Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-14 / 62. szám
6. oldal - Petőfi Népe A forradalmi napok dicsőséges krónikája ESEMÉNYEK DIÓHÉJBAN A magyar forradalom vér nélkül győzött március idusán. A forradalmárok egy polgári fejlődés alapjait rakták le az áprilisi törvények elfogadása során. Az ország vezetői a polgári átalakulást a Habsburg Birodalom keretein belül képzelték el. Nem akartak a császári háztól elszakadni, lojálisak maradtak a Habsburgokhoz. Ez a hűség akkor változott meg, amikor I. Ferenc József császár az Olmützi alkotmányban eltörli a forradalom vívmányait. A magyarok tiltakozásul megfosztják a császári dinasztiát a tróntól. A forradalmi honvéd csapatok a végsőkig harcoltak. Az orosz és az osztrák nagyhatalommal azonban a háborút csak elveszteni lehetett. A forradalom és a szabadságharc gazdag eseménysorozatáról dióhéjban alábbi cikkünkben olvashatnak. Az 1848-as év eseményei. III. 14. Megérkezik a bécsi forradalom híre. Pest politikai mozgalmának a szervezői, e napról a márciusi ifjak, az azonnali cselekvés mellett döntöttek. III. 15. Pesten egy esős napon 20 ezer ember gyűlik össze. A tizenkét pont utcai kihirdetése után Petőfi Sándor Nemzeti dalának elszavalásával tüntetés kezdődött. Elfoglalták Länderer és Heckenast belvárosi nyomdáját. Kinyomtatták a forradalom dokumentumait. A tömeg a pesti városháza elé vonult, s az elöljárósággal elfogadtatta a 12 pontot. Létrehozták a Közbátorsági Bizottmányt, s a testület felszólította a Budán székelő, az országot irányító Helytartótanácsot a nemzetőrség szervezésének az engedélyezésére, a politikai foglyok szabadon bocsátására. A tömeg a hajóhídon át a Budai Várba vonult, ahol kiszabadították a politikai fogoly Táncsics Mihályt a börtönéből. Pesten vér nélkül győzött a forradalom. III. 17. István nádor Batthyány Lajost nevezi ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökévé. IV. 11. V. Ferdinánd király Pozsonyban szentesíti az új törvényalkotást. Az áprilisi törvények következtében polgári alkotmányos királyság alapjait teszik le a jogalkotók. V. 29. A kolozsvári országgyűlés kimondja Erdély Unióját (egyesülését) Magyarországgal. VII. 11. Az Országgyűlésen Kossuth Lajos miniszter beszédében a haza védelmére 200 ezer újonc megajánlását kéri a népképviseleti országgyűléstől. IX. 11. Jellasics horvát bán seregei átlépik a Drávát, az akkori magyar határt a forradalom leverése céljából. IX. 29. Pákozdnál Móga János magyar altábornagy seregei megfutamítják a bán seregeit. XII. 2. Lemond a trónról V. Ferdinánd király, de magyar országgyűlés nem ismeri el I. Ferenc József királyságát. XII. 25. Bem József lengyel tábornok, az erdélyi magyar hadak főparancsnoka karácsony napján elfoglalja az ellenségtől Kolozsvárt. Majd a következő hetekben kiűzi az osztrák és orosz erőket Erdélyből. XII. 31. Az osztrák csapatok elől az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözik. Az 1849-es év eseményei: I. Az Országos Honvédelmi Bizottmány látva a katonai helyzet romlását, elhatározza a honvéd seregtestek koncentrálását. Új ezredeket, zászlóaljakat szerveznek. A főparancsnok Dembinski Henrik lesz. II. 26-27 A kápolnai csatával elkezdődik a tavaszi hadjárat. Az ütközet döntetlennel végződött. III. 4. Az osztrák császár 01- mützben új alkotmányt tesz közzé. Ebben eltörli a forradalom