Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. JANUÁR 28., PÉNTEK A1a: 89 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ott többet fizetnek? Sokan és sokszor írták már — nem éppen elismerő szavakkal ■— a vállalatok bérezési gyakorlatáról, a vállalati bérpolitikáról. Az egyre erősödő kritikai hang ellenére a vállalati bérezést mindmáig alapjában véve, a szigorú egyenlősdi, az ötlettelen „megfontoltság” jellemzi. Elég fellapozni egy-egy kollektív szerződést: milyen lapos általánosságok, mennyire homályos fogalmazások állnak a „bérpolitika” fejezetcím alatt! S mivel a jelenség általánosítható, az emberiben felmerül a kérdés: miként lehet, hogy szinte kivétel nélkül minden iparágban, csaknem minden vállalatnál hasonló óvatosság tapasztalható? Miként lehet, hogy nálunk — talán a bányászat kivételével — minden iparágban közel azonos a kereseti színvonal? A Központi Statisztikai Hivatal decemberi adatai szerint az■gyes iparcsoportokban elérhető átlagkeresetek között csekély különbség van. Vezet a bányászat 3054 forinttal. A többi iparág között nehéz lenne érdemleges rangsort felállítani. A hazai Vegyipar, gyógyszeripar kiugró teljesítményei világviszonylatban is közismertek. Az átlagkereset: 2100 forint. A textilipar mérsékelt produktumai szintén közismertek. Az átlagkereset: 1900 forint. A cipőipar ugyancsak mérsékelt teljesítményéhez nem kell magyarázó kommentár. Az átlagkereset: 1870 forint A rendkívül nehéz körülmények között dolgozó kohászok átlagkeresete: 2300 forint, az összehasonlíthatatlanul kedvezőbb munkafeltételeket élvező műszeripari munkások és alkalmazottak átlagkeresete: 2023 forint. Az öntők a kohászathoz hasonló körülmények között dolgoznak. Átlagbérüket most emelik 6, illetve 8 százalékkal, mert akadt olyan öntöde, ahol a havi átlagkereset 2—300 forinttal volt alacsonyabb, mint a hidegüzemi szakmunkásoké. Furcsa és meglehetősen érthetetlen arányok. Melyik az az iparág, melyik az a foglalkozás — az állami iparban — amelyik „jól fizet?” Hogyan lehet a keresetek alapján megállapítani, hogy egy iparág jövedelmező-e, vagy csak állami dotációk, szubvenciók mankójával létezik? A bérrendszer, az egyenlőtsdire alapozó, tehát torz bérpolitika mindent eltakar, s az iménti kérdésekre nagyon nehéz, majdnem lehetetlen válaszolni. A választ egyébként a munkások találták meg. Kár lenne tagadni vagy nem észrevenni, hogy Magyarországon kialakult a béremelés egy sajátos formája. A munkás otthagyja az egyenlősdi alapján bérező gyárakat és elmegy a magasabb, — s talán differenciáltabb — kereseti lehetőségeket biztosító szövetkezeti iparba, vagy az agrárterületek ipari vállalkozásaiba. Sokan a kötött átlagbérgazdálkodást hibáztatják, ami miatt az ipari vezetők eszközei, lehetőségei ebben a mérkőzésben eléggé korlátozottak. Kedvezőbb szociális juttatásokat nyújthatnak, szebb lehet az öltöző vagy fürdő, nagyobb lehet a sportpálya, ám ezzel, úgy tűnik, nem ellensúlyozhatják például a tsz kiegészítő üzemek magas órabéreit. S ha csak a béreket vizsgáljuk, akkor el kell jutni a furcsa felismeréshez: érdemesebb a primitív körülmények között működő tsz kiegészítő üzemben dolgozni, mint egy modern gépekkel felszerelt, a világpiacon is számontartott iparág korszerű gyárában. S úgy tűnik, a munkások egy része a bér kedvéért inkább a manufaktúrát választja, s legyint a világszínvonalra, a korszerű gépre, nehéz helyzetbe hozva műhelyeket, gyárakat, gyáregységeket. (Csak zárójelben: valami hiba lehet a fluktuációs vizsgálatok körül, amelyek azt bizonygatják, hogy a kilépők legnagyobb része nem a magasabb fizetés reményében változtat munkahelyet). Említettem már: a vállalatok vezetői előszeretettel hivatkoznak a bérgazdálkodás bizonyos kötöttségeire. Ám érvelésüket némi fenntartással kell fogadni, mert tucatnyi tény bizonyítja, hogya vállalatok a meglevő lehetőségekkel sem élnek okosan. A béregyenlősdi nem elsősorban iparágak közötti, hanem vállalatokon belüli probléma. Amikor az öntőipar már-már a termelési csőd szélére került — nem utolsósorban az alacsony bérek okozta munkaerőhiány miatt —, akkor több, öntészettel foglalkozó vállalat — saját erőből— a korábbi béremelés többszörösére szánta el magát. S egy további furcsaság: a havi átlagkeresetek 10—20 százalékát kitevő úgynevezett mozgóbér lenne hivatott betölteni azt a differenciált anyagi ösztönzést, amiről a 80—90 százalékot kitevő alapbéreknél egyszerűn megfeledkeznék. Egyszóval: az egész iparban jellemző béregyen. Jósdi nemvezethető vissza valamiféle pénzhiányra, s nem is magyarázható csak a bérgazdálkodás kötöttségeivel. Sokkal inkább kényelmességről, felesleges óvatosságról, sőt eeves esetekben hozzá nem értésről van szó. A mai bérrendszerben is rengeteg olyan lehetőség rejlik, amelyek felismerésével és kihasználásával a jelenleginél lényegesen ösztönzőbb, differenciáltabb bérezési gyakorlat valósítható V. Cs. Magyar küldöttség utazott Helsinkibe a BYT elnökségi ülésére Csütörtökön Helsinkibe utazott a magyar békemozgalom küldöttsége, amely részt vesz a