Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2002. április 13., szombatHatÁRijutok 3 Román—román párbeszéd Cotroceniben Beszélgetés Kreszta Trajánnal, a Bukarestet járt küldöttség vezetőjével Kreszta Traján elnök vezetésével Bukarestbe utazott háromnapos hivatalos látogatásra április 1-jén az Országos Román Önkormányzat delegációja — adtuk hírül egy korábbi lapszámunkban. A küldöttségnek tagja volt Sofronie Drincec püspök, Juhász Tibor hivatalvezető, Boka Tibor, a Magyar Televízió román nyelvű stúdiójának vezetője és Berényi Mária, a román kutatóintézet igazgatója. A visszatérést követően Kreszta Trajánnal elevenítettük fel a bukaresti látogatás fontosabb mozzanatait. Gyula—Bukarest Az Országos Román Önkormányzat elnöke előre bocsátja: a magyarországi román kisebbség történetében először fordult elő, hogy képviselőit hivatalos látogatás keretében fogadták Bukarestben, méghozzá a legmagasabb szinten. A küldöttség tagjai találkoztak Ion Iliescu államfővel, Adrian Nastase miniszterelnökkel, és a román ortodox egyház legfőbb papi méltóságával, Teoctist pátriárkával. A romániai látogatásra szóló meghívás Mircea Geoana külügyminisztertől érkezett a gyulai országos önkormányzathoz. — A megbeszélések április 2-án kezdődtek. Nastase miniszterelnök a rezidenciáján fogadott bennünket, ahol áttekintettük a magyarországi románságot érintő kérdéseket. Szót ejtettünk a magyarországi kisebbségi és választójogi törvény visszásságairól. E törvények hiányosságai miatt olyanok is alakíthattak román kisebbségi önkormányzatot, akiknek semmi közük a románsághoz. Budapesten tíz kerületben léteznek ilyen önkormányzatok abból az elgondolásból, hogy hozzájussanak az állam által folyósított 670 ezer, illetve a fővárosi kerületek által biztosított egy-, két- vagy hárommillió forinthoz. Ezt követően részt vettünk egy tévébeszélgetésen, kiemelten foglalkoztunk iskoláinkkal, egyházunkkal. Elmondtuk, hogy 1999 óta Gyula püspöki székhely, s hogy ma már egyetlen településünkön sem maradnak lelki gondozás nélkül az ortodox hívek. Szóba jött Budapest VII. kerületében, szinte életveszélyes állapotban lévő Gozsdu-kápolna ügye. Tavaly a magyar kormány 10 millió forintot adott az egyháznak ennek a Dohány utcai kápolnának a felújítására, most Nastase miniszterelnök 20 millió forintnak megfelelő támogatásról biztosította Sofronie püspököt, illetve küldöttségünket. Elmondtuk - mivel ez is szerepel a magyar-román kormányközi vegyes bizottság ajánlásai között is -, hogy a magyar kormány részéről további támogatásra számítunk, tekintettel arra, hogy a Gozsdu-hagyaték teljes helyreállítása 30 milliónál is többe kerül. A látogatás másnapján a Román Akadémián folytatódott a küldöttség programja. Itt az volt a megbeszélés központi témája, hogy az Akadémia miképpen tudná segíteni a magyarországi román kutatóintézet munkáját. A napot a Teoctist pátriárkánál tett látogatással zártuk. A harmadik napon találkoztunk a kulturális és egyházügyi államtitkárral, Ion Antonescuval. Tele a Cotroceni palotába, Ion Iliescuhoz vezetett az utunk. A nyílt, őszinte légkörű megbeszélésen tájékoztattuk az államelnököt a hazai románság létszámáról, iskolarendszerünkről, egyházi életünkről. Utólag is úgy érzem, hogy történelmi pillanat részesei lehettünk: Cotroceniben ilyen szinten még sohasem fogadtak magyarországi román küldöttséget. Vendéglátóink meglepődtek, hogy nemzetiségünk lélekszáma 10 és 25 ezer közöttire tehető, attól függően, hogy népszámlálási, egyházi vagy egyéb adatokat, számításokat veszünk figyelembe. Bennük - valószínűleg — a Trianon előtti és a görög katolikusokat is tartalmazó számok rögzültek. Ez is bizonyítja, hogy már korábban is szükség lett volna hivatalos kapcsolatokra, illetve információcserére. - Gondolom, a különböző megbeszéléseken sokszor ugyanazok a témák kerültek szóba. Önök mit kértek a vendéglátóktól? - A kormányközi bizottság ajánlásait tartottuk szem előtt. Szívesen fogadnánk például misszionárius pedagógusokat. Élő kapcsolatunk van az Arad Megyei Tanfelügyelőséggel, ők - román kormánytámogatással - segítenének a megvalósításban. Az oktatáshoz könyveket, monográfiákat, lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, albumokat kazettákat, lemezeket egyéb didaktikai eszközöket kértünk. Szeretnénk bővíteni a gyermekek táboroztatását, s elérni, hogy pedagógusaink számára ne az álomszép, de igen távoli Sinaián tartsák az éves továbbképzéseket, hanem lehetőleg Arad megyében. Emlékeztettünk arra, hogy a battonyai iskola felépítésének és eleki felújításának a határideje 2002. augusztus 31. A román és a magyar felet egyaránt kértük a határidők betartására. Cristian Diaconescut, első külügyminiszter-helyettest arra kértem, működjenek közre a battonya-tornyai és a méhkeréknagyszalontai határátkelőhelyek bővítésében, a határon való átkelés