Petőfi Népe, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-13 / 265. szám
1999. NOVEMBER 13., SZOMBAT Nemzeti Minőség Díj. Tegnap a Parlament kupolacsarnokában Orbán Viktor miniszterelnök adta át az elismerő oklevelet a legkiemelkedőbb teljesítményt felmutató hazai vállalatok képviselőinek. A közepes méretű termelővállalati kategóriában a Cofinec Hungary Rt. Petőfi Nyomda nyerte el a megtisztelő díjat. Képünkön Fábián Endre, a Petőfi Nyomda igazgatója, Balog Miklós, a Cofinec Hungary elnök-vezérigazgatója és Varga Margit, a nyomda minőségbiztosítási osztályának vezetője. FOTÓ: FEB/ KÖRMENDI IMRE Elhatárolta magát Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt elnöke pénteken a bécsi Hofburgban mondott beszédében a rasszizmus és a nemzetiszocializmus minden válfajától, s hangsúlyozta, hogy „szíve minden rostjával lelkes osztrák demokrata, aki soha nem tudna és nem is fog elfogadni barna árnyékokat”. Haider bocsánatot kért Ausztria zsidó polgáraitól, akiket megsértett „a nemzetiszocializmussal kapcsolatban tett félreérthető kijelentéseivel”. Pavle szerb ortodox pátriárka fogadta Lehel László lelkészt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat igazgatóját, akivel áttekintette annak lehetőségét, hogy a szervezet miként járulhatna hozzá a szerbiai nélkülözők megsegítéséhez. A Collegium Hungaricum fennállásának 75. évfordulóját Bécsben az egykori Testőrpalotában, az igazságügy-minisztérium mai épületében ünnepelték meg pénteken. A rendezvényen Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára mondott köszöntőt. Helyénvalónak bizonyult a Magyar Koalíció Pártjának megalakítása másfél évvel ezelőtt. Az egykori három szlovákiai magyar pártból, az Együttélésből, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból és a Magyar Polgári Pártból alakult erő kormányzati tényezőként van jelen a szlovákiai politikában - hangsúlyozzák az MKP vezetői a párt ma kezdődő kongresszusa előtt. Japánban ünnepségsorozattal emlékeznek meg Akihito császár trónra lépésének tizedik évfordulójáról. A fő eseményt, a császár találkozóját neves személyiségekkel pénteken tartották meg. HAZAI TÜKÖR - VILÁGTÜKÖR Orbán Horvátországban A horvát miniszterelnök meghívására kétnapos látogatást tesz a szomszédos országban a magyar kormányfő. Zlatko Matesa és Orbán Viktor tegnap a Zágrábtól néhány kilométerre fekvő Tumbrrban átadta a Hévíz és Zeljavinec között megépített 400 kilovoltos távvezetéket, amely összekapcsolja a nyugat-európai országokat tömörítő hálózatrendszert Közép-Európa és a volt keleti blokk országainak hálózatával. Horvát részről azt remélik, hogy a magyar-horvát távvezeték kiemelt útvonala lesz az Olaszországba irányuló energiaexportnak, s így Horvátország jelentősebb pozíciókat szerezhet a nemzetközi árampiacon. Orbán Viktor - aki idén már harmadszor jár Horvátországban - szombaton Vörösmartra utazik, ahol átadják a magyar és a horvát kormány támogatásával újjáépített kultúrházat. A magyar miniszterelnök januári horvátországi látogatásakor született döntés arról, hogy a budapesti kormány 200 millió forintos pénzalappal támogatja a magyarok lakta települések templomainak és közösségi létesítményeinek újjáépítését. Ebből az összegből állították helyre a kopácsi református templomot is, amelynek átadásán a magyar miniszterelnök jelenlétében hálaadó istentiszteletet tartanak. Az újjáépített templomban Tőkés László, a királyhágómelléki egyházkerület püspöke, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke hirdet igét. Nem lesznek atomfegyverek Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy atomfegyvereket telepítene további NATO-tagállamokba, különösen nem a három új tagállam (Csehország, Magyarország és Lengyelország) területére. John Holum, a fegyverzet-ellenőrzési és nemzetközi biztonsági ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár újságírókkal beszélgetve kijelentette: „Nincs szándékunkban felkérni újabb NATO- tagállamokat, különösen nem az új tagországokat, hogy területükre atomfegyvereket telepíthessünk”. A Washingtont, Prágát, Kijevet és Moszkvát összekötő tévéhíd műsorában a politikus - reagálva Orbán Viktor kanadai kijelentésére - úgy fogalmazott, hogy az atomfegyverek jelentősége fokozatosan csökken. Leszögezte azonban, hogy az Egyesült Államok nem lát semmiféle okot az atomfegyverek eddigi bevetési stratégiájának megváltoztatására. „Fenntartjuk magunknak azt a lehetőséget, hogy bizonyos esetekben atomfegyvereket használjunk nagyszabású hagyományos támadás vagy tömegpusztító fegyverekkel történő támadás ellen” - hangsúlyozta Holum. Kifejtette, hogy a NATO áprilisi washingtoni csúcstalálkozóján felülvizsgálták az atomfegyverek bevetésének stratégiáját, ám abban nem eszközöltek semmiféle változtatást. „A vita nyilván folytatódik, de most nem látok okot az álláspontunk felülvizsgálatára” - szögezte le a politikus. , , - A család minden tagjának szól! A televízió-és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjáráselőrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. Már szombaton kérje az újságárusoktól! " VISA ■ ^ III« I /"A 5. OLDAL Törvény a különleges státusról Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget tegnap délután a Magyar Állandó Értekezlet második ülése. A tanácskozás után Martonyi János külügyminiszter eredményesnek ítélte a munkát, még akkor is, ha csupán a státustörvény megalkotásában sikerült egyetértésre jutniuk a résztvevőknek. A Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén a legélénkebb, olykor indulatoktól sem mentes vita az úgynevezett státustörvény-tervezetről folyt. Csapody Miklós (MDF), aki önálló indítványban fogalmazta meg a jogszabály lényegét, lapunknak elmondta: a Fidesz és az MSZP egészen másképp gondolkodik ebben az ügyben. A kormánypártok és a határon túli szervezetek úgy vélik, elengedhetetlen a különleges jogállás megadása. Megtudtuk, a státus elnyerésének és elvesztésének számos feltétele volna. A magyar állampolgároknak kijáró jogok korlátozott igénybevételére hazánk területén a tervek szerint a nagykorú, büntetlen előéletű, magyar nemzetiségű személyek előtt nyílna lehetőség. A vízummentességtől a meghatározott mértékű vámkedvezményen és a könnyített munkavállaláson át a felsőoktatás és az egészségügy igénybevételéig számos előnyt élvezhetnének a magyar nemzetiségű külföldiek. Csapody szerint annyit, amennyire költségvetésünkből futja. Noha az MSZP képviselője fölöslegesnek és pazarlónak nevezte a tervezetet, délutánra sikerült kompromisszumot kötni. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: az ellenzéknek el kell fogadnia a határon túli magyarok igényét, ám meg kell akadályoznia, hogy egyesek visszaéljenek a lehetőségekkel. Tegnap Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytatott Antonio Vitorinoval, az Európai Bizottság bel- és igazságügyekért felelős tagjával. A brüsszeli biztos kijelentette: tudatában vannak annak, hogy a nagy számú határon túli magyar kisebbség szabad mozgását érintheti Magyarország majdani csatlakozása a schengeni egyezményhez. Az unió szerint is kézenfekvő, hogy a magyar jogrendszerben e különleges státust biztosítsanak számukra. T. M. Kamara vagy