Békés Megyei Nap, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NAP Illegális behatolás a Spitzbergákon A norvég hatóságok szombaton kihallgattak két orosz hegyimentőt, akik kilenc társukkal és más szakemberekkel együtt részt vettek a hé­ten a Spitzbergákon lezuhant orosz személyszállító gép mentési munkálataiban - jelentette a Reuter. Ann-Kristin Olsen, svalbardi (Spitzbergák) kormányzó közölte, hogy az orosz mentőalakulat ille­gálisan hatolt be a hegyvidékre, ahol csütörtökön a Vnukovo Airlines orosz légitársaságnak a Spitzbergákon dolgozó orosz és uk­rán bányászokat szállító járata 141 személlyel a fedélzetén lezuhant. Gerillák offenzívája Kolumbiában Kilencvenöt személy - katonák, rendőrök és gerillák - vesztette éle­tét Kolumbiában a gerillák szombat hajnalban kezdődött offenzívája során - jelentette vasárnap hajnalban az AFP. A legsúlyosabb össze­csapás a fővárostól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias katonai posztnál következett be. A támadásban a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) mintegy négyszáz gerillája vett részt. Fellebbezett a volt államfő és az elnök Benyújtotta fellebbezési kérelmét a hétfőn halálraítélt Csen Tu Hvan volt államfő és Roh Te Vu elnök is, akit 22 és fél év börtön­­büntetésre ítélt a szöuli bíróság. Az államcsínnyel és az 1980 évi kvangzsui tüntetés véres leverésével vádolt vezetők ezek szerint a bíróságtól várják a döntés megmásítását, hatalomátvételük törvé­nyességének igazolását. A dél-koreai sajtó sokáig azt latolgatta, hogy az elítéltek a fellebbezés­­ és az ezzel járó további, hosszú bírósági eljárás helyett­­ Kim Jung Szam államfőhöz folyamod­nak inkább kegyelmi kérvénnyel. Kiöntött a hinduk szent folyója Áradások következtében legalább 355 ember vesztette életét és több százezren váltak hajléktalanná Indiában - jelentette az AFP helyi hír­­ügynökségekre hivatkozva. India legnépesebb államában, Bihárban 155 ember halt meg; az áradások összesen hétmillió embert érinte­nek. Az északi Uttar Pradesben a monszunesők miatt medrükből ki­lépő folyók 198 ember halálát okozták. A Gangesz, a hinduk szent folyója az állam több száz települését öntötte el. Demilitarizált övezet lett Groznij Vasárnapra gyakorlatilag mind az orosz, mind pedig a csecsen egysé­gek - a közös járőrök kivételével - elhagyták Groznijt. Az orosz be­lügyi csapatok parancsnokságának közlése szerint a szövetségi erők több mint ötezer katonát vontak ki a csecsen fővárosból, s csaknem négyezer szakadár harcos vonult ki Groznijból. E bejelentést megerő­sítette Aszlambek Iszmailov, a közös járőrök csecsen „társparancsno­ka”, hangsúlyozva: immár demilitarizált övezetnek lehet tekinteni Groznijt, s ez a közös városparancsnokságnak lehetőséget teremt ar­ra, hogy most már minden fegyveres személyt őrizetbe vegyenek. A vártnál kevesebb boszniai szavazott Vasárnap folytatódott a Horvátországban élő boszniai menekültek szavazása, amelyen 117 421 választó adhatja le voksát. Horvátország­ban egyébként összesen 132 402 személy regisztráltatta magát, a töb­biek azonban haza akarnak térni, s a két hét múlva esedékes boszniai általános választáson, régi lakhelyükön akarnak szavazni. A kétnapos választáson szombat estig 35 százalék, vagyis több mint 41 ezer sza­vazó járult az urnákhoz, ami messze elmarad a várkozásoktól. „Második Vietnamot” ígért a bagdadi sajtó Az iraki erők tüzérségi támadást kezdtek vasárnap reggel Szuleimáníja, az utolsó nagyváros ellen, mely még a Bagdaddal szemben álló, Dzsalal Talabani vezette Kurdisztáni Hazafias Szö­vetség kezén van - jelentette a Reuter ENSZ-forrásokra hivatkoz­va. A forrás szerint Szuleimáníjában lövedékek csapódtak be, de az ENSZ-alkalmazottak nem tudták megállapítani, hogy milyen irányból, s egyelőre sebesültekről sem tudnak. Bill Clinton ameri­kai elnök szombaton bejelentette, hogy az észak-iraki helyzetre