Az Őslakó, 1929. június (3. évfolyam, 22. szám)
1929-06-02 / 22. szám
1929 junius 2. 22. szánk Mukacevo—Munkáé* Az őslakó Ruszinszkó magyarsága, őslakossága jogainak érdekeinek harcosa és szószólója. Tiszteli mindenki meggyőződését, nemzeti és vallási érzését. Hirdeti a nemzetek, felekezetek, társadalmi osztályok közötti megértés és béke szükségességét, de vétót kiált az igazságtalanságnak és elnyomásnak, hangot ad az elnyomottak és igazságtalanságot szenvedők sajjának. Felelős szerkesztő: R. VOZÁRY ALADÁR lapkiadó-tulajdonos. MUNKÁCS III. évf. Az ő sakó jelszava: Igazság és egyenjogúság. Küzd az igazságért és egyenjogúságért tiszta s törvényes eszközökkel, a magyar újságíráshoz méltó hangon. Az egyénnel csak a köz szempontjából foglalkozik. A családi és magánélet ktszökén át nem lép Egyéni célok és érdekek szolgálatában nem áll Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Greinstein Mór könyvkereskedése F. u. 24. könyvnyomdája Püspök u. 2. Szerkesztőség: Kossuth ucca 1. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HÍRLAP, XXLVIII. ÉVF. Telefon 18. Demkó Mihály tartományi képviselő beszéde a költségvetés vitájában Szomorúan jellemző, hogy csak most, 10 évvel a lecsatlakozás után kerülhet Ruszinszkó költségvetése nyilvános tárgyalás alá. Meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy még ezt a 10 év után előhozott költségvetést sem a békeszerződésileg és alkotmánytörvényileg biztosított autonóm testület tárgyalja. A ruszinszkói őslakosságot ért sérelmek tömkelegéből politikai vonatkozásai ellenére is le kell szögeznünk egyet mást a költségvetési előirányzat bírálatával kapcsolatban. Ismeretes pl. a kormányzat által sokszor hangoztatott azon kijelentés, hogy Ruszinszkót előbb gazdasági és kulturális téren kell felemelni s csak aztán lehet szó az autonómia megvalósításáról, miután Ruszinszkó, a ruszin nép még kultúrálatlan, politikailag éretlen. Ámde egy nép gazdasági és kulturális felemeléséhez szükséges a politikai szabadság is, mert politikai jogok nélkül egy terület nem más, mint gyarmat, melynek népe szabad prédája az uralkodó elemnek. Ehhez az elvitathatatlan igazsághoz hozzá kell fűznünk azt is, hogy tudomásunk szerint a lefolyt 10 év alatt Ruszinszkóval és a ruszin néppel kapcsolatban mit sem tettek az uralmon lévők a gazdasági és kulturális felemelés érdekében. Példa erre az Ungvár—Munkács—Huszt között tervezett vasútvonal, melynek kiépítése törvényen alapszik s még sincs belőle semmi, mert az e célra a parlament által négyszer előirányzott megszavazott összeget másra használták fel. A kormányzatnak az a minduntalan világgá kürtött, de soha be nem bizonyított állítása, hogy ráfizetnek Ruszinszkóra, nemcsak hogy nem igaz és mese, de ellenkezőleg: józan számításon alapuló meggyőződésünk szerint a mi szegénységünkből jelentős jövedelme is van az államkincstárnak. Azt reméltük, hogy a kormányzat beszámolót fog adni ezúttal tíz évi ruszinszkói munkájáról. Ez azonban nem történt meg. Ehelyett látnunk kell, hogy telhetetlen emberek, szélhámosok, kalandorok a kegyelt emberei a kormányzatnak, akiknek állam- és népellenes tevékenysége legmagasabb védelemben részesül. Példa erre dr. Stefán Ágoston esete Ez a politika a kormányt és az agrárpártot egyaránt kompromittálja. (Demkó kritikája közben elnök őt ismételten rendreutasítja s figyelmezteti, hogy ne politizáljon. Holtky (ker. szoc.) és Győző (kommunista) gúnyosan jegyzi meg a figyelmeztetésre: „Ugye, jobb volna, ha hallgatna ? Persze, itt semmiről sem szabad beszélni!