Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-08 / 83. szám
Az aszálykárok enyhítésére Az elmúlt évek aszályos időjárása ráirányította a figyelmet az öntözésre. Tavaly változott az üzemi szakemberek szemlélete, így sikerült megállítani az öntözőkapacitás csökkenését hazánkban. Napjainkban mintegy 300-310 ezer hektár azöntözésre berendezett terület Magyarországon. A meliorációs beruházásoknak szintén kiemelt szerepük van. Tavaly mintegy 2,6 milliárd forintot fordítottak a mezőgazdasági nagyüzemi és közcélú meliorációs beruházásokra. Az idén a meglevő támogatási keret nem teszi lehetővé az 1987. évi beruházási színvonal tartását, attól mintegy 15-20 százalékkal marad el. Ezért döntött úgy a MÉM, hogy új beruházások nem, vagy csak igen kis mértékben kezdődhetnek, a folyamatban levők ütemszerű folytatása azonban biztosított. Változott a közgazdasági pozíciója is a meliorációnak. Az idén 25 százalékos ÁFA terheli a meliorációs beruházásokat, melynek 50 százaléka a befizetés évében visszaigényelhető. Az állam támogatja az öntözés fejlesztését. Az évek óta folyamatosan halmozódó csapadékhiány megyénkben is megnövelte az öntözési beruházások iránti igényt. Az idén várhatóan mintegy 18-20 ezer hektár szuperintenzív kukoricaöntözés valósul meg az országban. A mezőgazdasági irányítás rugalmasságát bizonyítja, hogy az idén a megyei szakigazgatási szervek együtt kezelhetik a meliorációs és öntözési keretüket, és a célok szerinti felhasználásukról saját hatáskörben dönthetnek. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán Hankó László osztályvezető-helyettes tájékoztat az idei meliorációs és öntözési beruházások alakulásáról. — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy tavaly több mint 10 ezer hektáron folytatódott az 1981-ben indított térségi meliorációs programunk, összességében mintegy 196 millió forintot fordítottunk a beruházások megvalósítására. Az elmúlt esztendőben 1200-1500 hektár öntözőkapacitás-bővítést valósítottak meg a nagyüzemek. Ebben az évben az ország teherbíró-képességével arányban némiképp csökkent a felhasználható pénzösszeg. Békés megyében az idén 186 milliót fordítunk meliorációra és öntözésbővítésre. Alapvetően a már megkezdett munkák folytatására, befejezésére van lehetőség. Új okiratra 40 millió forint támogatást adunk a nagyüzemeknek. Az osztályvezető-helyettestől azt is megtudtuk, hogy az idei keretfelhasználásból mintegy 50 millió forintot az intenzív kukoricaöntözési program megvalósítására fordítanak. Várhatóan ebben az évben a tavalyival együtt már 8 ezer hektár kukorica öntözésére lesz lehetőség a megyében. A Legaszályosabb területeken, Szarvas és Békésszentandrás környékén bővítik az öntözőkapacitást. A Nagyszénást Október 6. Tsz-ben több mint 1200 hektár, a Csabacsüdi Lenin Tsz-ben mintegy 400 hektár terület válik öntözhetővé korszerű lineár berendezésekkel. öntözésfejlesztést hajtanak végre a Mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban, a Szarvasi Állami Tangazdaságban, a Dobozi Petőfi Tsz-ben, a Muronyi Lenin Tsz-ben és a Hidasháti Állami Gazdaságban. A beruházások egy része áthúzódik a következő esztendőkre. Az idén két rizstelep rekonstrukcióját valósítják meg a gazdaságok, összességében tehát megállapítható: a nagyüzemek anyagi erejével együtt 140-145 millió forint jut öntözésre. Húsz gazdaságban folytatódik a meliorációs program. A tervek szerint 1988- ban 8-9 ezer hektáron fejezik be a beruházást. Békés megye 136 millió forint állami támogatást fordít meliorációra, s ezt az összeget mintegy 80-90 millió forinttal egészítik ki a nagyüzemek. Már a következő ütemre is gondolnak a szakemberek, napjainkban a gazdaságban folyik a tervezőmunka. A megye három vízgazdálkodási társulása 12 millió forintot kap az állami támogatásból. Sajnos az árváltozások miatt nem terv szerint valósulnak meg a meliorációs beruházások. A Körös-völgy—szárazéri térség meliorációs programja áthúzódik a VIII. ötéves tervre. A fentiekből jól látható a nagyüzemek törekvése. A többéves aszályos időjárás kieséseit elsősorban öntözéssel kívánják mérsékelni. