Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

Az aszálykárok enyhítésére Az elmúlt évek aszályos időjárása ráirányította a fi­gyelmet az öntözésre. Tavaly változott az üzemi szak­emberek szemlélete, így sikerült megállítani az öntöző­kapacitás csökkenését hazánkban. Napjainkban mint­egy 300-310 ezer hektár az­­öntözésre berendezett terü­let Magyarországon. A meliorációs beruházásoknak szintén kiemelt szerepük van. Tavaly mintegy 2,6 mil­liárd forintot fordítottak a mezőgazdasági nagyüzemi és közcélú meliorációs beruházásokra. Az idén a meglevő támo­gatási keret nem teszi lehe­tővé az 1987. évi beruházási színvonal tartását, attól mintegy 15-20 százalékkal marad el. Ezért döntött úgy a MÉM, hogy új beruházá­sok nem, vagy csak igen kis mértékben kezdődhetnek, a folyamatban levők ütemsze­rű folytatása azonban bizto­sított. Változott a közgaz­dasági pozíciója is a melio­rációnak. Az idén 25 száza­lékos ÁFA terheli a meliorá­ciós beruházásokat, melynek 50 százaléka a befizetés évé­ben visszaigényelhető. Az állam támogatja az ön­tözés fejlesztését. Az évek óta folyamatosan halmozódó csapadékhiány megyénkben is megnövelte az öntözési beruházások iránti igényt. Az idén várhatóan mintegy 18-20 ezer hektár szuperin­­tenzív kukoricaöntözés való­sul meg az országban. A me­zőgazdasági irányítás rugal­masságát bizonyítja, hogy az idén a megyei szakigaz­gatási szervek együtt kezel­hetik a meliorációs és ön­tözési keretüket, és a célok szerinti felhasználásukról saját hatáskörben dönthet­nek. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályán Hankó László osz­tályvezető-helyettes tájékoz­tat az idei meliorációs és ön­tözési beruházások alakulá­sáról. — Elöljáróban azzal kez­deném, hogy tavaly több mint 10 ezer hektáron foly­tatódott az 1981-ben indított térségi meliorációs progra­munk, összességében mint­egy 196 millió forintot for­dítottunk a beruházások megvalósítására. Az elmúlt esztendőben 1200-1500 hek­tár öntözőkapacitás-bővítést valósítottak meg a nagyüze­mek. Ebben az évben az ország teherbíró-képességé­vel arányban némiképp csökkent a felhasználható pénzösszeg. Békés megyé­ben az idén 186 milliót for­dítunk meliorációra és ön­tözésbővítésre. Alapvetően a már megkezdett munkák folytatására, befejezésére van lehetőség. Új okiratra 40 millió forint támogatást adunk a nagyüzemeknek. Az osztályvezető-helyet­testől azt is megtudtuk, hogy az idei keretfelhasználásból mintegy 50 millió forintot az intenzív kukoricaöntözési program megvalósítására fordítanak. Várhatóan eb­ben az évben a tavalyival együtt már 8 ezer hektár kukorica öntözésére lesz le­hetőség a megyében. A Leg­aszályosabb területeken, Szarvas és Békésszentandrás környékén bővítik az öntö­zőkapacitást. A Nagyszénást Október 6. Tsz-ben több mint 1200 hektár, a Csaba­­csüdi Lenin Tsz-ben mint­egy 400 hektár terület válik öntözhetővé korszerű lineár berendezésekkel. öntözés­­fejlesztést hajtanak végre a Mezőkovácsházi Új Alkot­mány Tsz-ben, a Mezőhegye­­si Mezőgazdasági Kombinát­ban, a Szarvasi Állami Tan­gazdaságban, a Dobozi Pe­tőfi Tsz-ben, a Muronyi Le­nin Tsz-ben és a Hidasháti Állami Gazdaságban. A be­ruházások egy része áthúzó­dik a következő esztendők­re. Az idén két rizstelep re­konstrukcióját valósítják meg