Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-19 / 169. szám
1983. július 19., kedd Könyv az utazásról, nem csak utazóknak! Illés Endre: Igézet Illés Endre útijegyzeteit úgy kell olvasni, ahogyan a nemes, száraz borokat kortyolgatjuk. Mértékkel, mint ahogy íródtak is. Enélkül ugyanis könnyen az irigység vétségébe eshetünk. Mert ki ne szeretne utazni, Babits szép versének tanácsát megfogadva megismerkedni távoli (és közeli) tájak ízeivel, hangulataival, történelmével és mindennapjaival? Szükségünk is lenne arra, hogy (többet) utazzunk, hogy többször térhessünk haza, megmérjünk és megmérettessünk az élményben. Illés Endre csaknem hatszáz oldalas könyve nem egyszerűen útikalauz. Több is, kevesebb is, de mindenképpen más, mint a hagyományos útleírások vagy éppen bédekkerek. Tudjuk, sokan utaznak mostanában csupán azért, hogy ilyenolyan „cuccokat" hozzanak haza, amelyeket némi felárral tovább lehet adni, vagy egyszerűen csak dicsekedni lehet azzal, hogy „Spanyolban”, „Görögben" szerezték meg a szép kreol bőrszínt. Nos, Illés Endre úgy járta be a világot, úgy ír élményeiről, hogy noha mindvégig személyes, sőt intim élményeiről is ír, de egy percig sem érezzük „privátnak". A világ a lényeget tekintve mindenütt egyforma. Erre azonban csak az döbbenhet rá, aki kimozdul felkészül és tudatosan figyel. Mindig az emberre. Illés Endre a humán értelmiségi, az író természetesen elsősorban magára a teremtett világra fogékony. A történelemre. Ám ez legalább olyan izgalmas, ha megértjük, mint maga a természet tájaként változó flórájával. Igazán Európában van itthon Illés Endre, itt, ahol minden kőnek, szegletnek a történetét ismerjük, mert eleve csak oda utazott el, ahol történt valami fontos. Mindenekelőtt Itáliába és Franciaországba, az európai kultúra két meghatározó pólusába, de Bécsbe és Weimarba is természetesen, noha ezekről a városokról már hűvösebben és szűkszavúbban ír. Nagy élménye a Földközi-tenger, a partjain virágzott és elhamvadt civilizációk, birodalmak: Athén és Konstantinápoly — Isztambul, s Hispania-Spanyolország. A kaland a gyermekkorával kezdődött, amikor a magányos kisfiú elmereng ésborzong a Kárpátok hatalmas fenyvesei tövében a könyvekhez, kövekhez menekülve. Innen hozza azt az éles megfigyelőkészséget, amely egyszerre figyel kifelé a világra, s befelé is, a lélek rezdüléseire, hogy azonnal fel is dolgozza, meg is formálja az élményt. Mesterei ,a franciák, akik a legkisebb élményből is rekonstruálni tudják az egészet, illetve egy jól megválasztott csattanóval mintegy visszamenően is átvilágítják azt. Sűrített ez az epika, ugyanakkor kecses és elegáns, mint a jól hegyezett ceruzával odavetett vázlatok. Az útleírások sokszor azért olvashatatlanok, mert tomposak, belevesznek a lényegtelen részletekbe, „mindent" el akarnak mondani, amit a szerző látott. Holott — tudjuk — ez lehetetlen. Az élmény csak töredékeiben adható át, hiszen mindenkor meghatározó az író lelki kondíciója, mint ahogyan az olvasóé is. Illés Endre nagyon is jól tudja ezt, s azért, mintha egy csipesszel kiemelne egy-egy tényt, látványt, epizódot, hogy a tárgylemezen felnagyítva néhány jellemző vonásra, színre hívja fel a figyelmet. Nemcsak az olvasójában bízik, de önmagában is, hogy amit meglát és felmutat, az valóban izgalmas is. Ő maga jellemzi a legjobban ezt a módszert műhely jellegű jegyzeteiben. Végül is olyan könyvet kaptunk a szerzőtől, amely noha a világ különböző pontjaira tett utazásait írja le, de mindvégig róla, a szerzőről szól. S ez a belső utazás sem kevésbé izgalmas. (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982.) Horpácsi Sándor Nemzetközi akvarisztikai kiállítás Békéscsabán A díszes meghívón még csak az áll: a város ad otthont a hetedik alkalommal — először Békéscsabán — megrendezésre kerülő országos akvarista napoknak, a kiállításnak. Azóta már több környező országból jelezték részvételi szándékukat a díszhalak kedvelői, tenyésztésük szakemberei. Hasonlóan nagyszabású rendezvénynek még az ötvenes évek végén, a múzeum nagytermében lehettek részesei az érdeklődök. A békéscsabai vendéglátókra csak néhány éve