Bányavidéki Új Szó, 1998. szeptember-december (10. évfolyam, 593-609. szám)

1998-09-04 / 593. szám

Hetirenden 1998. szeptember 4. Októberre várható fordulat? (MÚRE-hírcsere) Múlt csütörtöki ülésén a kormány 500 millió lejt utalt ki a költségvetési tartalékkeretből, a magyar állami egyetem alapítási felté­teleinek kidolgozásával megbízott bi­zottságnak. A Mediafaxnak nyilatkoz­va Markó Béla szövetségi elnök elmond­ta, hogy ez az összeg szerepelt a június végén elfogadott kormányhatározatban is, de csak most utalták ki. Ebből az összegből Markó szerint a bizott­ság személyzeti, kiszállási és közvé­leménykutatási költségeket fedezhet. A kormánybizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának módozatait ta­nulmányozó bizottság kedden tartotta első ülését Tokay György kisebbség­­védelmi miniszter - a bizottság elnöke - kabinetirodájában. Ezt előkészítendő Kolozsvárott ülésezett a (romániai, ma­gyar) Felsőoktatási Tanács, amely tíz fa­kultást javasolt. kidolgozták a fakultá­sokon belül a szakokra vonatkozó javas­latokat. jelen­leg ezeknek a katedrákra való lebontásán, az oktatói személyzeti­gény megállapításán dolgoznak. Kötő József oktatási államtitkár, az egyetembi­zottság tagja szerint rendelkeznek a számba jöhető oktatók teljes katasz­terével, így az­ érv, miszerint azért nem lehet nálunk önálló magyar egyetemet lé­tesíteni, mert nincs elég oktató, elesik. S ha nem is tudnak minden igény­t fedezni, az ideiglenes működési engedély és a felvé­­teliztetési jog megszerzéséhez szükséges oktatói létszám előteremthető. A júniusi kormányhatározat értel­mében az egyetembizottság 12 tagja kö­zül hat román és hat magyar. Az elnök mellett részt vesz benne Kötő József, az RMDSZ által jelölt oktatási állam­titkár. Szilágyi Pál, a kolozsvári Ba­­beş-Bolyai egyetem rektorhelyettese. Horváth Andor, a kolozsvári Babes-Bo­­lyai egyetem tanára. Pusztai Kálmán, a kolozsvári műszaki egyetem tanára. Jung János, a marosvásárhelyi orvost.­Lóvontatta dák csoda, vagyis dományi és gyógyszerészeti egyetem tanára. A bizottság úgy működik, mint egy esküdtszék, amely konszenzusos alapon próbál majd megvalósítási ter­vezetet kidolgozni. Kötő József államtitkár nemrég a romániai magy­ar állami egyetem léte­sítésével kapcsolatos fejleményekről beszélve egy sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy ezen a téren október 15-re várható lényeges fordulat, amikor az egyetem létesítésével kapcsolatos kér­déseket vizsgáló kormánybizottság meg­tette jelentését. Dacia egy nagy­bányai utcán. Akár eredeti román demok­ráciánk mo­dellje is lehet­ne: egylóerős, az orrával hátrafelé közle­kedik, s egy lyukas garast sem ér. Hová is vihetnék máshoza, mint (Európa) roncstelepére? Jelzáloghitelek lakásépítésre (MÚRE-hír­csere) A múlt csütör­töki kormány­ülésen a kabinet elfogad­ta a jelzáloghitel bevezetéséről szóló sürgősségi irom­ány rendeletet. A Hiva­talos Közlönyben való megjelenéssel egyidőben érvénybe lépő sürgősségi rendelet lehetővé teszi, hogy minda­zok, akik házat akarnak építeni, vagy felújítani, kölcsönben részesüljenek a Takarék- és Letéti Pénztártól (CEC),az erre szakosodott bankoktól, illetve az 1999. január elsejével létrehozandó Or­szágos l­­akásügynökségtől anélkül, hogy valaki is garanciát vállalna a felvett és lakásépítésre szánt összegért. A Romániában újnak számító pénz­ügyi műveletek lebonyolításával a kor­mány által megbízott kereskedelmi ban­kok nem kérnek majd hitelgaranciá­kat, hanem jelzáloggal terhelik a hite­lezett összegből megvásárolt vagy pe­dig felújított ingatlant. A bankok a ki­helyezett hiteleket értékpapírrá vált­hatják majd, s azokat a tőkepiacon sza­bad alku nyomán értékesíthetik. A kölcsönöket magánszemélyek­nek legkevesebb tíz évre, jogi szemé­lyeknek pedig minimum öt évre adják, de az időszak tekintetében a bank és a kedvezményezett hosszabb periódus­ban