Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
Befejeződött a brüsszeli értekezlet . Brüsszel Mált 1885 között Brüsszelben megrendezik az európai közvélemény képviselőinek az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó közgyűlését; az előkészítés politikai kérdéseivel nemzetközi kezdeményező bizottság, gyakorlati teendőivel operatív titkárság foglalkozik. Rendszeresen megjelenő tájékoztató bulletin biztosítja az előkészítő munka nyilvánosságát és összehangolását, ezek az európai közéleti személyiségek szerdán zárult brüsszeli konzultatív találkozójának legfontosabb döntései, amelyeket a résztvevők teljes egyöntetűséggel fogadtak el A tanácskozás csütörtöki záróüzlése nyilatkozat kiadásával fejeződött be. Államcsíny Ghánában Lagos Ghánai katonatisztek csoportja átvette a hatalmat — közük a ghanai rádió bejelentésére hivatkozva nyugati hírügynökségek. Az államcsíny hírét Mike Achampong alezredes jelentette be a ghanai rádióban. A katonatiszt az 1966-os katonai helyi hatalomátvétel (Nkrumah elnök bukása) után körzeti kormányzó volt., Achampong azzal vádolta a hatalmától megfosztott Busia miniszterelnököt, hogy törvénysértést követett el, helytelen gazdasági intézkedéseket , hozott és törvénytelen letartóztatásokra adott parancsot. Achampong a megdöntött miniszterelnök intézkedéseit a Nkrumah-rendszerre jellemző lépéseknek minősítette. Busia egyébként kedd óta Lomdonban tartózkodik, ahová gyógykezelésre érkezett. A tervek szerint pénteken kellett volna visszatérnie Accrába. Accra Lemondott tisztségéről Edward Akufo-Addo ghanai köztársasági elnök — jelentette be csütörtök reggeli rádióbeszédében Mike Achampong alezredes a puccsot végrehajtó csoport nevében. Az AFP szerint a bejelentés Busia miniszterelnök eltávolításának közzétételével egyidőben történt A TASZSZ — a nigériai tagokból keltezett jelentésben — a ghanai rádióra hivatkozva ismerteti a ghanai hatalomátvétel fejleményeit és rámutat, hogy megfigyelők szerint az utóbbi években egyre romlott a gazdasági helyzet a Ghanai Köztársaságban, ez pedig elégedetlenséget szült a lakosság körében. Bár az ország korábbi vezetői ismételt ígéreteket tettek a gazdasági és pénzügyi helyzet javítására, az afrikai állam az elmúlt években nagy összegeket kapott nyugati hatalmaktól és ezek a súlyos adósságok komoly terheket róttak a lakosságra. Pakisztán megszünteti a diplomáciai kapcsolatokat Bangla Desh elismerőivel A pakisztáni külügyminisztérium szerda este kiadott nyilatkozata hangoztatja: a kormány tudomásul vette a Bangla Desh elismerését Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság által, ezért úgy döntött, hogy Bulgáriával megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Pakisztán és az NDK között eddig sem voltak diplomáciai kapcsolatok. Bulgárián és az NDK-n kívül eddig négy ország ismerte el a Kelet-Pakisztán helyén keletkezett új államot. Ezek: Lengyelország, India, Mongólia és Bhután. A pakisztáni külügyminisztérriumi közlemény szerint Rawalpindi annak hivatalos megerősítését várja, hogy Lengyelország és Mongólia szintén elismerte a Bangladesh-t. Ha ezt kézhez kapja akkor a két állammal is felbontja a diplomáciai kapcsolatokat. Mijamoto Kendzi, a Japán Kommunista Párt elnökségének elnöke szerdán Tokióban tartott sajtóértekezletén felszólította a japán kormányt, hogy független államként ismerje el a Bangladesh-t. (MTI) Az indiai kormány üzenete New York Számár Szén, India állandó ENSZ képviselője szerdán Kurt Waldheim főtitkárnak átadta az indiai kormány üzenetét. Ez hangoztatja, hogy az indiai kormány minden tőle telhetőt elkövet az Indiai szubkontinens békéjének megteremtéséért . India és Bangla Desh kormánya fontolóra vette az indiai haderők kivonását Bangla Desh-ből. Erre akkor kerülhet sor, ha a két kormány ezt gyakorlatilag megvalósíthatónak tartja,— hangoztatja a levél, majd kifejezésre juttatja az indiai kormánynak azt a készségét, hogy a