alakult akvarista kör, amelynek a baromfifeldolgozó vállalat ad otthont — hagyományos évi bemutatói után most az ország minden részéből érkezett, a trópusok hallatlanul gazdag szín- és alakvariációjú dalainak kiállítását tartják meg, amelyet július 31- től augusztus 7-ig lehet megtekinteni a DÉMÁSZ Gábor Áron utcai székházának kultúrtermében. Július 29. és 31. között a hazai akvaristák és vendégeik találkoznak, változatos és gazdag programban lehet részük. Ősztől a Vas utca lakói Tavaszonként sok száz tizen- és huszonéves ismerkedik meg a címben szereplő budapesti belvárosi utcácska nevével. Ki azért, mert ifjúkorának nagy csalódását szerezte itt, ki pedig azért — s ők vannak kevesebben —, mert a beteljesedés nagyszerűsége fűződik ezen utca és a Rákóczi út sarkán álló csúnya, de annál érdekesebb tartalmú házhoz. Félre a talánnyal: itt működik a színművészeti főiskola. * * * Két évvel ezelőtt alakult meg Békéscsabán a Jókai Színház stúdiója. Felvételi volt, komoly, nehéz, szintén sokaknak csalódást is okozó. A felvételiztetők már akkor sem titkolták szándékukat: a korábbihoz képest más módon biztosítani a nagy statisztériát kívánó darabok színrevitelének feltételeit. S aki ezt vállalta, aki meg is felelt a bizony szigorú, és sokaknak nehezen érthető feltételeknek, az nem keveset kapott is cserébe. Módot arra, hogy egy sajátságos tanfolyamon megismerkedhessen a színészmesterség alapjaival, minden megszépítő rózsaszínűség nélkül láthassa az esetlegesen életcélnak választott pálya és hivatás nehézségeit, megannyi buktatóját. Vagyis hogy képezhesse magát. De ugyanakkor már az első pillanatban tág tere jutott azoknak is, akik „csak" szeretni akarták a színházat, a színjátszást, s ezért szerettek volna még közelebb kerülni hozzá. Az első évben — bár mind jobban elhalkuló hangon — sokan vonták kétségbe a színház, s főképpen Rencz Antal akkori főrendező — ma a kőszínház művészeti vezetője —, a stúdió megteremtőjének ezen szándékát, ha úgy tetszik, tisztességes akaratát. Kezdetben mintha alapot is adtak volna a találgatásoknak: a nyilvánosság elől rejtve dolgoztak. Aztán jött a második év, az elsőt lezáró, a kedélyeket lecsitító „vizsgaelőadás” után. Az aggódók pedig mind gyakrabban látták a kőszínházi színpadon a stúdiósokat. Nem egyikőjüket mind előrébb a színlapon, apró lépésekkel közelítve az igazi, a sugárzó rivaldát... Két egyfelvonásos volt az idei nyár eleji, a második évet záró — most már idézőjel nélkül írható! — vizsgaelőadás darabja. Akik ott voltak, tanúsíthatják: siker volt. De közben is történt egy s más. Valamennyi igazolássá nőtt. Négy fiatal jelentkezhetett előadóművészi vizsgára Budapesten. Ezzel kezdődött. . . Közülük hárman megkapták az úgynevezett „gyakorlatos színész” besorolást, vagyis a működési engedélyt. Közülük is ketten maradtak a színháznál: Andódy Olga és Kovács Edit. Aztán a stúdiósok közül többen kitöltötték a felvételi jelentkezési lapot. A cím: Budapest, Vas utca. Rostavizsgák, majd a nagyszerű végeredmény. A jelentkezők közül öten — mondhatnék: országos csúcsként — felvételt nyertek: a csabai Zsila Judit, továbbá négy fiú, Csuday Csaba, Kárpáti Péter, Kocsis György és Pál Attila. * * * Rencz Antal újra és méltán büszke. Újra, hiszen ide szerződése előtt tíz évig a Népművelési Intézetben amatőrrendező-képzéssel foglalkozott (könyve is megjelent, amelyből ma is tanítanak), majd Debrecenben egy nemzetközi hírnévre szert tett stúdiót alapított. Az egykori tagok közül kilencen lettek színészek. S akik „csak” megszerették ebben a közösségben a színházat, azoknak száma aligha felmérhető. A „debreceni iskola" — a fentiek okán — gyökeret tudott ereszteni Békéscsabán is. — Az első évben külső stúdióként működtünk, az iskolacentrum adott nekünk helyet. Tavaly már szerződtetni is lehetett. A Művelődési Minisztérium az így belsővé vált stúdiósainknak havi ösztöndíjat biztosít, s ezenkívül a színház úgymond fizetést is ad, természetszerűleg. Kettévált hát a társaság: megmaradt a külső stúdió is. Ez utóbbit a megyei tanács finanszírozza, jelentős összegekkel. A két forma között persze sok az azonos. Például