Békés Megyei Népújság, 1986. március (41. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NEPUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. MÁRCIUS 1. SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Felszólalások az SZKP XXVII. kongresszusán Kádár János találkozott Mihail Gorbacsoval Lázár György beszéde Uljanovszkban Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában baráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár János nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, azoknak a programdokumentumoknak alkotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelésének, a szovjet nép szocialista önigazgatása továbbfejlesztésének, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagállamainak aktív, egyeztetett lépéseit, amelyek célja Európa és a világ helyzetének gyökeres megjavítása, amire lehetőséget adnak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában szereplő szovjet javaslatok. Kijelentették: Magyarország és a Szovjetunió egyaránt arra tö rekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erősödjék a szocialista közösség országainak egybeforrottsága, valamennyi haladó és békeszerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdését áttekintve Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire támaszkodva mindkét részről tovább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együttműködését, aktívabbá akarják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek bevezetését, különösen a tudományos-műszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egység, szívélyes és testvéri barátság légkörében tartották meg. Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pontról — az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szervezeti szabályzatának módosítása — nem tartanak külön előadói beszédeket, hanem azok lényegét belefoglalják az SZKP Központi Bizottságának politikai beszámolójába, amelyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke volt. A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvédeni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző külföldi szovjetellenes központok és egyéb ellenséges elemek aknamunkájával szemben. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címére. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt Központi Bizottságának hibájából minimálisra zsugorodott a helyi pártszervek szerepe, hibákat követtek el a káderpolitikában, megsértették a kollektív vezetés elveit. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanulságokat — mondta Abszamat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségességének szentelte felszólalását. Az üzemre(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János megtekinti Moszkvában a Kongresszusi Palota ■sarnokában rendezett kiállítást (Telefotó) Fontos társadalompolitikai téma a megyei tanács napirendjén Békés Megye Tanácsa Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével február 28-án, tegnap ülést tartott Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében. Az elnökségben ott volt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Lázár Imre, a Közlekedési Minisztérium csoportvezetője, Páder János, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese, valamint a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a megyei tanács tisztségviselői. A napirend a következő volt: — Jelentés a megyében élő cigány lakosság élet- és munkakörülményeinek javítására hozott korábbi határozatok végrehajtásáról. — Békés megye testnevelésének és sportjának hosszú távú koncepciója (előzetes tárgyalásban). — A Körös Volán Vállalat tájékoztatója a megyében végzett tevékenységéről, különös tekintettel a helyi és helyközi tömegközlekedési feladatok ellátására. — A tanács és bizottságai 1986. évi munkaterve. — A megyei népi ellenőrzési bizottság 1986. évi munkaterve. — Bejelentések, interpellációk. A napirendek tárgyalása előtt Gyulavári Pál tájékoztatta a testületet a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről, a fontosabb tanácskozásokról, beszámolt az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A tanácsülés a tájékoztatót tudomásul vette, az intézkedéseket jóváhagyta. A napirendnek megfelelően ezután megkezdődött a megyében élő cigány lakosság élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében hozott határozatok végrehajtásának megvitatása. Mint az előterjesztett jelentés tartalmazza, Békés megyében a cigány lakosság létszáma valamivel több, mint 10 ezer, s ez a megye lakosságának 2,3—2,4 százaléka. A megyében élő cigány lakosság fele beilleszkedett, egynegyed része most halad a beilleszkedés nem könnyű útján, egynegyed része pedig keresi az utat a beilleszkedéshez. A cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1961. júniusi MSZMP PB-határozat óta