Béke-világtanács elnökségének péntekre összehívott ülésén. A magyar delegációt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Darvas István, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Hírlap főszerkesztője és Sebestyén Nándorné, az OBTI főtitkára. Búcsúztatásukra a ferihegyi repülőtéren megjelent Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke és Esztergályos Ferenc, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Több napos tanácskozás lesz a finn fővárosban a BVT elnökségének kibővített ülése: megtárgyalják a béke-világmoziom 1972. évi muinkatervét és akcióprogramját. I A megyei KISZ-vb javaslata: Ne egyes személyek, hanem testületek gyakorolják az érdekvédelmet Első napirendi pontként az érdekvédelmi tevékenységről, az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyalt csütörtöki ülésén a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a KISZ Vik. kongresszusa előtt megjelent Ifjúsági Törvény az addiginál is kedvezőbb helyzetet teremtett az érdekvédelmi munkához, melynek feltételeit az igazgatók, felsőbb gazdasági vezetők általában biztosítják. Az érdekvédelmi tevékenység komoly szerepet játszott a munkásfiatalok anyagi helyzetének, életkörülményeinek javulásában, az üzemi négyszögek szervezettebb munkáiéban. A jövőben fokozott segítséget kell nyújtani a lányoknak, fiatalaszszonyoknak, a három műszakban dolgozóknak, a fiatal műszakiaknak. Felhívja a figyelmet a beszámoló arra is, hogy a KISZ- szervezetek, vezetőségek súlya egy-egy munkahelyen belül annnál nagyobb, minél eredményesebb cselekedetek, tevékenység húzódik meg az állásfoglalások mögött. Fejlődött az utóbbi esztendőkben a falusi érdekvédelmi munka, a vezetők mind eredményesebben tudták képviseln alapszervezetüket. Mindez azonban nem jelenthet megelégedettséget, mivel az érdekvédelem lehetőségei csak a legutóbbi időszakban szélesedett ki igazán. A továbblépés érdekében elengedhetetlen, hogy az alapszervezetek minél jobb kapcsolatot alakítsanak ki községük egész fiatalságával. A középfokú tanintézetekben az érdekvédelmi munka nem fejlődött a lehetőségekkel arányban — ennek oka nagyrészt a bonyolult iskolai függőségi viszonyokban rejlik, ami egyben meghatározza az e területen a pártállami és társadalmi szervek, KISZ-szervek előtt álló feladatokat is. Az érdekvédelmi munka további javítása érdekében a Végrehajtó Bizottság javasolja a különböző szintű KISZ-szerveknek, hogy az érdekvédelmet ne egyes személyek, hanem mindig testületek gyakorolják, s felhívja a figyelmet, hogy a hatékonyság érdekében célszerű érdekvédelmi felelőst vagy csoportot választana. EGY NAP GESZTEN (5. oldal) TAGGYŰLÉS A JÓKAI SZÍNHÁZBAN (4. oldal) RENDKÍVÜLI TEREMTÉS (humon 7. oldal) MRI Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről és a magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács® Végrehajtó Bizottságának Moszkvában, január 18. és 20 között megtartott ülésszaka munkájáról. A tanácskozás részvevői megvitatták a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a barátság és az egyetértés légkörében lezajlott ülésszakon elfogadott határozatok hozzájárulnak a KGST-tagországok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végrehajtásáról. A jelentés megállapítja: az állami rendelkezéseket és a végrehajtási intézkedéseket a lakosság megértéssel fogadta. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasította az építésügyi és városfejlesztési minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kádár János vezetésével hazaérkezett Prágából a magyar pártos kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői, fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Kitüntetések a munkásőrség jubileumi ünnepségén A megyei parancsnokság törzskarának gyűlése Békéscsabán A munkásőrség fennállásának másfél évtizedes jubileuma alkalmából január 27-én Budapesten, a Vasas-székházban rendezett központi ünnepségen vette át a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Ugyancsak Budapesten, a Parlamentben Gönczi István, az orosházi Jambrik József Kiváló Zászlóalj géppuskás szakaszának parancsnoka a Szolgálati Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Ezen a napon délután 3 órakor megyénk székhelyén, Békéscsabán is ünnepi megemlékezést tartott a megyei parancsnokság törzskara a Fegyveres Erők Klubjában. Az ünnepi megemlékezésen jelen volt és beszédet mondott Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei Bizottságának első titkára, majd kitüntetéseket adott át. A tizenötéves Szolgálati Érdemérmet kapta Rusznák Istvánná, Ungi Gábor, Réthy Sándor, Balázs Mihály, Bartolák András, és Nádas Pál. A munkásőrség országos parancsnoka Supála Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának Munkásőr Emlékérmet adományozott, melyet szintén Frank Ferenc első titkár adott át-Az ötéves munkásőr jelvényt és elismerő oklevelet kapta Baji Gábor és Tóth Elemér munkásőr. A bensőséges ünnepségen részt vett Hugyik András, a megyei munkásőrség parancsnoka és dr. Rusznák János, a megyei pártbizottság osztályvezetője.