a gazdaságok, összessé­gében tehát megállapítható: a nagyüzemek anyagi ere­jével együtt 140-145 millió forint jut öntözésre. Húsz gazdaságban folyta­tódik a meliorációs prog­ram. A tervek szerint 1988- ban 8-9 ezer hektáron feje­zik be a beruházást. Békés megye 136 millió forint ál­lami támogatást fordít me­liorációra, s ezt az összeget mintegy 80-90 millió forint­tal egészítik ki a nagyüze­mek. Már a következő ütemre is gondolnak a szakembe­rek, napjainkban a gazda­ságban folyik a tervező­­munka. A megye három vízgazdálkodási társulása 12 millió forintot kap az állami támogatásból. Sajnos az árváltozások miatt nem terv szerint valósulnak meg a meliorációs beruházások. A Körös-völgy—szárazéri térség meliorációs program­ja áthúzódik a VIII. ötéves tervre. A fentiekből jól látható a nagyüzemek törekvése. A többéves aszályos időjárás kieséseit elsősorban öntö­zéssel kívánják mérsékelni. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy az öntözés önmagában nem csodaszer, igen költséges befektetési Éppen ezért csak ott érde­mes alkalmazni, ahol bizto­sítani tudják a technológia többi elemét is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy különösen a nyári időszakban a Körösök völgyében csak korlátozott vízkészletek állnak rendel­kezésre. Az öntözés beveze­téséhez jól felkészült szak­emberekre van szükség. Bár megyénkben található a DATE szarvasi mezőgazda­­sági főiskolai kara — ahol a jövő öntözési üzemmérnöke­it képezik — eddig még nem minden gazdaságba ju­tott el az öntözési kultúra. (verasztó) Hol reggelizhetnek a gyulaiak? Márciusiban bezárt a gyu­laiak kedvelt reggelizőhelye, a Városház utcai tejbár. Az ok: átalakítás. Miért vált szükségessé, illetve mit ter­veznek itt? — kérdeztük dr. Tóth Józsefet, a Békés Me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat igazgatóját. — Több éve szándékozunk már felújítani az egységet — válaszolta —, mert elhanya­golt üzletünk volt ez a vá­rosközpontban. A 150 ven­­déglá­tóipari helyünk között most végre sort keríthettünk ennek a rendbetételére is. Elképzelésünket, amely kül­ső­ és belső átalakításra, va­lamint funkcióváltásra is vo­natkozott, egyeztettük a vá­ros vezetőivel. Kívül egy vá­rosképi szempontból is meg­felelő, belül belsőépítésszel terveztetett, ízléses, korszerű olasz fagylaltozót szeretnénk kialakítani. A mintegy más­fél millió forintos beruhá­zással, reméljük, az idegen­­forgalmi szezon kezdetére, de legalább július elejéig el­készülünk. — A lakosság azonban saj­nálja az olcsó reggelizőhe­­lyet... — E lehetőség nem szűnik meg, mert ilyen feltételeket tudunk biztosítani az ugyan­csak a városközpontban lévő bisztrónkban. Itt eddig is le­hetett reggelizni, vasárnap pedig tejet, kenyeret kapni, csakúgy, mint a tejbárban. Megítélésünk szerint a bisztró zökkenőmentesen át tudja venni a tejbár csekély, napi 2500—3000 forintos for­galmát. — Talán nem mindenki megy oda szívesen, mert ott alkoholt kortyolgató embe­rek is tartózkodnak! — Csak megismételhetem: ugyanazt a kiszolgálást és áruellátást a bisztróban is biztosítani tudjuk. A bisztróban tehát ugyan­úgy lehet tejeskávét, kakaót, s hozzá kiflit kapni, mint a tejbárban. Csak hát nem ugyanaz a tej illatú környe­zet! — Valóban nem — mondta Becsyné dr. Szabó Márta, a