Bányászati és Kohászati Lapok - Kőolaj és Földgáz, 1988 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

26 Kőolaj-finomító kapacitások Nyugat-Európában 1980—1986-ban Szegest K. Törökország cseppfolyós gázt vásárol Algériától A tervek szerint Törökország évente 1,6 -109 m3 cseppfolyós gázt fog vásárolni Algériától. A cseppfolyós gáz tárolására és fogadására a Kellog cég készített tanulmányt. Gas Wärme International, 1987. aug. Távészlelés alakalmazása az EOR-eljárásokhoz A távészlelés különböző módszereit már régebben és több célra alkalmazzák a szénhidrogén-kutatás és -termelés területén. Egy kelet-texasi mezőben, ahol gőzelárasztást hajtanak végre egy 450 m mélységben levő és 15 m vastag telepben, a gőzelárasz­­tás/szénhidrogén-érintkezési front és az egész folyamat mozgásá­nak ellenőrzésére infravörös érzékelőrendszert alkalmaznak, melynél rendszeres éjjeli repüléssel feltérképezik a terepet. Az ilyen rendszer felhasználható a föld alatti elégetés és a COa-os elárasztás ellenőrzésére is. World Oil, 1987. márc. Alacsony űrszelvényű, portábilis himbaegység A Lufkin cég „X-Caliber” himbaegysége olyan új szerkezetű alacsony űrszelvénnyel készül, hogy szétszerelés nélkül, hajtó- és közlőművel teljesen összeszerelve együtt szállítható trailereken. A berendezés még üzemanyagtartállyal is el van látva. Ez a szer­kezet nem igényel költséges, mely vasbeton alapozást, csak egy­szerű sík betonalapra van szükség. Az egész berendezést egyetlen személy fél órán belül felszerelheti a kútnál. World Oil, 1987. május. Turkovich Gy. Ausztria 1980 14,3 Belgium/ Luxemburg/Dánia/ Norvégia 55,5 Franciaország 167,5 Hollandia 91,4 Nagy-Britannia 131,5 NSZK 150,4 Olaszország 204,6 Spanyolország 73,2 Svájc 6,8 1 Előzetes adatok Oeldorado ’86 Millió t 1984 1985 19861 13,4 10,2 10,2 34,6 32,6 32,4 119,3 97,3 91,7 74,9 73,4 70,0 100,4 89,6 89,0 105,3 87,3 85,3 154,8 136,9 133,9 74,7 68,4 65,3 6,8 6,8 6,8 EGYESÜLETI HÍREK Magyar—osztrák informatikai konferencia Az informatika fejlődése adta lehetőségek kihasználását te­kintve sajnos még elmaradtunk a fejlett ipari országok színvona­lától. A hátrány csökkentése érdekében igyekszünk mindazt az eredményt felhasználni, amit az e téren előttünk járó külföldiek­től átvehetünk. Ez a gondolat vezetett arra az elhatározásra, hogy a Neumann János Számítógéptudományi Társaság az osztrák számítógép társasággal együtt rendezett június 18—20. között Sopronban az „Informatika 2000” című munkakonferenciát. A tanácskozás célja volt ráirányítani a figyelmet az informatika területén az ezredfordulóig várható, a két országot egyaránt ér­deklő fejleményekre, a fejlődés és a továbbfejlődés fő irányaira. Nem annyira az informatikai szolgáltatások gyakorlati szakmai kérdései voltak előtérben, mint inkább a szakmai irányítás kérdé­sei, az államigazgatási, politikai, gazdasági vonatkozások, az in­formáció áruvá válása és — amire különösen nagy súlyt helyeztek — az információszabályozás témaköre. Ausztriában ugyanis már nyolc éve van hatályban az az infor­mációszabályozási „adatvédelmi törvény”, amelyhez hasonlónak az előkészítése Magyarországon ma még csak a koncepció kiala­kításának fázisában tart. A konferencián az osztrák törvény végrehajtása során szerzett tapasztalatokat és a Magyarországon jelenleg megfontolás alatt álló elképzeléseket megismerhettük. Alkalmat adott a munkakonferencia az informatika jelenlegi magyarországi és ausztriai helyzetének — elsősorban a számítás­­technikai berendezések állományának — összehasonlítására. Sőt, mivel az osztrákok már összemérték