Békésmegyei Hírlap, 1940. október (3. évfolyam, 111-123. szám)

1940-10-02 / 111. szám

2 Békésmegyei Hírlap 1940 október 2 Görögkeleti magyar egyház Békéscsabán és Békésen Ezen a címen vezető cikk jelent meg békéscsabai laptársunkban, a Körösvidékben. Az érdekes cikk olyan problémát tárgyal, melynek termé­­szetszerűsége annyira kézenfekvő, hogy csak azon csodálkozunk, hogy megoldására mindeddig nem került sor. Köztudomású ugyanis, hogy igen sokan élnek közöttünk olyan görög­­keleti vallású polgártársaink, akik egy árva szót sem tudnak románul, de görögkeletiek lévén, csak román­­nyelvű istentiszteleten vehetnek részt, prédikációt is csak románul hallgat­hatnak, amiből azonban egy szót sem értenek. Hogy ez mennyire hát­rányos a lelkigondozás szempontjá­ból, azt külön nem kell bizonyíta­nunk. Az volt és még mindig fenn­áll a helyzet, hogy Magyarországon a görögkeleti vallású magyarnak nincs módja rá, hogy saját anya­nyelvén dicsérje Istent és magyar­nyelvű istentiszteleteken vehessen részt. Gyulán például ez az állapot. Hiszen itt is sokan vannak teljesen magyar, tehát nem elmagyarosodott görögkeleti vallású lakosok, akiknek a neve is teljesen magyar és akik — ismételjük — egy szót sem tud­nak románul. Ezeknek nemcsak ma­guknak kell a román liturgia szerint élni, hanem gyermekeik is románul tanulják hitvallásukat. Ennek a helyzetnek tarthatatlan voltát maguk a görögkeleti magya­rok, a magyar görögkeleti egyház­­községek érezték a legintenzívebben át és voltak derék görögkeleti lelké­szek, mint a békéscsabai Botta György lelkész, aki híveinek kívánsága sze­rint 11 év óta magyarul tartja a szentbeszédet a békéscsabai görög­keleti templomban. Magyar görög­keleti egyházközségek alakítását az aradi görögkeleti püspök, akinek egyházi fennhatósága alá tartoztak a magyarországi görögkeleti egyhá­zak, természetszerűen nem engedé­lyezte. Erdély egy részének hazatértével természetszerűen új helyzet állott elő a görögkeleti egyház szerveze­tében és vezetésében is. Ez a válto­zás alkalmat adott arra, hogy úgy a békéscsabai, mint a békési egyház­­községek kimondhassák a hívek régi óhajának megfelelően görögkeleti magyar egyházzá való átalakulásukat. A békéscsabai görögkeleti egyház­­község múlt hó 8-án Bottó György lelkész elnöklésével, Irimy Ülés és Bogdanov Szilárd magyar hazafias hitvallásszerű felszólalása után hozta meg ilyen értelmű határozatát, míg a békési egyházközség szeptember hó 22-én Kardos István elnöklő lelkész, Szilágyi Sándor és Szabó István felszólalása után, ugyancsak Bottó György lelkész részvételével tartott gyűlésén hozott hasonló határozatot. Csorváson is a múlt hó 22-én tartott e tárgyban közgyűlést a gö­rögkeleti egyházközség s bár ott Szabó Demeter, békésmegyei gör­be­ esperes ellenezte a magyar li­turgikus nyelvre való áttérést, a hí­vek egyhangúig úgy határoztak, hogy a románnyelvű liturgia mellett bevezeti az egyházközség a magyar­nyelvű liturgiát is. A hírek arról szólnak, hogy a környékbeli, mint a távolabbi egy­házközségekben is megindult a ha­sonló folyamat. A magyar görögke­leti egyházhoz való csatlakozást nemcsak hazafias érzésből szorgal­mazzák a lelkészek és a hívek, ha­nem azért is, mert a magyar egy­házi nyelv a hitélet kimélyítését és megerősítését is lehetővé teszi a jó részt csak magyarul tudó hívek kö­rében. Ezzel kapcsolatban kíváncsian várjuk a gyulai magyar görögkele­tiek megmozdulását. Hiszen itt is tömegesen élnek, a Szabók, Luká­csok, Fehérek, Gombosok, Kertesek, Szilágyiak stb. Hogy mennyire el­nyomta a magyarság a románokat, erre ez a folyamat is jellemző, amely a hívek minden kívánsága ellenére is csak most indulhatott meg, eddig ugyanis a görögkeleti magyaroknak választaniok kellett: vagy elhagyják ősi hitüket, vagy román liturgia sze­rint kellett vallásukat gyakorolni. Magyarok, mint görögkeletiek, nem lehettek. Hát ennek az állapotnak igazán meg kell már végre változ-­­ nia. A bukaresti rádió és a román kulturfölény Vasárnap este az éterben kalan­dozva egyszerre a bukaresi rádió leadása hallatszik a hangszórón ke­resztül. Híreket közvetítettek. Na ezt