Békés Megyei Népújság, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

1983. március 18., péntek Lammermoori Lucia Az évad utolsó operabe­mutatóján újból a Szegedi Nemzeti Színház o­peratársu­latát láthattuk a békéscsabai Jókai Színházban. Parádés előadáson hozták színre Do­nizetti Gaetano: Lammer­moori Lucia című roman­tikus operáját, és talán az sem véletlen, hogy a debre­ceniek Hunyadi Lászlója és ugyancsak a szegediek Na­­buccója mellett a siker ezen a keddi színházi estén volt a legszembetűnőbb. Szólt ez nyilván Donizettinek is, aki­ről azt írják a szakkönyvek és operakalauzok, hogy a fiatal zeneszerzőt az opera bemutatásának évében, 1831- ben elhalmozzák kitünteté­sekkel, mi több, kinevezik a nápolyi zenefőiskola tanárá­vá, majd hamarosan igazga­tójává. Az operabarátok természe­tesen sokat tudnak Donizet­tiről és a Lammermoori Lu­ciáról, illő azonban néhány tudnivalóval megtoldani azok ismereteit, akik ritkábban járnak operaelőadásra, hi­szen sűrűn nem is járhattak (és még most sem járhat­nak), mert Békéscsabán és a megye más, nagyobb szín­padain ritka vendég Szeged vagy Debrecen operatársula­ta. Az opera szövegét Walter Scott regénye nyomán Sal­­vatore Cammarano írta, a magyar fordítás — mely igencsak sikerültnek mond­ható — Fischer Sándor mun­kája. Az opera meséje a XVI. században játszódik Skóciá­ban, a ravenswoodi kastély­ban és környékén. Itt él Lu­cia, a kastély urának húga, akit szerelmese, Ravenswood Edgar helyett a király barát­jához, Lord Arthurhoz kény­szerítenek. Miután Edgar és Lucia bátyja, Lord Asthon halálosan gyűlölik egymást, és Lucia mégsem adja fel érzéseit szerelmese iránt, a tragédia — a romantika sza­bályai szerint — elkerülhe­tetlen. A szerelmesekre ha­lál vár. Angyal Mária, az előadás rendezője ugyancsak híven a romantika szabályaihoz, nagy szenvedélyek színhelyé­vé tette az egész előadást. Kitűnő szereposztási lehető­sége volt, Terebessy Éva (Lucia) és Réti Csaba Liszt­díjas (Edgár) színpadra ter­mett hősöket formál. Ha még időzünk kissé a rendező kon­cepciójánál, akkor a legvilá­gosabbnak a két szerelmes sorsának megrendítő kibon­takoztatását kell említenünk, attól függetlenül, hogy ké­zenfekvő: ez az opera fő vo­nala. Értő és Donizettit jól szolgáló rendezői tevékeny­ség áll előttünk: Lucia és Edgár élete-sorsa-szerelme nagy ívű, gyönyörű élmény. Terebessy Éva kivételes tu­­dású énekesnő, a III. felvo­nás első képében szívszorító élmény az éneke. Réti Csaba is fölényes biztonsággal énekli Edgár szerepét, duett­jük Luciával és a zárókép nagy búcsúja élettől, szere­lemtől méltó a világhíres operához és szerzőjéhez. Lord Asthon Egri Lászlóban talált igényes megformálóra, tetszett még Bárdi Sándor (Lord Arthur) is. A gazdagon áradó roman­tikus operamuzsikát Várady Zoltán vezényletével szólal­tatta meg a Szegedi szimfo­nikus zenekar, az előadásban közreműködő színházi ének­kar is feladata magaslatán állt. A díszletek inkább jel­­zésszerűek, de ezt tökélete­sen hozzák, a jelmezek vi­szont nagyon elegánsak, szé­pek voltak, habár látszott, hogy behatárolt anyagi esz­közökkel élhettek csak. Telt ház volt és jó érzésű, szép operaest. Sass Ervin Lucia (Terebessy Éva) és Edgár (Réti Csaba) az opera első felvonásában Fotó: Gál Edit Új teória a Buda vári szoborleletekről Restaurálás — művészi fokon Közel ötven gótikus szo­bortöredéket — fejet, tör­zset — találtak 1974-ben a Buda vári palota helyreállítá­sakor az ásatást végző régé­szek. A lelet Európában is párját ritkítja, és nemcsak a szakembereket hozta láz­ba, hanem a kulturális, mű­vészi