meggyorsításában, a teherforgalom súlyhatárának felemelésében 7,5 tonnára. Bemutattam neki azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy a teherforgalom bővítését közösen kezdeményeztük Arad megye vezetőségével. Azt javasoltam neki, hogy kezdeményezzük a vegyes bizottságban egy mezőgazdasági bizottság létrehozását, mert ez üdvösen hatna a románok által is lakott határ menti települések fejlődésére. - Fordítsuk meg a kérdést! Mit szorgalmaztak a partnerek? - Folyamatos információcserét, intézményes román—román párbeszédet, a román nyelv és kultúra házának megépítésének lehetőségét Magyarországon, a diaszpórában élő románok konzultatív tanácsának létrehozását. Úgy gondolom, mindezek nagyon szorossá tehetik az anyaországgal való együttműködésünket - jelentette ki Kreszta Traján. _________________Mint a györgg A küldöttséget a román egyházfő is fogadta. Teoctist (középen, fehérben) pátriárka mellett balról Kreszta Traján, jobbról pedig Sofronie Drincecz püspök látható Adrian Nastase (balra) miniszterelnöktől Sofronie püspök vette át a Gozsdu-kápolna megmentésére szánt 20 milliós támogatást Mindkét vidék a felemelkedéséért küzd Számos hazai település ápol erdélyi testvérkapcsolatokat, s ez így van a Körös-Sárréten is. Sőt, az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás Székelykeresztúr kistérsége révén erdélyi testvértérséggel is rendelkezik. Ez a kapcsolat Dévaványa és Székelykeresztúr testvérvárosi kapcsolatából szélesedett testvértérségi együttműködéssé. Mára már mindkét küldöttség felkereste, megismerte a másikat. __ Körös-Sárrét—Székelyföld______ Az elmúlt esztendő első felében a Székelykeresztúr kistérségéhez tartozó településvezetők jártak Észak-Békésben, a közelmúltban pedig a körös-sárrétiek látogattak Székelyföldnek azon részére, ahol a székelykeresztúri kistérség található. Nagy különbség nincs a két kistérség között. Mi Magyarországon vagyunk olyan hátrányos helyzetben, mint a székelykeresztúri kistérség Romániában. Nálunk is problémát okoz a munkanélküliség. Útépítési hiányosságok felénk is vannak, s mi is fontos célnak tartjuk a turizmus fejlesztését. Társulásunk 1985 óta - akkor az infrastrukturális fejlesztések érdekében szövetkeztünk - dolgozik a térség előbbre jutása érdekében. Ma már mindenki érzi, hogy fontos az összefogás - közölte a székelyföldi polgármesterekkel Pap Tibor, az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás elnöke, Dévaványa polgármestere. A körös-sárréti településvezetők többek között a bözödújfalvi tóhoz is ellátogattak, ahol egykor élő község, Bözödújfalu volt, ma viszont csak a két templom omladozó fala emlékeztet erre. Miiden mást elöntött a víz, amit tizenhárom éve a falurombolás keretében, az akkori diktatúra utasítására vezettek a völgybe. Az észak-békési küldöttség megtekintette Kőrispatak híres szalmakalapmúzeumát is. Szőcs Lajos tulajdonos gyűjteménye különböző korok és tájegységek viseletét mutatja be. A múzeum udvarán pedig egy hatalmas szalmakalap (a világon a legnagyobb) áll, amely alatt a más nézetet vallók is egy kalap alatt gondolkodhatnak. Bármerre is jártunk, mindenütt életre szóló élmények raktározódtak bennünk, annyira más volt az a világ. A pár száz lélekszámú községekben például egyetlen internet vagy e-mail sincs, helyette a szeretet és az összetartozás fonala hálózza be a közösséget. Székelyderzs községben kuriózummal is találkoztunk: ott nem kizárólag csak lelki táplálékért keresik fel az unitáriusok templomukat. A székelyderzsiek vasárnaponként istentiszteletre, szerdánként viszont húsféleségért mennek a templomhoz. A templomot övező falaknál öt bástya található, s valamennyit a lakosság használja. A székelyderzsiek itt tartják szalonna- és füstölthús-készletüket. A bástyákban tárolt tartós élelmiszerek nem avasodnak, nem férgesednek meg, mert a levegő hűvös és száraz. A kamráknak használt helyiségek padlóját ma vastag só- és borsréteg fedi, ami az évszázadok során gyűlt fel, távol tartva a kártevőket. A házigazda székelyföldi települések vezetői mindenütt azt hangoztatták: számukra nagyon fontos az összefogás, mert csak így maradhat meg közösségük, léphetnek a remélt fejlődés útjára.____________________ MAGYARI BARNA Szerdánként kamráznak A székelyderzsi „bástyakamrázók” csoportokra vannak osztva. Mindegyik csoportnak van egy kulcsosa, aki szerdán reggel megjelenik a rábízott bástyánál és kinyitja annak ajtaját. Aki szalonnát vagy más húsféleséget akar hazavinni, csak a csoport többi tagjával egyszerre mehet be a bástyába, és a kulcsos ellenőrzése mellett szelheti le az arra a hétre szükséges mennyiséget. A székelyderzsiek vasárnaponként istentiszteletre, szerdánként viszont húsféleségért mennek a templomhoz. A templomot övező falaknál öt bástya található, s itt tartják szalonna- és füstölthús-készletüket (archív kép) 1