Békési Élet, 1974 (9. évfolyam, 1-3. szám)
1974 / 3. szám - SZEMLE
tésével (a Békési Életben éppen e sorok írója tette közzé a szótárról írt tanulmányát). Haán Lajosnak Kollár Slávy cicerájáról írt tanulmánya szerepel a kötetben. Haánt a szerző hosszan értékeli. Kiemeli, hogy részletesen írja le Kollár regényes szerelmét Minával, a német Frederika Schmidtel, amelynek néhány momentumát a szlovák irodalomtörténet sem vett figyelembe. Haán a szerző szerint „hibrid nemzetiségű, akit részben befolyásolt életpályája, részben az alföldi magyar környezet; két nyelven írt, soha sem tagadta meg szlovák származását, szélesebb értelemben „magyarországi" volt (ez a fajta patriotizmus több nemzetiségi származású értelmiséginél fellelhető. A magyar szakirodalom többször, ezúttal pedig Chmel értékelte ezt a sajátosságot.) A kötet közli Zsilinszky Mihálynak Húrban Vajanskyhoz írt levelét, melyben a kormány által támogatott szlovák közművelődési egyesületbe való belépésre kapacitálja. Petőfi és Sládkovic kapcsolatára mutat rá a Békéscsabán is működő Szeberényi András, aki segített bátyja, Szeberényi Lajos szlovák népdalainak kiadásában. Koloman Hansell, Petőfi tisztelője, Gerendáson nevelősködött. A kötetben a magyar forradalmi költészetről szóló s a királyi ház iránt lojális hangon írt tanulmányával szerepel. Hrdlicska Károly Petőfi-fordításait Chmel - joggal - nem tekinti ugyan nagy értékűeknek, de a kortársak számontartották: a kárpátukrán származású Sztripszky Hiador, a Magyar Nemzeti múzeum kusztosa Jozef Skultétyhez - aki általában negatívan foglalt állást a magyar irodalommal szemben - írt levelében szlovák irodalmi adatok, egyúttal Hrdlicskának Békéscsabán 1890-ben kötetben megjelent Petőfi-versfordításainak megküldésére kéri fel. Sztripszky levele a kötet utolsó dokumentuma. Egy szép passzusa Chmel mindkét könyvének mottója is lehetne: „Hiszen Petőfi híd, amely összeköti a magyarokat a világgal, mert őt az egyetemessége nemcsak egy, hanem minden nép költőjévé tette, tehát mindnyájunk számára a mienk". Ilyen összekötő hidak két pillérének tekinthetjük Rudolf Chmel tanulmány-és dokumentumkötetét, mely - régi hiányt pótolva a szlovák irodalomban -hozzájárul a magyar és a szlovák irodalom kölcsönös kapcsolata történetének feldolgozásához s a két nép szélesebb körű őszinte kapcsolatához. 660.