Bécsi Napló, 1996 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1996-11-01 / 6. szám
BÉCSI NAPLÓ MVSZ HÍRLEVÉL 199. október 25—27-én Budapesten a Kaffka Margit Katolikus Gimnázium épületében tartotta első tisztújító küldöttgyűlését az 1992 augusztusában — az összmagyarság társadalmi, kulturális, anyanyelvápoló és érdekvédelmi szervezetként — újjáalakult Magyarok Világszövetsége. Sütő András tiszteletbeli elnök megnyitó beszédét megelőzően Teller Ede vette át a Magyar Örökség kitüntető oklevelet Mádl Ferenctől. A Föld négy égtájáról érkezett közel háromszáz küldött meghallgatta, megvitatta és elfogadta Csoóri Sándor elnök, Bagi Lajos nyugati, Dobos László kárpát-medencei, Fekete Gyula anyaországi alelnökök, Bánschák Ágoston etnikai bizottsági elnök beszámolóját. Melczer Aladárnak a Számvizsgáló Bizottság munkájáról szóló jelentését, túlzóan kritikus és egyoldalú volta miatt a küldöttgyűlés nem fogadta el. Megadta a felmentés az elnökségnek, mérlegelve Bakos István főtitkárnak az MVSZ és Hivatala négy éves munkájáról szóló írásos jelentését, valamint a Számvizsgáló Bizottság munkájára is reflektáló szóbeli kiegészítését, amelyet majdnem egyhangúlag — ellenszavazat nélkül — fogadott el a küldöttgyűlés. A beszámolók kiegészítéseként a nemzeti stratégiáról Borbély Imre szólt. Kurucz Gyula bemutatta a Magyarok IV. Világkongresszusán e tárgykörben elhangzott előadásokból összeállított „Nemzetstratégia a harmadik évezred küszöbén” című könyvét. Fejér Dénes ismertette az MVSZ 56-os Bizottsága által „Magyar 56" címen kiadott Székelyhídi Ágoston által szerkesztett köteteket. A küldöttgyűlés helyesléssel fogadta Tőkés László püspök, Tabajdi Csaba államtitkárnak a Magyar Hírlapban megjelent interjúját cáfoló beszédét és egyhangúlag támogatta az erdélyi delegátusok ez ügyben megfogalmazott tiltakozását. A küldöttek javaslatai alapján a küldöttgyűlés a mellékelt határozatokat hozta. A Világszövetség jövőbeni szerkezetére, működésére is ható alapszabály módosítására megválasztott harminc küldöttből álló bizottság rendkívül hosszas vitákat, egyeztetéseket folytatott a kellően meg nem érlelt tervezetről. Majd fél nap késéssel, szombaton este (8.30-kor) három ellenszavazattal és hat tartózkodással életbe lépett a Magyarok Világszövetsége módosított alapszabálya, amely néhány új elemet tartalmaz. Létrehozták az MVSZ Védnöki Testületét, mely „tekintélyével hozzájárul a Világszövetség céljainak megvalósításához”, létszáma legfeljebb 15 fő lehet, akiket a küldöttgyűlés, vagy az elnökség egyhangú javaslatára a választmány választ meg. Az alapszabály — az elmúlt évek szervezeti fejlődését követve — rögzíti az MVSZ országos tanácsok és megyei szervezetek, valamint a regionális tanácsok szerepkörét és megnevezi a Stratégiai Bizottságot, amelynek összetételéről a választmány dönt. Az alelnökök neve ezentúl regionális elnök. Az elnök mellett — a végrehajtást segítő — elnökhelyettesi tisztséget létesítettek, amelyet — más régiók jelöltjeiből — az elnök javaslatára a közgyűlés választ meg. Az MVSZ elnökéből, elnökhelyetteséből, három regionális elnökéből és főtitkárából tevődik össze a „havonta legalább egyszer tanácskozó elnöki kollégium”, amely az elnök tanácsadó testületeként szintén a gyorsabb ügyintézést szolgálja. A módosított alapszabály nyomán a késő esti órákban tartott régió üléseken megválasztották a három régió 40—40—40 tagját a választmányba, 7—7—7 tagját az elnökségbe és a 3 régióelnököt, akiket a plenáris küldöttgyűlés erősít meg tisztségükben. A régiók jelölései alapján a plenáris küldöttgyűlés vasárnap délelőtt választotta meg a Magyarok Világszövetsége elnökét