kártyaklub? Vesztésre áll a kamarai törvény módosítása Bár az Országgyűlés tegnapi napirendjén négy téma szerepelt, a munkanap túlnyomó részében egyetlen kérdésről, a gazdasági kamarák jövőjéről vitatkoztak a képviselők. A kormány előterjesztése szerint a jövőben megszűnne a kötelező tagság és ezzel a kötelező tagdíjfizetés is. A kamarák köztestületi jellege ugyanakkor megmaradna, a választási szabályok igazodnának az önkéntes tagsághoz. A jövő év végéig soron kívüli választásokat kellene tartani, az Állami Számvevőszék pedig ezentúl a gazdasági kamarák gazdálkodását is ellenőrizhetné. A Fidesz egyik képviselője a vita legelején bejelentette, hogy képviselőcsoportjuk az úgynevezett angolszász modellt támogatja, ami teljesen önkéntes tagságon alapul, közigazgatási feladatok és költségvetési támogatás nélküli kamarákat jelent. „Vagyis kártyaklub lesz a kamarákból” - summázta egy SZDSZ-es képviselő. Ezt követően úgy folyt le a hétórás vita, hogy nem derült ki, ez csak egy képviselői ötlet, vagy már a kormány is támogatja azt. A papíron 1994-ben létrejött kamarák három évig nem találták a helyüket, mert se feladatot, se hatáskört, se anyagi feltételeket nem kaptak akkoriban, s ezért elégedetlen volt velük a tagságuk. A Fidesz szerint még mindig nincs súlya a gazdasági kamaráknak, megingott irántuk a közbizalom, a gazdaság szereplői úgy érzik, hogy tagdíjukért nem kapnak megfelelő szolgáltatást. Az MSZP, az SZDSZ, az MDF és az FKgP képviselői ezt elismerték, de a megoldást szerintük a kamarák jogkörének bővítésében, nem pedig szétverésükben kellene keresni. Az angol és ír kamarai rendszerről többen elmondták: ott tényleg nem kötelező a tagság, de a piacon hátrányt szenved az, aki nem tag. Egyedül a MIÉP frakciója jelezte, hogy kész megszavazni a kamarai kényszertagság megszüntetését. S-A. Nincs sertés-túltermelési válság Megszűnt a sertés-túltermelési válság - jelentette ki Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken Budapesten. Az államtitkár elmondta: a sertéságazatnak sikerült talpon maradnia, a magyarországi sertésállomány 15 százalékkal növekedett az idén, míg másutt összeomlott a termelés. Az államtitkár szerint a magyar gazdaságok képesek kielégíteni a belföldi igényeket, és megfelelő mennyiségű hús jut még exportra is. Hetente 8700 darab sertés vágnak le a belföldi igények kielégítésére, további 5-6 ezer darabot szállítanak külföldre, elsősorban Romániába. Tamás Károly bejelentette: hétfőn megkezdődik a nagy súlyú sertések intenzív felvásárlása. A Vágóállat- és Hústerméktanács 80 millió forintot szán erre a célra, és több tízezer állat felvásárlására számít. Jelenleg 400 ezer koca van Magyarországon, 30 százalékát, mintegy 120 ezret kiselejteznek - jelezte. Havonta tehát mintegy 10 ezer darab nagy súlyú sertés kerül a felvásárlási körbe. A hétfőn induló felvásárlással az államtitkár szerint megoldódik minden zavar, ami a gazdákat az értékesítési folyamatban akadályozza. Az év végéig a sertéságazatban várhatóan nyugalom lesz. A túlsúlyos sertésekre vonatkozó szerződések december 31-én lejárnak, ekkor helyreáll a minőséghez kötött árrendszer, jelentette be Tamás Károly. Az államtitkár szólt arról is, hogy a tárcaközi bizottság csütörtöki ülésén viták alakultak ki a sertésszektorban 2000-ben alkalmazott intervenciós árakról. Erről a tárgyalásokat az FVM a terméktanácsokkal már megkezdte, és várhatóan a közeljövőben létrejön a megállapodás. Megemlítette, hogy országszerte 300 ezer hektáron kell elvégezni a gyommentesítést, 65 ezer hektáron már végeztek. MEGJELENT! női rejtvény és vicc magazin 23.száma