Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁJUS 14., VASÁRNAP Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG Ára: 1,80 forint, XXVII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM A Varsói Szerződés és az európai biztonság A nemzetközi jog történetében soha nem létezett olyan ténylegesen védelmi jellegű politikai-katonai szövetség, mint amilyet 1955. május 14- én a lengyel fővárosban aláírt Varsói Szerződés életre hívott. A tizenhét esztendővel ezelőttit fenyegető európai helyzet parancsokban írta elő a szocialista országok erőfeszítéseinek egyesítését, a hatékony önvédelem megszervezését. Az azóta eltelt időszak eseményei minden tekintetben igazolták e lépés megtételének helyességét. A Varsói Szerződés egész eddigi fennállása alatt betöltötte alapvető funkcióját: megbízhatóan garantálta valamennyi szerződő fél — köztük hazáink — területi sérthetetlenségét, nemzeti szuverenitását, függetlenségét és szabadságát. A koalíciónkban testet öltött hatalmas erő — a hatvanas évektől már a világpolitikában is egyre határozottabban jelentkező katonai erőfölényünk — eredményesen visszatartotta a nyugati aggresszív köröket a kockázatos kalandoktól, biztosította a szocializmus építésének legkedvezőbb nemzetközi feltételeit és az általános biztonságot Több mint másfél évtizeddel a szerződés aláírása, a szocialista országok egyesített fegyveres erőinek létrehozása után a tények meggyőzően igazolták, hogy földrészünknek ebben a században élvezett viszonylag leghosszabb békés időszaka elsősorban az erőviszonyok javunkra történt eltolódásának köszönhető! Ebből logikusan következik a kérdés miért ne lehetne a még mindig bizonytalan európai békés állapotot tartós és szilárd alapokra helyezni? Emlékeztetnünk kell arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai már az alapító okmányban, kimondták: „Ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és e célból általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a Szerződő Felek állandóan törekedni fognak — a jelen szerződés az általános európai szerződés érvénybelépések napján érvényét veszti’’. A Szovjetunió, a szocialista országok kormányai tehát már közel húsz esztendővel ezelőtt is eszköznek — nem pedig célnak — tekintették a Varsói Szerződést. A cél változatlan: a kollektív európai békerendszer megteremtése. Ha ezt a célt sikerül elérni, nem lesz többé szükség sem a NATO-ra, sem pedig a Varsói Szerződés szervezetére. A Politikai Tanácskozó Testület 1966-os bukaresti, az 1969- es budapesti, az 1970-es berlini és az 1972-es prágai ülésein mindvégig az általános biztonsághoz vezető utak és módok vizsgálata állt a figyelem középpontjában. A legutóbbi prágai ülésszakon már azok az alapelvek is megfogalmazódtak, amelyek a jövő Európájának államközi kapcsolatait, a katonai erőszaktól mentes békés egymás mellett élést szabályozhatnák. Minden további előrelépéshez azonban az szükséges, hogy a két szembenálló koalícióban a katonai elemek súlyát — a politikai és gazdasági együttműködés javára — fokozatosan csökkentsék. A népek körében az európai biztonság eszméje mind vonzóbb, a NATO legmakacsabb erőinek ellenállása, taktikázása miatt azonban lassú az előrehaladás. További kitartó, következetes harcra, a szocialista országok még aktívabb fellépésére van szükség ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az európai enyhülés ellenségeit. Ebben az összefüggésben — számolván azzal, hogy a NATO-t egyelőre nem akarják megszüntetni, sőt növelik katonai erejét — a Varsói Szerződés tagállamai sem engedhetik meg maguknak közös védelmi potenciáljuk gyengítését. Egyesített fegyveres erőinknek — miként a múltban — a jövőben is teljesítenie kell az európai és a világbékét védelmező szerepét. Ebből becsülettel vállalja a reá eső részt néphadseregünk. A szocialista védelmi koalícióban való aktív részvételünk legsajátabb nemzeti ügyünk. Az európai biztonságért vívott harcban azt tekintjük legfőbb feladatunknak, hogy megfelelő súllyal támasszuk alá a szocialista államunk békepolitikáját, s erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten előbbre vigyük a testvérországokkal együtt vállalt közös ügyünket. Serfőző László alezredes VÖK A FÉSZEKBEN (8. oldal) CSALÁD-OTTHON, TARKA HASÁBOK (18. oldal) • • • LEFIZETÉS (5. oldal) MA£ Nagygyűlés az európai béke és biztonsági hét alkalmából Eleken és Békésszentandráson Az európai biztonsági hét eseménysorozatához kapcsolódva a Hazafias Népfront megyei bizottsága május 15-én és 16-án béke- és szolidaritási nagygyűlést rendez Eleken és Békésszentandráson. A Népfront megyei titkársága mindkét nagyközségben tartandó nagygyűlés előadójának Harmati Sándort, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökét, az Országos Béketanács alelnökét