és az elnök javaslatára az MVSZ elnökhelyettesét. A küldöttgyűlés az MVSZ elnökévé—kettős jelöléssel — nagy szótöbbséggel a következő négy évre ismét Csoóri Sándort választotta, elnökhelyettessé Patrubány Miklóst, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnökét választották a régiók küldötteiből álló regionális tanácsok választása nyomán megerősítette a régiók elnökeit, elnökségi és választmányi tagját, valamint az Etikai és a Számvizsgáló Bizottság tagjait. Az MVSZ újonnan választott vezető tisztségviselőinek névsorát az alábbiakban közöljük. A Magyarok Világszövetsége Elnöke Csoóri Sándor, elnökhelyettes Patrubány Miklós, főtitkár Bakos István (az elnökség által 1994— 98-ig megválasztva). A Nyugati Régió választott tisztségviselői: regionális elnök Papp László (USA), regionális elnökhelyettes Bihari Szabolcs (Svédország). Elnökség: Beke Imre (USA), Emődy Csaba (Argentina), Kardos Béla (Ausztrália), Pátkai J. Róbert (Anglia), Somorjai-Bessenyei Ágnes (Kanada), Wurst Erzsébet (Ausztria). Etikai bizottság: Dr. Menczel József (USA), Ádámfi György (Németország). Számvizsgáló bizottság: Kálmán László (USA), Udvardy Rudolf (Svédország) Kárpát-medencei régió választott tisztségviselői: regionális elnök Dobos László (Felvidék); regionális elnökhelyettes Dr. Hódy Sándor (Délvidék); elnökségi tagok András Imre (Erdély), Kötő József (Erdély), Bauer Győző (Felvidék), Soós Kálmán (Ukrajna), Tomka Miklós (Szlovénia), Csörgits József (Horvátország); etikai bizottság Tempfli József püspök (Erdély), Kovács László esperes (Felvidék); számvizsgáló bizottság Búzás László (Erdély), Kolár Péter (Felvidék). Anyaországi régió választott tisztségviselői: regionális elnök Kurucz Gyula, elnökségi tagok (a szavazatok sorrendjében) Dr. Gigadi Erzsébet (elnökhelyettes), Chrudinák Alajos, Pozsgay Imre, Dr. Kellermayer Miklós, Fekete Gyula, Szíjártó István, Püski Sándor; etikai bizottság Halász Péter, Dr. Tóth Albert; számvizsgáló bizottság Horváth Mátyás, Dr. Várhelyi Krisztina, BAKOS ISTVÁN MAGYARNAK LENNI KÁRPÁTALJÁN Bár újabban az ukrán nacionalizmus is ébredezik, Kárpátalja magyarságát mégis elsősorban a mérhetetlen nyomor veszélyezteti — mondta Dalmay Árpád azon a mosonmagyaróvári találkozón, amelyre Ausztriából és Szlovákiából is érkeztek vendégek, s amely a határon túli magyarság életével, egyesületeivel foglalkozó sorozat első része volt. Magyarnak lenni Kárpátalján címet kapta a találkozó, s ezen Dalmay Árpádon kívül, aki a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, jelen volt Füzesi Magda költő is Beregszászról. Dalmay Árpád előadásában felvázolta Kárpátalja történelmét, s a ma Ukrajnához tartozó vidék midennapjairól szólt. S arról a munkáról, amelyet a magyar szervezetek az identitás megőrzése érdekében fejtenek ki. Szerinte ugyan Ukrajnában is romlott a politikai helyzet, s a kijevi parlament még mindig nem tűzte napirendre az öt éve megtartott népszavazáson kinyilvánított autonómia-igényt, úgy látja, hogy jogilag Kárpátalja magyarsága nem veszélyeztetett. Bár létezik ukrán nyelvtörvény is, szabadon használhatja a magyarság szimbólumait, s visszaállították a régi magyar helységneveket, s a magyar szervezetek mindent megtesznek a magyarság érdekében. A mérhetetlen szegénység azonban az eltávozást serkenti, s elsősorban az értelmiség hagyja el szülőföldjét. „Testvér, lásd, én is ölelem / gyökeremmel ezt a hazát. /Dajkálom, féltem szüntelen, /ismerem könynyét, sóhaját” — szólt Akác című versével Füzesi Magda költő, a Beregi Hírlap szerkesztője. A felnevelő tájról, a kötődésekről szóló versekkel indította meg közönségét a költő, s lírai prózájában keserű