Békés Megyei Népújság, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-12 / 211. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 1969. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK Ara 80 fillér ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Összeült a második országos ifjúmunkás parlament Csütörtökön a csepeli munkásotthonban megkezdte tanácskozását a 12. országos ifjúmunkás parlament 300 küldötte. Tóth Imrének, a KISZ KB osztályvezetőjének megnyitó szavai után Méhes Lajos , a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Köszöntötte a magyar munkásifjúság sokszázezres táborának küldötteit, majd a többi között hangsúlyozta: " Ma már egyre inkább elfogadják a társadalmi, gazdasági élet különböző szférában a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek azt a jogát és kötelességét, hogy a fiatalok érdekeinek védelmezője legyen. E tevékenység elismert fórumai lettek a munkás-, a tsz-fiatalok, a közép- és szakmunkás tanulók helyi, illetve országos parlamentjei, az egyetemi és főiskolai hallgatók küldötteinek konferenciái. Két ellenvetés szokott elhangzani a KISZ ilyen irányú tevékenységével kapcsolatban. Az egyik attól félti szövetségünket, hogy ha az ifjúságnak nagyon konkrét érdekeiért folytatott harcát magáénak tekinti, akkor csökken a fiatalok kommunista nevelésében betöltött szerepe. Ez a szembeállítás hibás. Fordítva viszont igaz, ha az ifjúsági szövetség nem ismeri és nem ad hangot az ifjúság érdekeinek, törekvéseinek, ha nem harcol az itt is jelentkező ellentmondások leküzdéséért, akkor ez a kommunista nevelés hatékonyságát veszélyezteti. A másik ellenvetés szerint a különböző ifjúsági rétegek parlamentjei veszélyeztetik az ifjúsági szövetség egységét. Meggyőződésünk itt is éppen ellenkező: az egyes ifjúsági rétegekkel való megkülönböztetett foglalkozás nem gyengíti, hanem erősíti szövetségünk egységét. Méhes Lajos szavai után Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára tartott vitaindító referátumot. Ezt követően az ifjúmunkás parlament küldöttei négy szekcióban folytatták tanácskozásukat. A tanácskozás első napjának végeztével az ifjúmunkás páriamért küldöttei megkoszorúzták a Csepel Vas- és Fémművek bejáratánál álló Lenin-szobrot. Az ifjúmunkás parlament pénteken folytatja munkáját. A lengyel parlamenti küldöttség megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét A lengyel parlamenti küldöttség Czeslaw Wycech, a SZEJM elnöke vezetésével csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Jókai Lóránd, az országgyűlés jogi, igazgatási, igazságügyi bizottságának titkára, Sárdi Tibor vezérőrnagy, valamint Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Kosárfonó CMTI fotó — Kutsor László felvételei. Világ proletárjai, XXIV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Márki Sándor emlékplakett alapítását határozta el a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának elnöksége, a megyei honismereti helytörténeti bizottság vezetőségének és a megyei népművelési tanácsnak előterjesztése alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága szeptember 9-i ülésén Márki Sándor emlékplakett alapítását határozta el. A Márki Sándor emlékplakettet és a velejáró négyezer forint öszszegű díjat 1970. évtől kezdődően minden év október 6-án, megyénk felszabadulásának évfordulója alkalmával annak a személynek vagy kollektívának adományozza a vb, akik az alábbi feltételeknek legjobban megfelelnek: egyéni és közéletbeni tisztaság, kimagasló tevékenység Békés megye gazdasági, társadalmi, politikai múltjának, történelmének feltárásában és publikálásában, hagyományának ápolásában, honismereti mozgalmában, természet-, táj- és műemlékvédelmében, szakköri munkában, munkaközösségekben és bizottságok munkájában. Az adományozás az alábbi szervek javaslatának figyelembevételével történik: MSZMP Békés megyei Bizottság Művelődési és Propaganda Osztálya, Hazafias Népfront Békés megyei Elnöksége, Békés megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, a TIT, a Hazafias Népfront Békés megyei Honismereti, Helytörténeti Bizottsága, a megyei múzeumok igazgatósága, valamint a Megyei Levéltár igazgatósága. * Márki Sándor 1853-ban Kétegyházán született, és 1925-ben Gödöllőn halt meg. A haladó magyar történetírás országosan elismert, kiváló egyénisége volt. Mint földrajzi, neveléstudományi író és műfordító is megérdemelt elismerést szerzett. Első jeles munkáját csaknem 100 éve jelentette meg Sarkad történetéről. Megírta Arad megye és Arad város történelmét. Sokoldalú munkásságából kiemelkednek a magyar parasztság, és a magyar nép forradalmi mozgalmairól írott könyvei. Tanácskozás a jövő évi