Békésmegyei Közlöny, 1909. január-június (36. évfolyam, 1-51. szám)
1909-06-13 / 47. szám
Békéscsaba, 1909. június 13. közgyűlésén hagyott jóvá. A szervezési szabályrendelet, mint már többször megirtuk, többféle változást kontemplál a tisztikarban. Van benne ügykörváltozás és új állások rendszeresítése is. Most váratlanul kelemesen diszonancia támadt a szervezési szabályrendelet érvényesítése körül. Egy városi képviselő, Metz Antal ugyanis megfelebbezte a szabályrendeletet a belügyminiszterhez. A felebbezés helyesli a szabályrendelet csaknem minden intézkedését, csupán a Btk jegyzői állás ellen van kifogása, melyet tudvalevőleg az adóügyek élére állított első jegyző pótlása céljából rendszeresít az új szabályrendelet. E felebbezés miatt a 26-iki tisztújításkor ezt a jegyzői állást nem lehet betölteni. A törvényhatóság felterjeszti ugyan a Metz Antal felebbezését a belügyminiszterhez, de előre láthatólag nem lesz semmi foganatja. Mikor ugyanis a képviselőtestület hosszas tanácskozás és a bizottságok véleményének meghallgatása után megszavazta a szabályrendeletet, nem felebbezte meg senki, úgyhogy teljesen szűzen került a törvényhatósági közgyűlés elé, mely szintén jóváhagyta. Ilyen esetekben felebbezésnek létjogosultsága nincs s a miniszter sem is veszi figyelembe. Nem egyéb az egész személyi harcnál, vagy fölösleges komédiázásnál. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 13 Uj hid a Körös-csatornán. A kanálisi városrész fejlődése. Minden nagy arányokban fejlődő város terjeszkedni kíván területileg is. nagy városok szélein még régebben szőlőskertek és szántóföldek egymásután tűntek el. A haladás elsöpri őket htjából kérlelhetetlenül. Ily helyeken a tpográfiai kép úgyszólván évről-évre változik. Ahol még egy évtized előttidám szüretek zajától, vagy arató leányok nótázásától volt terhes a levegő, ott most új házsorok emelkednek, egyenes, szépen szabályozott utcák nyílnak. Ilyen rohamosan fejlődik Békéscsaba belterületének az a része is, melyet még nemrégen „Kanálisi szölők"-nek ismert ,s nevezett a lakosság. Ez a hatalmasöldterület a Körösön túl fekszik. Az előljáróság buzgólkodása folytán ott már évek óta épül ház ház után, nyílik utca utca után. A mérnöki hivatal alig győzi a szabályozási munkálatokat elvégezni és az engedélyezési kérelmeket elintézni. Jogosan elmondhatjuk, hogy néhány év múlva a kanálisi szőlő lesz Csabának legcsinosabb, legjobban rendezett és — ami fő — legegészségesebb városrésze. Oda épül az új járásbíróságai református templom, amely középnetek szintén jelentékeny hatással lesztek fejlődésére. De nem volt energiája odamenni a tkörhöz. Nagy, halálos fáradságot érett s a gondolatai tétován kezdtek kaandozni. A vőlegénye arcára akart emlkezni és nem tudott. Szőke vagy barna ? )ő hiába próbálgatta felidézni. És akkor valami fájdalmas ütést érzett belül Ő1 a homlokán. — Hát ezért halok meg? Egy fóriért, egy idegen emberért, akihez semmi, semmi közöm sincsen ? . . . Ez a gondolat már nem alakult ki slég világosan az agyában, csak sajgottompán, tüzesen, mint az ütés helye. 