humorral szólt a napi gyötrelmekről, kétségekről. A Történelem és emlékezet sorozat következő előadásában a felvidéki magyarság sorsával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, s erre előre láthatóan január közepén kerül sor. A rendezvény szervezői, támogatói között ott találhatjuk a bécsi „Europa”Clubot, valamint a Csemadok Pozsony vidéki szervezetét is. BÖRÖNDI LAJOS November 12-én a londoni magyar követségen került sor a Bloodaxe kiadó új huszadik századi magyar versantológiájának bemutatására. A gyűjteményt Gömöri György és George Szirtes szerkesztették és az felöleli Szabó Lőrinctől és Illyés Gyulától a ma élő jelesebb költőkig az egész magyar lírát. A verseket Szirtes mellett Clive Wilmer és Gömöri György, Edwin Morgan, Donald Davie és mások fordították. TISZTELT UTAZÓK Bécsben való tartózkodásukhoz kényelmes, családias szállást biztosít a magyar tulajdonban lévő MIKLÓS PANZIÓ a belváros szívében. Elhelyezés 1-2-3-4-5 ágyas szobákban, komfort fokozattól függően, személyenként 250—450, schillinges áron. Szolgáltatásaink a kedvező árak mellett előnyösek a hosszabb-rövidebb ideig Bécsben tartózkodók részére is. Megrendeléseket telefonon, telefaxon és telexen fogadunk. A-1050 Bécs, Schönbrunner Str. 41. Tel.: 0043 1 58 75 161 Fax: 0043 1 58 75 161/89 Telex: 133—143 PEMIKA. Házigazdájuk: Piroska és Miklós. A GRÁCI DÓM HARANGJAINAK zúgása hívta október 19-én este a város és Stájerország magyarjait az 1956-os forradalom 40. évfordulójának megünneplésére. A szentmisét Dr. Léber Mihály teológiatanár, keszthelyi plébános mutatta be. Ünnepi beszédében kifejtett gondolatai mélyen bevésődtek az ökumenikus hallgatóság szívébe. A Schola Cantorum Budapestiensis (Budapesti Énekiskola) gregorián éneke, Dr. Mezei János és Bubnó Tamás vezetésével nem maradt el a dóm megszokott zenei nívója mögött. Szabóki Tünde, aki a népéneket kísérte orgonán, mesterien improvizált a Boldogasszony anyánk témájára. A három gráci magyar egyesület vezetői vitték a koszorút „in memóriam 1956”. Az emlékműnél több mint százan imádkoztak, mikor kigyúrtak a koszorút övező mécsesek. Kodály Esti dala, a budapesti együttes előadásában még sokáig visszhangzott lelkünkben. A 40. évforduló megünneplését október 12-én a volt gráci diák, Dr. Németh Nándor (Bécs) nagyértékű előadása vezette be. Aktuális témája: Hova megy a magyar gazdaság, élénk vitára adott alkalmat, melyben kitűnőre vizsgáztak a hozzászólók. MI —HOL —MIKOR? Kulturális kaleidoszkóp G. Puccini, La Boheme Staatsoper; december 9., 5., 12., január 6., 9. V. Bellini, I Puritani Staatsoper; december 10., 13., 17., január 15., 19., 22. Csajkovszkij, Diótörő, balett Staatsoper; december 22., 27., 28., január 3. E. Humperdinck, Hansel und Gretel Volksoper; december 22., 23., 25., 29., január 6. F. Loew, My fair Lady Volksoper; január 11—14., 25—27. J. Nestroy, Liebesgeschichten und Heiratssachen Theater in der Josefstadt; december 18., 20., 23., 28. C. Flatow, Ein gesegnetes Alter Kammerspiele; december 4. (premier), 5., 6., 8— 11., 16., 17., 19., 21., 22., 26., 27., 29., 30. J. Kander, Cabaret Museumsquartier, Messepalast, Haller; naponta keddtől vasárnapig kivéve december 24. és 25. „Das Mädchen mit den Schwefelhölzchen” mese Theater Akzent; december 27. „A.E.I.O.U.” musical gyermekeknek Raimund Theater; december 8., 15., 22. Ch. Dickens, A Christmas Carol The Fundus; hétfőtől szombatig december 28-ig és december 22-én angol nyelven R. Strauss, „Also sprach Zarathustra” op. 30 Konzerthaus; december 4., 5. J. S. Bach, Weihnachtsoratorium BWV 248, Kantaten I, IV, V, VI Konzerthaus; december 17. „Ab Oriente venerunt Magi” a 15. és 