Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-14 / 62. szám

6. oldal - Petőfi Népe A forradalmi napok dicsőséges krónikája ESEMÉNYEK DIÓHÉJBAN A magyar forradalom vér nélkül győzött március idu­sán. A forradalmárok egy polgári fejlődés alapjait rak­ták le az áprilisi törvények elfogadása során. Az ország vezetői a polgári áta­lakulást a Habsburg Birodalom keretein belül képzelték el. Nem akartak a császári háztól elsza­kadni, lojálisak maradtak a Habs­burgokhoz. Ez a hűség akkor vál­tozott meg, amikor I. Ferenc Jó­zsef császár az Olmützi alkot­mányban eltörli a forradalom vív­mányait. A magyarok tiltakozásul megfosztják a császári dinasztiát a tróntól. A forradalmi honvéd csapatok a végsőkig harcoltak. Az orosz és az osztrák nagyhatalom­mal azonban a háborút csak el­veszteni lehetett. A forradalom és a szabadságharc gazdag ese­ménysorozatáról dióhéjban aláb­bi cikkünkben olvashatnak. Az 1848-as év eseményei. III. 14. Megérkezik a bécsi forra­dalom híre. Pest politikai moz­galmának a szervezői, e napról a márciusi ifjak, az azonnali cse­lekvés mellett döntöttek. III. 15. Pesten egy esős napon 20 ezer ember gyűlik össze. A tizenkét pont utcai kihirdetése után Petőfi Sándor Nemzeti da­lának elszavalásával tüntetés kezdődött. Elfoglalták Länderer és Heckenast belvárosi nyom­dáját. Kinyomtatták a forrada­lom dokumentumait. A tömeg a pesti városháza elé vonult, s az elöljárósággal elfogadtatta a 12 pontot. Létrehozták a Közbátor­­sági Bizottmányt, s a testület felszólította a Budán székelő, az országot irányító Helytartó­­tanácsot a nemzetőrség szerve­zésének az engedélyezésére, a politikai foglyok szabadon boc­sátására. A tömeg a hajóhídon át a Budai Várba vonult, ahol ki­szabadították a politikai fogoly Táncsics Mihályt a börtönéből. Pesten vér nélkül győzött a for­radalom. III. 17. István nádor Batthyány Lajost nevezi ki az első felelős magyar kormány miniszterelnö­kévé. IV. 11. V. Ferdinánd király Po­zsonyban szentesíti az új tör­vényalkotást. Az áprilisi törvé­nyek következtében polgári al­kotmányos királyság alapjait te­szik le a jogalkotók. V. 29. A kolozsvári országgyűlés kimondja Erdély Unióját (egye­sülését) Magyarországgal. VII. 11. Az Országgyűlésen Kos­suth Lajos miniszter beszédében a haza védelmére 200 ezer újonc megajánlását kéri a népképvise­leti országgyűléstől. IX. 11. Jellasics horvát bán sere­gei átlépik a Drávát, az akkori magyar határt a forradalom leve­rése céljából. IX. 29. Pákozdnál Móga János magyar altábornagy seregei meg­futamítják a bán seregeit. XII. 2. Lemond a trónról V. Fer­­dinánd király, de magyar ország­­gyűlés nem ismeri el I. Ferenc József királyságát. XII. 25. Bem József lengyel tá­bornok, az erdélyi magyar ha­dak főparancsnoka karácsony napján elfoglalja az ellenségtől Kolozsvárt. Majd a következő hetekben kiűzi az osztrák és orosz erőket Erdélyből. XII. 31. Az osztrák csapatok elől az országgyűlés és a kormány Debrecenbe költözik. Az 1849-es év eseményei: I. Az Országos Honvédelmi Bi­zottmány látva a katonai helyzet romlását, elhatározza a honvéd seregtestek koncentrálását. Új ezredeket, zászlóaljakat szervez­nek. A főparancsnok Dembinski Henrik lesz. II. 26-27 A kápolnai csatával el­kezdődik a tavaszi hadjárat. Az ütközet döntetlennel végződött. III. 4. Az osztrák császár 01- mützben új alkotmányt tesz közzé. Ebben eltörli a forrada­lom