vívmányait megsemmisíti. IV. 14. Az országgyűlés 01- mützre reagálva elfogadják a Függetlenségi Nyilatkozatot. A Habsburg-házat megfosztja trónjától. Kossuth Lajost kormányzóvá nevezi ki. III-IV hónap során a Tiszánál összegyűjtött 50 ezres honvéd sereg Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél végigveri az osztrák sereget. IV. 23. A honvéd huszárok elfoglalják Pestet. Majd időközben a főseregek Vácnál, Nagysallónál győztes csatákat vívnak. Felszabadítják az ostromlott Komárom várát. V. 9. Miklós orosz cár bejelenti, hogy csapatokat küld a magyarok ellen. V. 21. A magyar csapatok elfoglalják a budai várat. VI. 15. Az orosz csapatok Paszkieveics tábornagy vezetésével átlépik a magyar határt. A cár 200 ezer embert küldött a forradalom leverésére. VII. 8. Az országgyűlés Szegedre költözik, majd Aradra teszi át székhelyét. VIII. 9. Temesvárnál a honvédsereg csatát veszt. VIII. 13. Világosnál a csapatok leteszik Görgey Artúr főparancsnok vezetésével az oroszok előtt a fegyvert. A forradalom vezetői emigrálnak Törökországba. X. 2. Klapka György tábornok és őrserege békés elvonulás és amnesztia ígéretével átadja az osztrákoknak a komáromi erődrendszert. X. 6. Aradon kivégzik a honvédseregek tábornokait. Megkezdődik Haynau tábornok magyarországi rémuralma. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BARTA ZSOLT A magyar nemzet első felelős kormánya. Batthyány Lajos miniszterelnök, Széchenyi István, Eötvös József, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Mészáros Lázár, Esterházy Pál. NEMZETI ÜNNEPÜNK 2001. Március 14., szerda 1848-49 hősei a fiatalok szemével Kossuth Lajos, Arany János, Petőfi Sándor, Bem József - mit gondolnak róluk? A forradalom hősei jó másfél száz évvel ezelőtt éltek. Vajon mennyire homályosult el emlékük? Mit tudnak a mai tinédzserek az eseményeket irányító személyekről? A soltvadkerti Kossuth Lajos, a keceli Arany János, a kiskőrösi Petőfi Sándor és Bem József általános iskolák diákjait kérdezték munkatársaink. HŐSÖKRŐL DIÁKSZEMMEL Szabadi Katalin, Soltvadkert, Kossuth Lajos Általános és Művészeti Alapiskola: Kossuth Lajos nagy dolgokat tehetett annak idején. A hazának az érdekeit tartotta a szeme előtt. Jó érzéssel gondolok arra, hogy a forradalom vezetőjének a nevét viseli az intézményünk, hiszen a nemzet ügyét intézte. De hasonló nagy ember volt Széchenyi István is, a reformer. Úgy gondolom, hogy Kossuth Lajos hasonló nagyságú személyiség volt, mint Szent István király, aki az ország első királya volt. Erdős Márta, Soltvadkert: - Szerintem nemcsak a tanórákon találkozhatnak a mai fiatalok például Kossuth Lajos nevével. De az az igazság, hogy leginkább az órákon beszélnek a fiatalok a forradalmárról. Olyan ember volt, akiről minden évben meg kell emlékezni. Az idősebb generáció másként tekint például Kossuth Lajosra. Jobban megértik, hogy mit és miért is csinált, mint a fiatalok. A tizenévesek szerintem nem olyan érettek, mint a felnőttek. Ezért kevesebbet jelent számukra a forradalom hőse, mint akár a szülőknek. Galántai Hilda, Soltvadkert: - Szerintem mindig meg fog maradni Kossuth Lajos neve. Nem fog eltűnni a közgondolkodásból. A forradalom vezérével mindig fognak példálózni az emberek. Én is tovább fogom adni majd a gyerekemnek Kossuth nevét. A történelemben sok mindent tett. Azt hiszem, hogy a