16. század karácsonyi énekeiből Konzerthaus; december 22. L. v. Beethoven, Symphonie Nr. 9 d-moll op. 125 Konzerthaus; december 30., 31., január 1. Condicio Humana — középkor és a barokk közti zene Konzerthaus; január 18—26. Kokoschka und Dresden, kiállítás Österr. Galerie Belvedere; december 18—március 2. Man Ray, kiállítás Kunsthaus Wien; január 26-ig Válogatta FAZEKAS KATALIN NÉMPHAR ÉS PSZICHÉ A múlt század, a fin de siècle, két nagy francia művésze Claude Monet (1840—1926) és August Rodin (1840—1917) felül fél millió látogatót vonzottak az elmúlt hónapokban a bécsi Belvedere és Harrach palotákba. Az impresszionista stílus „apja” C. Monet a festészetben, A. Rodin a szobrászatban törték meg először, a szigorú iskolai formákba és színekbe öntött műtermi festészetet ill. szobrászatot. Az „impresszió” — a benyomás — a kor ledegradáló kifejezései közé tartozott addig, amíg maga a közönség, a számára érthetetlen művészi módszer titkát megfejtette. Az emberi lélek megnyilvánulásai, a fény és az árnyék játéka, a színek tengere, a megformált anyag puhasága a pszichét testesítették meg a művekben. Ez az újfajta naturalizmus azt a pillanatot ragadta meg, amit a művész az alkotás ihlető pillanatában látott: „Je poursuis un reve, je veux l’ imposible...”. Mások festenek egy házat, egy hidat, egy csónakot és kész a mű. Én azt az atmoszférát szeretném megfesteni, amiben a ház, a híd és a csónak megvalósulnak. A hangulat szépsége nem más, mint maga a lehetetlen, írta Monet nagy kiterjedésű levelezésében. A kor impresszionistái, mindenekelőtt Monet, egyre inkább a tájképfestészetnek hódoltak, melynek subtil ecsettechnikája mellett a látottak reflexiója és transzformációja a színek egymás mellé helyezésével csak egy bizonyos perspektívában képezték a kívánt színértékeket és harmóniát. Míg Monet rendkívül hosszú életében, munkásságának legintenzívebb és legismertebb szakaszát a nempharokat, a tavirózsás periódust elérte, keresve az új technika lehetőségeit és fejlesztési módját, rendkívüli művészi fejlődésen ment keresztül. Ezt bizonyítják úgy korai művei — Reggeli a szabadban (1865), a Trouvilli strand (1870), a Le Havre kikötő éjszaka (1873) vagy a Saint Lazare pályaudvar (1877) — mint szériái — A Rouen-i katedrális (1892/94), A gabonatömb (1890/91) —, mint utazási képei — London és Velence. Ezért rendelte alá az elmúlt kiállítása is a festő személyét művészi fejlődésének; így volt Claude Monet a tradíció és a modern művészet között nemcsak feltaláló, hanem közvetítő is. Erosz, szenvedés és halál volt örök visszatérő témája Rodin impresszionista plasztikáinak. Az embernél is fontosabb számára az erosz. Őbenne látta a lét és az elmúlás örök folyamatát szimbolizálva. A földi szerelmet nemcsak a férfi és nő viszonyára vonatkoztatta, hanem a születés, fénykor, elmúlás, és halál örök ciklusára. Ennek mondott ellen a csírázó pesszimista és nihilista áramlat. A kőbe vésett és fémbe öntött lelki indulatok mestere az emberi pszichét olyan hatalmas kifejező erővel és kora számára még szokatlan módon, az emberi testet többnyire a maga pucér valóságában ábrázolta, hogy a 19. század művészszalonjai megengedett fantáziáját gyakran felülmúlta. Puha felületi formák, a fény és az árnyék festői játéka, a lenyűgöző meztelen test hol szenvedélyes erotikus — a Csók (1898, márvány) — hol szenvedő — Calais polgárai (1885, bronz) — hol nyugodt, de végtelen — Gondolkodó (1880, bronz) — hatása jellemezte Rodin munkásságát. Az egyik oldalon intenzíven motiválta művészi inspiráló múzsája, fiatal tanítványa és szerelme, Camille Claudel (1864—1943) a másik oldalon a csábító és romba döntő