a „tanárokban”, vagyis hát a folyamatos képzést ellátó művésztársaim ugyanazok. Kőváry Judit és Meskó Sándor énekre, Felkay Eszter táncra, mozgásra, Tomanek Gábor beszédtechnikára, Gálfy László és Barbinek Péter pedig az úgynevezett színészmesterségre tanítja a lányokat, fiúkat. — Hangsúlyozni szeretném, hogy a stúdió, nemcsak a „népség, katonaság” biztosítására való, hanem — minthogy véleményem szerint is a művészetek közül önnönmagunk személyiségének és a környező világnak megismerésére a legalkalmasabb éppen a színjátszás — a színházat, ezt a művészeti ágat szeretők, még jobban megismerni szándékozók baráti köre is. Mindenkor volt és lesz is lehetősége minden stúdiósnak arra, hogy szándéka és képessége szerint megmutassa „oroszlánkörmeit" a nyilvánosságnak, a közönségünknek. * * * A színházi stúdió és a külső stúdió szeptemberben újra felvételt hirdet, immár a harmadik évadjára. Az első országos körű, hiszen ilyen formában hazánkban egyedülálló. A külső stúdió tagjai megyénkben fiatalok lehetnek. A színház vezetősége az idén is közhírré teszi: a következő évadban is várja a megyénkben amatőr színjátszó együtteseket, színpadokat, hogy előadásokat szervezhessen nekik a csabai klubszínház termében. Az elmúlt évadban nyitottak először: eddig még senki nem jelentkezett.. . Nemesi László Ismerkedés a művészettel Fotó: Fazekas László KÖZLEMÉNYEK Mitől jó i A Hét? El kell már gondolkozzak, mitől jó A Hét? Ha nem is mindig utolérhetetlen, sőt még csak nem is kifogástalan. Aztán lehet azon is vitatkozni, szívünknek melyik műsorvezető kedvesebb. Csak azon nem, jó műsor-e vagy sem. A főszerkesztő, Hajdú János szakértelme egyértelmű. Mondhatja bárki, könnyű a világ és Magyarország egy heti politikai eseményeiből kimazsolázni a képernyőhöz kötőt. Ám nem így történik. Mert Hajdú János arányérzéke tiltakozik ez ellen, s jól találja meg azokat a nagy jelentőségű mikrojelenségeket, amik nemcsak színesítik, de emberléptékűbbé teszik a politikát. Hajdú János és Sándor István mint műsorvezető, egészen különleges teljesítményre képesek. Titkuk egyszerű: rettenetesen értenek ahhoz, amit csinálnak. Politikai tisztánlátásuk s a kényes témák fölényes biztonsággal történő kezelése elmélyült tudásról tanúskodik. Képesek a műsort egyenes adásban vezetni, s ez önmagáért beszél. (Gondoljunk csak arra, milyen felelősségteljes feladat valamely ország szavazásának szakszerű követése telefonbeszélgetések mellett.) Sokáig fel sem tűnt, hogy néha belenéznek papírjaikba, ugyanis könnyedén folytatják a gondolatot, nem esnek ki a hangnemből, mert tudják, mit akarnak. Inkább csak ellenőrzés ez a mozdulat, nehogy valami elfelejtődjön, kimaradjon, hiszen bonyolult történések rugóit kell kutatniuk, s ilyenkor kényelmetlenül értelemzavaró lehet minden kieső részecske. Közvetlen egyéniségük sohasem tolakszik a közlendő elé, hanem segít megismerni és megérteni ezt az áttekinthetetlen világot, minden bokros dolgával együtt. Kettőjük színvonalához egyre inkább felnő Kondor Katalin. Öröm látni azt is, hogy a magyar riporterek és operatőrök munkája mennyire versenyképes a külföldi munkák minőségével. S ha találok is hibát, az is csak az előbbiek érdemeit növeli. Feltűnő, mennyire rosszul értelmezett, száraz-semmilyen módon mond szöveget a filmek alá néhány politikához nem konyító színész. A műsorvezetők és a riporterek magasra tették a mércét. Utópia, de szeretnék egy olyan adást, amelyben felhőtlen, kommentálni szükségtelen hetet elemeznének. Hogy miről szólna az a műsor? Ők tudnák. Részükről minden adott hozzá. Csak a világ ne volna olyan rakoncátlan. —út— Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Mai kulturális programok. 8.25: Lélek és test. XVI. (ism.) 8.55: Takács Béla nótákat énekel. 9.10: Operettfinálék. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14. 10.35: Schubert: Rosamunda — kísérőzene. 11.35: Kháron ladikján, vagy az öregedés tünetei. XV 11. 12.40: Reklám. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Nótamuzsika. 13.35: Évforduló hadiállapotban. 14.00: Maros Éva felvételeiből. 14.41: Arcképek a német irodalomból. (ism.) 15.05: Nyomkereső. 