a náluk és az NSZK-ban tapasztalható fejlettségi állapotot, arra is lehetőség nyílt, hogy szakembereink szélesebb nemzetközi összevetésben is felmérhes­sék, hogyan értékelhető az informatika jelenlegi magyarországi helyzete. A tanácskozáson magyar részről az érdekelt tudományos területek kiemelkedő ismerői tartottak előadást egyebek közt az e téren kívánatosnak látszó műszaki-tudományos fejlődés lehető­ségeiről, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos problémák­ról, arról, milyen szerepet játszanak a műszaki-tudományos információk a nemzetközi kapcsolatok alakulásában, illetve, hogy Magyarországon mi a jelene és milyenek a jövőbeli kilátá­sai a számítástechnika informatikai alkalmazásának. Nagyon érdekesek és tanulságosak voltak az osztrák előadá­sok is, köztük Ausztria tudományos és kutatási minisztériuma, a bécsi és a linzi egyetem, valamint az e kérdéskör területén döntő szerepet játszó „adatvédelmi bizottság” egy-egy képviselő­jének beszámolója. K. L. A mélyfúrási geofizikai és a műszeres kútvizsgálatok szerepe a vízkutatásban A Magyar Geofizikusok Egyesülete mélyfúrási geofizikai szakosztálya, a Magyar Hidrológiai Társaság hidrogeológiai szakosztálya és az OMBKE kőolaj-, földgáz- és vízbányászati szakosztálya közös rendezésében a „Mélyfúrási geofizikai és a műszeres kútvizsgálatok szerepe a vízkutatásban” című téma­körben műszeres bemutatóval egybekötött előadóülést tartott 1987. április 23-án az Anker közi I. emeleti előadótermében. A megnyitó előadást dr. Pataki Nándor, az MHT hidrogeoló­giai szakosztály elnöke tartotta, s felvázolta a vízkutak fúrása, kiképzése és műszeres vizsgálata terén végbement és elért műszaki fejlődés főbb eredményeit. Ezt dr. Megyeri Mihály (Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa) előadása követte „Interferencia- és ka­­vernamérési tapasztalatok a kőolaj- és földgázbányászatban” címmel. Ismertette a nagy érzékenységű nyomásmérők terén elért fejlesztési eredményeket, melyek a tárolómérnöki feladatok megoldásában rendkívül fontos szerepet játszanak. Ugyancsak beszámolt a kavernamérések fejlesztéséről s annak jelenlegi állásáról. A következő előadás Kremszner Miklós, a VIKUV geofizikai osztályának vezetője részéről hangzott el „Csáposkutak robban­­tózsinóros tisztítása” címmel (Puskás Miklós társszerzővel), amelyben ismertette a VIKUV szolgálati szabadalmát képező módszer eddigi alkalmazásának jelentős eredményeit a szent­endrei, csepeli, nagytétényi és dunaújvárosi példák alapján. A távollevő dr. Kemény Tamás helyett Sanda György (Műszer­ipari Kutató Intézet) tartotta meg előadását „Ipari nyomásmérés laborpont­ossággal. A magas hőmérsékletű nyomásmérés lehető­ségei” címmel. Előadásában ismertette a nyomásmérők alkal­mazási területeit s a fejlesztés új irányait. Végül Lakatos Sándor (VIKUV) Szentpáli Miklóssal együtt (ELGI) adta elő az „ELGI—VIKUV fejlesztésű termelésgeofizi­kai szondák, alkalmazásukkal kapcsolatos méréstechnikai és interpretációs lehetőségek a hidrogeológia és rezervoármecha­­nika területén” című tanulmányt, melynek során ismertették az áramlás-hőmérséklet és fajlagos ellenállásmérő hármas szon­dát, valamint a nyomás- és hőmérsékletmérő műszert. E szondá­kat a szép számban összegyűlt hallgatóság a szomszédos terem­ben működés közben is megtekinthette. Az előadóülés sikeresnek bizonyult s jól demonstrálta a víz­kutatás terén elért legújabb műszaki fejlesztési eredményeket. Dr. Korim Kálmán KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ 21. (121.) évfolyam 1. szám, 1988. január

Next