pakisztáni kormánnyal kétoldalú tanácskozásokat kezdjen, a csapatok visszavonásáról. Csak 80 amerikai újságíró linkel Kínába Nixon programba Washington Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára, aki Csou En-laj miniszterelnökkel és más kínai vezetőkkel folytatott megbeszélései után hétfőn tért haza Pekingből, szerda este közölte, hogy Kína csupán mintegy 80 amerikai újságírónak ad engedélyt arra, hogy Nixon februári látogatásáéról tudósítson, bár összesen több, mint 2000 külföldi újságíró (köztük 100 amerikai) kért engedélyt arra, hogy Nixon kínai útjánrészt vehessen. .., , Nixon "és felesége február 21-■üől 28-ig tartózkodik Kínában; a kínai fővároson kívül ellátogatnak Sanghajba és Hangcsouba. Ziegler szerint kétségtelenül beletartozik Nixon programjába Peking, a Nagy Fal, a Mingsírok, egy gyár és egy népi kommuna, Sanghajban egy ipari kiállítás és Hangcsou-ban a festői szépségű tó meglátogatása. Az egyik újságíró kérdésére Ziegler kijelentette: arra számítanak, hogy az elnök látogatásáról közvetített adásoknak és híreknek „abszolút semmilyen” cenzúrája nem lesz. Az afro-ázsiai értekzlet csütörtöki ülése Kairó Az afro-ázsiai szolidaritási szervezet 5-ik értekezlete csütörtökön a zárónyilatkozat és a politikai határozatok megszerkesztésével és jóváhagyásával folytatta munkáját Kairóban. A konferencia szervezett ügyekkel foglalkozó bizottsága szerdán úgy határozott, hogy két hónappal elhalasztja a döntést Bangladesh tagfelvételi kérelméről. Az éjszakába nyúló vitában India és a Szovjetunió a felvétel mellett szállt síkra, míg az arab és az afrikai országok zöme — élükön Algériával és Szudánnal — a feletel ellen, illetve annak elhalasztása mellett foglalt állást. Elutazott N. K. Bajbakov N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, állami tervbizottság elnöke, aki január 10 és 12-e között Budapesten tárgyalásokat folytatott Párdi Imrével, az Országos Tervhivatal elnökével, csütörtökön elutazott hazánkból. Itt-tartózkodása során áttekintették a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés fejlesztésében elért eredményeket és véleménycserét folytattak az 1975 utáni gazdasági együttműködés kérdéseiről. N. K. Barbakovot és kíséretét a Keleti pályaudvaron Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a tervhivatal több vezető munkatársa és A. M. Szoren követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője búcsúztatta. . ixn be‘eíe«!Éss a crpalvorisskril Washington Nixon elnök csütörtökön váratlanul megjelent a Fehér Ház szokásos sajtóértekezletén és bejelentette, hogy február 1. és május 1. között további 70 009 amerikai katonát vonnak ki Dél-Vietnámból, ily módon 169 000-re csökkentve az ottmaradó amerikai haderő létszámát. Az elnök közölte, hogy május 1. előtt újabb bejelentést tesz majd a csapatkivonások további üteméről. Jarring és Gunnar Jarring, Svédország moszkvai nagykövete, az ENSZ közel-keleti megbízottja New York-ban megbeszélést folytatott Kurt Waldheim új ENSZ-főtitkárral. Waldheim első ízben találkozott Jarringgal, főtitkári minőségében. Képünkön: Jarring (balról) és Waldheim, (Teletett — AP—MTI—KSI Jarring ismét próbálkozik „A üi€zel°iesti válság megoldatlanságáért az Egyesült Államok által támogatott Izraelt terheli a felelősség, mert makacsul szembehelyezkedik a Biztonsági Tanács és az ENSZ rendezési határozataival” — mondotta a hét elején Kairóban Juszef Esz-Szibai, az afro-ázsiai szolidaritási szervezet főtitkára. A szolidaritási tanácskozás hétfői megnyitásával egyidőben került sor New Yorkban Jarring ENSZ-megbízott újabb megbeszélés-sorozatának megkezdésére: a svéd diplomata, akit még U Thant főtitkár bízott meg azzal, hogy segítse elő a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatának végrehajtását, az új főtitkárral, az osztrák Kurt Waldheimmel beszéli meg a misszió felújításának módozatait. A két esemény szorosan öszszefügg egymással. Jarring éveken át valóságos