vívmányait megsemmisíti. IV. 14. Az országgyűlés 01- mützre reagálva elfogadják a Függetlenségi Nyilatkozatot. A Habsburg-házat megfosztja trón­jától. Kossuth Lajost kormányzó­vá nevezi ki. III-IV hónap során a Tiszánál összegyűjtött 50 ezres honvéd sereg Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél végigveri az osztrák sereget. IV. 23. A honvéd huszárok elfog­lalják Pestet. Majd időközben a főseregek Vácnál, Nagysallónál győztes csatákat vívnak. Felsza­badítják az ostromlott Komárom várát. V. 9. Miklós orosz cár bejelenti, hogy csapatokat küld a magya­rok ellen. V. 21. A magyar csapatok elfog­lalják a budai várat. VI. 15. Az orosz csapatok Pasz­­kieveics tábornagy vezetésével átlépik a magyar határt. A cár 200 ezer embert küldött a forradalom leverésére. VII. 8. Az országgyűlés Szegedre költözik, majd Aradra teszi át székhelyét. VIII. 9. Temesvárnál a honvédse­reg csatát veszt. VIII. 13. Világosnál a csapatok leteszik Görgey Artúr főpa­rancsnok vezetésével az oro­szok előtt a fegyvert. A forrada­lom vezetői emigrálnak Törökor­szágba. X. 2. Klapka György tábornok és őrserege békés elvonulás és am­nesztia ígéretével átadja az oszt­rákoknak a komáromi erődrend­szert. X. 6. Aradon kivégzik a honvéd­seregek tábornokait. Megkezdő­dik Haynau tábornok magyaror­szági rémuralma. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BARTA ZSOLT A magyar nemzet első felelős kormánya. Batthyány Lajos miniszterelnök, Széchenyi Ist­ván, Eötvös József, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Mé­száros Lázár, Esterházy Pál. NEM­ZETI ÜNNEPÜNK 2001. Március 14., szerda 1848-49 hősei a fiatalok szemével Kossuth Lajos, Arany János, Petőfi Sándor, Bem József - mit gondolnak róluk? A forradalom hősei jó másfél száz évvel ezelőtt éltek. Vajon mennyire homályo­sult el emlékük? Mit tudnak a mai tiné­dzserek az eseményeket irányító szemé­lyekről? A soltvadkerti Kossuth Lajos, a keceli Arany János, a kiskőrösi Petőfi Sándor és Bem József általános iskolák diákjait kérdezték munkatársaink. HŐSÖKRŐL DIÁKSZEMMEL Szabadi Katalin, Soltvadkert, Kossuth La­jos Általános és Művészeti Alapiskola:­­ Kossuth Lajos nagy dolgokat tehetett annak idején. A hazának az ér­dekeit tartotta a szeme előtt. Jó érzéssel gondo­lok arra, hogy a forrada­lom vezetőjének a nevét viseli az intézményünk, hiszen a nemzet ügyét in­tézte. De hasonló nagy ember volt Széchenyi Ist­ván is, a reformer. Úgy gondolom, hogy Kossuth Lajos hasonló nagyságú személyiség volt, mint Szent Ist­ván király, aki az ország első királya volt. Erdős Márta, Soltvadkert: - Szerintem nemcsak a tanórákon találkozhatnak a mai fiatalok például Kossuth Lajos nevével. De az az igazság, hogy leginkább az órákon beszélnek a fi­atalok a forradalmárról. Olyan ember volt, akiről minden évben meg kell emlékezni. Az idősebb generáció másként tekint például Kossuth Lajosra. Jobban megértik, hogy mit és miért is csi­nált, mint a fiatalok. A tizenévesek szerin­tem nem olyan érettek, mint a felnőttek. Ezért kevesebbet jelent számukra a forrada­lom hőse, mint akár a szü­lőknek. Galántai Hilda, Soltvad­kert: - Szerintem mindig meg fog maradni Kossuth Lajos neve. Nem fog el­tűnni a közgondolkodás­ból. A forradalom vezéré­vel mindig fognak példá­lózni az emberek. Én is to­vább fogom adni majd a gyerekemnek Kos­suth nevét. A történelemben sok mindent tett. Azt hiszem, hogy