közvéleményt is. A szobrok — restaurálva — már láthatók a Budapesti Történeti Múzeumban, de ér­telmezésükről a vita még ma is tart. Dr. Zolnay László, az ásatásokat vezető régész szerint a lelet a középkori királyi palotából származik. Szakál Ernő szobrász, res-s­taurátor teóriája szerint: egy szobortemetőre bukkantak, amely a királyi szobrászmű­hely közelében keletkezett. Szakái Ernő Sopronban él. Az ötvenes évek elejétől 1974-ig, nyugdíjba vonulá­sáig az Országos Műemlék­felügyelőség kőszobrász­­részlegét vezette. Sopronban született, 14 éves korában beállt kőfaragó inasnak, s miután­ segédként szabadult, a Budapesti Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász­ sza­kára járt. 1939-ben római ösztöndíjat kapott. (Szent Kristtóf-szobra ma is ott áll a római Magyar Akadémia lépcsőházában.) Néhány évet végzett el a Budapesti Kép­zőművészeti Főiskolán, de abbahagyta tanulmányait. Az egyik ok akár jelképes­nek is tekinthető. Miközben a kor szokásainak megfelelő­en a szobrász kizárólagos anyagának a nemes anyagot tartották (kőbe — gipszminta alapján — a mester és nem a művész faragja a szobrot), Szakál Ernő jobban kedvel­te az ún. alla prima megol­dást, vagyis szobrait közvet­lenül maga faragta kőbe. „Kőfaragó vagyok”, mond­ta nemrég egy folyóiratnak adott interjúban — túl szá­mos önálló szobor megalko­tásán, és megszámlálhatat­lan régi szobor, kődísz, bolt­ív, kőcsipke, erkély művészi újrateremtésén. Ez a kettősség végigkíséri egész életét, munkásságát, s a kérdésre, hogy művészet-e­­vagy mesterség a restaurálás; hogy hol a határ a kézmű­ipari tevékenység és a mű­vészi alkotás között, inkább tényekkel, mint elméleti fejtegetésekkel válaszol. Kőfaragó mestervizsgát éppen úgy kellett tennie, mint hosszú és türelmes mű­vészettörténeti tanulmányo­kat végeznie. A kőfaragás szakmai fogá­sai évszázadokon át alig változtak, s ha a gépesítés mára könnyített is valamit a munka nehezén, aki erre adja a fejét, annak ma is kellő fizikai erővel, jó szem­mel, alapos mértani ismere­tekkel kell rendelkeznie. A restauráláshoz pedig még ezen kívül szükséges a régi korok ízlésének, gondolko­dásának, a tartósító eljárá­soknak az ismerete, és olyan beleérző képesség, amely még az önálló alkotó mun­kánál is több érzékenységet, sajátos tehetséget kíván. „Mert a restaurálás nem önálló művészet, de lehet művészi, fokon művelni” — mondja Szakál Ernő. A soproni mester több, mint 30 év alatt számos je­lentős magyarországi mű­emlék helyreállításában mű­ködött közre. A közelmúltban átadták Szakál Ernőnek egy Ham­burgban létesített alapítvány műemléki Európa-díját, ő az első magyar, aki ezt megkapta. A munkásságát méltató bécsi­­ professzor egyebek között ezt mondta: „Ha a nyilvánosság előtt a műemlékvédelemről esik szó, akkor csaknem mindig azok az intézmények és szemé­lyek szerepelnek, amelyek, illetve, akik műemlékvédel­mi intézkedéseket ösztönöz­nek, vezetnek, de ritkán­­azokról, akik valójában, sa­ját kezükkel végzik a mun­kát ... Most a díj olyan egyéniséget tisztel meg, aki nem kívülről, a művészet­történet vagy éppen a törté­nelmi tanulmányok, az elmé­let, hanem a lényeg, a tárgy felől közelít a műemlékvé­delemhez. Kiindulva a gya­korlatból, a mesterségből — a példaszerűen ható műem­lékvédők legkiválóbbjai kö­zött van”. Szakál Ernő éppen ilyen irányú elméleti és gyakorlati tapasztalatai alapján állítot­ta fel hipotézisét a Buda­vá­ri leletekről. Szerinte egy megszűnt királyi szobrász­műhely közelében létesített szobortemetőből kerültek elő a torzók. A szobrok ri­tuális csonkítás nyomait vi­selik: egy fej kivételével valamennyi szobor orrát le­vágták — még a véső helye is látható. A korabeli iro­dalom csak részben ismerteti ezt a műveletet: szobrokat szándékosan tettek tönkre így, az egyházi és politikai képrombolások során. E műtárgyrombolások okai, módszerei csak újabb kuta­tásokkal, a történeti háttér helyes megismerésével lesz­nek tisztázhatók. Arról is maradtak fenn írásbeli forrá­sok, hogy éppen abban az időben, amikorra Zolnay is teszi a szobrok keletkezési idejét (a XV. század eleje), Európa-szerte megszűntek az egyházi és királyi építő­­műhelyek. A betemetett szobrok közt pénzt, sok ap­ró tárgyat, szerszámokat is találtak, ez is a műhely­teóriát látszik bizonyítani. Szakál Ernő nyolc évig oktatta a képzőművészeti fő-,­iskolán a kőszobrok restau­rálását. Most könyvet ír A középkori kőfaragó mester­ség műhelytitkai címmel. Gárdonyi Béla A vitatott eredetű gótikus szoborlelet Szakál Ernő Konzultációs nap festőiknek (Tudósítónktól) A békési városi művelődé­si központ március 19-én, szombaton délelőtt 10 órától amatőr festők részére kon­zultációs napot rendez, mely­nek gazdája az alkotó­­közösség lesz. Segítséget kí­vánnak adni a folyamatosan tevékenykedő alkotóknak az­zal is, hogy elemzésre kerül­nek azok a munkák, melye­ket a résztvevők magukkal hoznak. Ezt követően diaké­pekkel illusztrált előadás hangzik el a századelő avant­­garde művészetéről. A kon­zultációs nap egyben előké­szítője is az augusztusban megrendezésre kerülő alko­tótábornak­ A foglalkozásokat Lóránt János, Munkácsy-díjas festő­művész, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola mű­vésztanára vezeti. B. L. NÉPÚJSÁG Sváb napok a Helikonban Sváb napok lesznek szom­battól a keszthelyi Helikon Szállóban, ahol tíz napon át sváb ételkülönlegességekkel várják a vendégeket. Egy kis ízelítő a kínálatból: favágó­tál, magyarszéki káposztale­ves, rakott harcsa paradicso­mos rizzsel, kapros tűzdelt pulykamell túrógombóccal, sváb lakodalmas pörkölt, roz­maringos bárány nyárson, úritöksaláta, rózsafánk és legénycsalogató. A szálló ét­termének egyik részében sváb borozót alakítanak ki. Népmű­vészeti kiállítás is nyílik, ahol bútorokat, szőtteseket, kerá­miákat mutatnak be és áru­sítanak. Esténként sváb népi zenekar gondoskodik a kel­lemes hangulatról. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Beszéd és elmebetegségek. 8.37: A titkos házasság. 9.30: Kikerikirály. 10.05: Dominó. 10.35: Maria Abarendos. 10.40: Népdalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Ránki György: Quo vadis? 12.45: Hétvégi Panoráma. 14.02: Híres énekesek dalfelvéte­leiből. 15.05: Révkalauz. 15.35: Kórusainknak ajánljuk. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: A Sebő együttes összes fel­vétele. 17.05: Oltárok árnyékában. Mikolayu­s-Putinas regé­nye. 17­53: Operaáriák. 19.15: Andrés Segovia gitározik. 19.42: Rendezte: Cserés Miklós dr. Félhomályos zóna. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Fűtől — fáig. 22.30: A Rádió lemezalbuma. 23.37: Népzenekedvelőknek 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tömegdalok. 8.35: Slágermúzeum. 9.33: „Csikágói fiúk” — Ham­burg utcáin. 10.00: Zene délelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.40: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Ritmus! 22.05: James Galway népszerű műveket fuvolázik. 22.30: A gazdaság és az új nö­vekedési pálya. 23.20: A legvidámabb fickó.­ m­. MŰSOR 9.00: Mai magyar irodalom. 9.30: Japán dzsesszfelvételekből. 10.00: Szimfonikus zene. 11.59: Hangverseny magyar ze­neszerzők műveiből. 