Békés Megyei Népújság, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
1059. október 18. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Magyarország küldötte a gyarmatosítás maradványai elleni közös harc fontosságára hívta fel a figyelmet az ENSZ közgyűlésének a gyarmatok kérdésével foglalkozó bizottságában. Vas Miklós, hazánk képviselője a közgyűlés 4. számú bizottságában, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikájának egyik fontos eleme az a szolidaritás és támogatás, amelyet a gyarmatosítás teljes felszámolásáért vívott harcnak, a felszabadítási mozgalmaknak nyújt. Vas Miklós kiemelte U Thant főtitkár évi jelentésének azt a megállapítását, hogy az elmúlt években szilárd front kezdett kialakulni a gyarmatosítás maradványai felszámolásának megakadályozására. Az ENSZ határozata előírja, hogy véglegesen meg kell szüntetni az afrikai kontinensen és a világ más részein a gyarmatokat, a fajüldöző elfittek azonban a még meglevő gyarmatokon fegyverrel nyomják el a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeket. A békés megoldás lehetőségének híján ezek a népek is kénytelenek fegyvert ragadni. Ebben a harcban a fajüldöző rendszerek nem lennének képesek, fennmaradni a NATO katonai, politikai és gazdasági támogatása nélkül, így a NATO-hatalmakat közvetlen felelősség terheli az Afrika déli részén kialakult kritikus helyzetért — állapította meg a magyar delegátus, rámutatva, hogy a fajüldöző rezsimnek fegyveres akciói nemcsak a velük szomszédos független és szuverén afrikai országokat fenyegetik, hanem az egész világ békéjét és biztonságát is. Rhodesiáról szólva a magyar delegátus rámutatott, hogy Anglia kormánya nem teljesíti az érvényes ENSZ-határozatokat. A további huzavona és habozás helyett Angliának erőszakkal kell eltávolítania a fajüldöző Smithrezsimet. A magyar küldött hangsúlyozta, hogy népi köztársaságunk támogatja az afrikai népek felszabadító mozgalmát. („Támogatunk minden olyan afrikai országot, amely kész részt venni a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért folyó közös küzdelemben. Közös harcot kell folytatni az ENSZ határozatainak végrehajtásáért, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért, mert azok további léte az egész világ békéjét és biztonságát veszélyezteti — állapította meg a magyar küldött felszólalásában. (MTI) 2 Amerikai fegyverkereskedők Az Egyesült Államok kiterjedt fegyverkereskedelmet folytat 1945 óta az Egyesült Államok külföldi fegyverszállítmányai értékben meghaladták az 50 milliárd dollárt — jelentette be Robert Coglin pennsylvaniai kongresszusi képviselő. Hivatkozva a Pentagon hivatalos adataira, Coglin megjegyezte, hogy az 1969-es költségvetési évben a fegyverszállítmányok 2,3 milliárd dollárt fognak kitolni. A Coglin által közölt adatokból kitűnik, hogy a Pentagon a reakciós rendszereket részesíti előnyben, így az elmúlt évben a „fekete ezredesek” Görögországa 33,5 millió dollár értékű, a fajgyűlölő Dél-afrikai Köztársaság pedig a fegyverszállítmányokra vonatkozó embargó ellenére az elmúlt hat évben 35,5 millió dollár értékű fegyverszállítmányt kapott az Egyesült Államoktól. (MTI) Egy háborús bűnös pályafutása Nyugat-Németországban nem sokkal ezelőtt Karl Theodor Molinari tábornokot nevezték ki a Bundeswehr hesseni, saar-vidéki és Rajna-Pfalz-i katonai körzeteinek parancsnokává. A „Die Tat”, a nyugatnémet antifasiszta mozgalom lapjának közlése szerint a Német Kommunista Párt ezzel csaknem egyidejűleg adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek arról tanúskodnak, hogy ezt az igen magas tisztséget betöltő bonni tábornokot közvetlen felelősség terheli azokért a háborús bűnökért, amelyeket a nácik a második világháború végén francia területen követtek el. 1944-ben az ő parancsára lőttek agyon 106 fogságba esett francia ellenállót. Távollétében, 1951 áprilisában ítélte halálra Molinarit a metzi francia hadbíróság. A Német Kommunista Párt követelte, hogy haladéktalanul váltsák le a tábornokot és indítsanak ügyében vizsgálatot. A leleplezett háborús bűnös segítségére sietett a nyugatnémet hadügyminisztérium, amely cáfolta Molinari bűnös múltját. Legmaradandóbb élményünk a magyar nép szolidaritása és barátsága A dél-vietnami küldöttség sajtótájékoztatója