Békésmegyei Hírlap, 1940. október (3. évfolyam, 111-123. szám)
1940-10-02 / 111. szám
2 Békésmegyei Hírlap 1940 október 2 Görögkeleti magyar egyház Békéscsabán és Békésen Ezen a címen vezető cikk jelent meg békéscsabai laptársunkban, a Körösvidékben. Az érdekes cikk olyan problémát tárgyal, melynek természetszerűsége annyira kézenfekvő, hogy csak azon csodálkozunk, hogy megoldására mindeddig nem került sor. Köztudomású ugyanis, hogy igen sokan élnek közöttünk olyan görögkeleti vallású polgártársaink, akik egy árva szót sem tudnak románul, de görögkeletiek lévén, csak románnyelvű istentiszteleten vehetnek részt, prédikációt is csak románul hallgathatnak, amiből azonban egy szót sem értenek. Hogy ez mennyire hátrányos a lelkigondozás szempontjából, azt külön nem kell bizonyítanunk. Az volt és még mindig fennáll a helyzet, hogy Magyarországon a görögkeleti vallású magyarnak nincs módja rá, hogy saját anyanyelvén dicsérje Istent és magyarnyelvű istentiszteleteken vehessen részt. Gyulán például ez az állapot. Hiszen itt is sokan vannak teljesen magyar, tehát nem elmagyarosodott görögkeleti vallású lakosok, akiknek a neve is teljesen magyar és akik — ismételjük — egy szót sem tudnak románul. Ezeknek nemcsak maguknak kell a román liturgia szerint élni, hanem gyermekeik is románul tanulják hitvallásukat. Ennek a helyzetnek tarthatatlan voltát maguk a görögkeleti magyarok, a magyar görögkeleti egyházközségek érezték a legintenzívebben át és voltak derék görögkeleti lelkészek, mint a békéscsabai Botta György lelkész, aki híveinek kívánsága szerint 11 év óta magyarul tartja a szentbeszédet a békéscsabai görögkeleti templomban. Magyar görögkeleti egyházközségek alakítását az aradi görögkeleti püspök, akinek egyházi fennhatósága alá tartoztak a magyarországi görögkeleti egyházak, természetszerűen nem engedélyezte. Erdély egy részének hazatértével természetszerűen új helyzet állott elő a görögkeleti egyház szervezetében és vezetésében is. Ez a változás alkalmat adott arra, hogy úgy a békéscsabai, mint a békési egyházközségek kimondhassák a hívek régi óhajának megfelelően görögkeleti magyar egyházzá való átalakulásukat. A békéscsabai görögkeleti egyházközség múlt hó 8-án Bottó György lelkész elnöklésével, Irimy Ülés és Bogdanov Szilárd magyar hazafias hitvallásszerű felszólalása után hozta meg ilyen értelmű határozatát, míg a békési egyházközség szeptember hó 22-én Kardos István elnöklő lelkész, Szilágyi Sándor és Szabó István felszólalása után, ugyancsak Bottó György lelkész részvételével tartott gyűlésén hozott hasonló határozatot. Csorváson is a múlt hó 22-én tartott e tárgyban közgyűlést a görögkeleti egyházközség s bár ott Szabó Demeter, békésmegyei görbe esperes ellenezte a magyar liturgikus nyelvre való áttérést, a hívek egyhangúig úgy határoztak, hogy a románnyelvű liturgia mellett bevezeti az egyházközség a magyarnyelvű liturgiát is. A hírek arról szólnak, hogy a környékbeli, mint a távolabbi egyházközségekben is megindult a hasonló folyamat. A magyar görögkeleti egyházhoz való csatlakozást nemcsak hazafias érzésből szorgalmazzák a lelkészek és a hívek, hanem azért is, mert a magyar egyházi nyelv a hitélet kimélyítését és megerősítését is lehetővé teszi a jó részt csak magyarul tudó hívek körében. Ezzel kapcsolatban kíváncsian várjuk a gyulai magyar görögkeletiek megmozdulását. Hiszen itt is tömegesen élnek, a Szabók, Lukácsok, Fehérek, Gombosok, Kertesek, Szilágyiak stb. Hogy mennyire elnyomta a magyarság a románokat, erre ez a folyamat is jellemző, amely a hívek minden kívánsága ellenére is csak most indulhatott meg, eddig ugyanis a görögkeleti magyaroknak választaniok kellett: vagy elhagyják ősi hitüket, vagy román liturgia szerint kellett vallásukat gyakorolni. Magyarok, mint görögkeletiek, nem lehettek. Hát ennek az állapotnak igazán meg kell már végre változ- nia. A bukaresti rádió és a román kulturfölény Vasárnap este az éterben kalandozva egyszerre a bukaresi rádió leadása hallatszik a hangszórón keresztül. Híreket közvetítettek. Na ezt