Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JÚNIUS 11., SZERDA Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Megkezdődött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Kedden Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vesz a Bolgár Népköztársaság küldöttsége, élén Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, az államtanács elnökével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Gustáv Husikkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel; a Lengyel Népköztársaság küldöttsége, élén Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első titkárával, az államtanács elnökével; a Magyar Népköztársaság küldöttsége, élén Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával; a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, élén Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államtanács elnökével; a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köztársasági elnökkel; a Szovjetunió küldöttsége, élén Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Az egyes küldöttségek tagjai között államfő, miniszterelnök, KB-titkár, külügyminiszter, honvédelmi miniszter is helyet foglal. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az ülés főtitkári tisztségét Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese tölti be. A tanácskozást Kádár János, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetője nyitotta meg. A tanácskozás első napján két ülést tartottak, amelyen Erich Honecker, az NDK küldöttségének vezetője és Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Felszólaltak: a szovjet küldöttség nevében Mihail Gorbacsov, a lengyel küldöttség nevében Wojciech Jaruzelski, a csehszlovák küldöttség nevében Gustáv Husák, az NDK küldöttségének nevében Erich Honecker, a román küldöttség nevében Nicolae Ceausescu, a bolgár küldöttség nevében Todor Zsivkov és a magyar küldöttség nevében Kádár János. Az ülés résztvevői véleményt cseréltek az európai és a világhelyzetről, megvitatták a leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az általános biztonság megerősítéséért és az államok közötti együttműködés fejlesztéséért folytatott tevékenységük időszerű feladatait. A tanácskozás ma folytatja munkáját. (Folytatás a 2. oldalon) Az ülésteremben (Telefoto) Vita a családjogi törvény módosításának elveiről A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége tegnap tartott ülésén Duschek Lajosné elnökletével megvitatta a családjogi törvény módosításának elveit. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár tájékoztatójában hangsúlyozta: a házasság és a család intézménye megfelel alapvető rendeltetésének. A család működési zavarai azonban jelentős társadalmi problémákat okoznak. Az utóbbi évtizedben lazultak a családi kapcsolatok, a házasságkötések száma 25 százalékkal csökkent, a válások száma viszont az évi 24 ezerről 28 ezerre növekedett. Napjainkban a családok 13 százalékában csak az egyik szülő él együtt gyermekével. Az elvált szülők életviszonyai nehezedtek, ezért újraházasodási esélyeik csökkentek. Sokan a házasságkötés helyett élettársi kapcsolatot alakítanak ki. Ehhez bizonyos jogszabályi előírások is hozzájárultak. Az elvált szülők gyermekeinek többsége károsodik. A bűnöző fiatalok több mint 40 százaléka egy szülővel, vagy család nélkül él. A család és a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges korszerűsíteni a házasságra, a családra, a gyámságra vonatkozó és az ezekkel összefüggő jogszabályokat, bár a családjogi törvény alapjában véve jó, időtálló. A jognak szerepe van a társadalmi folyamatok szabályozásában, önmagában azonban nem oldja meg a társadalmi problémákat. Komplex állami-társadalmi intézkedések szükségesek — hangsúlyozta az államtitkár. A családjogi törvény módosításának elvei között megemlítette: indokolt, hogy a nők csak 18. életévük betöltése után házasodhassanak, ennél fiatalabbak csak a gyámhatóság engedélyével, egyes esetekben szülői jóváhagyással köthessenek házasságot. A házasság intézménye iránti felelősségérzet fokozása és a nem kellően megfontolt válások megakadályozása érdekében ugyancsak indokolt módosítani a „közös megegyezéses” bontás feltételeit. A bontóperi eljárást úgy célszerű megváltoztatni, hogy a bíróságnak több lehetősége legyen a véglegesen fel nem dúlt házasságok fenntartására. Bizonyos adminisztratív eszközökkel meg lehet menteni azokat a házasságokat, amelyeket a házastársak elhamarkodottan kívánnak felbontani. Ugyanakkor nem cél fenntartani a megromlott házasságokat. Indokolt megvizsgálni a házassági vagyonjogi szerződés bevezetését is. Lehetővé kellene tenni, hogy a házasulok a házasságkötés előtt rendezhessék válás esetére a házasságkötéskor már meglevő lakás további használatát. Fontos az is, hogy a házasság felbontása után a gyermek nevelésére alkalmas szülők közösen döntsenek a gyermek sorsát érintő alapvető kérdésekben. A gyermektartásdíj megállapításánál vegyék figyelembe mindkét szülő anyagi helyzetét és a gyermek szükségleteit. Szükséges a szabályozás annak érdekében is, hogy a felnőtt gyermekek az eddigieknél jobban gondoskodjanak idős szüleik tartásáról, gondozásáról. Az árva, elhagyott gyermekek örökbefogadásának egyszerűsítése is indokolt. A vitában felszólalók egyetértettek azzal, hogy