3 a fehér batiszt-kendőt foszladozó önadattal szorította az arcára. Vérvörös, antasztikus árnyak táncoltak egy-egy pillanatig a szemhéján, majd úgy tetszett, nintha zöldbe simulna előtte a nagy kavarodás és egy fakó, szelíd, ostoba kis arc nézne rá belőle mosolyogva... A mostohája felé nyújtotta a karját, aztán szemrehányón intette el újra magától. — Eredj, nincs jogod most idejönni, — suttogta. — Az édesanyámat küldd hozzám . . . sz igazit . . . Még egyszer felriadt s tisztán és világosan eszébe jutott, hogy nem adott a kávét pörkölni a cselédnek. — Hogy fognak reggelizni a gyeretek ? — kérdezte a körülte táncoló, üres piros ködhullámoktól. Azután alélan csúszott vissza feje a párnára és elvesztette az öntudatát . . . Már most is nagyon sokan laknak ott a közlekedés hiányos volta dacára is. Megnehezíti a közlekedést az a körülmény, hogy a Körös-csatornán, mely a község és a városrész között fekszik, nagyon kevés a híd. Az Apponyi utca folytatását képező fahid csak gyalogközlekedésre használható. Aki kocsin, vagy szekéren akar a kanálisi szőlőbe jutni, annak a gyulai úttal szemben levő kőhidat kell használnia. Ezért mindenképen jogosultnak tekinthető a kanálisi szőlőbeli lakosok mozgalma, midőn két év előtt azt kérték a községtől, hogy építsen az orosházai út folytatását képező Árva utcával szemben gyalog- és kocsi közlekedésre alkalmas új hidat. Ez a híd épen a középrészét kötné össze a kanálisi szőlőnek a várossal. Az elöljáróság annak idején méltányolta is a kérelmet és felkérte dr. Lipták Pált, a csabai születésű kiváló mérnököt, hogy készítse el egy vasbeton-szerkezetű híd tervezetét és költségvetését Dr. Lipták Pál szívességből vállalkozott is erre és elkészítette a tervezetet, amelyet nem régen küldött le a csabai mérnöki hivatalnak. Költségvetést azonban nem mellékelt hozzá, úgy, hogy azt a terv alapján Áchim Gusztáv főmérnöknek kellett elkészítenie. E szerint a vasbetonszerkezetű híd 17000 koronába kerülne. Ezt az összeget nagyon magasnak találta az elöljáróság, úgy, hogy Áchim Gusztáv főmérnöknek uj tervet kell készítenie és uj költségvetést. Az uj terv figyelemmel lesz az anyag tartósságára, de olcsóbb kivitelben fogja a híd felépítését ajánlani. Az uj híd nagyon fontos lesz a kanálisi városrész fejlődésére, mert az orosházai uton át egyenes összeköttetésbe jut a vasúti állomással. kodni. Ugy a Bajcsy Gusztáv előterjesztése, mint a Kökényessy Gyula kérvénye fölött a közgyűlés fog határozni. Ezek után a rövid tanácsülés véget ért. Tanácsülés Békéscsabán. A Weszely-hidi szifon épitése. — Segélyezések. — A második állatorvosi állás. — Kisebb ügyek. Amilyen terjedelmes és bő tárgysorozatú volt Békéscsaba mult heti tanácsülése, épp olyan rövid volt a pénteki. Néhány kisebb jelentőségű ügyen kivül csak két fontos tárgya volt. Egyik a Weszely-hidnál levő beomlott szifon újjáépítése, melyet rövid időn belül meg fog kezdeni az ármentesítő társulat, másik pedig a második állatorvosi állásra megválasztott Kökényessy Gyula helyettesítése, aki őszig szabadságot kért. A gyűlésről részletes tudósításunk a következő:Az Alsófehérkörösi Vízszabályozóés Ármentesitő Társulat elnöksége megkereste Csaba elöljáróságát, hogy Weszely-hid és a szifon között levő a mintegy 600 négyszögöles területet adja bérbe, mert oda akarja lerakni a szifon újjáépítéséhez szükséges anyagokat. Ez a község tulajdonát képező földterület azonban bérbe van adva. Minthogy a szifon újjáépítése Békéscsabának is nagy