városi tanács osztályvezetője — bár tény, hogy ez az egy­ség is alkalmas a reggelizés­re. Emellett, 9 óra előtt itt nem szolgálnak ki szeszes italt. Igaz, a nyári hónapok­ra ez nem vonatkozik. A vá­rosi tanács azt szeretné el­érni hogy a vállalat javít­son a körülményeken, vagyis kulturált környezetet teremt­sen a reggelizők számára. A napokban meg is állapod­tunk a vendéglátóipari vál­lalattal abban, hogy a biszt­róban elkülönítenek egy részt a tejivóknak. Reméljük, a vállalat való­ban megpróbál ebben az egységben olyan környezetet teremteni, amely elfogadha­tóan pótolja a felszámolt ré­git. A tény azonban tény marad: az egyetlen tejbár megszűnt. Egyébként: Gyu­lán összesen 43 helyen mér­nek fagylaltot, ebből öt üz­let kifejezetten fagylaltozó. Lehetséges, a vendéglátóipa­ri vállalaté szebb, kényelme­sebb lesz. Azért felmerül a kérdés: mi történik, ha a tej­bárt szépítik meg? Attól bi­zonyára fellendült volna a forgalma... Sz. M. BANK A KISZÖVBEN. Az Ipari Szövetkezeti Fej­lesztési Bank a Tiszántú­lon elsőként az idén Bé­késcsabán nyitotta meg te­rületi képviseletét a­­ Ki­­szöv székházában. A bank­nak jó néhány Békés me­gyei szövetkezettel — oros­házi Unior, Közép, Rutex, Fontex, Mezőberényi Fa­ipari Szövetkezet, Szarvasi Vas-, Fémipari Kisszövet­kezet — van már üzleti kapcsolata. A békéscsabai területi képviselet Csong­­rád és Szolnok megye ipari szövetkezeteinek vállalko­zásait is támogatja. munkavállalási en­gedély A LETELEPÜ­LŐKNEK. Átlagosan napi nyolc-tíz munkavállalási engedélyt ad­­ ki a Békés Megyei Tanács V. B. mun­kaügyi osztálya a hazánkba érkező, itt letelepedni szán­dékozó, magyar nemzetisé­gű, román állampolgárok­nak. Április 7-ig összesen 134-en, 93 férfi és 41 nő kért és kapott munkaválla­lási engedélyt. Szinte vala­mennyien szakmával ren­delkeznek, főként fizikai dolgozók, lakatosok, esz­tergályosok, hegesztők, de vannak értelmiségiek, or­vosok, mérnökök is. Az el­helyezkedés egyiküknél sem okoz gondot. 1988. április 8., péntek A „csirkézés” kockázata A Hunyai Hunyadi Ter­melőszövetkezet 1980 óta foglalkozik baromfitermel­tetéssel. Ez ,a tevékenység a tojástermeltetéssel kezdő­dött, majd 1981-től a broj­­lercsirke „előállításával” folytatódott.* Jelenleg éven­te mintegy 1 millió 200 ezer csirkét szállítanak a Bé­késcsabai Baromfifeldol­gozó Vállalathoz. Hunyán és környékén — összesen 13 településen — 53 termelőnek a Hunyadi Tsz hozza Bábolnáról a na­poscsibét. Szintén­ a szövet­kezet szállítja a Békés Me­gyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Kon­­dorosi Keverőüzeméből az ISV brojlertápsort. A na­poscsibék és a táp árát a tsz hitelezi, a vizet, a fű­tést, a gyógyszert, az ólom­szalmát pedig a termelő fi­zeti. A békéscsabai ba­romfifeldolgozó 49-54 napos tartás után „házhoz megy” a tehergépkocsikkal. Éltető Georgette három éve foglalkozik a bértar­tással. Átlagosan 7 ezer csirkét hozat egy turnus­ban, így évente mintegy 35 ezret nevel fel. — Az órat a Hunyadi Tsz-től kértem évi 60 ezer forintért — mondja Éltető Georgette. — A 12 hónap alatt öt turnusban 1200 mázsa tápot használok fel. Korábban a herceghalmi Mayer-tápsort etettük, né­hány hónapja pedig áttér­tünk az ISV-takarmányra. Nem panaszkodhatunk a tápsor minőségére. Egy