A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány küldöttsége pénteken, a delegáció elutazása előtt, a Külügyminisztérium vendégházában találkozott a magyar és a külföldi sajtó munkatársaival. A sajtóértekezletet dr. Randé Jenő, a Külügyminisztérium főosztályvezetője nyitotta meg, majd Tran Buu Kiem, a küldöttség vezetője összefoglalta a delegáció benyomásait a Magyarországon látottakról. " A szocialista építőmunka nagy eredményein, az ország szépségén túl a legmegragadóbb élményt számunkra a magyar nép szolidaritása és barátsága je-lentette, amellyel szinte minden lépésünkben találkoztunk — mondotta. — Ez a szolidaritás a forrása annak az értékes politikai és gazdasági támogatásnak, amelyet a magyar nép és kormánya nyújt a dél-vietnami nép harcához. Jelentősen hozzájárulva e harcban kivívott győzelmeinkhez — hangsúlyozta Tran Buu Kiem, majd az újságírók kérdéseire válaszolt. A párizsi tárgyalásokra utalva hangoztatta: a vietnami kérdést nem egyedül a konferencia hivatott megoldani. Ugyanakkor a harctereken is egyre nyilvánvalóbbá válik az agresszorok kudarca. A DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány őszintén kívánja a probléma megoldását, és erre megfelelő alapot nyújt a DNFF tízpontos javaslata. Az amerikaiakon a sor, hogy megmutassák, valóban szándékukban áll a háború megszüntetése. — A párizsi konferencia — fűzte hozzá — kétségtelenül hatással van a nemzetközi közvéleményre. Nemcsak népünk harcát tükrözi, hanem alkalmat ad a háború kérdésében elfoglalt álláspontunk kifejtésére is. Az újságírók megkérdezték Tran Buu Kiemet, hogy véleménye szerint a jelenleg Amerikában zajló tüntetések milyen befolyással lehetnek a Nixonadminisztráció döntéseire. Bár az Egyesült Államok és a hasonló kormányzati rendszerű országok kormányai semmibe veszik a közvélemény állásfoglalását, látniuk kell, hogy egyre erősödik az ellenállás politikájukkal szemben. Ezt mutatják a közvéleménykutatás eredményei is. Ha ez az áramlat tovább erősödik, előbb-utóbb befolyással lesz a hivatalos amerikai külpolitikára is — állapította meg és hangsúlyozta, hogy a DNFF és az ideiglenes forradalmi kormány nagyra értékeli az amerikai közvéleménynek ezeket a megnyilvánulásait. Ezután a dél-vietnami belpolitikai helyzetről beszélt,, majd a küldöttség magyarországi tárgyalásairól szólva hangsúlyozta, hogy teljes egyetértés alakult ki a magyar vezetőkkel a dél-vietnami helyzet értékelésében és a Nixon-kormány magatartásának megítélésében. (MTI) INGYENES tanfolyamot indítunk •Övezeti képzi 8 hónapos tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és szerelőipari szakmunkások gépkezeli képzi 6 hónapos tanfolyamra férfisegédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosítunk. Különélést, idénypótlékot, szerszámhasználati díjat, és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka u. 34. 24536 Szombat Égen és földön az emberért Beszélgetés a világ első űrhajósnőjével Valentyina Tyereskova ismét Budapesten van. A Royal Szálló negyedik emeletén lakik. Szobája inkább telefonközpont, tárgyaló- és fogadóhelyiség, mint pihenőhely. Pedig hát ő sincs vasból. A szovjet delegáció tagja a Szakszervezetek Világszövetségének kongresszusán. Bárki megszólítja, kedvesen mosolyogva beszélget vele. Beszélgetés közben, ha elgondolkozik és szabadjára engedi finom vonalú, fegyelmezett arcát, észre lehet venni fáradtságát, vonattal érkezett a magyar fővárosba. Miközben vele hosszú órákon át földi sebességgel dübörgött a hálókocsi, egy időben űrhajóstársai kozmikus sebességei keringtek a Földünk körül, ő, ha kitekintett az ablakon, gyakorlott űrhajós szemével, talán még fel is ismerte a csillagok milliárdjai között a három kis fényes száguldó pontot, s ilyenkor bizonyára izgatottabban dobbantott a szíve. Hiszen neki jóval többet jelentett az esemény izgalmas újsághírnél, az űrhajó kabinjában személyes ismerősei, barátai hajtották végre bonyolult feladatukat. Lehet-e mással kezdeni Valentyina Tyereskovával a beszélgetést, mint űrhajózásról? — Mint szakmabeli, hogyan értékeli űrhajós barátai csoportos repülését? — Ez a csoportos űrutazás nagy előrelépés az űrhajózás történetében. Űrhajós kollégáim sok érdekes információval térnek majd vissza a Földre. Ezeket az új információkat