Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

a megy­ei pártbizottság és a megyei tanács lapja 19ÍL OKTOBER 24., VASÁRNAP Ära: 1.20 forint A Körösök védművei jobb állapotban vannak, mint a tavalyi árvíz előtt Megyénk területének délkeleti és északi része a Körösök ár­területén fekszik. A folyók ár­vizei a talajfelszín felett 5—6 méter magasságban folynak le a­­védőtöltések között. Az árvíz­védelmi művek az elmúlt év­ben igen nagy emberi és anyagi erővel voltak képesek a rop­pant víztömegeket töltésszaka­dás nélkül levezetni. A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság területén minden év őszén helyszíni bejárások alap­ján felülvizsgálják a védművek, berendezések, anyagok állapo­tát. A jelenleg folyamatban le­vő felülvizsgálatokon nagy fi­gyelmet fordítanak az elmúlt évi árvíz által megrongált töl­tések szakszerű helyreállítására. Az árvíz óta összesen 26,8 kilo­méter hosszban erősítették és magasították a gátakat. A mun­kákra 36­2 millió forintot fordí­tanak. A fontosabbak közül megemlítjük a Körösladány, Gyoma, Köröstarcsa és Békés község belterületén folytatott munkákat. A munkák Békés nagyközség kivételével befeje­ződtek és nagyobb biztonságot adnak a településeken élő mint­egy 80 ezer embernek. Az őszi felülvizsgálatok megállapították, hogy a védművek állapota jobb, mint az elmúlt évi árvíz előtt. A gátőrök, technikusok és mér­nökök a tapasztalatokat jól hasz­nosították, szakmai tudásukat fokozták. Az eddigi továbbkép­zések eredményre vezettek. A vízügyi igazgatóság a fő­védvonalakon kívül gondot for­dít a lokalizációs töltések építé­sére is. Ismeretes, hogy 1966—68 között elkészült a Fehér-, Feke­te-Körösök között, valamint a Fehér-Körös bal partjához tá­maszkodó lokalizációs töltés. Mieik Gyulavári, Gyula Békés­csaba, Békés védelmét szolgál­ják a felső szakaszon bekövet­kező esetleges gátszakadás ese­tén. A töltések hossza 19 kilo­méter. Jelenleg épül a Fekete-, Sebes- Körös közötti lokalizációs töl­tés az előbbihez hasonló céllal, mintegy 50 kilométer hossz­ban. Eddig 20 kilométer készült és Ez a vonal növeli Sarkad, Sarkadkeresztúr,­­ Kötegyán, Méhkerék, Újszalonta, Mező­­gyán, Zsadány községek bizton­ságát. A munkálatok 1973-ban fe­­jeződnek be. A mű építésével kialakul az egységes lokalizá­ciós védrendszer a megye keleti területének védelmére. Ezenkívül az igazgatóság a ne­héz fizikai munka csökkentésére is megtette az intézkedéseket. Az árvízvédelmi osztag gépesítésé­nek korszerűsítése folyamatban van. A békéscsabai repülőtéren befejezés előtt áll a vízrendezési munka. Így kedvezőtlen időben is leszállhatnak a vízügyi gépek. Ezzel lehetővé válik — adott esetben — az árvízvédekezési munkák gyors ellenőrzése és a megfelelő intézkedések megté­tele. A gátak és hullámterek egyes szakaszain a gépi karbantartás is bevezetésre került. A védelmi anyagok, berendezések korszerű­sítése is elkezdődött. A töltések jó állapotban, a szükséges védelmi anyagok ké­szenlétben vannak. A szakem­berek az árvizek fogadására fel­készültek. A vízügyi szolgálat tehát minden intézkedést meg­tett, hogy megyénk az esetleges árvízkatasztrófától megmene­küljön. Ha a veszély nő me­gyénk lakosságának az elmúlt évihez hasonló összefogása szükséges ahhoz, hogy­ az ár­hullámok pusztítás nélkül levo­nuljanak. Pálinkás Lajos vízrendezési osztályvezető főmérnök ­ Világ proletárját, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXVI. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Ifjú budapesti békeharcosokkal találkozott Fania Davis Aláírások ezrei sorakoznak azokon az íveken, amelyeket a Hazafias Népfront budapesti bizottságának ifjúsági béke­klubja adott át szombaton Fa­­nia Davisnek, az igazságtalanul bebörtönzött kommunista néger filozófusnő, Angela Davis hú­gának. Fanna­ ,aki maga is ak­tív harcosa az amerikai nége­rek polgárjogi mozgalmának, a DIVSZ és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség meg­hívására érkezett Budapestre, s szombat délután a fővárosi fia­talok egy csoportjának, az if­júsági békeklub tagjainak vendége volt. Az ifjú nemze­dék képviselői, akik tevékeny részt vállaltak az Angela Davis szabadon bocsátását követelő mozgalomból, mély együttér­zéssel hallgatták Fania beszá­molóját testvére sorsáról. ­saea 99asaaaa au8a aaaasB9eeas 9949Bi Jól halad a búza vetése — 250 mázsa cukorrépa terem holdanként — Kedvező eredményeket hozott a HL negyedév a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben Az őszi vetések alá jó ütemben készítik a vetőágyat. Már csak 500 hold a szántani való. A nagy szárazság után csak többszöri munkavégzéssel válik morzsalé­­kossá a vetőszántás. A vetőbri­gád jó ütemben dolgozik. A 2300 hold búzavetési előirány­zatból eddig 1700 holdat telje­sített. Még 600 hold búza vetése van hátra a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben. Az őszi betakarítás üteme igen kedvező. Az 1075 hold közösen művelt kukoricából 700 hold ter­mést főként gépek segítségével már betakarították. A termés­­eredmény bizakodásra jogosítja a szövetkezet tagságát — mon­dotta Jankó Mihály főkönyvelő —, mert ebben az esztendőben minden eddiginél nagyobb ku­koricatermést értek el. Holdan­­­ként 35—40 mázsa szemtermés­re számítanak. A cukorrépa is jól termett. A 300 hold vetésből eddig 250 holdat szedtek fel. Szö­­vetkezeti átlagban 220—230 má­zsa termést várnak. Az új Al­kotmány Tsz törzsterületéről, a 2-es üzemegységből ezekben a napokban szállítják el a cukor­répát. Itt holdanként 250 mázsa a fizető súly. A repülőgépes növényvédelmi szolgálat segítségével jövő hét végén befejezik a tavaszi veté­sek alá az alap műtrágya kiszó­rását. Foszfor és káli műtrágyá­ból 15 ezer mázsát juttattak a talajba. Néhány nappal ezelőtt elké­szült a szövetkezet III. negyed­évi gazdálkodásának mérlegbe­számolója. A tervezetthez ké­pest, kedvező a helyzet. A kö­zös gazdaság bevételei a terve­zett fölött alakulnak, a kiadá­sok pedig csak valamelyest ha­ladják tttl a tervezett szintet. Az egyes alkatrészek drágulása, a nagyobb ráfordítások, a száraz­ság miatt és az építőanyagá­rak mozgása emelte a kiadásra ter­vezett összeget. A terven felüli bevételek azonban ellensúlyoz­zák ezeket a többletköltségeket. Kísérleti csatorna Békéscsaba és Kétsoprony ha­tárában készül a nagykunsági 14-es öntözőfürt. A kiviteli ter­veket a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság készíti. Hogy milyen csatornában lesz leggazdaságo­sabb az öntözővíz továbbítása ehhez a VITUKI kérésére egy 120 méter hosszú kísérleti csa­tornát csinálnak, amelyben kü­lönböző szigetelést alkalmaznak. A kontroll csatornaszakasz föld­ből készül. Ezt követi egy fóliás, egy kövezett és egy fóliás-köves szakasz. A tudományos intézet a kísérleti szakaszon különböző méréseket folytat, hogy a leg­megfelelőbb csatornaburkolást használhassák a nagykunsági 14-es öntözőfürtben. (Fotó: Demény Gyula) / % Múzeumi film­ps Jantyik Mátyás emlékkiállítás Békésen . A békési születésű — fiatalon elhunyt — Jantyik Mátyás (1864 —1903) útja szülőhelyéről korán Budapestre vezet, ahol a minta­rajz iskolában Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa lesz. Rövid római tanulmányútja után, 1884-ben, Munkácsy Mi­hály tanácsára Párizsba megy, ahol két éven át