emeljék fel a házasságkötés korhatárát. A bíróságnak adjanak több lehetőséget a házastársak békítésére. Hangsúlyozták: a családjogi törvény módosítása segítse elő a család erősödését, az erkölcsi normák tiszteletét, a család, a gyermekek iránti felelősségérzet fokozódását. A jogalkotók fogalmazzák meg a házastársak jogait és kötelességeit is, a demokratizmus elveinek figyelembe vételével. A „közös megegyezéses” válás csak megalapozottan legyen lehetséges. Szükséges lehetővé tenni azt is, hogy a gyermeket gondozó szülő ne akadályozhassa meg, hogy a másik szülő láthassa gyermekét. Némelyek úgy vélték: adminisztratív korlátok nem segíthetnek fenntartani a felbomló házasságot. A házassági vagyonjogi szerződésről elhangzott vélemények is különböztek. Az elnökség másik napirendi pontként megvitatta a kereskedelmi alapellátás és a családi munkát könnyítő szolgáltatások helyzetét is. A héten elkezdődött a szóbeli érettségi. Tegnap a békési Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola osztályának megméretésén vettünk részt. Erről szólunk bővebben lapunk 3. oldalán Fotó: Szőke Margit Papi békegyűlés volt Békéscsabán A Hazafias Népfront megyei bizottsága június 10- ére papi békegyűlést hívott össze, amelyen ott volt Lénárd Imre megyei egyházügyi titkár is. A Békéscsabai Városi Tanács dísztermében rendezett összejövetelen Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese köszöntötte a megjelenteket. Ezután dr. Sütő Gyula, a HNF Országos Tanácsának tagja, a Magyar Szolidaritási Bizottság titkára időszerű nemzetközi kérdésekről tartott tájékoztatót. Mondanivalóját azzal kezdte, hogy minden párt kialakította saját álláspontját a világ eseményeivel kapcsolatban és megállapította, hogy a fegyverkezési verseny következtében a nemzetközi helyzet feszültebbé vált. A hatalmas arzenál egyre inkább veszélyezteti az emberiség fennmaradását, s ily módon az erőegyensúly fenntartása létkérdéssé vált. A múlt év novemberében tartott genfi csúcstalálkozón a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfőbb vezetői kinyilatkoztatták, hogy az atomháborút, valamint a fegyverkezési versenyt nem lehet megnyerni, továbbá a katasztrófa előidézéséhez nem szabad eljutni. A Szovjetunió és a többi szocialista ország világos javaslatokat terjesztett elő a kozmikus fegyverrendszerek fejlesztésének beszüntetéséről, a felszabaduló anyagi eszközök békés célra való fordításáról. De az USA már eddig is több indítványt elutasított, sőt egyes nyugati körök például a csernobili atomerőműben bekövetkezett balesetet a Szovjetunió ellen folytatott propaganda-hadjáratra használják fel. Az előadó ezután a terrorizmusra, valamint az etiópiai és nicaraguai helyzetre vonatkozó témákat érintette. Ezt követően reflektált az egyházi embereknek a béke szolgálatával összefüggő észrevételeire, megjegyzéseire. Többek között elhangzott, hogy Budapesten az egyházközi békebizottság legutóbbi közgyűlésén azt javasolták, hogy a hirosimai tragédiára emlékezve Magyarország minden egyházi közösségében tartsanak istentiszteletet és virrasztást. —y—n és megyei módszertani bölcsőde léte a színvonalas munka feltétele Az elmúlt években rendszeresen vizsgálta az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés Megyei Bizottsága megyénk egészségügyi intézményeinek bérgazdálkodását, kutatta a magas bérmegtakarítások okait, a felhasználás módjait. Erről tárgyaltak tegnapi ülésükön is dr. Bálint János elnökletével. Míg korábban mintegy 11 millió forintos bérmegtakarítást tapasztaltak, az elmúlt esztendőben ez az öszszeg 1 millió 400 ezer forintra csökkent. A továbbiakban is figyelemmel kísérik az intézményvezetők a szakszervezeti bizalmiak intézkedéseit a bérek és jutalmak ésszerű felhasználásáról. Ezért évről évre felülvizsgálják az intézményekben az álláshelyek betöltését, a racionális létszámelosztást azért, hogy az eddiginél jobban éljenek az önálló bérgazdálkodási jogkörrel és a bértömeg-gazdálkodás lehetőségeivel. Fejleszteni kell az intézményen belüli döntés és felelősségvállalás rendszerét. Fontos, hogy ne a jutalomcentrikusság érvényesüljön a bérfejlesztési keretek felhasználásánál, s a bérmegtakarítást ott osszák fel, ahol keletkezett. Belanka Margit, a megyei bizottság rétegbizottságának vezetője állította össze a kérdőíves módszerrel feldolgozott anyagot, a bölcsődékben dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatosan. A megyei bizottság részletesen megtárgyalta a tapasztaltakat, amely szerint a bölcsődékben dolgozók nem látják biztatónak a jövőjüket. Anyagi megbecsülésük nem áll arányban letöltött munkaidejükkel, fizikai és pszichés leterheltségükkel. Az egészségügyi ágazaton belül is hátrányosnak érzik szakmai megbecsülésüket, rangsorolásukat. A vizsgálati anyag az egészségügyi szakszervezet központi vezetősége elé is kerül. Nem véletlen, hogy a tapasztalatok alapján egyre kevésbé népszerű pálya a bölcsődei gondozónőé. A megyei bizottság megállapítása szerint ezen a területen mindenképpen indokolt a bérek rendezése. A szakmai képzés korszerűsítése munka mellett is fontos feladat. A magas színvonalú szakmai munkához lényeges feltétel, hogy végre megyénkben is legyen megyei módszertani bölcsőde. Az ország 19 megyéjéből ugyanis csupán két megyében nincs ilyen. B. Zs.