“ Bacsinszky idegesen figyel, Demkó pedig zavartalanul folytatja békéjét. Az egyszerű népet demoralizálják, amely csak azt látja, hogy itt politikai avanturisták és spionok vezető szerepet játszanak s bűneiket a legmagasabb helyről takargatják. Mi a tiz évi munka állítólagos eredményének igazolását sehol, semmiben sem látjuk, érezzük. És ezt nemcsak mi mondjuk. Ezt bizonyítja Rozsypal egyik kedvencének, Bálint Miklósnak a kormánytámogató „Új Közlöny“ tízéves ruszinszkói jubileumi számában megjelent cikke, melynek címe: „Mit végzett a Rozsypal-rezsim Ruszinszkóban?“ — Bálint, mint a jelenlegi kormányzat kedvence bizonyára jól van informálva s igy cikkében benne kellene lenni a 10 éves alkotó munka teljes felsorolásának. Mégis, ha elolvassuk a cikket, megállapítjuk, hogy az csak egy üres, tömjénezéstől hemzsegő szóhalmaz. Egyetlen olyan tényre, egyetlen olyan dologra sem tud a cikk rámutatni, amely az Ehrenfeld-, vagy Rozsgpál-uralom alkotásaként szerepelhetne. — Bálint bizonyára dicsérni, nem pedig kompromittálni akarta a kormányzatot és ime, mégsem tudta egyetlen ténybeli bizonyítékát sem felmutatni az alkotó munkának. Mit szóljunk akkor mi, ellenzékiek? Szerintem a mai ruszinszkói kormányzat tehetetlen munkájára a legmegszégyenítőbb a Bálint cikke, melyben még pápaszemmel sem lehet felfedezni annyi eredményt, mint amennyi a köröm feketéje. (Demkó felolvassa Bálint cikkét egész terjedelmében. Mikor a cikk azt mondja, hogy „azelőtt pária volt a ruszin“, — Holtky közbekiáltva kérdi: „Hát ma?“ — Győző válaszol: „ Ma a nép az agrárok fejős tehene. “ Demkó folytatja beszédét. Az elénk terjesztett költségvetés fényes bizonyítéka annak, hogy nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag sem akarják Ruszinszkót, népét, a ruszinságot felemelni. — Egyetlen tétele sincs a költségvetésnek, mely azt bizonyítaná, hogy kilátás van gazdasági életünk fellendítésére. A kiadások, szükségletek fedezeteként a kormányzat csak az adózók zsebét látja, találja. Nem látjuk a költségvetésben sehol Ruszinszkó nagy vagyonának jövedelmét. Nem találjuk sehol a szlatinai sóbányák, a szabad prédaként árusított kincstári erdők, a kincstár kezelésében lévő birtokok jövedelmét. — Adják ide vagyonunkat. — Kérdem: ha 10 esztendővel ezelőtt a ruszinok nem mondották volna ki a csatlakozást, vájjon akkor is a köztársaságé lenne Ruszinszkó vagyona? Az országos hivatal főbb hivatalnokai között sem ruszin, sem ruszinszkói őslakó nincs. Mind csehek, ukránok. Ők pénze nem erőltetik meg magukat a mi érdekeinkért, nem éreznek velünk, nekik nem fáj jogaink sárba hozása. • Megcsinálták az első költségvetést. A tisztviselők, a helyzet, a szükségletek ismerői csinálták. A kormány ennek a költségvetésnek majdnem a felét törölte. A tartoméányfőnökség ahelyett, hogy ez ellen tiltakozott volna, szó nélkül ii költségvetést csináltatott, melyben a nép, Ruszinszkó javára nincs semmi. Szlovenszkón, ahol hasonló eset történt, az országos választmány tagjai: volt miniszterek, magasrangú állami tisztviselők, akiket nem lehet államellenességgel vádolni, bátran és eredményesen szálltak síkra Szlovenszkó érdekeiért. Itt a választmányi ülésen sem jelent meg az országos elnök sin is, most