Békés Megyei Hírlap, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-05 / 258. szám
BÉKÉS megyei hírlap I MEGYEI KÖRKÉP Egyházak a gyerekekért Az evangélikus egyház a többi egyházzal közösen gyermeknapot tart Gerendáson és Csorváson november 6-án. A pantomim műsorral, bábelőadással, gitáros énekkel tarkított programra várják az általános iskolásokat. A szervezők elmondták, hogy azoknak a gyerekeknek is szeretnének felejthetetlen napot szervezni, akik nem tartoznak egyik felekezethez sem. Gerendáson 10 órakor kezdődik a program a művelődési házban, Csorváson pedig 15 órakor a közösségi házban. Állásbörze A Békés Megyei Munkaügyi Központ az „Adj esélyt!” program keretében állásbörzét szervez a megye pályakezdő munkanélkülijei számára november 5-én 10 és 15 óra között Békéscsabán, a Körösi Csoma Sándor Főiskola tornacsarnokában. A rendezvényen lesz állásközvetítés és többfajta szakmai tanácsadás. Az érdeklődők vetélkedhetnek a legjobb állásért, kiállításokat tekinthetnek meg, tombolahúzáson vehetnek részt és meghallgathatják a Jazz Mine együttes koncertjét. Az állásbörze alatt a 66/447-740 és a 447-447-es telefonszámokon lehet érdeklődni. Várostörténet a képeslapokon Békéscsaba újratelepülésének 275. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik Várostörténet képeslapok tükrében címmel Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola könyvtárában. Megnyitót mond november 5-én, pénteken 10 órakor Vukovics Miklós városi főépítész. Őszi-téli divatbemutató November 6-án, szombaton őszi-téli divatbemutatót tartanak a békéscsabai T. T. Divatstúdió manökenjei a csabai Jókai Színház vigadótermében. A 17 óra 30-kor kezdődő előadást este 20 órakor megismétlik. Több szakma közül választhatnak A következő tanévtől új szakmák oktatását kezdik meg Battonyán a Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskolában. Ezek a következők: kötő- és varrógépműszerész, mezőgazdasági gépjavító és karbantartó, autószerelő. Természetesen folytatják a gimnáziumi, valamint a műszergyártó és karbantartó szakközépiskolai képzést is. Az intézmény iránt érdeklődő nyolcadik osztályos tanulóknak és szüleiknek 1993. november 9-én és 16-án nyílt napot rendeznek: a vidékieket 9-ére, a helybelieket pedig 16-ára várják, mindkét napon reggel 8 órára. 1993. november 5., péntek 16 Műtermét a Küküllő köveiből építette Tittel Kálmán képeit hamarosan láthatjuk Békéscsabán A nyár emlékeként boldog rátalálás volt számomra a Békéscsaba erdélyi testvérvárosában, a székelyföld szívében, Udvarhelyszéken élő Tittel Kálmán képzőművésszel és műveivel való ismerkedés. A rejtett értékek megtalálása akkor is különös szerencse, ha a közelünkben vannak, de tőlünk távol rátalálni még izgalmasabb szellemi élmény. A művész rejtőzködő életvitele miatt olyannyira észrevétlen, hogy saját közege — kollégák, barátok — sem, vagy alig ismeri. Maradt ezen állapot mindaddig, míg a „kilétét” felfedő művész fel nem ajánlotta, hogy Székelyudvarhely magyar városának ajándékozza életműve jelentős részét Az adomány megtörte az ismeretlenség csendjét. A hír meglepte a most már érdekeltté lett város hivatalát. Engem is egy baráti véletlen vitt—no meg a kíváncsiság — házához! A város szélén, a Hargitahegy oldalában találtam meg műtermét, amit a Küküllő köveiből a saját kezével épített. Az épület méretei lenyűgözőek, a belső fényviszonyok alkotásra ideális feltételt teremtenek. Az előttem elterülő panoráma valósággal égbe emeli a halandót. A kertje olyan, mint egy megtervezett növénykert, botanikai ritkaságokkal. A dús vegetáció telített zöldjei teljes természetességgel szállnak át a pasztell képeibe. Mondrian színelmélete foglalkoztatja, a természet „átköltött” forma- és színrendje jelenik