ingajáratot végzett a közel-keleti fővárosok között, de minden kísérlete kudarcot vallott, nem sikerült közös nevezőre hoznia a Biztonsági Tanács határozatával kapcsolatos egyiptomi és izraeli álláspontokat. Ezek lényege az, hogy Egyiptom elfogadja, Izrael pedig elutasítja a békés rendezésnek a BT-határozatban megszabott rendjét. Jarring a múlt év februárjában dűlőre akarta vinni a dolgot, és lényegében azonos kérdéseket tett fel Kairóban és Tel Avivban a kormányfőknek. Memorandumában kérte őket, adjanak egyértelmű választ kérdéseire. Egyiptomtól azt kérdezte: kész-e elismerni Izraelt és békeszerződést kötni vele, ha Izrael kivonul a megszállt területekről? Izraeltől azt kérdezte: kész-e kiüríteni a megszállt arab területeket, ha Egyiptom elsmeri állami létét az 1967-es határok között és ezt békeszerződésben is rögzíti? Ebben a kettős kérdésbe® benne volt a konfliktus békés rendezésének minden fontos alkotóeleme. Elfogadásuk esetén Izrael megkaphatta volna az oly régen áhított békét, biztonságot, elismertetést, Egyiptom pedig visszakaphatta volna az 1967-es „hatnapos háborúban” megszállt területeit. Ez azután megkönnyítette volna a további kérdéseik rendezését, így például a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és a Tirani-tengerszorosban. Mindebből nem lett semmi, mert Jarring csak Egyiptomtól kapott pozitív választ. Izrael viszont mindmáig nem válaszolt Jarringnak. Amikor felelet nélkül hagyta az ENSZ-közvetítő kérdéseit, ezzel már önmagában is jelezte, hogy elutasítja a Biztonsági Tanács rendezési tervét. Jarring abbahagyta misszióját és csak most, az ENSZ-közgyűlés december 13-i újabb határozata alapján próbálkozik knátl A múlt év végén az ENSZ elsöprő többséggel fogadta el azt a főleg afrikai országok által előterjesztett javaslatot, hogy erősítse meg a Biztonsági Tanács emlékezetes határozatát, s egyben szólítsa fel Jarringot missziójának folytatására. A svéd nagykövet ennek a közgyűlési határozatnak az alapj ám tárgyal Waldheimmel missziójának kilátásairól. Jarring a válság egészérén rendkívüli szűkszavúságról tett tanúbizonyságot. Most sem szólalt meg. Az azonban minden nyilatkozata nélkül is látható, hogy missziójára sötét árnyékot borít Izrael magatartása. Tel Aviv nem titkolja, hogy ellenzi Jarring tevékenységét. ellen© szavazott ENSZ-ben, nem válaszolt emlékiratára, s egész sors hivatalos nyilatkozattal is jelezte, hogy elveti a Biztonsági Tanács határozatának lényegét, nem hajlandó visszavonulni a 67-es határokra. E területhódító tervek felelősségében osztozik az Egyesült Államok, amely nemcsak pénzügyi és diplomáciai támogatásban részesíti az izraeli kormányt, hanem hadseregének felfegyverzésével, támadó harci repülőgépek szállításával is lehetővé teszi számára, hogy folytassa az agressziót, az arab területek megszállását. Feitmi jel nem mutat arra, hogy Izrael változtatna elutasító magatartásán. Csak a nemzetközi közvélemény félrekedtésére szolgálnak azok a kijelentések, hogy Izrael hajlandó tárgyalni, ha nem szabnak „előzetes feltételeket”. Ha közelebbről megnézi az ember, minől van szó, kiderül, hogy Izrael lényegében. ..előzetes feltételnek” tekinti a Biztonsági Tanács határozatát. Azt mondja, hogy a visszavonulás köte vezetőség» száméra ,előzetes feltétel” lenne, tehát elutsséda. Azzal is álcázza területe Odito terveit, hogy „biztonságos határokat” követel magának. Ezek a határok pedig ólak lennének, vagyis Wikrnvaritanának tíznnvos termeteket az arab ora-ótok testéből , smiszor az ENSZ és a nemz°tközi közvlemény többsége a .Tarting-misZ”sztó felu.jításától várta a kibontakozást az Egyesült Államok az izraeli Fharoteim-szállományok felújításával válaszol Ez önmagában is megmutatta, milyen roppant nehézségekkel kell szembenéznie Jarringnak. A politikai megoldás ilyen körülmények között rendkívül nehéz, de nem lehetetlen. Más út pedig nem kínál megnyugvást a Közel-Keleten. tiSüsdogámzUEs- IsMte