Békésmegyei Hirlap, 1924. április-június (4. évfolyam, 28-53. szám)
1924-04-03 / 28. szám
Gyula, 1924. április 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla utca Telefon sz. 134. 9. sz. Ára 800 korona. Csütörtök: IV. évfolyam, 28. szám. Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 23,000 K. Egyes szám ára: csütörtökön 800 korona, vasárnap 1000 korona. Trianon. Hazánk ezeréves nagyságának tönkretétele ehez a névhez fűződik. Ennek a komor hangzású szónak szomorú valósága: Csonkamagyarország. Ezt a komor hangzást próbálja ma az ellenzék kihasználni mikor azt hangoztatják, hogy: a kormány új Trianont akar csinálni a napokban benyújtott új szanálási javaslattal. Ez a beállítás gonoszság, egyébnek nem is nevezhető. Az összeroppanás után a győztes államok bűnbakokat keresvén, minket is a tárgyalóasztal mellé állítottak. A vád után elhangzott az ítélet és ennek következményeit szenvedjük ma is. A trianoni büntetőbékét kényszerülve aláírtuk mi is, holott jól tudtuk, hogy mások bűneiért szenvedünk. Erre az igazságtalanságra azóta rájött a világ s a magyar kormány reparálást kívánó törekvései után eljutottunk oda, hogy a trianoni szerződés reparációja szóba kerülhetett. A nemzetek szövetsége már felfüggesztette a zálogjogokat, mely tudvalevőleg talpraállási törekvésünk első kelléke és emellett lehullott kezünkről a jóvátételi kötelezettségek béklyója is. Azok a nemzetek, melyek pár évvel ezelőtt „feszítsd meg“-et kiáltottak reánk, most olyan okmányt írtak alá, melyből kitűnik, hogy talpraállításunkat előbbrevalónak tartják, mint a jóvátételi követelést. A kormány törvényjavaslatát ezek a gondolatok kísérhetik nyomon, mert ezek azok az argumentumok, melyek legjobban rácáfolnak azokra a rosszindulatú kritikákra, melyek újabb Trianont látnak abban a megindulásban, amely a meglevő Trianont is likvidálni tudja. Akármit híresztel is a rosszindulatú ellenzéki magatartás, a magyar közvélemény ma már tisztában van azzal, hogy most azt az utat tapossuk, mely a boldogulás felé vezet. f——:——: A NEMZETGYŰLÉSBŐL. A nemzetgyűlés szombaton is ülést tartott és ezen több felszólalás és nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter hatalmas válasza után a kormányzó által visszaküldött földreform novella pótszakaszt megszavazták. A délutáni ülés végén az interpellációkra került a sor. A hétfői ülésen a középiskolai reform javaslatának vitája folydogált. Bozsik Pál a mai kor igényeinek megfelelő tanrendet kíván. Drózdy Győző mondott ezután hosszú, sok helyen nagyon durva hangú beszédet, alaposan becsmérelve a középiskolákat. Ezután a kommunizmusból kifolyólag elbocsátott tanárok és tanítók ügyét tette szóvá, majd határozati javaslatot nyújott be a numerus clausus eltörléséről. Alföldi Béla feleslegesnek tartja az érettségi vizsgálatokat és azok eltörlését javasolta. Fontosnak tartja, hogy a leányiskolákban az egészségtant nők tanítsák és szükségesnek tartja a serdülő ifjak felvilágosítását is. Az oláhoknak már Bukarest sem jó. A sajtóban hol itt, hol ott bukkannak fel olyan hírek, melyek arról számolnak be, hogy az oláhok megváltoztatják összetákolt országuk fővárosát és Bukarestet vidéki központtá degradálva másutt csinálnak maguknak fővárost. Először a bocskonosok Brassóra gondoltak, majd Gyulafehérvárra de ezt is elejtették. Azóta ez ügyben csend volt, míg most azután újra felbukkant ez a hír, mely szerint az oláhországi görög katholikus püspökök küldöttsége a napokban tisztelgett az oláh miniszterelnök előtt, hol azt a kívánságát fejezte ki, hogy a balázsfalvi görög katholikus püspökség székhelyét Bukarestbe helyezze át. A miniszterelnök a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy a kérést nem tudja teljesíteni, amennyiben a kormány jelenleg épen egy olyan tervvel foglalkozik, hogy Románia fővárosa ne Bukarest, hanem valamelyik Olt-menti város legyen. Újabb dohányáremelés előtt. Fővárosi