meg munkáin. Gyakran fest a szabadban. A természeti rend végtelenségéhez panteisztikus felfogással viszonyul, az egyes motívumokat mindent átlelkesítő jelentéssel felruházva. Kezdeti periódusában a felületi absztrakció leképzésével szegmensekre bontja a tájelemet. Továbblépve a későbbiekben a tájelemek „szálkásodnak”, egyidejűleg a képméretek is megnőnek, ami kizárólag pasztellal dolgozó munkák esetében 2x3 m. Igen szokatlan, ha az életmű befejező szakaszában megjelenik a kicsiny, de zárt, szabálytalan formák rendszere, amit megtölt homogén tiszta színnel. Ezen amorf színformák sokasága, lassú építkezéssel monumentális képegésszé szerveződik, feloldva ezzel a tér dimenzióit, centrifugális erőteret képezve a szó virtuális értelmében, így a mű valósággal magához szippantja az embert és nem enged. Tittel eredetileg körzeti gyógyító orvosként szolgált az erdélyi falvakban. Betegsége, ami miatt tanult hivatását abbahagyni kényszerül, „felszabadítja” számára az időt. Nyugdíjazzák. Az életmű ettől kezdve kiteljesedik, egymásból következő szerves építkezéssel. Úgy gondolom, hogy saját küldetéstudatának köszönheti, hogy meg tudott maradni az erdélyi művészeti közélettől távol úgy, hogy összefogó, bemutatkozó kiállítása sem volt. Vérbeli koloristaként valósággal fürdik a természeti színek gazdagságában. Színei belülről világítanak , amit szakmailag elérni kizárólag magasfokú mesterségbeli tudással lehetséges. A természeti körforgás váltakozásának megragadható „pillanatállandóságának” megjelenítésére törekszik. A kompozíciós arányok belső viszonyaival a formai tökéletesség „gömbszerűségét” próbálja megjeleníteni. Egyidejűleg a szembenézés és önvizsgálat kíméletlenségével készít önarcképeket. A néző számára döbbenetes erejűvé akkor válik, amikor mintegy negyven év portrésorozatát együtt látja. Végig kísérhetjük az arc törékenységét, megélt és átélt élmények roncsolását. Az elmúlással, a fiziognómiai valóság lélektörténéseivel drámai ívet rajzol. Bocsássa meg a kedves olvasó a személyes emlékkép töredékességét, de az általam látott hivatalos tárlatok fáradtságát messze meghaladó minőségű anyaggal találkoztam. Udvarhelyszék kultúrtanácsnoka szerint , ha a fogadási készség megvan, Tittel Kálmán művészetét szívesen bemutatják testvérvárosunkban, Békéscsabán, ami nem mindennapi képzőművészeti esemény lenne. Reméljük, a két város közötti kulturális cserekapcsolat révén látható lesz művészete — méltó helyen! Szilágyi András Számtalan tudományág kutatja a lét alapvető kérdéseinek megértését azért, hogy életünk minél tartalmasabb, boldogabb, emberibb legyen. Gonda István asztrológus pénteken este 19 órától a békéscsabai ifjúsági házban a november 12—13—14-ei tréninget előkészítendő tart tájékoztató előadást arról, hogyan juthatunk alaposabb önismeret birtokába az asztrológia segítségével.—Hogyan oldható fel az a furcsa ellentmondás, hogy miközben már az ókori görögök is az önismeretet tartották a legalapvetőbb tudásnak (Delfi jósdájába élete nagy kérdésével belépő az ,,Ismerd meg önmagad!” felirattal találkozott), a hétköznapi ember évezredek múltával sem helyez különösebb hangsúlyt önmaga lényegének megértésére? — Ösztönösen mindnyájan érezzük, hogy ez a legfontosabb kérdés, hiszen mindenkit önmaga érdekel a legjobban, ám mivel saját személyiségünk a legérzékenyebb pontunk, ezt védjük a leginkább különböző hárításokkal, személyiségvonásaink gondos eltakarásával. Mindeki fél a megmérettetéstől, mert nem tudja, hogy a sors előtt mindannyian egyformák vagyunk. Az élet nem más, mint a saját egészünkre való törekvés folyamata. Ezen belül elsődleges feladat a nemek egyensúlyának megteremtése. Ha ez sikerül, megszűnnek a konfliktusok férfi és nő között. Az