Bányászati és Kohászati Lapok, 1868 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1868-02-15 / 3. szám
A líipási kísérlet eredményei tekintettel a költségekre. feldolgoztatott Munkabérek Anyagok öszes költség Egy mázsa nyers rézre | fa vas kénsav nap bér és értéke súly érték súly érték szám frt. kr. frt 1 kr. m. frt. kr kr. kr. frt.* Zúzás és őrlés............................... 94 762 23 23 23 23 25 pörkölés...........................................— 57% 27 08 10 36— — — — — — 63 08— 67 oldás és kiejtés...............................— 287% 97 346 33 24765 414 43 155 1,631 372,176 38 23 15 az ejtett réz sajtolása ....— 49% 18 994 14 40— — — — 33 39— 36 üzelés................................................. 156 804 14 40— — — — — 20 70— 22 összesen 94 485% 172 94 24 98 04765 41443 155 1,631 372,316 78 ___ egy mázsa nyersrézzel 5‘21 84 031 040’814 41165 17 36— — 24 65 Zárszólul:! vett; 94 m. nyersrezet, melynek értéke a beváltási árszabály szerint 8,401 17 36 18 35. meddő ólom az üzeléshez» n T) 374 553 99 80 font rézlemez az ejtéshez és más különfélék . 70 65— 75 144— 1 53 a kísérlet fentebbi költségei• 2,316 78 24 65 összesen 6,307 15 67 10 adott , színitett aranyu ezüstöt, melynek értéke 1,693 30 18 01 az üzelési félkészletek értéke a beváltási árszabály szerint 374 553 99 63 m. táblaréz értéke a 48 frt. 50 kr. 3,055 50 32 51 a rézszínitési félkészletek értéke 189— 2 01 a készíthető 200 m. vasgálicz 300— 3 19 összesen 5,616 35 59 71 adott kevesebbet 694 807 39 A kísérlet végeredménye tehát 694 frt. 80 krnyi vesztességet tüntet föl; tekintve azonban a fentebb említett körülményeket, melyek következtében a munkabéreknek nagyobbodniok kellett; és tekintve, hogy a költségek egy nevezetes részét a felhasznált kénsav értéke képezi, és hogy a mutatkozott kísérleti veszteség elenyészne, ha ezen anyagot 4 frt 50 krral olcsóbban, tehát 6 frtjával lehetett volna beszerezni, s miután a kénsavat, ha helyben gyártatik, 6 frtnál még olcsóbban is elő lehet állítani, mindezen okok folytán a kísérlet eredményét nem lehet kedvezőtlennek mondani, és bizton lehet reményleni, hogy ha a munkások a kellő gyakorlatot a lúgzás kezelésénél megszerezték, és az oldósáv gyári áron lesz helyben kapható, akkor az új értékítési mód szerint pénzbeli nyereség is fog mutatkozni a nyersréz feldolgozásánál. Figyelmet érdemel továbbá azon körülmény is, hogy az ezüstnek elválatása végett a réztől, egy mázsa készeit rézre számítva, a lugzásnál 1 frt 94 kr áru tüzelő anyag fogyasztatik el, a szokásos kohászati folyamnál pedig 8 frt 77 kr áru, tehát 6 frt 83 krral több szükséges ; hogy ha tehát a réz ezüsttartalma átalánosan lugzás által válattatnék ki, ennek következtében nagy menynyiségű fát lehetne megtakarítani , és más czélokra fordítani. Egy tizenhatodik századbeli bányász-segélyegyletnek iagyar szövegű alapszabályai. E lapok 1. olvasói előtt is nem lesz talán érdektelen, megismerkedni egy oly magyar nyelven szerkesztett, 16-dik századból való okmánnyal, mely tanúbizonyságul szolgál annak, hogy egy részről már az akkori időben a magyar nép is, hol alkalma volt reá, foglalkodott a bányászattal, más részről pedig, hogy az egyesülési szellem, mely napjainkban csodákat mivel, már azon korban kezdett felledezni bányaiparosok és munkásaik közt, segély-egyletet alakítván magok között, beteg, igen veszélyes bányamunkások közben megsérült, vagy más módon nyomorúságra jutott társaik gyámolítása végett. Ezen okmány lehetőleg híven adott másolata a következő: Mi Nagy Miklós Wanth Banyai Hutmany, Thotth Imreh Enthresi Hutmany, Nagy Peter Thommozi Huthmany, Székely Geörgy Kaliczeri Huthmany, Bereghi Nagy István Romlott Czehi Huthmany, Czsomony Ferencz Kapni Huthmany, Czekei Mátyás Leveskenyeri Huthmany, Szürthei Balas Fodori Huthmany, es Sigmond Pál Farkas Banyai Huthmany Adgink emlekezetire mindeneknek az kiknek illik keözönséges es kivált kippen való Személyeknek : Hogy mi latvan azmeszsziöl es idegen feddred ide az mi helyiünkre fizetésnek okáért származott szegény Legényeknek Betegseg miat való szükségeket es az Banyáknak Romlott es veszedelmes