Békésmegyei Közlöny, 1920. január-december (47. évfolyam, 2-104. szám)
1920-11-25 / 95. szám
Békéscsaba, 1920 november 25 Csütörtök XLVII. évfolyam, 95. szám Gvm — •- — 120-— korona Megjelenik hetenként ZZZ SfcSS kétszer ! Csütörtökön POLITIKAI LAP igy hónapra — — — 10-— korona é$ VSSárnapifigge! S»rke*«t5ség és kiadóhivatal : D. kerület, Ferenc József tér (Bwapiac) 20. sí Megyei telefon: 7. azám. A hirdetési díjak helyben, mindenkor készpénzzel fizetendők. — A „Nyílt-tér" rovatban egy sor közlési dija : 20 — K Kéziratok nem adatnak vissza. Nyugatmagyarország. Az a kis reménység, mely még élt bennünk, hogy az osztrákoknak ígért nyugati vármegyéket népszavazás utján megtarthatjuk, máris kialvófélben van. Nem csak nem kételkedünk, de meg vagyunk győződve, hogy a velünk érzésben, közös sorsban és gondolkodásban összeforrt németség 80% a mellettünk lenne, de erre sehogyse akar sor kerülni. míg mi reménységekkel eltelten álltunk, addig az osztrák kormány, mely e kérdéshez eddig nyúlni sem ket, törvényjavaslatot terjesztett az osztrák nemzetgyűlés elé, mely szerint az eltépett nyugati részekből önálló tartományt alakít Sopron székhellyel. A gyűrü, mely elzárja a nyugattal való összekapcsolódásunkat, ezzel teljes. Új tüzet már nem igen gyújthatunk új reménységeknek, eljött az idő, hogy kivánszorogjunk a céltalanságokból. Ez már valóban teteje az amantmunkának, hogy még az osztráknak is akar juttatni a Szent István palástjából. Keserű és szomorú magyar sors, minden órában ejthetnénk egy-egy könnyet a magyar föld göröngyeire. Csakhogy itt már nem segít a köny, a hajdani nagylétünkön való elborongás, ide ma egész ember akaratelhatározása és elszántsága kell. Nem sírunk, de kiáltanunk kell az ősmagyar erőbe vetett hit ihlettségével, hogy egy uj Közép Európa sohasem fog kisarjadni aból a magból, amit magyar földön idegen kezek elvetettek. Ha kisarjadnának, a csirájában tapossuk le. Az osztrák kormánynak ez az intézkedése csak olaj a tűzre s eggyel több ok, hogy hogyan és mennyire értékelhetjük a trianoni békét. Csakhogy azt a hitet, bizodalmat, erőt értékelni kell tudni mindenkinek, aki ezen a termő magyar földön kenyeret és boldog hajlékot talált. Balsorsban is egyesíteni kell azt az erőt, mely lángbetükkel fogja lelkébe írni egy uj nemzedéknek feladatát, hogy ezentúl több magyarságot, és igazabb hazafiasságot kell tanulni mindenkinek. Meg kell tölteni a magyarság lelkivilágát a faj, a család, a haza szent fogalmával s ez a fogalom kell, hogy legyen ellenségeink előtt mindenkor a megvillanó pallos. Pallos, melynek szürke fénye hideg mint a halál és a pengése olyan mint a halálharang. Az osztrák bekebelezést, vagy akarást, mint utolsó tőrszúrást vesszük, nem több már, mint egy vonaglás, de amely újabb és elevenebb tettre serkent a minden rajtunk esett gyalázatért, akik ilyen festékkel akarják megrajzolni Közép-Európa új térképét, akkor minket egy olyan újabb áldozatra hívtak fel, amely elől mi ki nem térünk, de amely elől nem térhetnek ki azok a hősök sem, akik itt fegyveres hatalmuk tudatában fegyvertelen megbotoztak és arculköpdöstek. polgárokat Nyugatmagyarország birtokbavétele az osztrákok részéről az utolsó tőrdöfés, ami ennek a magyar földnek integritását illeti, de mert utolsó, közelebb is van ahhoz a magyar jövendőhöz, ami igazabb és emberibb. Emberibb és igazabb lesz akkor is, ha a pártoskodó és széthúzó magyarból kitör az elfojtott indulat és áldozatokat követel a meggyalázott nemzeti önérzet. Új helyzet előtt. A sok sok megjelenő lap között talán a mi lapunk volt az első, mely már hónapokkal ezelőtt is nyíltan kifejezést adott ama nézetének, hogy a jelenlegi politikai összetétel kiélte magát és új alakulásra van szükség. A helyzet annyira érett ma már, hogy általános lett a vélemény, hogy egy olyan új időnek kell jönni, ahol ez a megalázott nemzet nem áll meg a tragikus jeleneteknél, hanem végigküzdi azt a harcot eszmeileg is, míg nem jön a ránk mért nagy sorsok jobbrafordulása. Mi már a békét ratifikáltuk, a kormányzat tényezőinek ma már nem is az a fontos kérdése hanem inkább az hogy birja e mai helyzetében és meddig birja a politikai feladatokat. Nem mondhatjuk még hogy teljesen uj politikai közvélemény alakult ki, de minden gondolkozó ember telítve van azzal a gondolattal, hogy kell lenni egy olyan változásnak mely kivezet