Belügyi Közlöny, 1944
1944-01-02 / 01. szám
(II. t.) 3. pontjában meghatározott veszteséget „közvetve" elszenvedett személyeknek polgári érdekvédelmét és szociális gondozását (szellemi felemelés, mezőgazdasági megerősítés, stb.) a hadigondozási igény megállapítása előtt is minden esetben, a veszteséget „közvetlenül" elszenvedett személyek és hozzátartozóik polgári érdekeinek védelmét és szociális gondozását pedig csak abban az esetben, ha a veszteség következtében előreláthatóan az ellátási jogigény tekintetében is rokkantakká fognak válni. (3) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából „közvetve" elszenvedett veszteség éri azt, akinek atyja, házastársa vagy eltartó fia, testvére, illetőleg unokája meghalt, eltűnt, vagy hadifogságba jutott, „közvetlenül" elszenvedett veszteség pedig azt éri, aki a szolgálattal (munkával) okszerű összefüggésben álló sebesülést, sérülést, vagy más egészségromlást szenvedett el. 2. §. (1) A hadigondozási célra rendelt juttatásokból keletkezett vagyont — ideszámítva a hadigondozási célra szolgáló alapok és alapítványok vagyonát is — illetőleg ennek jövedelmét, továbbá a közadakozásból, nyilvános gyűjtésekből, jótékony célú előadásokból, mulatságokból, bélyegakciókból, stb. és adományokból vagy külön jogszabály alapján hadigondozási célra befolyó összegeket, végül az ily célra természetben felajánlott vagy igénybevett ingatlanokat a miniszterelnöknek az „Or" 1. §-ának (2) bekezdésén alapuló felügyelete mellett az Országos Hadigondozó Hatóság kezeli, gyümölcsözteti és rendeltetésének megfelelően közvetlenül, vagy az Országos Hadigondozó Szövetség, illetőleg a szociális hadigondozás egyéb szervei útján használja fel. 3. §. A 4.500/1943. M. E. sz. rendelet 8§-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az Országos Hadigondozó Hatóságha felterjesztendő iratokhoz a hadigondozási igazolvány másolatát minden esetben két példányban kell csatolni, ha pedig a hadigondozó bizottság véghatározata pénzellátást állapít meg, úgy az idézett rendelet 7. §-ának (4) bekezdésében említett megfelelő „Értesítés" (4.500/ 1943. M. E. sz. rendelet 1—8. sz. mellékletei) hiteles másolatát is. 4. §. (1) Hadigondozottak ellátási és minden egyéb gondozási ügyének hatósági érdemi tárgyalására való előkészítése 1944 január 1-től kezdve „Hadigondozási törzslap" elnevezésű újonnan rendszeresített adatgyűjtőíven (környezettanulmányi íven) történik, amely a gondozást kérő, vagy ilyenre egyébként tekintetbe vehető hadigondozottaknak (hadigondozott családoknak) a gondozásra való rászorultság, érdemesség, illetőleg jogosultság elbírálásához szükséges valamennyi személyes adatáról, életkörülményeiről, kereseti viszonyairól, vagyoni körülményeiről részletes tájékoztatást nyújt, emellett az igénymegállapítás tárgyában hozott határozatokhoz szükséges hatósági igazolásokat és a korábbi támogatásról szóló fljegyzéseket is tartalmazza. Az Országos Hadigondozó Hatóság az érdekelt hatóságokat a nyomtatvány megfellő számú példányával idejében el fogja látni s ugyanakkor részletes utasítást ad annak kitöltésére nézve. (2) A „Hadigondozási törzslap" tétfele. Az egyik életben lévő hadirokkantaknak, hadirokkantellátást igénylőknek, stb. és családtagjaiknak, a másik a szolgálat folytán meghalt vagy eltűnt személyek hátramaradottainak (feleség, gyermek, felmenő, testvér) gondozásánál használandó. (3) Minthogy a hadigondozottak létalapot biztosító nagyobb támogatását az Országos Hadigondozó Hatóság az ONCSA közreműködésével kívánja lebonyolítani, ilyen nagyobb támogatások esetében továbbra is használatban marad az Országos Szociális Felügyelőség által rendszeresített „Családi törzslap" is, ennek azonban betétlapként használandó melléklete lesz a külön kiállítandó „Hadigondozási törzslap". Hadigondozottak kisebb támogatásánál azonban egyedül a „Hadigondozási törzslappot kell használni, illetőleg ez szolgál önmagában környezettanulmányi ívként. (4) Hadigondozotti igény tárgyalásához az előző bekezdésben említett „Hadigondozási törzslap"-ot kell használni. A hadigondozó bizottság ezt a törzslapot három példányban állítja ki. A határozat meghozatala, illetőleg a javaslat megtétele után e három példány közül egyet áttesz a járási (városi) szociális szakelőadóhoz. (korábban : „szociális gondozó"), illetőleg, ilyennek hiányában a járási (városi) hadigondozó tiszthez, aki azt az esetleges szociális támogatás előkészítéséhez, továbbá a hadigondozottak helyi nyilvántartásához hasz.