meghallgatjuk ... Hát elöljáróba az­tán szivderítő dolgokat hallottunk. Csak úgy röppentek a statisztikai számok . . . Azzal kezdte, hogy nem akar ugyan vitába szállni a budapesti lázító (hecc ) propagandaközponttal, de tartozik az igazságnak (?!) azzal, hogy a szigorú számadatok alapján világítson rá arra az óriási külön­munkára, mely már a húszéves ro­mán uralom alatt is sokkal több iskolát építtetett, mint a magyar kor­mány az egész addig lefolyt idő alatt. Hát a rádió hullámai egyforma gyorsasággal röpítenek szerte a vi­lágűrbe igazat és hazugságot. Hogy a bukaresti rádió által annyira bi­zonygatott román kultúrfölényre egy keveset rávilágítsunk, egynéhány sorban hadd ismertessük a román kultúrmunkát a tényekben. úgy a­­római katolikus, mint a protestáns egyházak egyik fontos hi­vatása volt mindig iskolák felállítása és fenntartása E törekvések telje­sítésében azonban a román hatósá­gok állandóan meggátolták a kisebb­ségi egyházakat s igy ezek hivatá­suknak nem tudtak eleget tenni. A román kormányzat célul tűzte ki a kisebbségi egyházak vagyoni tönkretételét, hogy anyagi eszközök hiányában ne állíthassanak fel ki­sebbségi iskolákat. Ezt a célját ke­resztül is vitte az agrárreform örve alatt. Négy római katolikus püspök­ség 290 649 hold ingatlanából nem kevesebb, mint 277 645 holdat, azaz 95,5 százalékot sajátítottak ki. A protestáns egyházak 81.106 holdnyi földbirtokából 36 686 holdat, azaz 45,23 százalékot. A katolikus és pro­testáns egyházak együttvéve 84,5 százalékos veszteséget szenvedtek. De a vagyonelkobzáson túlmenőleg törvényes rendelkezésekkel is meg­gátolta a román kormányzat a fele­kezeti iskolák fentartását és műkö­dését. A még hősiesen küzdő fele­kezeti (7 osztályos) iskolákban az alsó 4 osztályban a román nyelven kívül románul kellett tanítani a tör­ténelmet, a földrajzot és az alkot­mánytant, a felső három osztályban pedig az összes tárgyakat s így voltaképpen a felekezeti iskolákban is román nyelvűvé tették a tanítást Az iskolai törvény 7. § a alapján született meg a hírhedt névelemzés. Román közigazgatási hatóságok döntötték el, hogy a gyermek neve nem magyarhangzású s így nem járhat magyar iskolába, így szakí­tották el a magyar tanulókat a ma­gyar iskolától. Az 1925. évi magán­­oktatási törvény a felekezeti és községi iskolákat a magániskolák csoportjába fokozta be és létezésüket külön mi­niszteri engedélytől tette függővé. Ezek az iskolák csak miniszteriig engedélyezett tankönyveket használ­­hattak, és nem állíthattak ki állami­érvénnyel rendelkező bizonyítványo­kat. Az Adeverul 1925. május 27 i számában egy román középiskolai tanár írta: „Olyan rendelkezések vannak ebben a törvényben, amilye­neket a román iskolák nem ismer­tek a régi (magyar) uralom alatt Vannak olyan rendszabályok, melyek nem vesznek tekintetbe semmiféle pedagógiai elvet s melyeknek alkal­mazása a kisebbségi gyermekek lelki torturáját jelenti. A korlátozá­sok és tilalmak oly nagy számúak, hogy helyenkint az az ember be­nyomása, hogy egy fogház rendsza­bályait olvassa.“ Ez csak ízelítő a híres, helyeseb­ben hirhedt román kultúrpolitikából. Ezzel azonban nem dicsekszik a bukaresti rádió. Máskor többet. Hogyan lehet nyerni az f­ oszttálysorsjátékon ? Az évtizedes gyakorlat be­bizonyította, hogy nyerni csak úgy lehet, ha idejében megvásárolta sorsjegyét. Jutalom és főnyeremények : 400.000, 300.000, 100.000­­. 70.000, 60.000, 2x50.000 2x40.000, 30.000, 21 á 20.000, 32 a 10.000 pengő stb. összesen közel 16 millió pengő készpénz­­nyereményt sorsolnak ki. Vegyen vagy rendeljen osztálysorsjegyet! Hivatalos 1. oszt. sorjegy­árak az összes főárusítóknál: Egész 28.— P, fél 14.— P, negyed 7.— P, nyolcad 3.50 P. Görögország is kezd tisztán látni A berlini egyezmény a balkánon is érezteti hatását. A Popolo di Róma belgrádi tudósítás alapján azt írja, hogy Görögország lemond az angol szavatosságról. Hír szerint Görög­ország tárgyalásokat akar kezdeni Olaszországgal a görögországi albán kisebbség ügyében. Hotel löktek és üzlethelyiségen l­­pték, — a régi „K­­o­m­­­ó" épületben, — a Nemzeti Hitelintézet Rt új székházában.

Next