meghallgatjuk ... Hát elöljáróba aztán szivderítő dolgokat hallottunk. Csak úgy röppentek a statisztikai számok . . . Azzal kezdte, hogy nem akar ugyan vitába szállni a budapesti lázító (hecc ) propagandaközponttal, de tartozik az igazságnak (?!) azzal, hogy a szigorú számadatok alapján világítson rá arra az óriási különmunkára, mely már a húszéves román uralom alatt is sokkal több iskolát építtetett, mint a magyar kormány az egész addig lefolyt idő alatt. Hát a rádió hullámai egyforma gyorsasággal röpítenek szerte a világűrbe igazat és hazugságot. Hogy a bukaresti rádió által annyira bizonygatott román kultúrfölényre egy keveset rávilágítsunk, egynéhány sorban hadd ismertessük a román kultúrmunkát a tényekben. úgy arómai katolikus, mint a protestáns egyházak egyik fontos hivatása volt mindig iskolák felállítása és fenntartása E törekvések teljesítésében azonban a román hatóságok állandóan meggátolták a kisebbségi egyházakat s igy ezek hivatásuknak nem tudtak eleget tenni. A román kormányzat célul tűzte ki a kisebbségi egyházak vagyoni tönkretételét, hogy anyagi eszközök hiányában ne állíthassanak fel kisebbségi iskolákat. Ezt a célját keresztül is vitte az agrárreform örve alatt. Négy római katolikus püspökség 290 649 hold ingatlanából nem kevesebb, mint 277 645 holdat, azaz 95,5 százalékot sajátítottak ki. A protestáns egyházak 81.106 holdnyi földbirtokából 36 686 holdat, azaz 45,23 százalékot. A katolikus és protestáns egyházak együttvéve 84,5 százalékos veszteséget szenvedtek. De a vagyonelkobzáson túlmenőleg törvényes rendelkezésekkel is meggátolta a román kormányzat a felekezeti iskolák fentartását és működését. A még hősiesen küzdő felekezeti (7 osztályos) iskolákban az alsó 4 osztályban a román nyelven kívül románul kellett tanítani a történelmet, a földrajzot és az alkotmánytant, a felső három osztályban pedig az összes tárgyakat s így voltaképpen a felekezeti iskolákban is román nyelvűvé tették a tanítást Az iskolai törvény 7. § a alapján született meg a hírhedt névelemzés. Román közigazgatási hatóságok döntötték el, hogy a gyermek neve nem magyarhangzású s így nem járhat magyar iskolába, így szakították el a magyar tanulókat a magyar iskolától. Az 1925. évi magánoktatási törvény a felekezeti és községi iskolákat a magániskolák csoportjába fokozta be és létezésüket külön miniszteri engedélytől tette függővé. Ezek az iskolák csak miniszteriig engedélyezett tankönyveket használhattak, és nem állíthattak ki államiérvénnyel rendelkező bizonyítványokat. Az Adeverul 1925. május 27 i számában egy román középiskolai tanár írta: „Olyan rendelkezések vannak ebben a törvényben, amilyeneket a román iskolák nem ismertek a régi (magyar) uralom alatt Vannak olyan rendszabályok, melyek nem vesznek tekintetbe semmiféle pedagógiai elvet s melyeknek alkalmazása a kisebbségi gyermekek lelki torturáját jelenti. A korlátozások és tilalmak oly nagy számúak, hogy helyenkint az az ember benyomása, hogy egy fogház rendszabályait olvassa.“ Ez csak ízelítő a híres, helyesebben hirhedt román kultúrpolitikából. Ezzel azonban nem dicsekszik a bukaresti rádió. Máskor többet. Hogyan lehet nyerni az f oszttálysorsjátékon ? Az évtizedes gyakorlat bebizonyította, hogy nyerni csak úgy lehet, ha idejében megvásárolta sorsjegyét. Jutalom és főnyeremények : 400.000, 300.000, 100.000. 70.000, 60.000, 2x50.000 2x40.000, 30.000, 21 á 20.000, 32 a 10.000 pengő stb. összesen közel 16 millió pengő készpénznyereményt sorsolnak ki. Vegyen vagy rendeljen osztálysorsjegyet! Hivatalos 1. oszt. sorjegyárak az összes főárusítóknál: Egész 28.— P, fél 14.— P, negyed 7.— P, nyolcad 3.50 P. Görögország is kezd tisztán látni A berlini egyezmény a balkánon is érezteti hatását. A Popolo di Róma belgrádi tudósítás alapján azt írja, hogy Görögország lemond az angol szavatosságról. Hír szerint Görögország tárgyalásokat akar kezdeni Olaszországgal a görögországi albán kisebbség ügyében. Hotel löktek és üzlethelyiségen lpték, — a régi „Komó" épületben, — a Nemzeti Hitelintézet Rt új székházában.