egyik legfontosab kérdés az életben az emberekkel való kontaktusteremtés, s ezen belül a legszemélyesebb partnerkapcsolatunk. Sajnos most olyan világban élünk, ahol tálcán kínálják a kész megoldásokat. Ezért mindenkiben él a remény, hogy itt most nagyon okos emberek gondolkoznak azon, hogy nekem jobb legyen az életem anélkül, hogy ezért személy szerint bármit is kellene tennem. — Az önismeret mennyiben segít sorsfeladatunk felismerésében? — Önismeret nélkül nincs is önmegvalósítás. Meg kell értenem a létem alapjait, megvalósulásának a lehetőségeit. Csak ezután nyílik meg a szabad út a szorongásoktól mentes élethez. Ha nem ismerem önmagam, a saját lehetőségeim, akkor vagy a családban, iskolában felkínált minták, vagy a pillanatnyi divat szerint döntök a jövőmről. Később a betegségeim, illetve a külvilág jelzi, hogy nem a saját utamat járom, s kifelé ugyan mondhatom, hogy én milyen sikeres vagyok, ha közben látszik rajtam: minden oldalról csődben van az életem. A kérdések sora tehát pénteken este folytatható az ifjúsági házba. Lenthár Márta Miért félünk önmagunk megismerésétől? Az asztrológus segít sorsfeladatunk megértésében Önarckép 1962-ből Dürer fametszete ugyan egy középkori csillagjóst ábrázol, de a hozzáértők már az ókorban is a teljességhez vezető útnak tartották Új kereszt a templom tornyán Vasárnap délelőtt Újkígyóson a római katolikus templom előtt kicsik és nagyok drukkoltak azért, hogy az új kereszt épségben kerüljön fel a templom tetejére. Mondják, a régi kereszt úgynevezett császárfatartója elkorhadt, megdőlt, s ezzel a kereszt életveszélyessé vált. Szigeti Antal esperes-plébános javaslatára a régit tehát ki kellett cserélni. Ezt az új keresztet húzták fel a helyére vasárnap délelőtt. Az esperes úr vállalta ezt a nem is veszélytelen feladatot és a több méter magas, súlyos rézlemezzel burkolt fakeresztet (amelynek rézburkolatát Molnár Ferenc helyi lakos készítette, míg az aranyozását Pesten végezték) két kezével illesztette a helyére. Fenn a magasban, a templom tetején Szigeti Antal plébános az új keresztet illeszti a helyére fotó: b. v. Ünnepre készülnek Gádoroson Justh Zsigmond-Emlékév Nem először adja jelét a község, hogy lakosai lokálpatrióták. Szeretni a szülőfalut, tenni érte, majd elismerést, megbecsülést kapni, itt egyre inkább a dolgok rendjéhez tartozik. Hidasi László községi orvos és Némann Valéria tanítónő példamutató munkásságának megörökítése megmozgatta az egész közösséget. Most még nagyobb fába vágta a fejszét Gádoros. A nemrég tartott képviselő-testületi ülés jóváhagyta Justh Zsigmond író halálának 100. évfordulója alkalmából az emlékév rendezését. És nagy vonalakban a programját. Megalakult a Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület is, melyet az emlékbizottságban Pongó Bertalan nyugdíjas tanár, Kovácsné Héjjas Veronika, az iskola igazgatóhelyettese és Fábri István polgármester képvisel. Az ünnepségek sorozata 1994. február 16-án egész napos emléküléssel kezdődik és az október 9-ei záróünnepséggel fejeződik be. A kettő között színjátszó-, tánc- és énekverseny lesz, és a falu újratelepítésének évfordulóján egész napos program, este szüreti bállal. A készülődéshez már hozzáfogtak. Megkezdődött a Justhanyag gyűjtése az ő nevét viselő művelődési házban rendezendő kiállításhoz. Térképek a Justhcsalád birtokairól, Justh életútjának ábrázolása, beleértve a külföldi tartózkodásokat is, valamint a Parasztszínház tablója, újságcikkek gyűjtése stb. Az előkészületekhez tartozik általános iskolások vers-, prózamondó- és népdaléneklő versenyének mihamarabbi meghirdetése. Továbbá az irodalmi pályázat kiírása, Justh Zsigmond élete, munkássága és szerepe a realista prózairodalom megteremtését lassít mai.\