Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. MÁRCIUS 34., SZOMBAT •ára: 1 forint Világ proletárjai* egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG XXVI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Elfogadták a büntetőeljárás új rendjét Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos Gáspár Sándor, Kállai Gyula és Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők . A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter terjesztette elő. Dr. Korom Mihály beszéde Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik amelynek során az országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971-ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályainknak mondta az igazságügyminiszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok kezébe társdalmi, állami és gazdasági, rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz miindannyiunkónak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály — hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniük mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok, dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkottott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követleményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást . A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és a büntető eljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végre- f hajtása során egyaránt. • Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvé- l nyesüljenek a törvényesség közívetelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják és új rendelkezései kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket. Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat 1 ..Senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ebből a fontos elvből következik az is, hogy akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál képviselőkkel beszélget az országgyűlés szünetében. (MTI fotó—Szeberlédy Géza terv.—KSI MRA JELÖLT IFJÚSÁGI VEZETŐ (S Mám SZERKESSZEN VELÜNK.. (7 .oldal) JÖVŐ HETI RADIO, ÉS TV-MŰSOR (11. oldal) Ifjú választók nagygyűlése Szarvason Megyénkben, csaknem 15 ezer olyan fiatal él az Alkotmány biztosította jogokkal, akik az idén először járulnak az urnákhoz, hogy szavazataikkal igent mondjanak pártunk, kormányunk szocializmust építő politikájára. A tanácstagi jelölőgyűlések végéhez közeledünk, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel lezárult belpolitikai életünk egyik legnagyobb eseménye. Országszerte és természetesen megyénkben is kezdetét veszi a választási nagygyűlések sorozata. Ennek egyik fontos állomása volt tegnap Szarvason a művelődési központ színháztermében megrendezett ifjú választók nagygyűlése. AZ IFJÚ VÁROS csaknem 400 fiatalja töltötte meg a színháztermet, amikor megkezdődött az ünnepség. A Himnisz elhangzása után Szabovik János, a KISZ szarvasi városi bizottságának vb-titkára mondott bevezetőt, üdvözölve a résztvevőket, majd Demeter Attila főiskolai hallgató szavalta el Petőfi : Nemzetgyűléshez című versét. Ezt követően Mihalik György, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében a közelgő tanácsválasztásokról szólt, majd elemezte ifjúságunk szerepét ebben, a politikai munkában : „Hazánkban ma már minden 18. életévét betöltött fiatal szavazati joggal rendelkezik. Kormányunk ezzel is kifejezi bizalmát ifjúságunk iránt, ugyanakkor elvárja fiataljainktól, hogy komolyan mérlegelve erejét, vegyen részt becsületesen abban a nagy munkában, amelyet hazánk minden állampolgárának teljesítenie kell ” Beszélt a múlt rendszer választási küzdelmeiről, a Viharsarok dolgozóinak harcairól, tüntetéseiről, és arról, hogy ezek a hagyományok kötelezik a ma ifjúságát is, majd idézte az ifjúsági törvény megalkotásakor egyik miniszterünket, aki a következőket mondatta: „AZT A MÉRCÉT állítjuk a fiatalok elé, hogy kövessék szüleik példáját. Célunk, hogy a fiatalok ne csak kövessenek, hanem múljanak felül bennünket, az ifjúság szárnyalja túl apái nemzedékét. Mi többet várunk fiainktól, lányainktól, mint amit mi magunk teljesítettünk. Az ifjúsággal szemben támasztott igényünket ahhoz mérjük, milyen feladat vár rájuk a jövőben, a szocializmus világában. Mi nem kényszerhelyzetben, nem az ifjúság lázadásától kísérve és szorongva foglalkozunk a fiatalok helyzetével. Az ifjúsággal való törődés nálunk nem kampányfeladat, nem taktikai meggondolás, hanem a társadalom, a szocialista állam tudatos gondoskodása a jövőről, a jövőt építő nemzedékről.” Mihalik György beszédének további részében emlékeztette hallgatóit arra, hogy a felszabadulás óta számos törvényben szabályozták az ifjúság életével, fejlődésével, nevelésével összefüggő kérdéseket. Ezek közül is elsőként említette az 1971. évi négyes törvényt az ifjúságról, melynek megvalósításán jelenleg is dolgoznak. Az ifjúsági törvény nemcsak az ifjúság jogait és lehetőségeit biztosítja, de rögzíti azt is, mit vár el egész népünk kötelességteljesítésben a fiataloktól. Itt idézte a törvény első fejezetét: „Az ifjúság maga is felelős fejlődéséért. A társadalom és a maga javára öntevékenyen használja ki azokat a lehetőségeket, amelyeket számára a társadalom nyújt, éljen jogaival és teljesítse kötelességeit.” Ezután arnál az örvendetes fejlődésről beszélt, hogy nőtt a fiatalok aránya a társadalmi és a politikai életben. A jelenlegi országgyűlési képviselők között 21 van, aki 30 éven aluli, s közöttük egy Berseg megyei. Egyre többen viselnek tisztséget a szakszervezetekben és az elmúlt választási ciklusban SOO KISZ korabeli leány és fiú dolgozott nagyon becsületesen és példamutatóan a különböző szintű tanácsokban. „Kedves Ifjú Barátaim! Most, amikor egész népünk nagy gonddal készül az új tanácsválasztásokra, számba veszi az elmúlt két év munkáját. Mit változott lakóhelyünk és országunk ez idő alatt? Tovább fejlődött és gazdagodott országunk és benne szűkebb hazánk, megyénk városainak, falvainak élete is. Most, hogy felnőtt választóként léphetsz majd be a szavazókelyniségbe, vess számot te is magadban. Mit tettél, vagy méginkább, mit tehetsz a szocialista demokrácia kibontakozására, hogyan vehetsz részt még nagyobb erővel a szocializmus teljes felépítésében? A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd, után id. Lustyik János köszöntötte az első Választókat, majd a nagygyűlés a Szózattal ért véget. TEGNAP Eleken is választónagygyűlést rendeztek az ifjú választóknak, ahol Szabó Miklós, a KISZ megyebizottságának titkára tartott ünnepi beszédet, S. 0