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy az öntözés önmagában nem csodaszer, igen költséges befektetési Éppen ezért csak ott érdemes alkalmazni, ahol biztosítani tudják a technológia többi elemét is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy különösen a nyári időszakban a Körösök völgyében csak korlátozott vízkészletek állnak rendelkezésre. Az öntözés bevezetéséhez jól felkészült szakemberekre van szükség. Bár megyénkben található a DATE szarvasi mezőgazdasági főiskolai kara — ahol a jövő öntözési üzemmérnökeit képezik — eddig még nem minden gazdaságba jutott el az öntözési kultúra. (verasztó) Hol reggelizhetnek a gyulaiak? Márciusiban bezárt a gyulaiak kedvelt reggelizőhelye, a Városház utcai tejbár. Az ok: átalakítás. Miért vált szükségessé, illetve mit terveznek itt? — kérdeztük dr. Tóth Józsefet, a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatóját. — Több éve szándékozunk már felújítani az egységet — válaszolta —, mert elhanyagolt üzletünk volt ez a városközpontban. A 150 vendéglátóipari helyünk között most végre sort keríthettünk ennek a rendbetételére is. Elképzelésünket, amely külső és belső átalakításra, valamint funkcióváltásra is vonatkozott, egyeztettük a város vezetőivel. Kívül egy városképi szempontból is megfelelő, belül belsőépítésszel terveztetett, ízléses, korszerű olasz fagylaltozót szeretnénk kialakítani. A mintegy másfél millió forintos beruházással, reméljük, az idegenforgalmi szezon kezdetére, de legalább július elejéig elkészülünk. — A lakosság azonban sajnálja az olcsó reggelizőhelyet... — E lehetőség nem szűnik meg, mert ilyen feltételeket tudunk biztosítani az ugyancsak a városközpontban lévő bisztrónkban. Itt eddig is lehetett reggelizni, vasárnap pedig tejet, kenyeret kapni, csakúgy, mint a tejbárban. Megítélésünk szerint a bisztró zökkenőmentesen át tudja venni a tejbár csekély, napi 2500—3000 forintos forgalmát. — Talán nem mindenki megy oda szívesen, mert ott alkoholt kortyolgató emberek is tartózkodnak! — Csak megismételhetem: ugyanazt a kiszolgálást és áruellátást a bisztróban is biztosítani tudjuk. A bisztróban tehát ugyanúgy lehet tejeskávét, kakaót, s hozzá kiflit kapni, mint a tejbárban. Csak hát nem ugyanaz a tej illatú környezet! — Valóban nem — mondta Becsyné dr. Szabó Márta, a városi tanács osztályvezetője — bár tény, hogy ez az egység is alkalmas a reggelizésre. Emellett, 9 óra előtt itt nem szolgálnak ki szeszes italt. Igaz, a nyári hónapokra ez nem vonatkozik. A városi tanács azt szeretné elérni hogy a vállalat javítson a körülményeken, vagyis kulturált környezetet teremtsen a reggelizők számára. A napokban meg is állapodtunk a vendéglátóipari vállalattal abban, hogy a bisztróban elkülönítenek egy részt a tejivóknak. Reméljük, a vállalat valóban megpróbál ebben az egységben olyan környezetet teremteni, amely elfogadhatóan pótolja a felszámolt régit. A tény azonban tény marad: az egyetlen tejbár megszűnt. Egyébként: Gyulán összesen 43 helyen mérnek fagylaltot, ebből öt üzlet kifejezetten fagylaltozó. Lehetséges, a vendéglátóipari vállalaté szebb, kényelmesebb lesz. Azért felmerül a kérdés: mi történik, ha a tejbárt szépítik meg? Attól bizonyára fellendült volna a forgalma... Sz. M. BANK A KISZÖVBEN. Az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank a Tiszántúlon elsőként az idén Békéscsabán nyitotta meg területi képviseletét a Kiszöv székházában. A banknak jó néhány Békés megyei szövetkezettel — orosházi Unior, Közép, Rutex, Fontex, Mezőberényi Faipari Szövetkezet, Szarvasi Vas-, Fémipari Kisszövetkezet — van már üzleti kapcsolata. A békéscsabai területi képviselet Csongrád és Szolnok megye ipari szövetkezeteinek vállalkozásait is támogatja. munkavállalási engedély A LETELEPÜLŐKNEK. Átlagosan napi nyolc-tíz munkavállalási engedélyt ad ki a Békés Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya a hazánkba érkező, itt letelepedni szándékozó, magyar nemzetiségű, román állampolgároknak. Április 7-ig összesen 134-en, 93 férfi és 41 nő kért és kapott munkavállalási engedélyt. Szinte valamennyien szakmával rendelkeznek, főként fizikai dolgozók, lakatosok, esztergályosok, hegesztők, de vannak értelmiségiek, orvosok, mérnökök is. Az elhelyezkedés egyiküknél sem okoz gondot. 1988. április 8., péntek A „csirkézés” kockázata A Hunyai Hunyadi Termelőszövetkezet 1980 óta foglalkozik baromfitermeltetéssel. Ez ,a tevékenység a tojástermeltetéssel kezdődött, majd 1981-től a brojlercsirke „előállításával” folytatódott.