Békésmegyei Hirlap, 1929. október-december (9. évfolyam, 222-298. szám)
1929-10-01 / 222. szám
Gyula, 1929. október 1. Kedd. Ára 10 fillér. IX. évfolyam 222. szám békésmegyei hírlap 1 HBBBBMMMgHWMMBBBBMMBHBMHMMWMWMMMMMMI—VűtttKKMKMBUtBKMKtBOBBMttKBk reaayvw«* Bjjnig:wMwwMWMt—■bwwmmwwbwmbbmbkbm———■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési ára: egy hónapra Gyula, Báró Wenckheim Béla ^ Főszerkesztő: Dr.CSIGE VARGA ANTAL. A 2 pengő, negyedévre 6 pengő, utca 9. sz. Telefon 10. és 134. Kiadja a „Kultúra- Könyvnyomda és W ?&??„s zám : hétköznapon Nyomda: Corvin Utca 2. szám. Lapkiadó Részvénytársaság, Gyulán. 10 fillér, vasárnap 12 fillér —— Ill'll —— TBiVJaBFjeWB A Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének választmányi gyűlése. Október 20-án rendkívüli közgyűlést tart az Egyesület. (A Békésmegyei Hírlap munkatársától) Mint már megírtuk, a rendkívül súlyos gazdasági helyzet arra indította a Békésmegyei Kisgazdák Egyesületének vezetőségét, hogy választmányi ülést hívjanak össze annak a kérdésnek eldöntésére, nem volna-e indokolt és szükséges sürgősen rendkívüli közgyűlést hívni össze, ahol a végveszedelemmel fenyegető helyzetet a vármegye egész gazdaközönsége megbeszélje és a szükséges intézkedéseket megtegye. Vasárnap délután 3 órakor Békéscsabán, a Kisgazda Egylet helyiségében tartották meg a választmányi ülést, melyen előbb Drienyovszky János, később pedig Csizmadia András országgyűlési képviselő elnökölt. A választmányi tagok a vármegye minden részéből nagy számban jöttek össze, ott voltak Békéscsaba és Gyula kiküldöttein kívül Orosháza, Szarvas, Gyoma, Mezőberény, Szeghalom, Doboz, Gyulavári, Kétegyháza, stb. megbízottai. Dr. Csige Varga Antal ügyvezető igazgató ismertette a választmányi ülés összehívásának okát, s rámutatott azokra a gazdaközönség által egyébként nagyon is jól ismert bajokra, amelyek a gazdaosztályt végpusztulással fenyegetik. A katasztrofálisan alacsony gabonaárak, az elviselhetetlenül magas kamatláb, a rossz értékesítési viszonyok, s a súlyos közterhek volnának azok a kérdések, amelyeknek gyors és kedvező megoldásától függ az ország lakossága nagy többségének boldogulása, vagy pusztulása. Felteszi a kérdést, hogy a választmány tagjai szükségesnek tartják-e, hogy ezen kérdéseknek a megbeszélésére rendkívüli közgyűlést hívjanak egybe. Borgulya Pál volt országgyűlési képviselő szólt elsőnek a kérdéshez. Nagyon súlyosnak, sőt aggasztónak látja a helyzetet, amelyben ha sürgős javulás nem áll be, katasztrófától kell tartani. Bár nem politikai egyesület vagyunk, s nem is kíván politikával foglalkozni e helyen, mégsem térhet ki bizonyos megállapítások elől. Minden gazdasági kérdés végeredményben politikai kérdés, s ily értelemben ki kell jelentenie, hogy a kormány gazdasági politikája a kisgazdaosztály pusztulását jelenti. És ez csak úgy vált lehetségessé, hogy a kisgazdák politikai súlya teljesen elveszett, aminek szülőoka, hogy a párt önállóságát elvesztette és beolvadt az egységes pártba. Nagyatádi Szabó István halála előtt egy héttel kijelentette, hogy pártját, a kisgazdapártot beolvasztani nem engedi, hanem ellenzékbe megy. Sajnos ebben megakadályozta a hirtelen bekövetkezett halála, Mayer János pedig a megalkuvás embere lett. Bár ő személy szerint hálával tartozik Mayer Jánosnak, mégis kénytelen kijelenteni, hogy a Mayer János politikája a kisgazdapárt és ezzel a kisgazdaérdekek megsemmisítését jelenti. Vissza kell tehát szerezni régi önállóságunkat, mert csakis így várhatunk olyan gazdasági politikát, amely Magyarország agrár jellegének megfelel. Az élénk helyesléssel fogadott beszéd után Bartoli Márton (Mezőberény) emelkedett szólásra. Mindenben csatlakozik Borgulya véleményéhez, s örömmel üdvözli a rendkívüli közgyűlés összehívásának gondolatát, s azt kívánja, hogy az olyan impozáns módon juttassa kifejezésre a vármegye kisgazdáinak álláspontját, hogy azt a kormány is kénytelen legyen tudomásul venni és megszívlelni. Mivel pedig az egyesület eddigi közgyűlésein az időt képviselői beszámolók, s általában az országgyűlési képviselők beszédei foglalták le, kéri határozatban kimondani, hogy a kisgazdák egyesületének a közgyűlésén ezentúl csak a tárgysorozatban felvett ügyeket tárgyalhassák meg, s ne kapcsolhassák egybe sem képviselői beszámolókkal, sem más politikai jellegű gyűlésekkel. Elég volt a bizalmi