való tekintettel fokozott készültséget rendelt el a térségben állo­másozó amerikai erőknél. A bagdadi hivatalos sajtó azonban va­sárnap - „második Vietnamot” ígérve - óva intette az Egyesült Ál­lamokat a beavatkozástól. Az MSZP választmányi ülése A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya Magyaror­szág és a határon túli magyarság szempontjából szükséges és vál­lalható kompromisszumnak tartja a magyar-román alapszerző­dés szövegét, ezért támogatja a dokumentum aláírását. A vá­lasztmány megítélése szerint a kormány nem adott fel semmit sem a programjában vállalt kisebbségpolitikai céljaiból. A szerződés a kisebbségi jogokra vonatkozó legfontosabb nemzet­közi politikai dokumentumokat jo­gi normává teszi, ezzel eszközt ad a romániai magyarság számára nemzeti, kulturális és nyelvi iden­titásának megőrzéséhez. Az egyezmény lehetőséget nyújt a Romániában élő magyarság euró­pai normákkal és gyakorlattal összhangban álló autonómia-tö­rekvéseinek támogatására is - is­mertette a testület véleményét Ba­ja Ferenc elnök, az MSZP választ­mányának szombati, egésznapos tanácskozását követő sajtóértekez­letén. Baja Ferenc beszámolt arról, hogy a választmány meghallgatta Kovács László külügyminiszter tá­jékoztatóját, majd ellenszavazat nélkül állásfoglalást fogadott el a magyar-román alapszerződés ügyében. A dokumentum rögzíti, hogy az alapszerződés további le­hetőségeket ad a két ország kap­csolatainak bővítéséhez, a szom­szédsági viszony javításához és hozzájárulhat a térség stabilitásá­nak erősítéséhez. A megállapodás korrekt végre­hajtása a választmány szerint se­gítheti a magyarországi románok és a romániai magyarok kisebbsé­gi jogainak bővítését, és növelheti mindkét ország csatlakozási esé­lyeit a nyugati integrációs szerve­zetekhez. A választmány tisztában van a szerződés belpolitikai jelen­tőségével, de elutasítja azokat a tö­rekvéseket, amelyek elérhetetlen célokat hangoztatva a belső politi­ka küzdelem tárgyává és eszközé­vé kívánják tenni a romániai ma­gyarságot - hangsúlyozza végeze­tül a dokumentum. Baja Ferenc mindehhez hozzáfűzte: a választ­mány semmi okot nem lát arra, hogy az Országgyűlés előzetes hozzájárulásához kössék az alap­­szerződés aláírását. A választmány Szabó György népjóléti miniszter tájékoztatása nyomán foglalkozott az egészség­­ügyi reform kérdéskörével. Mi­ként Lévai Katalin, a választmány egészségügyi és szociális bizottsá­gának vezetője az újságíróknak el­mondta: a tanácskozáson egyetér­tettek abban, hogy az egészség­­ügyi ágazat strukturális finanszíro­zási és igazgatási válságban szen­ved, ezért elkerülhetetlen a re­formja. Felhívták a figyelmet arra, hogy a változtatásokat világos, ha­tározott politika alapján kis lépé­sekben, a szakmával való egyetér­tésben kell végrehajtani. Szóvá tették, hogy az utóbbi alapelv, va­gyis a konszenzus eddig többször is elmaradt. Valamennyien úgy vélték továbbá, hogy az egészség­­ügyi kiadásokra jóval több pénzt kellene fordítani, emelni szüksé­ges a megelőzésre és a gyógyító ellátásra szánt összeget. Törekedni kell emellett a járulékok behajtásá­ra is a szürke- és feketegazdaság szereplőitől. A választmány szeptember 28-án tartja következő ülését, amelyen Horn Gyula pártelnök­miniszterelnök jelenlétében ér­tékeli az elmúlt két esztendő eseméyeit. Korszerűbb lesz a honvédség Különböző tárgyalások folynak a Magyar Honvédség korszerűsítésé­re - mondta Keleti György honvé­delmi miniszter vasárnap a Tolna megyei Medinán, ahol alakulat­­zászló-átadási ünnepséget tartottak. Keleti György ünnepi beszédé­ben a korszerűsítéssel kapcsolatban elmondta: néhány napon belül megérkezik azoknak az új T-72-es harckocsiknak az első szállítmá­nya, amelyeket Belorussziában vá­sároltunk. Megérkeznek továbbá az orosz adósságból vásárolt páncélo­zott szállító harcjárművek is. A szá­razföldi haderőnemnél tehát jelen­tős