ma élő emberek úgy köszönhetik meg Kossuth Lajosnak mindazt, amit tett, hogy megemlékeznek a hősről. A forradalomról azért is megemlékezünk, hogy így mindenkinek emléket állítsunk, aki tett valamit a ma élők érdekében annak idején. Szendrei Virág, Kecel, Arany János Általános Iskola: Petőfinek nagyon jó barátja volt Arany János. Petőfin keresztül is érinthették a forradalmi gondolatok. Az iskolánk névadója az események idején beállt Aradra nemzetőrnek. Költészetében több vers is szól a forradalomról. Mit jelenthet a fiataloknak Arany János? A mi iskolánkban, osztályunkban a névadó miatt többet foglalkozunk Arany Jánossal. Talán azért is, mert erősebb az osztály is. Arany művei közül leginkább A walesi bárdokat szeretem. Vén Katalin, Kecel: - A költeményeivel szerette volna befolyásolni az eseményeket. Arany, Petőfivel szemben, nem élte magát bele annyira az eseményekbe. Inkább visszahúzódóbb volt. Ezért is nemzetőr volt, nem pedig katona. Két gyermeke volt, azokra is gondolt, talán ezért nem szerepelt a forradalmárok első soraiban. Másfél évszázaddal a forradalom után már nemigen beszélnek az emberek a forradalmárokról. Inkább csak az iskolákban, az órákon esik szó 1848-49-ről, hogy mit jelent számunkra az iskola névadója. Fagyai Zoltán, Kiskőrös, Petőfi Általános Iskola 6/a: - Számomra jó érzés részt venni olyan rendezvényeken, ahol Petőfi Sándorról, iskolánk névadójáról van szó. Megtiszteltetésnek érzem, hogy az ország más vidékein is ugyanúgy ünneplik a költőt és forradalmárt, mint nálunk Kiskőrösön. Ilyenkor felerősödik bennem az iránta érzett tisztelet és hazaszeretet, s ebből erőt merítek céljaim eléréséhez. Külön öröm számomra, hogy nemcsak nézőként veszek részt az ünnepségen, hanem a műsor szereplőjeként is. Pető Szilvia, Kiskőrös, Bem József Általános Iskola 8/b: - Örülök annak, hogy iskolánk a lengyel származású szabadsághős nevét vehette fel. Bem tábornok élete jó példa arra, hogy amiért születtünk, azért életünk végéig harcolnunk kell. Amikor történelemórán vagy ünnepségeken róla van szó, talán közelebb érezzük magunkhoz, mint mások. Én és iskolatársaim példaképnek tekintjük Bem József lengyel tábornokot. BARTA ZSOLT- SINKOVICZ LÁSZLÓ Vén Katalin Az a végzetes utolsó nap Bem József futára Petőfi kardját viselte VISSZAEMLÉKEZÉS 1849. július 29-én két régi ismerős találkozott Bem tábornok marosvásárhelyi főhadiszállásának előszobájában. Az egyik Petőfi Sándor volt, a másik Zeyk Domokos, Bem legkedvesebb üzenetvivője. (Petőfi 1849. január 26-án, a Nagyszeben melletti Szelindeknél csatlakozott Bem seregéhez.) Beszélgetés közben Zeyk elkeseredetten mutatta a költőnek a kardját, amely legutóbbi akciójában hasznavehetetlenné csorbult. Petőfi szó nélkül leoldotta derekáról vagyont érő damaszkuszi kardját és ezekkel a szavakkal nyújtotta át Zeyk Domokosnak: „Cseréljük el kardjainkat. Velem úgyis letetette a kardot a belügyminiszter, s közkatonának minek a kard! Csak azért, hogy utánam csörömpöljön az utcán, nem viselem.” Zeyk meghatódott szavakkal fogadta el a költő kardját: „Bízd rám te a kard dolgát, barátom. A te fegyvered hatalmasabb ennél. Majd teszek én még a te kardoddal valamit, amit te megénekelhetsz!” Másnap megindult Bem tábora Segesvár irányába, Lüders orosz generálist megkeresni. Aznap este Petőfi a székelykeresztúri Varga Zsigmondnál