Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA © 1964. NOVEMBER 1. VASÁRNAP Ara 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Készül a beszámoló | Dombegyház — 1934 | „Ki tudja, hol áll meg...?“ | Halálos baleset | Sport ai Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye háromnegyedévi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről A termelőágazatok eredményeiben, az egészségügyi és oktatási helyzetben 1964 első kilenc hónapjában bekövetkezett főbb változásokat az alábbi adatok jellemzik: Ipar A szocialista iparban 1964 első három negyedévében a fontosabb cikkekből általában többet termeltek, mint a múlt év azonos időszakában. A fontosabb cikkek termelésének növekedése A termelés mennyisége általában meghaladta a tervezett szintet is. Égetett téglából, nyers húsból, kőolajból és egyes konzervipari termékekből azonban kevesebbet gyártottak az előirányzottnál. Az ipari termelés ütemszerűségében, minőségi összetételében nem volt javulás az előző évhez képest A szocialista iparban az év első 9 hónapjában átlagosan 27 560 munkást és alkalmazottat foglalkoztattak, 14 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A munkások átlagos havi keresete 2 százalékkal több volt, mint 1963 első 9 hónapjában. A termelésnél és a szállításnál az egy évvel előbbihez képest 16 százalékkal több, összesen 729 ezer túlórát használtak fel az iparvállalatoknál. Építőipar Az állami építőipar az év első három negyedévében 13 százalékkal több építési-szerelési munkát végzett, mint egy évvel korábban, előirányzatától azonban csaknem 6 százalékkal elmaradt. Az építkezéseken átlagosan 2270 építőipari munkást foglalkoztattak, a tervezettnél 2,5 százalékkal kevesebbet, az 1963 első kilenchavinál 2,6 százalékkal többet. Az egy építőipari munkásra jutó termelés 9,5 százalékkal több volt, mint 1963 első három negyedévében, a tervezett szintet azonban nem érte el. Az építőipari munkások átlagos havi keresete az év első 9 hónapjában 1702 Ft volt, a múlt év azonos időszakához képest 3,4 százalékkal több. Az év folyamán a nehéz testi munkákban növelték a gépi munka (földmunka, vakolás) arányát, és ahol arra lehetőség volt, a második műszakban végzett munka mennyiségét is. Mezőgazdasági felvásárlás A mezőgazdaság termelése az év első háromnegyedévében általában kedvezőbb volt az 1963. évinél. A kalászosok szemtermése 69 ezer tonnával több volt, mint tavaly. hu »«*..? A búza, az őszi árpa és a takarmánybúza kétszeres termésátlaga lényegesen nagyobb az elmúlt évinél és jelentősen meghaladta az országos átlagot is. 1964-ben a megye mezőgazdaságában búzából az eddig legmagasabb termésátlagot érték el. A termés ilyen mérvű növekedését az időbeni elvetés mellett az is eredményezte, hogy az 1963/64. esztendőben egy kát. hold búzavetés-területre 262 kg műtrágyát használtak fel; az 1960/61. évinél 116, az 1962/63. évinél 70 kg-mal többet. A megye termelőszövetkezetei kát. holdanként búzából 130, őszi árpából 240, takarmánybúza-kétszeresből 370 kg-mal többet termeltek az országos termelőszövetkezeti átlagnál. A kedvezőbb búzatermés lehetővé tette az eddigi legnagyobb mennyiségű felvásárlást. Szeptember 30-ig 56 százalékkal több kenyérgabonát vásároltak fel a múlt évinél. A megye összes gazdaságában 1964. október 1-én 134 ezer szarvasmarhát és 783 ezer sertést tartottak; szarvasmarhából mintegy 400-zal kevesebbet, sertésből viszont 140 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A Központi Bizottság 1964 februári határozatának megfelelően a termelőszövetkezetek jobban növelték tehénállományukat, mint a korábbi években. A sertéstenyésztésben pozitív eredmény, hogy a közös gazdaságokban jelentősen javult az anyakocák termelékenysége. Az év első 9 hónapjában vágóállatokból és állati eredetű termékekből együttesen 4,2 százalékkal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Vágóbaromfiból, tojásból és tejből a