kérte fel, aki a meghívást elfogadta. Így a programmaik megfelelően május 15-én Eleik nagyközség vendége lesz, ahol a művelődési házban este fél nyolc órai kezdettel nemdealakult elekű nemzetiségi egyűttendő nagygyűlésen előadást tart Európa biztonságának kérdéseiről. A nap ünnepélyességét emeli majd a kultúrműsor, melyet a Szocialista Kultúráért kétszeresen kitüntetett, 26 éve tes mutat be. Másnap, május 16-án este 7 órakor a békésszentandrási művelődési otthonban rendeznek nagygyűlést és hallgatják meg Harmati Sándor előadását Európa biztonságáról. Magyar-német barátsági napok Tótkomlóson és Lökösházán zám. A biztonsági hét keretében rendezendő ünnepség-sorozatra a Népfront megyei titkársága a Német Demokratikus Köztársaság budapesti kulturális központjától vendégeket hívott meg. Érkezésüket 16-án a délelőtti órákban várják Békéscsabára, ahonnan délután Tótkomlósra látogatnak, majd 19 óra,kor magyar—német barátsági esten találkoznak a nagyközség lakosaival a Vegyesipari Szövetkezet kultúrtermében. A program szerint május 17-én Lökösházán lesz baráti találkozó este fél nyolc órakor a község művelődési házában. Ugyancsak május 16-án kezdődnek és 17-én fejeződnek be a magyar—német barátsági napok Tótkomlóson és Lököshán Szovjet katonavendégek megyénkben Tegnap délelőtt az MSZMP megyei bizottságának meghívására az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg egyik tábornokát, főtisztjeit és katonáit látta vendégül megyénk. Vendégeinket délelőtt 10 órakor Békéscsaba, Gyula, Orosháza és Szarvas városok pártbizottsági titkárainak és a tanácsok vezetőinek jelenlétében a megye határánál Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Nagy János, a megyei tanácselnökhelyettes, ősi szokás szerint, kenyérrel és sóval fogadta. Üdvözlő szavaiban Enyedi G. Sándor a következőket mondta: — Meleg szeretettel köszöntöm ! Önöket Békés megye földjén lá togatásuk alkalmával. Barátságunk régi keletű. Ez a látogatás a szovjet hadsereg Magyarországon állomásozó katonái és megyénk lakossága között tovább mélyíti ezt a barátságot. Ezután a száztagú szovjet katonai küldöttség három csoportban ellátogatott városainkba. Békéscsabán a városi pártbizottság és a városi tanács vezetőinek kíséretében megtekintették a város nevezetességeit, üzemeit, Gyulán a várral, a fürdővel, a város üzemeinek dolgozóival, Orosházán az üveggyárral és a város dolgozóival ismerkedtek. Délután mindhárom csoport Szarvason találkozott és a művelődési központban nagy sikerű kultúrműsorral kedveskedtek megyénk legifjabb városának. Piacra érett az uborka a méhkeréki fóliaházakban Ebben az esztendőben 60 ezer négyzetméter fóliaterületet hasznosítanak a méhkerékiek a Békés megyei MÉK-kel kötött szerződés alapján uborkaterjesztésre. Eddig 80 vagon uborka értékesítésére kötöttek szerződést, melyből előrelátha- tóan 35 vagonnal exportra szállítanak. A kedvező időjárás hatására a fóliaházai fkban levő ■ uborkaültetvények piacképes termést érleltek. A szedést elkezdték, a jövő hét első napjaiban útba indítják az első ex- sport-vagont. j A TIT békéscsabai közgyűlésén: Legyen korszerűbb, maibb az ismeretterjesztés A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat könyves-mikroszkópos jelvénye s a Tudománnyal a népért! felirat fogadta szombaton délelőtt a városi tanács dísztermében a TIT békéscsabai közgyűlésének részvevőit. Dr. Vági József, a városi szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük a párt, állami és társadalmi szervek képviselőit, méltatta a tudománytónunkban egyre növekvő szerepét, az értelmiség feladatát, az ismeretterjesztő munka fontosságát, majd Harsán Pálné városi titkár ismertette a szervezet elmúlt négy évi munkáját elemző beszámolót. 1968—71 között a megyeszékhelyen mintegy háromezer alkalommal több mint 140 ezren hallgattak meg művészeti és egészségügyi, jogi és pedagógiai, hadtudományi és műszaki ismeretterjesztő előadásokat, illetőleg tekintettek meg kiállításokat, tanultak valamilyen tanfolyamon, tevékenykedtek különböző szakkörökben, vettek részt országjáró túrákon. A beszámoló és az azt követő hozzászólások az eddigi TIT-tevékenység továbbfejlesztéseként az előadások időszerű témaválasztását, formai gazdagítását, az üzemekben, termelőszövetkezetekben folyó ismeretterjesztés hatékonyságának fokozását, a szervezeti élet erősítését jelölték meg a következő időszakok legfontosabb céljául. A közgyűlés második felében a szervezet legjobb munkát végző tagjainak dr. Kertész Márton, a megyei tanács titkára, a TIT megyei elnöke adta át az országos elnökség elismerő oklevelét s a TIT jubileumi emlékplakettjét, majd a résztvevők megválasztották a megyei közgyűlés küldötteit s a városi elnökséget. A békéscsabai szervezet új elnöke, Bakó Ignác mondott zárszót.