnapi napirendjén négy téma szerepelt, a munkanap túlnyomó részében egyetlen kérdésről, a gazdasági kamarák jövőjéről vitatkoztak a képviselők. A kormány előterjesztése szerint a jövőben megszűnne a kötelező tagság és ezzel a kötelező tagdíj­­fizetés is. A kamarák köztestüle­ti jellege ugyanakkor megmarad­na, a választási szabályok igazod­nának az önkéntes tagsághoz. A jövő év végéig soron kívüli vá­lasztásokat kellene tartani, az Ál­lami Számvevőszék pedig ezen­túl a gazdasági kamarák gazdál­kodását is ellenőrizhetné. A Fidesz egyik képviselője a vita legelején bejelentette, hogy képviselőcsoportjuk az úgyneve­zett angolszász modellt támogat­ja, ami teljesen önkéntes tagsá­gon alapul, közigazgatási felada­tok és költségvetési támogatás nélküli kamarákat jelent. „Vagyis kártyaklub lesz a kamarákból” - summázta egy SZDSZ-es képvi­selő. Ezt követően úgy folyt le a hétórás vita, hogy nem derült ki, ez csak egy képviselői ötlet, vagy már a kormány is támogatja azt. A papíron 1994-ben létrejött kamarák három évig nem talál­ták a helyüket, mert se feladatot, se hatáskört, se anyagi feltétele­ket nem kaptak akkoriban, s ezért elégedetlen volt velük a tag­­­ságuk. A Fidesz szerint még mindig nincs súlya a gazdasági kamaráknak, megingott irántuk a közbizalom, a gazdaság sze­replői úgy érzik, hogy tagdíju­kért nem kapnak megfelelő szol­gáltatást. Az MSZP, az SZDSZ, az MDF és az FKgP képviselői ezt elismerték, de a megoldást sze­rintük a kamarák jogkörének bő­vítésében, nem pedig szétveré­sükben kellene keresni. Az angol és ír kamarai rendszerről többen elmondták: ott tényleg nem kö­telező a tagság, de a piacon hát­rányt szenved az, aki nem tag. Egyedül a MIÉP frakciója jelez­te, hogy kész megszavazni a ka­marai kényszertagság megszün­tetését. S-A. Nincs sertés-túltermelési válság Megszűnt a sertés-túltermelési válság - jelentette ki Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken Budapesten. Az államtitkár elmondta: a ser­téságazatnak sikerült talpon ma­radnia, a magyarországi sertés­­állomány 15 százalékkal növeke­dett az idén, míg másutt össze­omlott a termelés. Az államtitkár szerint a ma­­gyar gazdaságok képesek kielégí­teni a belföldi igényeket, és meg­felelő mennyiségű hús jut még exportra is. Hetente 8700 darab sertés vágnak le a belföldi igé­nyek kielégítésére, további 5-6 ezer darabot szállítanak külföld­re, elsősorban Romániába. Tamás Károly bejelentette: hétfőn megkezdődik a nagy sú­lyú sertések intenzív felvásárlása. A Vágóállat- és Hústerméktanács 80 millió forintot szán erre a cél­ra, és több tízezer állat felvásárlá­sára számít. Jelenleg 400 ezer ko­ca van Magyarországon, 30 szá­zalékát, mintegy 120 ezret kise­lejteznek - jelezte. Havonta tehát mintegy 10 ezer darab nagy súlyú sertés kerül a felvásárlási körbe. A hétfőn induló felvásárlással az államtitkár szerint megoldódik minden zavar, ami a gazdákat az értékesítési folyamatban akadá­lyozza. Az év végéig a sertésága­zatban várhatóan nyugalom lesz. A túlsúlyos sertésekre vonatkozó szerződések december 31-én le­járnak, ekkor helyreáll a minő­séghez kötött árrendszer, jelen­tette be Tamás Károly. Az állam­titkár szólt arról is, hogy a tárca­közi bizottság csütörtöki ülésén viták alakultak ki a sertésszektor­ban 2000-ben alkalmazott inter­venciós árakról. Erről a tárgyalá­sokat az FVM a terméktanácsok­kal már megkezdte, és várhatóan a közeljövőben létrejön a megál­lapodás. Megemlítette, hogy or­szágszerte 300 ezer hektáron kell elvégezni a gyommentesítést, 65 ezer hektáron már végeztek. MEGJELENT! női rejtvény és vicc magazin 23.száma

Next