kenyérnekvalóról Mezovácsházán A Hazafias Népfront járási bizottsága, a Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a járási pártbizottság és a tanács szerdán Mezőkovácsházán nagyszabású tanácskozást rendezett, amelyen a jövő évi kenyérnek való termesztési problémáit vitatták meg. Kiderült, hogy az idén igen gazdag eredménnyel zárt a járás: az átlagtermés búzából 20,10 mázsa, ami pontosan négy mázsával haladta meg a múlt évi rekordot. A temetőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, szakemberei nem ülnek a babérokon, máris azt vitatják, hogyan tovább. Nem szeretnének egy bizonyos szinten megrekedni, keresik, kutatják a tartalékerőt, amellyel még feljebb tornázhatják a máris világszintű búzatermelést. Ott volt és felszólalt Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Az elnökségben helyet foglaltak még Supala Pál, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, Cseszkó Sándor, a járási bizottság első titkára, Győri Imre, a járási tanács vb-elnöke. Igen színvonalas előadást tartott a búzatermesztés tapasztalatairól Eleki János, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz főagronómusa, mások hozzászólásaikkal segítették a jó tapasztalatok hasznosításét. Kiderült, hogy kiváló minőségű magágy készül a járásban, a csírázási minták alapján felemelt vetőmag-adagot alkalmaznak, s október végére járásszerte befejezik a búzavetést. és MA A bírósági folyosón (5. oldal) Miről tárgyalnak a tanácsok? (3. oldal) Glossza a „borítékról” (6. oldal) Hazaérkezett Hanoiból a magyar pártos kormányküldöttség Csütörtökön a késő délutáni órákban hazaérkezett Hanoiból az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnök, helyettesének vezetésével részt vett Ho Si Minh elnök temetésén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Böjti János külügyminiszterhelyettes üdvözölte. Jelen vol Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és N. N. Szikacsov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa. Két kenyérgyár és egy sütőüzem épül 1970 végéig megyénkben A megyét járva, sokszor talál; összkapacitása a lakosság szakkozunk gépkocsikkal, amelyek íségletét, folyamatos, zökkenőbenegyik községből a másikba vagy ides ellátását nem mindenkor tudvárosból községbe kenyeret szál, ja biztosítani. Ennek az az oka, lítanak. Az is előfordul, hogy épp hogy kisárutermelésre berendezzen a késedelmes szállítás miatt: kedett műhelyeket, üzemecskéket nem mindenkor jut el Időben a vett át a sütőipari vállalat néhenyét a lakossághoz. A megyei, hány éve. A korszerűtlen technotanács mezőgazdasági és élelme- lógia és széttagoltság mellett metésügyi osztályán kerestünk rá- jóig megnövekedett az iparilag kélaszt arra, hogy milyen intézked t szült kenyér fogyasztása. Réseket tesznek a kenyérellátás javítására. Krausz József élelmezésügyi szakfelügyelő mindenekelőtt arról tájékoztatott bennünket, hogy a megye sütőüzemeinek A sütőipar fejlesztése napirenden van. 1969-ben 15 millió forintot fordítanak épületek építésére, gépek beszerzésére a megyében. A 15 millióból 5,7 millió forint a sütőipari vállalat saját beruházása, 9,3 millió pedig állami hozzájárulás. Ebből az összegből építik meg a gyulai és orosházi kenyérgyárakat, illetve kondorosi üzemet. A gyulai kenyérgyár terv szerint 1970 második negyedévében készül el és összesen 15 milió forintba kerül. A korszerű üzemben 16 órás működést alapul véve, 13,2 tonna kenyeret sütnek majd naponta. A kondorosi üzem már tető alatt van. Jól halad ez az építkezés, de előreláthatóan ez is csak a jövő évben készül el. Egy gőzkemencéje dupla sütőtérrel napi 3,8 tonna kenyeret képes sütni. Ez a jelenlegi sütöde-kapacitásnál 0,9 tonnával több. A kondorosi építkezés 2,6 millió forintot emészt fel. Orosházán 7,6 tonna napi teljesítményű kenyérgyárat építenek. Ez a mennyiség elegendő lesz a város ellátásához. Az új gyár üzemeltetése után nem lesz szükség arra, hogy Kovácsházáról, Tótkomlósról, Gádorosról vagy éppen Battonyáról hordják be a kenyeret Orosházára. Örömmel számolt be a szakfelügyelő arról, hogy az orosházi gyár a tervezett határ, időnél három hónappal korábban, 1970 harmadik negyedévében már kenyeret ad. Az építkezés 3 millió forintba kerül. Végül elmondta, hogy készen vannak a csorvási sütőüzem tervei is. Az építkezés 1970-ben kezdődik és 1971 első félévében fejeződik be. Jövőre Csorváson 2,4 millió forintot, 1971-ben pedig 3 millió forintot fordítanak a 3,8 tonna kapacitású, modern üzem építésére. A távlati tervekről konkrét tájékoztatást nem kaptunk, de annyit megtudtunk, hogy a sütőipar fejlesztése nem zárul le az 1971-es esztendővel. A negyedik ötéves tervben tovább folytatják a beruházásokat. B. X