16.00: Népzenei Hangos Újság. 16.40: Mozart: Kis éji zene. K. 525. 17.05: Mozgásterek. III. 17.30: Filmzenerészletek. 17.42: Reklám. 17.45: A Szabó család. 19.15: Új operalemezeinkből. 20.00: Kézfogások. 20.44: Barokk muzsika. 21.30: Gazdasági reformkorok. II. rész. 22.20: Mozaikok a szomszédból. II. 22.30: De Falla: A háromszögletű kalap — balettszvit. 22.50: Késő este. 23.00: A Magyar Rádió Brahmsciklusa. XXIV 19. 23.31: Croesus. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Magyar művek rézfúvókra. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.35: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek. 10.00: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Látószög, ifjúsági jegyzet. 13.30: Fényrehívó. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről — könyvért. 15.30: Örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 17.57: Reklám. 18.00: Neked sem mindegy. 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 19.05: Hunyady Sándor meséi. V 3. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 20.45: A Rádió Dalszínháza: Fő a vendég. Közben: 21.47: Levél Kosztrov elvtárshoz Párizsból, a szerelem lényegéről. (ism.) 21.53: A zenés játék folytatása. 23.20: Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 8.55: Műsorismertetés. 9.00: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 10.28: János vitéz. Részletek Kacsóh Pongrác—Heltai Jenő daljátékából. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: Új dzsesszfelvételeinkből. 11.43: A főszerepben: Jelena Obrazeova. VII 3. 14.04: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. II. (ism.) 14.25: XIII . századi muzsika. 14.40: Zenekari muzsika. 16.09: Bemutatjuk új kóruslemezünket. 16.45: Labirintus. 17.00: Nicolai Gedda operaáriákat énekel. 17.30: Harminc perc alatt a föld körül. (ism.) 18.00: Kocsis Zoltán zongorázik. 19.05: Népdalfeldolgozások. 19.40: Vallomás a műfordításról. 20.00: Asconai nemzetközi zenei fesztivál. 21.04: Wagner: A Nibelung gyűrűje. V 2. 22.10: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 22.40: Az Éder-vonósnégyes játszik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A konzervgyártás félidején. Körkép az alföldi konzervgyárakból. Szerkesztő-riporter: Dalocsa István. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Bonnie Tyler énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap-és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.50: Hírek. 15.55: A treppi lány. 16.30: A zöld erdő meséi. 132. 16.55: Emlékszel még? 17.30: Nem csak nőknek. 17.45: Reklám. 17.50: Sportmúzeum. 18.10: Képújság. 18.15: Épül a közös atomerőmű. 18.50: Reklám. 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Álomkereskedők. 41. 20.55: Stúdió ’83. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Színtiszta varázslat. 20.40: Liszt: Mazeppa. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Tokiói történet. 23.20: Képújság. BUKAREST 16.05: Nemzeti fesztivál. 16.25: Ifjúsági klub. 17.00: Tudományos film a diákok részére. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági aktualitások. 20.30: Nemzetközi videotéka. 21.20: A nap 600 másodpercben. 21.30: Tv-színház: A híd. Írta: Torna Michinici. 22.30: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.35: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: A kalandadás gyermekeknek. 18.45: Pop-rock zene. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Párbeszédek — belpolitikai adás. .20.45: Reklám. 20.50: Tadelosser és Wolf — német játékfilm — I. rész. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: A világ titkai — külföldi dokumentumsorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: 22 millió — dokumentumadás. 21.30: Reklám. 21.35: Hírek. 21.40: Könyvek és eszmék. MOZI Békési Bástya: Egy szoknya, egy nadrág. Békéscsabai Szabadság: Bűnös életem. Békéscsabai terv: Szerencsés Dániel. Gyulai Erkel: Hét mesterlövész. Gyulai Kert: Ez igen! Gyulai Petőfi: Jézus Krisztus szupersztár. Orosházi Partizán: A jegyzetfüzet titka. Szarvasi Táncsics: 6 és 8-kor: Atlantic City, 22-kor: Nyolcadik utas: a Halál.