* Jelenleg évente mintegy 1 millió 200 ezer csirkét szállítanak a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalathoz. Hunyán és környékén — összesen 13 településen — 53 termelőnek a Hunyadi Tsz hozza Bábolnáról a naposcsibét. Szintén a szövetkezet szállítja a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Kondorosi Keverőüzeméből az ISV brojlertápsort. A naposcsibék és a táp árát a tsz hitelezi, a vizet, a fűtést, a gyógyszert, az ólomszalmát pedig a termelő fizeti. A békéscsabai baromfifeldolgozó 49-54 napos tartás után „házhoz megy” a tehergépkocsikkal. Éltető Georgette három éve foglalkozik a bértartással. Átlagosan 7 ezer csirkét hozat egy turnusban, így évente mintegy 35 ezret nevel fel. — Az órat a Hunyadi Tsz-től kértem évi 60 ezer forintért — mondja Éltető Georgette. — A 12 hónap alatt öt turnusban 1200 mázsa tápot használok fel. Korábban a herceghalmi Mayer-tápsort etettük, néhány hónapja pedig áttértünk az ISV-takarmányra. Nem panaszkodhatunk a tápsor minőségére. Egy kilogrammnyi, úgynevezett élő csirke előállításához körülbelül 2,3-2,45 kilogramm * táp szükséges, s ennek költsége 19 forint. Aki azt mondja, hogy mi milliomosok vagyunk, annak azt javaslom, próbálja ki ezt a munkát! Korábban 8 forint nyereségünk volt minden leadott csirkén. Azután emelkedett a táp, az energia és a naposcsibe ára is. Most már a téli fűtési költségért járó felárat sem fizetik, ugyanakkor a felvásárlási, ár nem változott. Ily módon a nyereség is 5 forintra csökkent csirkénként. A kockázat viszont nagy: az egyik termelő például elment vacsorára, egyedül maradt az állomány, s valami hiba folytán leálltak a ventilátorok. Háromezer csirke fulladt meg emiatt. Volt, ahol egy csőrepedés miatt pusztult el több mint ezer csirke. A családból éppen ezért éjjelnappal kint van valamelyikünk az ólaknál. Arról már nem is beszélek, mi van, ha valamilyen betegség támadja meg az állományt. Sajnos, volt már rá példa. Húszezer forintot kellett költenem a gyógyszerekre... A Hunyadi Tsz főagronómusa szerint is egyértelműen romlott a csirketartás nyereségessége. Hogy Éltetőék folytatják-e a „csirkézést” jövőre is, még nem tudják, azt mondják, majd év végén kiderül. H. E. Hétezer csirke az ólbanFotó: Veress Erzsi Üzemi gyakorlat népgazdasági haszonnal Az éves kiképzési terv alapján tartották a közelmúltban a mezőkovácsházi költségvetési üzem területén a komplex polgári védelmi gyakorlatot, melynek feladata volt, hogy az önvédelmi parancsnoki állomány jártasságot szerezzen a parancsnoki munkában, az önvédelmi beosztott állomány pedig végrehajtsa az üzemet ért csapások következtében a mentő-mentesítő és kárfelszámoló munkálatokat. Az első nap törzsvezetési gyakorlattal kezdődött. Itt érződött az összeszokottság, az évek óta tartó elméleti kiképzések gyakorlati megvalósítása. Látható volt az is, hogy a parancsnoki állomány érzi és érzi a fokozódó felelősséget a polgári védelmi tevékenység iránt, ismeri a feladatok sorrendjét és az adott időszakban alkalmazni is tudja. A második napon a gyakorlatvezető, dr. Fekete Lajos, polgári védelmi parancsnok intézkedése alapján megkezdték az üzemet ért feltételezett csapások következtében kialakult károk mentő- és mentesítő munkálatok végrehajtását. Az üzemi pv.-parancsnok irányításával példamutatóan hajtották végre a meghatározott feladatokat. Így volt elsötétítés és elzárkózás, óvóhely romosodás és mentés, sérült közműszakasz feltárása, helyreállítása. Népgazdaságilag hasznos munkának számított a felvonulási épület bontása, majd felépítése új munkahelyen, telephely térbetonozásának előkészítése, valamint az iskolai szennyvízvezeték alapárkának kiemelése. A rövid értékelésben dr. Fekete Lajos városi tpv-parancsnok megköszönte az üzem dolgozóinak munkáját, azt a megnyugtató helyzetet, hogy az üzemi polgári védelmi parancsnokság és állománya képes a reájuk háruló szakirányú mentőmentesítő feladatok végrehajtására. Babos Endre A Csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a növények tápanyagellátására. A termelőszövetkezetben ezekben a tavaszi napokban az őszi búza fejtrágyázását végzik. Képünkön a korszerű, nagy teljesítményű Humper—3000-es permetezőgép tankolása látható Fotó: Fazekas Ferenc