korszerűsítési folyamat kezdő­dik, így mindazokat a gépesített lö­vészdandárokat, amelyek a későb­biekben a hadsereg hadrendjében lesznek, a mai kor színvonalán álló harci-technikai eszközökkel, harc­kocsikkal és páncélozott szállító harcjárművekkel látják el. Terveik szerint a közeljövőben értékelik azt a tendert, amelyet ala­csony magassági légicélok elleni légvédelmi eszközök beszerzésé­re írtak ki. Kovác fiának nyilatkozata elrablásáról Ifj. Michal Kovác, a szlovák államfő fia szerint tavalyi elrablásának tettesei máig nyugodtan sétálhatnak, mert amíg az országban Vladimír M. nevű ember él, tudják, hogy semmi bajuk nem történhet. A szlovák sajtóirodához eljuttatott nyilatkozatában rámutatott, az ügy holtpontra került, mert bizonyíté­kok híján az illetékes nyomozó a vizsgálatot felfüg­gesztette. A köztársasági elnök fiát tavaly augusztus 31-én eddig ismeretlen tettesek megtámadták és erő­szakosan Ausztriába hurcolták. Az osztrák hatóságok egy müncheni keltezésű nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe vették, márciusban a bécsi kerületi bí­róság nem téve eleget a német kiadatási kérésnek sza­badon engedte. Ifj. Kovác azóta egy nagyszabású csalási ügyben szabadlábon védekezik, a szlovák hatóságok viszont nem tették lehetővé, hogy a csalási ügy nyomozóihoz vallomástétel céljából Németországba utazzon. A nyomozással megbízott első rendőrtisztet két hónap­pal az emberrablás után megfosztották az ügytől, ugyanígy járt az eljárást folytató másik kollégája is - mindketten megváltak a rendőrségtől. Az őket követő besztercebányai nyomozó az eljárást júniusban felfüg­gesztette. A rendőrségtől függetlenül Ladislav Pittner exbelügyminiszter, kereszténydemokrata képviselő vezetésével egy polgári kezdeményezés is nyomozott az ügyben. A visszahívott nyomozók és a polgári kezdeménye­zés egyetértésben azt állítják, adataik szerint az ember­rablás hátterében a szlovák titkosszolgálat állt s a bűn­­cselekményt maga Ivan Lem igazgató irányította. Az esemény egyik koronatanúja, Robert Remiás volt tit­kosszolgálati ügynök tavasszal merénylet áldozata lett, a másik koronatanú, Fegyveres Oszkár, ugyancsak volt titkosszolgálati alkalmazott jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik és lapértesülések szerint valamelyik nyuga­ti országban politikai menedékjogot kért. Az elnök fiát egyébként a Technopol külkereskedelmi vállalat kárára elkövetett 2,5 millió dolláros csalással vádolják mint tettestársat A vád eddig nem nyert bizonyítást - WQH/Ä ® Lábjegyzet A Magyar Távirati Iroda köz­zétette a magyar-román alap­­szerződés tervezetének teljes szövegét. Ennek mellékleté­ben szerepel a határon túli magyarok és a hazai ellenzék tiltakozását kiváltó lábjegy­zet, amely a következőket tar­talmazza: A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatko­zik a kollektív jogokra és nem kötelezi a Feleket arra, hogy az említett személyek számá­ra biztosítsák a jogot az etni­kai alapú területi autonómia speciális státuszára. 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Kápolnaszentelő a kórházban Paskai László bíboros-prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyház­megye érseke szombaton fel­szentelte az óbudai Szent Margit Kórház kápolnáját. A kápolna a háború alatt súlyos sérüléseket szenvedett, restaurálására most került sor. A terveket Majzik Má­ria keramikusművész készítette, és több általa adományozott ke­rámia díszíti a szentélyt. A ká­polna a kórház betegeinek vallási és lelki támogatását szolgálja. El­sősorban azon a gyógyíthatatlan betegekét, akik már csak tüneti kezelésben részesülnek. Rendkívüli állapotú egészségügy Az egészségügyi szerkezetátalakításról szóló törvény kritiká­ja állt a Magyar Demokrata Néppárt szombati, budapesti egészségügyi fórumának középpontjában. A felszólalók mind­egyike egyetértett a fórum jelmondatával, mely szerint rend­kívüli