R. Julian-féle akadémián főleg J. Lefebre mű­termében tanul, majd Munkácsy mellett dolgozik, akinek festé­szete nagy hatással volt rá, ami alkotásain mindvégig felismer­hető Hazajőve fest és rajzol illuszt­rációkat, népéleti és tájképet, arcképet, történeti zsanért, fres­kót, és ezekben is a benyomások sokféle fokozatait. Jantyik Mátyás művészetét a közönség talán nem értékelte úgy, mint azt tehetsége, művé­szete és alkotásai megérdemelték volna. A békési múzeum ezt a mulasztást igyekszik pótolni. A kiállítás ma, vasárnap dél­előtt 11 órakor nyílik, mely al­kalommal a múzeum a „Jantyik Mátyás nevet veszi fel. Tábori György I Möntetlen segítség. Sen­ki sem állíthatja hogy po­fonegyszerű valamit újítani. Vagyis olyan munkamódszert kigondolni és kidolgozni, amely valamely termelési folyamatot jobbá, termelékenyebbé és így gazdaságosabbá tesz a réginél, s éppen ezért érdemes alkalmazni. Csakhogy a tapasztalatok sze­rint — mindenekelőtt a munká­sok esetében — gyakran köny­­nyebb valamilyen korszerűbb megoldásra rájönni, mint ezután a formai követelményeknek megfelelő, azaz az összes tartal­mi kellékkel felszerelt újítási ja­vaslatot véglegesen elkészíteni. Márpedig az elbírálás ezt sem­miképpen sem nélkülözheti. Ilyenkor van azután gondban a munkásújító. Kihez­­forduljon segítségért, hogy ötlete és java­solt módszere ne vesszen kárba a papírmunkához nem értése, miatt, hanem mielőbb az elbí­rálók elé kerüljön. Nos ilyenkor mit tehet az újí­tó munkás? Vagy társszerzőnek fogad olyan valakit, aki elkészíti az újítási javaslathoz szükséges kellékeket, műszaki leírást, raj­zokat, gazdasági számításokat és a többit, vagy pedig ezért a munkáért külön f­izet valakinek. Ám segítség hiányában az sem ritka: letesz arról hogy haszno­sítható ötletét végleg formába öntse vagy öntesse és benyújtsa azt elbírálásra, elfogadásra. Napjainkban, a sokszor emle­getett tudományos és technikai forradalom korában egyetlen vállalat sem mondhat le a jó és elfogadható munk­ás javaslatok­ról. Azért sem hiszen a haszná­latba vett újítások az újítók dí­jazásán kívül mégis csak a vál­lalatnak, a gyárnak hozzák a több hasznot. S hogy van meg­oldás a munkások segítésére, mégpedig szocialista szellemű támogatására, arra a követendő kezdeményezés bontakozott ki nem is olyan régen a Békés megyei Állami Építőipari Válla­latnál. Tulaj­don­képpen miről is v van szó? Arról, hogy a vállalat műszaki fejlesztési osztályának Ybl Miklós szocialista brigádja az idén már négy munkás újí­tásához készítette el a műszaki és gazdasági számításokat, va­lamint a szükséges rajzokat. Igen nagyra értékelhető az ilyen önzetlen segítség, hiszen a szocialista gondolkodású embe­rek neveléséhez elsősorban tet­tek kellenek. Mégpedig olyan cselekedetek, amelyekkel azok­nak sietnek a segítségére, akik arra leginkább rászorulnak. És hogy nemcsak a rossz példa ra­gadós, bizonyíték rá az, hogy a vállalatnál a Rózsa Ferenc mű­szaki szocialista brigád is az Ybl Miklós szocialista kollektí­va követőjévé szegődött. Most, amikor megyeszerte rendre-sorra rendezik a vállala­tok az újítási ankétokat, bizony hasznos lenne, ha megkülönböz­tetett figyelmet fordítanának a munkásújítók helyzetének és gondjainak alapos megismerésé­re. Ám nem volna helyes meg­maradni pusztán a helyzetelem­zésnél, hiszen az csak félmunka. A teljeshez a tapasztalatokból okulva mihamarabbi tettek kel­lenek. Mindenekelőtt arra van tehát szükség, hogy bátoríták és ösztönözzék a majdani újítá­sokban és ésszerűsítésekben megtestesülő többet, jobbat aka­rást, valamint az ezt előmozdító önzetlen segítségnyújtási kezde­ményezéseket. P. P.

Next