tudósítónk jelenti: Ismeretes, hogy a külföldi kölcsön biztosítására a felszabadított zálogjogokon kívül a vám, só és dohány jövedelem szolgál. A szanálási akcióval kapcsolatban természetesen felmerült e jövedelmek fokozásának gondolata. Értesülésünk szerint a népszövetségi bizottság különösen a trafikárú eladásából származó jövedelem szaporítása mellett kardoskodott. Ennek következtében — mint értesülünk — illetékes helyen alighanem újabb trafikdrágítás mellett foglalnak állást. Az áremelés mértékéről még nem történt döntés, azonban a kiszivárgott hírek 50 százalékos emelést sejtetnek. A felemelt árak — hír szerint — már a szanálási törvényjavaslatok tárgyalásával egyidejűen lépnek életbe. Ha a dohánydrágítás ismét jelentékenyen csökkentené a fogyasztást, a dohányjövedék igazgatósága 1—2 dohánygyár üzemének teljes beszüntetésére gondol. A hírt eddig nem cáfolták meg, de meg sem erősítették. Egy mostoha, aki agyonverte gyermekét. 1O évi fegyhárc a gyermek haláláért. Rettenetes lelki eldurvultság kellett ahhoz a borzalmasan végrehajtott bűntényhez, amelyet Kasnyik Pálné kondorosi lakos követett el, agyonverve egyik mostoha gyermekét. A rettenetes bűnnel terhelt asszony a múlt héten állott földi bírái előtt. A tárgyalásról azonban anyagtorlódásuk miatt csak most hozhatunk tudósítást. Kasnyik Pálné kondorosi lakos harmadszor ment férjhez, mostani férjéhez, kinek 3 gyermeke volt. A gyerekek közül a 10 éves Jani igen szófogadatlan gyerek volt. Ezt a gyereket 1923 június 10-én anyja disznót őrizni küldötte ki, a gyerek azonban elcsatangolt és bement Kondorosra nagyanyjához, ahonnan másnap az elöljárósághoz vitték be, mely azután szüleit értesítette. A szülei haza is vitték a kis rakoncátlan gyereket, akit otthon Rasnyikné fenyített meg vadállati módon. Az asszony — ki előzőleg bort ivott — a szerencsétlen gyermeket a konyhában meztelenre vetkőztette, kezeit-lábait spárgával összekötözte, majd egy ujjnyi vastag vizes kötéllel verni kezdte. A verés olyan rettenetes volt, hogy a gyerek összeesett, ekkor az asszony — a félórás verés után — kivitte a kúthoz, beültette egy teknőbe és a cafatokká tépett testű véres gyereket ott megmosta, majd lefektette. A verési jelenetnek az apa szemtanúja volt és egyszer oda is szólt: „ne üsd, hisz olyan szívtelen mint a kő, úgy se sir az". Ezután mindnyájan , mint akik a legjobban végezték a dolgukat, lefeküdtek. Reggelre azonban megtörtént a baj. A rettenetes kegyetlenséggel összevert gyermek meghalt. Ekkor a házaspár nagyon megijedt és összeültek tanácskozni, hogy mit tegyenek. Előbb a szántóföldre akarták vinni, később azonban a hullát a kútba dobták és itt találtak azután arra rá a szomszédok. A szülőket természetesen rövidesen letartóztatták és beszállították az ügyészség fogházába. Ügyükben a főtárgyalás a napokban folyt le a törvényszék Tóth tanácsa előtt. Az asszony azzal védekezett, hogy részeg volt és nem akart tudni semmiről sem. A vád és védő beszédek után a bíróság az asszonyt szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért 10 esztendei fegyházbüntetésre ítélte, míg az apát mint bűnrészest 3 évi fegyházzal büntették. I Árvizek mindenfelé. A feltűnően esős tavaszi időjárás következtében a folyók mindenfelé kiáradtak. Portugáliában, Spanyolországban, Délfranciaországban és Olaszországban mindenfelé nagy árvizek vannak, melyek úgy emberéletben, mint vagyonban óriási károkat okoztak. A folyók áradása hazánkban is beállott. A Duna már csaknem elérte Pesten az alsórakodópartot. A Tisza vízállása igen magas. A Sajó Miskolc külvárosát már elöntötte és igen magasak a Körösök is, azonban közvetlen veszély nincsen. Az áradás a beérkezett jelentések szerint ma érte el tetőpontját. Budapestet, Győrt, Komáromot árvízveszedelem fenyegeti. Lapunk előbbi címe „Gyula és cöídéke*‘ volt jutányos áron tetszés szerinti malomban 2823 1* KRAUSZ 1 JENŐ üsz^^eménykereskedő^^