13.07: Örkény István: Babik. 13.17: A Rádió Dalszínháza. Az ügyefogyott ügyvéd. 14.35: Baross Gábor népzenei fel­dolgozásaiból. 15.09: Romantikus zene. 16.13: Mi újság a magyarországi operaszínpadokon. 17.13: Muzsikáló fiatalok. 17.43: Újdonságainkból. 18.23: Hi-Figyelő. 19.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Kb. 21.25: Opera-művészleme­zek. Kb. 22.30: Szabó Gábor dzsessz­­együttese játszik. 22.59: Ázsiai zenekultúrák. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Papírműszak. Szerkesztő­­riporter: Pálréti Ágoston. 17.55: Könnyűzene orgonára. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Történelem (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Fizikai kísérletek. 8.45: Orosz nyelv. (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 9.00: Környezetismeret, (ált. isk. 3. oszt.) 9.25: Magyar irodalom, (ált. isk. alsó tagozat) (f.-f.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.00: Magyar irodalom, (ált. isk. 6. oszt.) 10.45: Osztályfőnöki óra, (ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.10: Képújság, (f.-f.) 13.35: Iskolatévé: Környezetis­meret. (ism.) 13.55: Fizikai kísérletek, (ism.) 14.05: Osztályfőnöki óra, (ism.) (f.-f.) 14.30: Magyar irodalom, (ált. isk. 6. oszt.) (ism.) 15.10: Ünnepek, évfordulók, (f.-f.) 15.40: Hírek, (f.-f.) 15.45: Felelet, (ism.) 17.10: Reklám, (f.-f.) 17.15: Öt perc meteorológia, (f.-f.) 17.20: Képújság, (f.-f.) 17.25: Keresztkérdés. 18.00: Kalendárium, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Miért nem hívták Evanst? 20.55: Sohase mondd . . . Stollár Miki. 21.25: ötletmeccs. 22.55: Tv-híradó. 23.05: Turné 1983. II. MŰSOR -20.00: Falusi esték, (f.-f.)- 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Mai svájci filmművészet: Messidor. 23.20: Képújság, (f.-f.) - tő* BUKAREST 15.30: Né­met nyelvű adás. 17.30: A volánnál.­ Autóvezetők­nek.* 17.45: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Az emberi test. 20.45: Egy dal. 20.50: Világhíradó. 21.15: Téves kapcsolás. Román játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRÁD­­I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Glagolita írásbeliség. 17.00: Tv-napló. 17.10: Német nyelv. 17.40: Hírek. 17.45: Búzavirág. 18.15: Régi mesterségek. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.08: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Egészségügyi felvilágosí­tás. 18.45: Zenei adás. 19.00: Tudományos beszélgeté­sek. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ablak a zenei műhelybe. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Ember és idő. 21.50: Reklám. 21.55: Szuka. SZÍNHÁZ 1983. március 18-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ÉJJELI MENEDÉKHELY Justh Gy.-bérlet 19 órakor Csorváson: VÁLLALKOZNI TUDNI KELL Március 19-én, szombaton 19 óra­kor Békéscsabán: A KAKTUSZ VIRÁGA Sarkadi-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Két pont között a legrövidebb gör­be, 6 és 8 órakor: A 34-es gyors. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 és 6 órakor: A bátyám öccse minden pénzt megér, 8 órakor: Ezüstnyereg. Békéscsa­bai Terv: fél 6-kor: Éjszakai lo­vasok, fél 8-kor: Rendőrök há­borúja. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Valahol Európában, fél 8-kor: Aranyősz. Gyulai Petőfi: 3 óra­kor : Iskolamozi. 5 és 7 órakor: Üldözők. Orosházi Béke: Hófe­hérke és a hét törpe. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Budapesti tavasz, fél 6 és fél 8-kor: Via­dukt. Szarvasi Táncsics: 6 óra­kor: Kiadás a világűrben, 8-kor: Kilenctől ötig.

Next