is megállapodhat. A hitelek (ked­­vezményes) kamatját kormányrende­lettel megállapított index alapján, az infláció függvényében fogják megha­tározni. Amennyiben a hitelezett nem fizeti a kölcsön részleteit és kamatjait, a jelzálogosított ingatlanból a bank bí­rósági úton azonnal kilakoltathatja, anél­kül, hogy bármilyen más lakást biztosí­tana. A lakás bár­ikor eladható, de a törlesztési követelményeknek az új tulaj is eleget kell hogy tegyen az eredeti szer­ződés feltételei közepette. A CEC valószínű ezzel beszünteti az eddigi, 20 évre szóló kedvezményes, 15 százalékos, csak fiataloknak szánt kölcsöneit, amelyek túl nagy terhet rót­tak a központi költségvetésre. folytatás az 1. oldalról Anyanyelvű oktatás, szakoktatás, két­nyelvű feli­ratok, kisajátított egyházi, kö­zösségi ingatlanok, önálló magyar egye­tem ügyében még ma is legfeljebb ideig­lenes kormányhatározatokra, ingatag koalí­ciós megegyezésekre, rosszabb esetben ál­landói, miniszterelnöki, pártelnöki ígére­tekre, kijelentésekre apellálhatunk. De va­jon mennyit érnek majd ezek, ha egy kö­vetkező választás után egy új kormány, új párt­( koalíció) kerül hatalomra - s nem születnek meg addig a jogainkat garantá­ló (vajon garantáló?) törvények, kisebb­ségvédelmi jogszabályok? Ebben, a két esztendeje gyakorolt in­gatag, szinte napról napra változó politi­kai szituációban a szövetség vezetőinek minden alulról vagy kívülről jövő, ma­gyar közösségi, sajtó-, frakcióvitát, fóru­mot üdvözölni kellene. H hisz­en két válasz­tás között ezek következtetései legitimál­hatnák IGAZÁN a szövetség által felvál­lalt politikát. Nem az S­­KT, amelynek tagjait részben a néhány tucatnyi ma­gyar által jelölt és választott helyi elnök­ségek delegálják, s akik (képviselők, sze­nátorok, önkormányzati és kormánytiszt­viselők, helyi pártelnökök) leginkább és személyreszólóan élvezhetik a kormányzati szerepvállalás apró kis előnyeit. Valószínű, hogy a helyzet “diktálta” tétova óvatosság, a "történelmi esély’fel­­szalasztásától való félelem mellett ezzel is magyarázható, hogy a korábbi eszten­dők ízes, olykor heves szópárbajait, össze­csapásait, érvek és vélemények ütközte­tését feledve, az elmúlt két évet az SZKT végeredményben utásította, kerülve min­den olyan témát, amely komolyabb vitá­hoz, s ezzel esetleg a jelenlegi status quo megváltoztatásához vezethetett volna. Csoda-e, ha Tőkés ebben a közegben nem tudott “eretnek” elképzeléseihez nem hogy többséget, de partnert sem találni, s kénytelen volt a maga számára fórumot létrehozni? A szövetségi elnök szerint Tőkés belső ellenségeskedést szít. Pedig csak ellenzéket teremt, pontosabban a már létező, ám SZKT-ból RMDSz-ből kívül­­rekedt magyar ellenzéket mobilizálja. Lé­tüket, létjogosultságukat kár lenne tagad­ni. A magyar kisebbség ügyét valóban az RMDSz képviseli KIFELÉ, a román és nemzetközi politikai szervek irányába és fontos, hogy ezt egységesen tegye­­. BEFELÉ, közösségen belül azonban sem­miféle szervezet, intézmény, testület, párt­­fórum nem sajátíthatja ki magának a “hogyan továbbiról való gondolkozás jo­gát. Gond megint csak akkor van, amikor éppen az RMDSz tiszteletbeli elnöke füg­­getleníti magát a szervezettől, amelyet kép­visel Hiszen - funkciójánál fogva - ez­zel éppen a törékeny, ám számunkra vég­telenül fontos, KÜLSŐ egységet kockáz­tatja. Tőkésnek joga van bírálni az RMDSZ politikáját, csakhogy akkor a tiszteletbeli el­nökségről le kell mondania! Véleményem szerint egyébként Tő­kés bírálatai - aki, ne feledjük, kezdettől fogva óvott a kormánybalépéstől -, nem kis mértékben morális indíttatásúak. Ab­ból a többször kijelentett aggodalomból fakadnak, nehogy az ESZKÖZ, a hata­lom birtoklása (illetve az ezzel járó elő­nyök) fontosabbá váljanak mint a CÉL, a magyar kisebbség érdekeinek biztosítása. • Másrészt, feltehetően látja azt, hogy egy alapvetően BALKÁNI politikai