a ma élő emberek úgy köszönhetik meg Kossuth Lajosnak mindazt, amit tett, hogy megemlékeznek a hősről. A forradalomról azért is megemlé­kezünk, hogy így mindenkinek emléket ál­lítsunk, aki tett valamit a ma élők érdeké­ben annak idején. Szendrei Virág, Kecel, Arany János Általá­nos Iskola:­­ Petőfinek nagyon jó barátja volt Arany János. Petőfin keresztül is érint­hették a forradalmi gondolatok. Az isko­lánk névadója az esemé­nyek idején beállt Aradra nemzetőrnek. Költészeté­ben több vers is szól a forradalomról. Mit jelent­het a fiataloknak Arany János? A mi iskolánkban, osztályunkban a névadó miatt többet foglalkozunk Arany Jánossal. Talán azért is, mert erősebb az osztály is. Arany művei közül leginkább A walesi bárdokat szeretem. Vén Katalin, Kecel: - A költeményeivel szerette volna befolyásolni az eseménye­ket. Arany, Petőfivel szemben, nem élte magát bele annyira az eseményekbe. In­kább visszahúzódóbb volt. Ezért is nem­zetőr volt, nem pedig katona. Két gyerme­ke volt, azokra is gondolt, talán ezért nem szerepelt a forradalmá­rok első soraiban. Másfél évszázaddal a forradalom után már nemigen beszél­nek az emberek a forradal­márokról. Inkább csak az iskolákban, az órákon esik szó 1848-49-ről, hogy mit jelent számunkra az iskola névadója. Fagyai Zoltán, Kiskőrös, Petőfi Általános Iskola 6/a: - Számomra jó érzés részt venni olyan rendezvényeken, ahol Petőfi Sándor­ról, iskolánk névadójáról van szó. Megtiszteltetés­nek érzem, hogy az ország más vidékein is ugyanúgy ünneplik a költőt és forra­dalmárt, mint nálunk Kis­kőrösön. Ilyenkor felerősö­dik bennem az iránta ér­zett tisztelet és hazaszere­tet, s ebből erőt merítek céljaim eléréséhez. Külön öröm számom­ra, hogy nemcsak nézőként veszek részt az ünnepségen, hanem a műsor szereplő­jeként is. Pető Szilvia, Kiskőrös, Bem József Általá­nos Iskola 8/b: - Örülök annak, hogy is­kolánk a lengyel származású szabadság­hős nevét vehette fel. Bem tábornok élete jó példa ar­ra, hogy amiért szület­tünk, azért életünk végéig harcolnunk kell. Amikor történelemórán vagy ün­nepségeken róla van szó, talán közelebb érezzük magunkhoz, mint mások. Én és iskolatársaim példa­képnek tekintjük Bem József lengyel tábornokot. BARTA ZSOLT- SINKOVICZ LÁSZLÓ Vén Katalin Az a végzetes utolsó nap Bem József futára Petőfi kardját viselte VISSZAEMLÉKEZÉS 1849. július 29-én két régi isme­rős találkozott Bem tábornok ma­rosvásárhelyi főhadiszállásának előszobájában. Az egyik Petőfi Sándor volt, a másik Zeyk Domo­kos, Bem legkedvesebb üzenetvi­vője. (Petőfi 1849. január 26-án, a Nagyszeben melletti Szelindek­nél csatlakozott Bem seregéhez.) Beszélgetés közben Zeyk elkese­redetten mutatta a költőnek a kardját, amely legutóbbi akciójá­ban hasznavehetetlenné csor­bult. Petőfi szó nélkül leoldotta de­rekáról vagyont érő damaszkuszi kardját és ezekkel a szavakkal nyújtotta át Zeyk Domokosnak: „Cseréljük el kardjainkat. Velem úgyis letetette a kardot a belügy­miniszter, s közkatonának minek a kard! Csak azért, hogy utánam csörömpöljön az utcán, nem vi­selem.” Zeyk meghatódott sza­vakkal fogadta el a költő kardját: „Bízd rám te a kard dolgát, bará­tom. A te fegyvered hatalmasabb ennél. Majd teszek én még a te kardoddal valamit, amit te meg­énekelhetsz!” Másnap megindult Bem tábo­ra Segesvár irányába, Lüders orosz generálist megkeresni. Aznap este Petőfi a székelyke­resztúri Varga