felvásárolt mennyiség növekedése a 20 százalékot is marhából, vágósertésből viszont együttesen 10—12 százalékkal kevesebbet vettek át. A lakosság jövedelme és vásárlásai 1964 I—III negyedévében részben központi intézkedésekből, részben az átlagkereset és a foglalkoztatottak számának növeléséből adódóan a lakosság részére folyósított összes munkabér 13 százalékkal nagyobb volt, mint 1963 első 9 hónapjában. A termelőszövetkezeti parasztság munkaegységeire 32 százalékkal több készpénzt fizettek ki, mint 1963 megfelelő időszakában. A termelőszövetkezetekben 1964 III. negyedévében egy dolgozónak átlagosan 360 Ft-tal több készpénzelőleget fizettek, mint 1963 hasonló időszakában. f.,p. A kiskereskedelem eladási forgalma az év első három negyed évében 10,3 %-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában. Az összes forgalom, ezen belül az élelmiszer, a ruházati cikkek és a vegyesiparcikkek forgalmi értéke egyaránt meghaladta (2—3 százalékkal) az országos növekedés mértékét. A terv nem számolt a vásárlóerőben ténylegesen bekövetkezett növekedéssel, így a forgalom a tervezettnél is 4,7 százalékkal nagyobb volt. A lakosság igényeit azonban bizonyos cikkekből nem tudták kielégíteni. Egészségügy A megye egészségügyi ellátottsága némileg javult. Az összes orvosok száma 14-gyel, a szakrendelési orvosi órák száma 65-tel több volt, mint egy évvel korábban, és a szünetelő órák aránya az előző évi 8,3-ról 5,8 százalékra csökkent. Hiányosság viszont, hogy az engedélyezett és szervezett 148 körzeti orvosi állásból 11 nem volt betöltve. Oktatás .Az 1964/65. tanév elején a tanulók száma az általános iskolákban 3,2 százalékkal kevesebb, a középiskolákban 11 százalékkal több volt. Az oktatás színvonalának javulását jelenti, hogy az általános iskolai tanulók 84 százaléka osztott iskolába jár, a felső tagozatosok 90—91 százaléka gyakorlati, illetve szakrendszerű oktatásban részesül. Az iskolareform célkitűzéseinek megfelelően a szakközépiskolákban az első évfolyamosok 19 százaléka részesül 4+2-es oktatásban. A tanerő- és osztálytermi ellátottság egyes iskolákban továbbra is hiányos. A tanerők száma az általános iskolákban 2 százalékkal, a középiskolákban 11 száza meghaladta. Vágulékkal kevesebb a szükségesnél. Tíz percben Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A KISZ megyei bizottságának végrehajtó bizottsága tegnap tartott ülésén három napirendi pontról tárgyalt. Elöljáróban megvitatta a nyári ifjúsági munkát,az eddig lezajlott városi, járási KISZ-küldöttértekezletek színvonalát elemezte. A küldöttértekezletek sorozata egyébként november 10-én ér véget, borok és úttörőtáborok, valamint A végrehajtó bizottság ezután a vezetőképző-táborok szervezése november 20-i megyei küldöttéinek, életének tapasztalatait, majd étekezlet előkészítéséről tárgyalt. Az idei termelési tapasztalatokról, a munkavédelmi és tűzrendészeti helyzetről tanácskoztak az építőipari vállalatnál Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vezető beosztású dolgozói pénteken egész napos kibővített munkaértekezletet tartottak Békéscsabán, a Trefort utcai munkásszálló nagytermében. A tanácskozáson részt vett Huszár Mihály, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának munkatársa, Baukó Mihály, a városi pártbizottság titkára, Hankó Pál, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára és Valentinyi Márton, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője. DrienyovszkyJános, a vállalat igazgatója beszámolójában a háromnegyedév termelési tapasztalatait, a tervlemaradás okait, az év utolsó két hónapjának feladatait, valamint a téliesítés előkészületeit ismertette. Korek Ferenc főmérnök a vállalat munkavédelmi és tűzrendészeti helyzetéről tájékoztatta a tanácskozás részvevőit. Mindkét beszámolót vita követte, a felszólalók több észrevételt és javaslatot tettek. A tanácskozás részletes ismertetésére lapunkban visszatérünk.