ún. femme fatale. Ennek a kombinációnak csodálatos gyümölcse többek között az 1889-ben készült „Örök idol”. Az impresszionizmusban rejlő csodálatos alkotó erő, lenyűgöző könnyedség párosulva francia charme-val és espritte-vel újból és újból megigézte — már 1889-ben tartott közös Monet—Rodin kiállítás — és meg fogja igézni a múlt, a jelen és a jövő közönségét. FAZEKAS KATALIN Szépfalusi István „Ahogy Bécsben megindultam” című új könyvének bemutatója Bécsben, 1996. december 1-én, vasárnap, 17.30 órakor a Pálffy Palota Figaro termében (1., Josefsplatz 6/1) lesz megtartva. VÍRUSOK A LÁTHATÁRON Novemberben, amikor rövidülnek a napok, szürkül az égalja és sárosak lesznek az utak, szaporodnak a köhögéssel, levertséggel, hőemelkedéssel-lázzal járó felsőlégúti megbetegedések. Ezekhez olykor hasmenés, végtagfájdalmak, légszomj is társulnak. Manapság a felsőlégúti megbetegedések túlnyomó többsége vírusok által okozott kórforma. Amennyiben a légszomj mellett rózsaszínes vagy pirosszínű köpet is megfigyelhető, számolnunk kell vírusos tüdőgyulladás tényével. Ez röntgen átvilágítással tisztázható. A vírusos felsőlégúti, főleg lázas kórformák fekvés mellett, vízszintes helyzetben gyorsabban gyógyulnak. A hőcsökkentők és vitaminok, főleg C vitamin adása mellett az antibiotikumok adása kevéssé célszerű, sokkal inkább indokolt vírusellenes anyagokat adni. Nem árt ezek mellékhatását is számba venni, mert ezek olykor többkevesebb kellemetlenséget okoznak. Célszerű ezek jelentkezését a kezelőorvosnak közölni. Az esetek többségében megállapítható, hogy a mellékhatások nem súlyosak és a gyógyulás érdekében ezek jelentkezését pánik nélkül ajánlott tudomásul venni. A láz elmaradása és az étvágy növekedése a javulás irányába mutató jelek. Az erősebb mozgásra jelentkező szaporább légzés, a fokozott izzadás, az émelygés, hányinger, a vírusfertőzést követően, a láz elmúlta esetén is figyelmet és nagyobb kíméletet igénylő tünet. A javasolt és alkalmazott terápia esetén is a dohányzás és az alkohol fogyasztása a gyógyulást hátrányosan befolyásoló tényezők. Kétségtelen, hogy a felsőlégúti kóros állapot: gyulladás, fokozott váladékozás, köhögés mellett a levertség, depresszió, étvágytalanság a központi idegrendszer károsodását jelzik. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a vírusos szövetkárosodás eredményeként esély van arra, hogy allergiás érzékenység alakul ki a szervezetben valamely anyaggal szemben, ha a vírus által károsított szervezet egyidőben fogyaszt direkt fehérjét (tej, tejföl, tejszín, stb.), csípős fűszert és szénsavas italt. Megelőzésként a sportos mozgás, a vitamindús táplálkozás, a károsító tényezők kerülése, de a fertőzés lehetőségének a kerülése is fontossággal bír. Nem kell elfelejteni azt sem, hogy a vírusfertőzésen átesettek nem mentesek az újabb fertőzés esélyétől. Tudomásul kell azt is venni, hogy különböző vírustörzsek vannak s egyik a másikkal szembeni védettséget nem eredményez annak kiállása után. Ez a körülmény veti fel azt a kérdést, hogy a védőoltás eredményessége miként is áll? Természetesen előnyös ha valaki az A és a B vírussal szemben is a védőoltás hatását élvezi, de az sem közömbös, hogy a védőoltás milyen időben kerül beadásra. Ha ugyanis a járvány a közelben van, a védőoltás ellenanyagképző hatása találkozhat a járvány terjedése jóvoltából a szervezetbe jutó aktív fertőző vírussal s a kettő együtt nagyobb terhet jelent a szervezetre, mintha csak a járvány okozna káros hatásokat. Nyilvánvalóan a legelőnyösebb a védőoltást nyári időben adni, de azzal is számolni kell, hogy az idősek számára lényegesen nagyobb terhet jelent. DR. HONTI GÉZA 10