érdeke az öntözött rétnek vízzel való ellátása szempontjából, a tanács akként határozott, hogy a jelenlegi bérlővel a szerződést ideiglenesen felbontja és amennyiben az ármentesitő társulat a bérlőnek az idei szénatermésért a kártérítést megfizeti, hajlandó a földterületet a társulatnak évi 17 kor haszonbérért bérbe adni. Erről az ármentesitőtársulat igazgatósága értesíttetik. A Botyánszky Jánossal kötött haszonbéri szerződést jóváhagyás végett a közgyűlés elé utalta a tanács. Kraszkó Györgyné, Paulik Györgyné és Fábián Györgyné segélyezettektől az eddig nyújtott kenyérsegélyt megvonta a tanács, mert nyáron át a helyzetük rendesen javulni szokott. Bajcsy Gusztáv vezető állatorvos előterjesztést tett aziránt, hogy a tanács gondoskodjék végre a második állatorvosi állás teendőinek ellátásáról, mert ő már nem bírja a helyettesítést. Mióta ugyanis Vajda Jenő lemondott az állásról, ő végzi el annak is a teendőit. Az újonnan megválasztott második állatorvos, Kökényessy Gyula, még most sem foglalta el helyét, sőt őszig szabadságot is kért. Kökényessy szabadság iránti kérelmében kijelentésre juttatta azt is, hogy hajlandó szabadságidejére megfelelő helyettesről gondos A nagyságú karkötője. Hogyan lesz a válóper. (Külön fővárosi tudósítónktól.) Egy magántisztviselőt idéztek be a főkapitányságra. Nem tudta, miről lehet szó, csak akkor tért egy kissé magához, amikor a rendőrkapitány így szólt hozzá: — Az ön feleségének elveszett a karkötője. A beidézett ember bárgyú szemeket meresztett a kapitányra. — Ugyan kérem, hiszen az én feleségemnek nincs is karkötője! — Mégpedig brilliánsból van, — tette hozzá a rendőrtiszt. — Nem tudok róla. Én egyáltalán nem tudom, miről van szó. Ön beidézett, hát eljöttem, de legyen szíves elmagyarázni mindent. Mi van ezzel a brilliáns karkötővel ? — Különös! Valakit érzékenyen meglopnak s nem is tud róla; még rá se akar ismerni a feleségének egy bizonyára nem olcsó ékszerére. A kapitány intett a detektivjének, aki bevezette Juliskát, egy csinos, takaros szobaleányt. — Ráismer erre a leányra ? — Hogyne, hisz ez a Juliska. Nemrég ment el tőlünk. — Nos, ez a leány maga mondja, hogy a karkötőt ő lopta el a nagysága éjjeli szekrényéből. A hivatalnok zavarodottan nézett körül. — Oh kérem, kapitány úr, — mondotta a leány — az úr nem tud semmit . . . fogalma se volt arról, hogy a feleségének ilyen ékszere van . .. Ezután a következő tényállás derült ki: Juliska, a hűtlen szobaleány, elcsente őnagysága karkötőjét, amely zálogházban is megér legalább ezer koronát. Tette pedig ezt a kedvese, valami lakatoslegény unszolására, aki jó pszichológusnak bizonyult, mert így szólt a leányhoz: — Mit akarsz ? ... Ha azt az ékszert elviszed, a nagysága nem csap úgyse lármát. Van oka hallgatni elég. Igy, is történt. Mikor őnagysága fölfedezte a lopást, elájult és sírógörcsöket kapott, de — hallgatott. A bűn azonban tovább terjedt. Juliska, aki föltétlenül bizott a lovagjában, átadta neki értékesítés végett a karkötőt, néhány más kizsarolt aprósággal együtt és a csábító legény többé nem tért vissza. Furfangos eszével maga váltotta bankóra a kikapart gesztenyét, mert hát Juliska se mehet panaszra, ha magát nem akarja lecsukatni. A szobaleány csakugyan csöndes könyökbe fojtotta keservét, nem szólt