nyilatkozatokból és távirati üdvözlésekből, ezek helyett komoly és öntudatos munkát kíván. Kéri végül, hogy a közgyűlést Mezőberényben tartsák meg. Többek hozzászólása után a választmány elhatározta, hogy a rendkívüli közgyűlést október hó 20-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán a Kisgazda Egylet helyiségében tartja meg. Batári Antal (Gyoma) reméli, hogy a Kisgazdák Egyesületének állásfoglalása megfontolásra fogja birni a kormányzatot s nem fog késlekedni a gazdasági összeomlás feltartóztatásával. Mivel pedig életbevágó érdeke ez vármegyénk, sőt az egész ország gazdaközönségének, kéri az elnökséget, hogy a vármegye összes községei gazdaköreinek figyelmét nyomatékosan hívja fel erre, hogy minden község kivétel nélkül képviselve legyen a legközelebbi közgyűlésen és ezáltal még nagyobb súlyt adjunk közgyűlésünknek. Bartoli Márton sajnálattal állapítja meg, hogy mióta a kisgazdapárt beolvadt az egységes pártba, a törvényalkotásban nem hogy jóakarat, hanem ellenkezőleg, bizonyos mellőzés tapasztalható a gazdatársadalom iránt. Itt van például, hogy csak a legújabb törvényt nézzük: az új közigazgatási törvény. Az általános választás során a virilisek már másodízben fognak szavazni, az érdekképviseletek pedig harmadszor. Ez pluralizmust jelent, természetesen a kisgazdák rovására. Miért nem választanak az érdekképviseletek előre, így az arra érdemes embereket az érdekképviseletek előre megválaszthatnák, s az általános választások alkalmával gondoskodni lehetne azokról, akik érdemesek és méltók arra, hogy tagjai legyenek a törvényhatóságnak. Borgulya Pál az oltóanyagok megdrágítását teszi szóvá, amit ezentúl a gazda nem rendelhet közvetlenül a gyárból, hanem csak a gyógyszerész, vagy állatorvos útján. így fest a gazdák támogatása. A vásárok eltörlését nem helyesli, ami ellen Araczki György is erélyesen állást foglal. Az elnök felkérésére ezután dr. Kiss László (Gyula) részletesen ismertette az új közigazgatási törvénynek a törvényhatósági bizottság újjáalakítására vonatkozó rendelkezéseit. Ismerteti a régi és az új adatokat, az aktív és passzív választójogot és az egyes kategóriákat, amelyekből a törvényhatósági bizottság alakul. Az élénk érdeklődéssel kísért, népszerű törvényismertetés után megállapították a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát, olyképen, hogy először a gazdasági kérdéseket fogják letárgyalni, azután kerül sor a vármegyei törvényhatósági választások előkészítésére. A választmányi ülés esti 6 órakor véget ért. Országúti közlekedési razziákat tartanak a rend érdekében. (A Békésmegyei Hírlap munkatársától) A közlekedési rend elsősorban a járművek utasainak épségét és életbiztonságát van hivatva megóvni, épp ezért minden egyes polgárnak elsőrangú, életbevágó érdeke az, hogy a közlekedési szabályok szigorúan betartassanak. Ebből a szempontból szemlélve a dolgot, csak megértéssel és helyesléssel lehet fogadni a közlekedési razziákat, melyeknek a célja nem annyira a büntetés, mint a szabályokra való ránevelés. Most már nem csak a városi, de a forgalmasabb tanyai utakat és országutakat is ellenőrzik s azokon is rendeznek közlekedési razziákat. Ezek a razziák szomorú eredményt hoznak azonban. Azt mutatják, hogy a falusi lakosság sokkal jobban betartja a szabályokat, mint a városi, illetve a tanyai lakosság. Falvakban már alig akad egy-két kihágás az országúti razziák során, de a városba vezető útvonalakon igen súlyos közlekedési kihágások miatt volt kénytelen a járőr jelentést felvenni. Leggyakoribb formája a kihágásoknak a szabálytalan oldalon való hajtás. Az út jobboldalán hajtják a tanyaiak a kocsijukat s még bosszankodnak, ha a mögöttük haladó autó rájuk tülköl. Ekkor vagy rá sem hederítenek a jelzésre, vagy csak az utolsó percben kezdik rángatni a ló száját, amitől az rendesen megvadul s keresztbe fordítja, vagy az árokba viszi a kocsit. Az ilyen esetekből keletkeznek azután a sokszor halálos, véres karambolok. Lapunkban számtalanszor hívtuk fel a figyelmet a közlekedési szabályokra, úgyhogy joggal hisszük, hogy azok már köztudatba mentek át. Ezúttal sem mulasztjuk el azonban figyelmeztetni és kérni a közönséget, hogy a saját jól felfogott érdekében tartsa be a hajtási szabályokat s ne tegye ki magát, ha egyébnek nem, annak a kellemetlenségnek, hogy megbüntetik, idézgetik s ha felebbez, csak költsége és fáradsága szaporodik.