kidolgozzák a tudósok és a tapasztalatokat későbbi űrutazási programoknál használják fel. Ez az űrutazás biztató kezdet ahhoz, hogy a jövőben állandó szolgálatot teljesítő űrállomásokat hozzanak létre. — Hogy értékeli kollegái teljesítményét? — Boldog és büszke vagyok, hogy ismét hazám képviselői lendítik előre az űrkutatás egy fontos ágát. De talán még ennél is többet mondhatok: elégedett vagyok szakmailag is munkájukkal. Hisz valami egészen újat produkáltak, megtanulták, hogy később a többi űrhajósokat is megtaníthassák —, hogyan kell dolgozni, hegeszteni, szerelni egy valóságos űrműhelyben. — Mi a véleménye arról, mi lehet, mi lesz a következő lépés a szovjet űrhajózási programban? — A szovjet emberekre jellemző vonás az, hogy előbb cselekednek, s csak azután beszélnek. S hogy ez mennyire így igen, azt gondolom, az űrhajózás terén eddig elért sikereink is bizonyítják. Az űrhajósok szigorú program alapján készülnek, hogy bármikor rendelkezésre álljanak, az új bonyolult űrfeladat megoldására. — Mióta emlékezetes űrrepülését végrehajtotta, s elsőként és azóta is egyetlenként a nők közül a világon a kozmoszból láthatta a Földet, nagyon sok országban járt a mi öreg Földünkön is. Kérjük, emeljen ki egykettőt a sok felejthetetlen találkozás közül. — Az űrrepülés után harmincnál több országban jártam. Ebben az évben Finnországban, Lengyelországban, Afganisztánban, NDK-ban és most Magyarországon. Egy-egy országban általában 1—2 hetet töltöttem el. Úgy érzem nemcsak azért, mert nő vagyok, hanem mert érzelmeim és meggyőződéseim is azt diktálják, ha lehetőség nyílik előttem, akkor erőfeszítéseimet a békéért, az emberi jogokért vetem latba. Elsősorban tehát ilyen jellegű kongresszusokon veszek részt. 1963-ban tagja voltam a szovjet delegációnak a moszkvai Nemzetközi Nőkongresszuson, 1965-ben Helsinkiben megrendezett kongresszuson volt lehetőségem, hogy felszólaljak, 1969-ben szintén Helsinkiben voltam a nőkongresszusom. És nem utolsósorban örülök, hogy most részt vehetek Budapesten, a VII. Szakszervezeti Világkongresszuson. — Nem fárasztóbb-e a sok földi utazás az űrutazásnál? — A kettőt nehéz összehasonlítani. Mind a kettő rendkívül izgalmas és élvezetes. Minden országnak megvan a maga érdekessége, mindegyik más. Az utazásoknál számomra, talán az a legérdekesebb, hogy mindig új emberekkel találkozhatok, beszélgethetek, így sokat tudok meg kultúrájukból, közel kerülhetek a népek történelméhez, láthatom szokásaikat. De nekem is lehetőségem nyílik arra, hogy elmondjam, hogyan élnek, dolgoznak nálunk az emberek, s elsősorban a nők gondjairól beszélhetek. Szívesen válaszolok a kérdésekre, amelyek legtöbbször az űrhajózásról szólnak. Talán nem érdektelen, ha ilyenkor elmesélem saját élményeimet, tapasztalataimat. — Szívesen megismételné-e emlékezetes űrutazását? — Nagy örömmel repülnék még egyszer, sőt többször is. Nem is titkolt vágyam, hogy megismételjem az űrrepülést. Persze erre „vágyakozni” kevés. Cselekedni, fejlődni kell, hisz ma már az első űrrepülésekhez viszonyítva jóval többet kíván a tudomány egy mai űrajóstól. Ezért végeztem el a Zsukovszkij katonai repülőakadémiát, ahol ez év tavaszán szereztem meg a diplomát. — Szeretne-e első női űrhajós lenni, aki a Holdra lép? — Gondolom, hogy nemcsak ért, de minden űrhajós vágya, hogy ilyen égi szerencsében részesülhessen. Természetesen szeretnék az első nő lenni, aki a Holdra szól. — Talán térjünk még kicsit vissza a Földre, mi a véleménye a szakszervezeti világmozgalomról? — A világ dolgozóinak érdekében tevékenykedik, eredményei már eddig is jelentősek és sok helyütt kivívta a dolgozók emberibb munkakörülményeit. Remélem, sőt biztos vagyok, hogy ez a kongresszus további lépés lesz a béke, a demokrácia, a szocialista haladó erők egységének megteremtéséhez. Mint asszony, külön remélem, hogy jelentős határozatot hoz a dolgozó nők érdekvédelmében. A nők nevében azt mondhatom, hogy szeretném, ha a szakszervezetek, és a nemzetközi nőtanács között az eddiginél még szorosabb lenne a kapcsolat, s az együttműködés. E riport után Tyereskova átöltözött és néhány perc múlva korallszínű, egyszerű vonalú elegáns kiskosztümében megjelent a vacsoránál. Megjelenésével érezhetően vidámabb lett a Royal Szálló éttermének hangulata. 8. I.