állapot van az egészségügyben. Pusztai Erzsébet országgyűlési képviselő, az MDNP egészség­politikusa annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi másfél évben tovább romlott az egészségügy amúgy is évtizedek óta nehéz helyzete. A hosszú távú szakmai programok helyét a rö­vid távú pénzügyi döntések vet­ték át, egymást követték a meg­alapozatlan, átgondolatlan lépé­sek, a felemásan végrehajtott in­tézkedések. Ez utóbbi példája­ként említette Pusztai Erzsébet az egészségügyiek béremelését; a dolgozók az ígért 27 helyett mindössze 11 százalékos fizetés­­emelést kaptak. Hasonló a hely­zet a kórházkonszolidációval is - mondta. Miközben a tárca nyár eleje óta halogatja az adóssággal küzdő intézmények hiteligényé­nek kielégítését, a kórházak szál­lítói közül többen fontolgatják, hogy immár bírósági úton szerez­nek érvényt követeléseiknek. A szakmai megalapozottságot nél­külöző döntések sorából is ki­emelkedik azonban a kórházak átalakításáról szóló törvény, amelynek végrehajtása a képvi­selő szerint az egészségügy szét­zilálását eredményezi. Betegek tömegei maradnak majd ellátatlanul, miközben az állam vagy az egészségbiztosító egyetlen fillért sem takarít meg, ellenkezőleg: a kórházak átszer­vezéséhez mindenképpen több­letpénzt kell biztosítania. Ezt erősítette meg Benke Atti­la, a Kórházszövetség vezetőségi tagja is, rámutatva: mivel a me­gyei kórházak, klinikák költsége­sen üzemelnek, a betegek ellátása sokkal többe kerül majd, ha - ahogyan tervezik - bezárják a kis kórházakat. Romániai agyhártyagyulladás A bukaresti Betegségmegelőző Orvosi és Egészségügyi Rendőrfelügyelőség vasárnapi közleménye szerint a fertőző be­tegek kezelésére szakosodott két bukaresti kórházba 36 beteget­­ utattak be a hét végén agyhártya­gyulladással, és a megbetegedé­sek száma meghaladja a 250-et - jelentette vasárnap a Rompres. Az új megbetegedések Buka­restben illetve a környező Ialomita, Giurgiu és Teleorman megyékben történtek. Tölgyessy kilépett Kilépett az SZDSZ-ből és a párt parlamenti frakciójából Töl­gyessy Péter, a szabaddemokra­ták korábbi elnöke, illetve frak­cióvezetője. A politikus - aki 1990-ben a párt országos listájá­nak első helyén állt - döntését az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülésén jelentette be. Tölgyessy a parlamentben a füg­getlenek közé ül át. * * * Senkinek nem okozott meglepe­tést Tölgyessy Péter távozása a pártból, a kérdés csak az volt, hogy mikor kerül rá sor - ismé­telte meg az Országos Tanács ülésén már elhangzott vélemé­nyét a tanácskozást követő szom­bat délutáni sajtótájékoztatón Pe­tő Iván. A pártelnök hangsúlyoz­ta: az SZDSZ vezetése morális és nem jogi kérdésnek tartja, hogy Tölgyessy Péter továbbra is kép­viselő kíván lenni a függetlenek között. Tölgyessy Péter KENŐ A Szerencsejáték Rt. tájékoztatá­sa szerint az augusztus 30-ai KENÓ-számsorsoláson a követ­kező nyerőszámok kerültek ki­sorsolásra: 1 2 9 10 14 18 26 29 33 34 35 38 43 46 50 52 64 66 68 75 Nyerőszámok Az ötöslottó nyerőszámai: A 35. heti lottósorsoláson a kö­vetkező nyerőszámokat húzták ki: 21, 25,39,45,56. Jokerszám: 841660. A hatoslottó nyerőszámai: A 35. játékhéten a 6/45-ös lottó számsorsoláson a következő nye­rőszámokat húzták ki: 9, 15, 23, 25, 28, 45, a pótszám: 30. A következő 24 órában a Kár­pát-medence fölé továbbra is nagy nedvességtartalmú leve­gő áramlik, így nálunk folyta­tódik a többnyire felhős idő, sokfelé esővel. Változóan, többnyire erősen felhős lesz az ég, és sokfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar. Éj­szaka párásságra, ködfoltok­ra is számítani kell. Főleg a Dunántúlon gyakran meg­erősödik az északi, északkele­ti szél. Néhol viharos lökések is előfordulnak. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 12 és 17, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet általában 18 és 23 fok között valószínű.

Next