Zsigmondnál ven­dégeskedett. A hajdani kúria ud­varán még ma is látszik annak a körtefának a maradványa, amely alatt a költő elszavalta Egy gon­dolat bánt engemet című költe­ményét. Másnap aztán a gyászos emlékű fehéregyházi csatában örökre eltűnt. A félegyházi Kiskun Múzeum számtalan értékes dokumentu­ma közül kettőt különös becsben tartanak. Az egyik Bem futárától, a másik egy ismeretlen jegyző­könyvírótól származik. A futár - aki 77 éves korában mesélte el élményeit - sebesült­ként együtt feküdt a kórházban egy bizonyos Kováts Józseffel, aki utoljára látta életben és be­szélt a fején súlyosan sérült Pető­fivel. A vállán és fején sérült Kováts állítása szerint Petőfi egy fűzfa alatt ült és kendőjével mos­ta vérző fejét. Kováts figyelmez­tette a költőt, hogy saját érdeké­ben vesse le tiszti egyenruháját. Petőfi erre így felelt: „Mit, hogy én megtagadjam magam? Azt nem teszem!” Kováts a kórházban mesélte el az esetet, akkor, amikor már Pe­tőfinek nyoma veszett. Minden szavát jegyzőkönyvbe vették és azonnal felolvasták Bemnek. A tábornok könnyes szemmel hall­gatta végig a beszámolót, amely a futár visszaemlékezésével együtt jelenleg a Kiskun Múzeum birto­kában van. SZÁSZ ANDRÁS '48-as huszár. A magyar sereg ütőképe­sebb alakulatait a huszárok alkották. Petőfi Sándor, a mártír költő. Hozzuk emberi közelségbe történelmi hőseinket! _________ INTERJÚ__________ Minden nemzet történelmé­ben vannak olyan esemé­nyek, amelyeket a kollektív emlékezet évszázadokon át életben tart. A miénkben vi­tathatatlanul ilyen az 1848- 49-es szabadságharc. Az emberek túlnyomó többsége az 1848-49-es forradalmat és sza­badságharcot nemzetformáló, nemzeti egységet kovácsoló tör­ténelmi eseménynek tekinti. Ez valóban így is van, mert 1848-49- ben egyszerre többféle érték ka­pott nagyobb hangsúlyt, a füg­getlenség eszméje mellett fontos célkitűzés volt a polgári szabad­ságjogok érvényesítése is - nyi­latkozta lapunknak a Történe­lemtanárok Egyletének elnöke. Miklósi Lászlótól többek között azt is megkérdeztük, hogy vajon a több mint másfél száz évvel ezelőtt történtek szellemiségét mennyire értik és értékelik a mai fiatalok? - Az adott iskolától, annak igazgatójától, illetve történelem­­tanáraitól függ, miként tudják felkelteni, megőrizni a fiatalok­ban a 48-as eszmék, az akkori hősök iránti érdeklődést. - Megkoptatta-e valamelyest a forradalom és szabadságharc ké­pét az elmúlt másfél évszázadi­­ Amellett, hogy mindig ünne­pet jelentett és jelent ma is a '48- as forradalom eseményeinek fel­elevenítése, korszakonként válto­zik az évforduló tartalma és for­mája. Másként emlékeztünk 1848-49­ példájára a rendszervál­tás előtt, és másként ünnepelünk most. A kádári puha diktatúrá­ban már a március 15-i emléke­zés maga is tiltakozást jelentett az elnyomás ellen és kiállást a szabadság, a nemzeti független­ség eszméje mellett. Ekkor a ta­nulók szinte az ellenállás fóru­mainak tekintették a megemléke­zéseket. Mára, a megváltozott társadalmi viszonyok között az ünneplés már nem jelent ellenál­lást. Ma arra tanítjuk az ifjúságot, hogy példát vegyen a '48-as hő­sök életéből, tanuljon tőlük haza­szeretetet, nemzeti öntudatot, bátorságot, önfeláldozást. Ennél fogva március 15-e élő ünnep, mert szellemisége, tanulsága má­ig tiszteletet parancsol. HORVÁTH MAGDOLNA Ütközet. A tápióbicskei csata. Részlet Than Mór festményéből

Next