eltelt időszak egyik legnagyobb eredményét a telepek felszámolása terén érte el a megye. Ami a foglalkoztatást illeti, a cigány lakosság körében 1980-hoz képest nőtt az állandó munkaviszonnyal rendelkezők száma; jelenleg a munkaképes korú férfiak 69,6, a nők 58,4 százalékának van állandó munkaviszonya. Szakmával viszont igen kevesen rendelkeznek. Az előbbrelépés szempontjából sarkalatos kérdés a cigány lakosság körében a közoktatás, közművelődés. Sajnos, a cigány gyerekek jelentős része csak egy évet jár óvodába, holott éppen hátrányos helyzetük miatt lenne szükség a folyamatos nevelésre. Évről évre több az iskolaéretlen gyermek, és emelkedik az évismétlők aránya is. A cigány lakosságról való szociális gondoskodás főleg anyagi gondoskodásban nyilvánul meg. örvendetes, hogy ha lassan is, de emelkedik a közelében részt vevők aránya. A politikai, társadalmi és tömegszervezetek rétegtevékenységük révén közelebb kerültek a cigány lakosokhoz. A témához a tanácsülésen heten szóltak hozzá. Dr. Fekete Mihály (Békéscsaba) egyebek között a cigány lakosság körében tapasztalható nagymértékű átrétegződésről szólt, hangsúlyozva, hogy a beilleszkedést keresők elől el kell hárítani minden akadályt, mindenekelőtt a káros előítéleteket. Lassítja az előítélet megszűnését a cigány lakosság egy rétegének bűnöző életmódja. Domsik Józsefné (Kevermes) elmondta, hogy aggasztó a cigány gyermekek helyzete, nem járatják őket bölcsődébe, és óvodába is csak minden harmadikat; ez a hátrány az iskolában többszörösen megmutatkozik. (Folytatás a 3. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács indítványozza, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi baleset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségrevonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosította a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továbbiakban személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Nemzetiségi klubházat avattak Békéscsabán Tegnap, március 28-án délután vidám zene csalogatta a járókelőket Békéscsabán, a Békési út 15-ös számú ház elé. A breznói fúvószenekar játszott, a városi nemzetiségi klubház átadási ünnepségének nyitányaként. A Békéscsabai Városi Tanács és a Békés Megyei Művelődési Központ délután 3 órai kezdettel rendezte meg a régen várt megnyitót, melyen Sasala János tanácselnök jelképes kulcsátadását és ünnepi szavait követően Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára tartott ünnepi beszédet. Szólt többek között arról, hogy hazánkban Békéscsabán nyílt először szlovák nemzetiségi klubház, mely méltó otthona lesz a jövőben a nemzetiségi kultúra ápolásának. Találkozzon itt több nemzedék — mondta végül —, az idősebbek adják át elődeik hagyatékát, a nyelvet, a népi hagyományokat a fiataloknak. A néprajzi kiállítás, s az épület megtekintését követően az ünnepség a Békés megyei könyvtárban folytatódott, ahol a besztercebányai Hron kórus tartott hangversenyt. Jakab Róbertné ünnepi beszédét tartja Fotó: Gál Edit Kölcsönös fejlesztési alap Az ipari szövetkezeteknél kezelt kölcsönös fejlesztési alapok sok tekintetben évek óta hasznos kiegészítő forrásai a szövetkezetek beruházási, műszaki fejlesztési terveinek megvalósításában — állapította meg a Kiszöv elnöksége tegnap, február 28-i ülésén. Ennek bizonyságául megemlítették, hogy az 1985. évi beruházásokban a KFA-nak milyen szerepe és jelentősége volt a Békési Start gyártástechnológiai fejlesztésében, a Mezőberényi Műszaki Szövetkezet energiamegtakarításra irányuló beruházásaiban, az ugyancsak berényi Mezőberényi Faipari Szövetkezet gyártástechnológiai fejlesztésében. A beruházási tervek folyamatos megvalósításához az 1985. évi és 1986-ra áthúzódó beruházási programok segítése is a kölcsönösen kezelt fejlesztési alapokból valósul meg. A kiadásra, felhasználásra javasolt összeg nagy része megközelíti a 83 millió forintot, melynek minden forintját a szövetkezetek 1986. évi és a korábbi évek befizetései, illetve a KFA-támogatások megyei alapba történő visszafizetései képezik. A bejelentések között még egy igen figyelemreméltó gondolat szerepelt. Ismeretes, hogy a Gyulai Vasipari Szövetkezet Október 6. MHSZ szocialista brigádja 1985-re munkaversenyre hívta a megye ipari szövetkezeteinek szocialista brigádjait. Versenykihívásuk összefügg hazánk felszabadulásának 40. évfordulójával, a XIII. pártkongresszussal és az ipari szövetkezetek közelgő kongresszusával. A felhíváshoz 23 szövetkezetből 130 szocialista brigád csatlakozott. Munkateljesítményeik bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy 1985. évi gazdasági eredményeivel megyénk ipari szövetkezeteiből 17 teljesítette a Kiváló Szövetkezeti cím elnyerésének követelményét. A 17-ből a Kiszov elnöksége tízet terjesztett fel az Okiszhoz országos megmérésre. D. K.