vendégeskedett. A hajdani kúria udvarán még ma is látszik annak a körtefának a maradványa, amely alatt a költő elszavalta Egy gondolat bánt engemet című költeményét. Másnap aztán a gyászos emlékű fehéregyházi csatában örökre eltűnt. A félegyházi Kiskun Múzeum számtalan értékes dokumentuma közül kettőt különös becsben tartanak. Az egyik Bem futárától, a másik egy ismeretlen jegyzőkönyvírótól származik. A futár - aki 77 éves korában mesélte el élményeit - sebesültként együtt feküdt a kórházban egy bizonyos Kováts Józseffel, aki utoljára látta életben és beszélt a fején súlyosan sérült Petőfivel. A vállán és fején sérült Kováts állítása szerint Petőfi egy fűzfa alatt ült és kendőjével mosta vérző fejét. Kováts figyelmeztette a költőt, hogy saját érdekében vesse le tiszti egyenruháját. Petőfi erre így felelt: „Mit, hogy én megtagadjam magam? Azt nem teszem!” Kováts a kórházban mesélte el az esetet, akkor, amikor már Petőfinek nyoma veszett. Minden szavát jegyzőkönyvbe vették és azonnal felolvasták Bemnek. A tábornok könnyes szemmel hallgatta végig a beszámolót, amely a futár visszaemlékezésével együtt jelenleg a Kiskun Múzeum birtokában van. SZÁSZ ANDRÁS '48-as huszár. A magyar sereg ütőképesebb alakulatait a huszárok alkották. Petőfi Sándor, a mártír költő. Hozzuk emberi közelségbe történelmi hőseinket! _________ INTERJÚ__________ Minden nemzet történelmében vannak olyan események, amelyeket a kollektív emlékezet évszázadokon át életben tart. A miénkben vitathatatlanul ilyen az 1848- 49-es szabadságharc. Az emberek túlnyomó többsége az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot nemzetformáló, nemzeti egységet kovácsoló történelmi eseménynek tekinti. Ez valóban így is van, mert 1848-49- ben egyszerre többféle érték kapott nagyobb hangsúlyt, a függetlenség eszméje mellett fontos célkitűzés volt a polgári szabadságjogok érvényesítése is - nyilatkozta lapunknak a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Miklósi Lászlótól többek között azt is megkérdeztük, hogy vajon a több mint másfél száz évvel ezelőtt történtek szellemiségét mennyire értik és értékelik a mai fiatalok? - Az adott iskolától, annak igazgatójától, illetve történelemtanáraitól függ, miként tudják felkelteni, megőrizni a fiatalokban a 48-as eszmék, az akkori hősök iránti érdeklődést. - Megkoptatta-e valamelyest a forradalom és szabadságharc képét az elmúlt másfél évszázadi Amellett, hogy mindig ünnepet jelentett és jelent ma is a '48- as forradalom eseményeinek felelevenítése, korszakonként változik az évforduló tartalma és formája. Másként emlékeztünk 1848-49 példájára a rendszerváltás előtt, és másként ünnepelünk most. A kádári puha diktatúrában már a március 15-i emlékezés maga is tiltakozást jelentett az elnyomás ellen és kiállást a szabadság, a nemzeti függetlenség eszméje mellett. Ekkor a tanulók szinte az ellenállás fórumainak tekintették a megemlékezéseket. Mára, a megváltozott társadalmi viszonyok között az ünneplés már nem jelent ellenállást. Ma arra tanítjuk az ifjúságot, hogy példát vegyen a '48-as hősök életéből, tanuljon tőlük hazaszeretetet, nemzeti öntudatot, bátorságot, önfeláldozást. Ennél fogva március 15-e élő ünnep, mert szellemisége, tanulsága máig tiszteletet parancsol. HORVÁTH MAGDOLNA Ütközet. A tápióbicskei csata. Részlet Than Mór festményéből