a mostani sülyedt közviszonyok útvesztőjéből Az uj helyzet nem lehet más mint új munkaprogramm, mely nem vonatkozik másra, minthogy a magyarság a mainál másabb életcélt akar kitűzni maga elé, mely a közélet minden jelenésében megnyilvánul Változott viszonyok uj helyzet elé állította magát a nemzetgyűlést is, a mai nap feladata más szint vett. Az eltelt idők feladata nem volt más, minthogy előkészitse a jelent és áthidalja azokat az ellentéteket, melyek a béke ratifikálásához elvezettek. Ma már új feladatok előtt állunk, határozni kell olyan fontos alkotmányjogi kérdésekről, amelyek megállapításaiban komoly kihatással bírnak és alapját képezik a jövendő új Magyarországnak. Új helyzet előtt állunk annyiban is, mert komolyan előtérbe jött az alkotmányforma meghatározása és maga a legfontosabb kérdés: a királykérdés. A szabad királyválasztási jog és a független magyar alkotmány kiépítése mindenesetre új feladat. Vannak kérdések, amelyeknek megoldása még a mai kormányzatra vár, de ezeknek megoldása után új nemzeti célok előtt állunk. Azok a feladatok, melyek még a mai kormányra hárulnak, a mostani szünet alatt lefolytatott tanácskozásokon pontozatokba lettek foglalva, melyek között első helyen szerepel a jogrend megszilárdítása, és ami még ennél is fontosabb, a munkássággal való megegyezés. Tiszta képet a jövő alakulásáról még nem alkothatunk, de máris bizonyos, hogy az uj célok megoldása már el nem odázható. Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök,Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amea. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország. Külföldi magyar kereskedők. A külföldi magyarok minden foglalkozási ágban és minden társadalmi osztályban egyaránt kiveszik a részüket a haza iránt tartozó kötelességek teljesítéséből Meg kell állapítani, hogy a külföldön letelepedett magyar kereskedők is szinte kivétel nélkül sokat tettek és tesznek a magyarságért. Az európai magyarok külföldi egyesületeit például legnagyobbrészt külföldi magyar kereskedők alapították és tartják fenn. A külföldön letelepedett magyar kereskedőkre a jövőben még fokozottabb nemzeti hivatás vár. Ők, akik szinte állandóan a nagy gazdasági forgalom sodrában élnek, a külföldiekkel való sokirányú érintkezésük során minduntalan alkalmat kapnak arra hogy Magyarország iránt az érdeklődést, a bizalmat felkeltsék és a külföld gazdasági tényezőinek a figyelmét Magyarország felé tereljék. A szabad kereskedelem korlátozása, a külkereskedelem megkötöttsége akadályozza a külföldi magyar kereskedőknek hazájukkal való összeköttetését is És az a hangulat, amely idehaza a kereskedőkkel szemben általában megnyilvánul, szintén megnehezíti a külföldi magyar kereskedők nemzeti tanúságtételének gyakorlati megnyilvánulásait. Vannak, akik most csak azért mutatnak tartózkodást, mert azt hiszik, hogy leghazafiasabb cselekedeteik jelenleg félreértetnének és céltalanoknak bizonyulnának és ezért tisztultabb, higgadtabb időkre hagyják fokozottabb nemzeti szolgálataik lerovását. A tegnapi, a mai vagy a holnapi Magyarország lehet itt-ott nem mindenkit egyformán megragadó, azonban éppen most, a próba alatt kell a hűségnek felérvényesülni és a szenvedés, a vértanúság árán is magyarként kell cselekedni mindenkinek. Műveltségüknél, ötletességüknél és vérmérsékletüknél fogva éppen a kereskedők —a külföldi magyar kereskedők — hivatása, hogy mindezt hirdessék és a mával előhozakodók előtt az örök és mindenkori Magyarországra utaljanak! A véres tegnapelőtt, a vörös tegnap is elmúlt, az elkeseredve viaskodó magyar ma is előbb utóbb a minden magyarok illatozó holnapjává virágzik, ha újból együvé kerül, amit a természet is együvé rendelt. Igy szorozzatok és igy osszatok és meglássátok, hogy jó számadástok lészen. Felemelték a villany árát. A villanytelepi felügyelő bizottság 1920. december 1 től a villamosáram alapegységárat 120 fillérről 150 fillérre emelte fel. A vendéglők, kávéházak, korcsmák, színházak mozik és egyéb mulató helyeknél 200 fillérben állapítja meg az egységárakat. Kis motoroknál 80 fillér, nagy motoroknál pedig 60 fillérben állapította meg az egységárat. Az államvasutak és Békés községnek 1920 július 1 től engedélyezett 42 százalékos áramdíjkedvezményt továbbra is megadja akként, hogy ezen kedvezmény a felemelt 150 százalékos egységárból lesz levonva.