Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1909
Az aldunai kirándulás. Intézetünk 41 tanulója Fest László, Jéger József és Székely Vilmos tanárok vezetése mellett a pünkösdi ünnepek alatt kirándult az Aldunára. Miután a vezetők már előzetesen megállapították az útitervet, s az öt napra tervezett kirándulás alatt szükséges ellátás és szállás felől intézkedtek , május 14.-re tűzték ki az indulást. Csakugyan, az ünnepet megelőző szombat reggelen mindnyájan megjelentünk az állomáson , majd a 4 óra 50 p.-kor, Arad felé induló vonatra, a számunkra fenntartott kocsiba ültünk s pár perc múlva megindultunk. Csakhamar elhagytuk az ismerős csabai határt, majd Kígyós és Kétegyházán át Aradra érkeztünk. Egy órai otttartózkodás után vonatunk tovább folytatta útját, mindenütt megszokott alföldi vidéken, csak nagy messziről tűnnek elő a kéklő hegyek. Nyolc órakor érkeztünk Temesvárra. Az állomáson Lovas Imre kollegánk, temesvári jog. tanár, valamint Temesvár sz. k. város által vezetésünkre küldött Klinghammer Sándor úr, a temesvári idegenforgalmi hivatal tisztviselője fogadtak bennünket. Együttes megbeszéléssel megállapítjuk a tervet, hogy t. i. a Belvárost fogjuk megtekinteni, mert a rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt a többi városrészt nem nézhettük meg, habár megtekintésre, különösen a gyárváros, nagyon is érdemes volna. Egy-kettőre fennülünk a villamoson s keresztül haladva a Józsefváros gyönyörűen fejlődő utcáin, a Dózsa György kivégzési helyén épült kápolna mellett, beérünk a Belvárosba. Itt Lovasi kollegánk veszi át a vezetést, s szolgál magyarázattal az egyes nevezetesebb épületekről s a hozzájuk fűződő történeti eseményekről. A Belváros a tulajdonképeni régi Temesvár, melynek falai a letűnt századokban annyi ostromot állottak ki. Hatalmas bástyákkal és védőművekkel volt körülvéve, de a falakat már lebontották, mert a vár elvesztette jelentőségét, és csak azok