ő sem. De mikor a Városligetben, a gomblyukban virággal, a karján pedig Marival, azzal a kiállhatatlan, csúf teremtéssel látta, megszólalt a szíve. A járókelők csak nézték, amint a szobaleány nekiesett a virágos, jókedvű gavallérnak és hangos rikácsolással ki akarta kaparni a szemét, meg a vetélytársnőnek le akarta tépni a kontyát. A zajos csetepatét csak nagynehezen tudták elcsöndesíteni, egy rendőr pedig bekísérte a harcias ellenfeleket a főkapitányságra. Itt aztán Juliska elmondott mindent, nem azért, hogy volt úrnőjét keverje bajba, hanem hogy bosszút álljon hűtlen kedvesén. Ezek után így szólt a kapitány: — Azért idéztem be önt, hogy agnoszkálja a leányt és a karkötőt. — Én pedig arra kérem önt, kapitány úr, — felelte a hivatalnok — legyen szíves tanúskodni a feleségem ellen benyújtandó válópörömben. — Szívesen állok szolgálatára, — szólt udvariasan a kapitány. A férj még aznap benyújtotta a válókeresetet. i Krónika. A jó krónikások . Nem beszélnek másról, Amig híven hírt nem adnak az időjárásról. Mert hát az utókori Csakis tőlük kapja, Hogy izzadt-e, vagy fázott-e Édes öregapja ? 5 ha a kocka fordul, És nyár lesz majd télen, Sóhajtoznak az unokák , Hej, jobb volt ám régen ! Ezért jó utókor Elárulom önnek, Hogy apái, nagyapái Izzadoznak, nyögnek. Kutya meleg járja Bolondját e tájon, Hószakállú télapókat Én már alig várom. A melegről más jut Rz eszembe mostan. Meleg, igaz ünnepség volt Csabán a napokban. Tanárt ünnepeltek Fiatalok, vének Hódoltak egy derék ember Sok nagy érdemének. Jó Bukovszky János Jubilált a héten. Huszonöt év nagy idő a Kathedrai székben. Hangzottak beszédek, Meghatóak, szépek. Feltámadtak mult időkből A küzdelmes évek. Estefelé aztán Ligeti csárdába, Kétszáz ember ment vendégül Fényes lakomára. Égtek az ívlámpák Happalias fényben S édes remény ragyogott a Sok ínyenc szemében. Röpültek ott éltek Rosszak is, meg jók is, Szép asszonyok füleibe szállott ezer bók is. És hangzottak tósztok, Döcögősek, simák, Fő, hogy a sok szomjas bácsit koccintani hivták. Szóval volt ott minden, Ami félig kellett, De górcsővel láthattuk csak Nyomát az ételnek. Ami volt, az jó volt, De kevés volt, kérem, Liliputik ily banketten jóllakhatnak épen. De igy a kétszázból Fele maradt éhes. Kapkodott a sok bús ember Gyomrához, fejéhez. Most már ám elég volt, Krónikás úr, lódulj ! Beszélj arról, hogy Szarvason Most is tudnak tótul. De mennyire tudnak ! • Magyar nem is kellett Papválasztás alkalmával a jámbor híveknek. Hát ez bizony szégyen Fáj, hogy ezt megértem, Hogy egy követ az Alföldön Csak tótúl beszéljen,így tudom, az egyház Béke hirdetője. Hát már ez a fehér galamb Elrepült belőle? Bár jönne a püspök, Hogy csinálna rendet, Koppintana körmére a Harcias elemnek. Rossz időket élünk, Rossz csillagok járnak, Isten óvja ily csapástól Szép magyar hazánkat! Oug. A „Békésmepi Közlöny" táviratai. Nagy események a politikában. Az egész politikai világ lázas érdeklődéssel tekint a jövő hét eseményei elé, mert előreláthatólag azok fognak a régóta húzódó válságban döntő fordulatot előidézni. A legnagyobb érdeklődés Wekerle audienciáját kíséri. Wekerle a jövő hét elején, valószínűleg kedden fog a Felség elé járulni, hogy referáljon a változott politikai helyzetről. Izgatottan várják ezenkívül a füg-