struk­túrához kisebbségiként nem lehet EUROPÉER módszerekkel lecsatlakoz­ni. A politika ezen a tájon sohasem az er­kölcs, a morál, csak a gátlástalan, kétszí­nű - ha kell simulékony, ha kell rövid tá­von alkalmazkodó, de hosszú távú céljait nem felejtő törtetés, “a cél szentesíti az eszközt” magas tudománya volt. Egy kisebbségi magyar politikusnak ezt a politikát nem lenne szabad felvállal­nia. Nekünk csak Márton Áronoknak sza­badna lennünk s nem Kurkó Gyárfások­nak, hiszen éppen kisebbségi helyzetünk­nél fogva tisztáknak, erőseknek és tám­ad­­hatatlanoknak kellene megőriznünk ma­gunkat. Ellenzékben a kisebbségi politi­kus legalább erkölcsi fölényét megőriz­heti, hiszen maga választja meg eszköz­tárát. Ha már viszont itt, a Balkánon, Ro­mániában részt vállal a többségi hatalom­ból, akkor menthetetlenül azonosulnia kell az általa képviselt politikával is. Akarva­­akaratlanul fel kell vennie a fegyvereket, hazugságra nagyobb hazugsággal, szó­szegésre szószegéssel kell válaszolnia, gát­lástalanul, minden morális aggályoskodást félretéve másképpen elbukik, félreállít­ják, lehúzza a mocsár. Keménynek kell len­nie, és pimasznak, és szemtelennek és erő­szakosnak, és minden pillanatban az el­lenkezőjét kell állítania mint egy perccel azelőtt, és mindezt a leghatározottabban. A kisebbségi magyar politikusnak te­hát választania kell az erkölcsi megalku­vás (s a talán valószínűbb politikai siker), vagy a tiszta ellenzékiség között. Tőkés Lászlóhoz feltehetően emberileg is, püs­pökként is az utóbbi áll közelebb. Vásárhelyi Miklós" ­ Az élet nem regény is Az élet különböző eseményeit számta-­l­­an művész, író örökítette meg műveiben.­­ Számos film, regény, zenemű dolgoz fel és­­ pergeti le kisebb-nagyobb hűséggel az élet I egy-egy epizódját. Eötvös József írja fiá- I nak egyik levelében intő példaként: az “élet I nem regény ”. Egy­ másik levelében így ír­­ fiához, aki abbahagyta jogi tanulmányait, s hogy a természettudományt válassza: “Jól I tudod, hogy jövőd meghatározásánál csak I saját bold­ogságodra gondolok, s így meg­­ lehetsz győződve, hogy nem foglak soha visz­­s­szatartóztatni azon pályáról, melyet válasz- I toltál. Én is úgy vagyok meggyőződve, hogy I az egyénnek kötelessége az emberiség hol- I dogításáért tőle ki telhetően működni... ” A­­ zseniális író, művelődés-politikus már ak-­í - kor megsejtette, hogy­ Loránd fia nem álla- a­­­mi tisztviselőnek született. Világhírű fizikus | i lett belőle... | I Sok szülő elé állíthatnánk példaként ezt | I az esetet. A pályaválasztás döntését bízza hát- § I van gyem­ekéi c. A szülő legy­en realista, igye-§ I kezzen minél jobban megismerni gyerme- § i,két s annak szellemi képességeit, hajlama­ | I it, s ennek megfelelően buzdítsa terveinek | | megvalósításában. Fontos, hogy ne legyen | I elfogult gy­ermekével szemben. Nem szabad | I elvakult szülői ambícióval hajtani, kény-| I szedtem olyan pálya felé, amelyre alkal-| I matlan. Ha a szülő annak idején­­ anyagi, | I vagy más körülmények miatt - nem érte el | | a célját bizonyos téren, ne akarja most, | | amikor jobb anyagi helyzetben van, “tűz-­­­­zel-vassal” kényszeríteni olyan pályára, | | amilyenről valamikor ő álmodozott. • | | Az élet nem regény, szép álom, hanem | \ egy­ végtelenül sok láncszemből ágyküz- | I delem, amelyet lépésről-lépésre meg kell | I vívni. A szülő ne legyen a pályakezdő gyer­­s­­­mekének döntőbírója és végrehajtója, ha- § ! nem megértő tanácsadója, mentora, leg- | j jobb barátja, aki szíves-lélekkel annak bal-| I dogulásán munkálkodik. Sok szülő később i­s belátja, hogy túlbuzgóságával és félreismert | I törekvéseivel elrontotta gyermekének éle-f­e lét. Számtalanszor beigazolódott, hogy egy | I ifjú csak akkor juthat biztos révbe, ha hagy­| I ják és segítik egy olyan pálya választásé- | I ban, amelyre a leginkább alkalmas. Dippong Károly i­ s !

Next