ki­­logrammnyi, úgynevezett élő csirke előállításához kö­rülbelül 2,3-2,45 kilogramm * táp szükséges, s ennek költsége 19 forint. Aki­ azt mondja, hogy mi millio­mosok vagyunk, annak azt javaslom, próbálja ki ezt a munkát! Korábban 8 forint nyereségünk volt minden leadott csirkén. Azután emelkedett a táp, az ener­gia és a naposcsibe ára is. Most már a téli fűtési költ­ségért járó felárat sem fi­zetik, ugyanakkor a felvá­sárlási, ár nem változott. Ily módon a nyereség is 5 forintra csökkent csirkén­ként. A kockázat viszont nagy: az egyik termelő pél­dául elment vacsorára, egyedül maradt az állo­mány, s valami hiba foly­tán leálltak a ventilátorok. Háromezer csirke fulladt meg emiatt. Volt, ahol egy csőrepedés miatt pusztult el több mint ezer csirke. A családból éppen ezért éjjel­nappal kint van valamelyi­künk az ólaknál. Arról már nem is beszélek, mi van, ha valamilyen betegség támadja meg az állományt. Sajnos, volt már rá példa. Húszezer forintot kellett költenem a gyógyszerek­re... A Hunyadi Tsz főagronó­­musa szerint is egyértel­műen romlott a csirketar­tás nyereségessége. Hogy Éltetőék folytatják-e a „csirkézést” jövőre is, még nem tudják, azt mondják, majd év végén kiderül. H. E. Hétezer csirke az ólban­Fotó: Veress Erzsi Üzemi gyakorlat népgazdasági haszonnal Az éves kiképzési terv alapján tartották a közel­múltban a mezőkovácsházi költségvetési üzem területén a komplex polgári védelmi gyakorlatot, melynek felada­ta volt, hogy az önvédelmi parancsnoki állomány jár­tasságot szerezzen a pa­rancsnoki munkában, az önvédelmi beosztott állo­mány pedig végrehajtsa az üzemet ért csapások követ­keztében a mentő-mentesítő és kárfelszámoló munkála­tokat. Az első­ nap törzsvezetési gyakorlattal kezdődött. Itt érződött az összeszokottság, az évek óta tartó elméleti kiképzések gyakorlati meg­valósítása. Látható volt az is, hogy a parancsnoki ál­lomány érzi és érzi a foko­zódó felelősséget a polgári védelmi tevékenység iránt, ismeri a feladatok sorrend­jét és az adott időszakban alkalmazni is tudja. A második napon a gya­korlatvezető, dr. Fekete La­jos, polgári védelmi parancs­nok intézkedése alapján megkezdték az üzemet ért feltételezett csapások követ­keztében kialakult károk mentő- és mentesítő munká­latok végrehajtását. Az üze­mi pv.-parancsnok irányítá­sával példamutatóan hajtot­ták végre a meghatározott feladatokat. Így volt elsöté­títés és elzárkózás, óvóhely romosodás és mentés, sérült közműszakasz feltárása, helyreállítása. Népgazdasá­­gilag hasznos munkának szá­mított a felvonulási épület bontása, majd felépítése új munkahelyen, telephely tér­betonozásának előkészítése, valamint az iskolai szenny­vízvezeték alapárkának ki­emelése. A rövid értékelésben dr. Fekete Lajos városi t­pv-pa­­rancsnok megköszönte az üzem dolgozóinak munkáját, azt a megnyugtató helyze­tet, hogy az üzemi polgári védelmi parancsnokság és állománya képes a reájuk háruló szakirányú mentő­mentesítő feladatok végre­hajtására. Babos Endre A Csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a növények táp­­anyagellátására. A termelőszövetkezetben ezekben a tavaszi napokban az őszi búza fejtrá­­gyázását végzik. Képünkön a korszerű, nagy teljesítményű Hum­per—3000-es permetezőgép tankolása látható Fotó: Fazekas Ferenc

Next