is távollétével tüntet. Mi egyéb ez, ha nem az országos képviselőtestület semmibevevése? A költségvetési tervezet, melyet elénk terjesztettek, törvénytelen. Törvénytelen azért, mert: 1. ez a költségvetés nem az eredeti, hanem már a visszaküldés után megváltoztatott, 2. nem az országos elnök, vagy annak törvényes helyettese elnököl a gyűlésen, hanem egy tisztviselő, dr. Jedi, kinek semmi joga nincs ahhoz, hogy az elnök törvényben megszabott jogait gyakorolja. Nem csodálkozom azonban a törvénytelenségen, mert hiszen tíz év óta itt állandóan törvényellenesen és diktatórikusan uralkodnak. — (Dr. Jedi figyelmezteti Demkót, hogy ne beszéljen diktatúráról, de Demkó zavartalanul folytatja beszédét.) — És ezt az állapotot nemcsak mi, ruszinszkói ellenzékiek igazoljuk. Igazolja ezt egy nagy cseh lap, a Lidové Noviny is, melyben nagytekintélyű cseh urak és cseh körök írnak, nyilatkoznak a lehetetlen, botrányos ruszinszkói állapotokról, az agrárdiktatúráról. — Akkor fogjuk igazán itthon érezni magunkat Ruszinszkóban, ha az állásokat itt idevalók fogják betölteni, ha az őslakók értékes elemei nem lesznek kénytelenek szétszórtan élni a világ minden részén, hanem élhetnek idehaza. Javaslom, ne tárgyaljuk ezt a költségvetést, várjuk meg, míg hazajön Rozsypal elnök Prágából s megfelelő felvilágosítást ad a prágai kormányzat által törölt 20 millió ügyében, mert ez a költségvetés Ruszinszkó és népe legalacsonyabb szükségletét sem elégíti ki. Maguk a referensek, az országos hivatal főtisztviselői is kijelentették a lecsökkentett költségvetésnek az országos választmányban történt tárgyalásakor, hogy a leszállítandó, a prágai kormány által követelt költségvetéssel nem lehet e terület zavartalan adminisztrációját biztosítani. — Itt azonban — úgy látszik — minden hiábavaló. Nem használ sem a szépszavú figyelmeztetés, sem a fenyegetés, sem a becsületes indokolás, mert itt a a diktatúra uralkodik, az mindent megtesz, amit a kormányzat kíván, az nem törődik a nép, Ruszinszkó érdekeivel. Küldjünk fel egy küldöttséget Prágába, mutassunk rá, hogy mi nem nélkülözhetjük a törölt 20 milliót, s ezért most ne is tárgyaljuk le a költségvetést. Fel kell mennünk Prágába ez ügyben még akkor is, ha előre tudjuk, hogy sikertelen lesz ottani megjelenésünk, kérésünk, mert mindent meg kell tennünk népünk felemelése érdekében. — Szégyen volna a a szlovenszkói országos választmány gerinces és Szlovenszkó érdekeit biztosítani akaró magatartása után, ha mi nem akarnók népünk, kis országunk érdekeit képviselni. — Nem lehet az, hogy az állami javakban való részesedésben olyan felháborító különbség legyen Ruszinszkó és Cseh- Morvaország, Szilézia között. A költségvetés első fejezetében a tisztviselők kisegítő munkájának díjazására-jutalmazására egy horribilis összeg van felvéve. Vájjon miért ez a nagylelkűség, bőkezűség ? Azért, mert a díjazásijutalmakat kizárólag cseh tisztviselők kapják. Pedig nem jár nekik semmi külön jutalom azért, mert hivatalos kötelességüket teljesítik. Számvevőségi kisegítő munkaerő fizetésére 12.000 Kó-t vettek fel a költségvetésbe. Felesleges, hiszen a zsupanátusok összevonása után kell lenni e célra felesleges tisztviselőnek. — A költségvetés III. fejezetében nincs benne az országos vagyon. — Nem tudom, miért kell külön költeni az épületek fentartására és külön azok renoválására ezreket, tízezreket. Hiszen ha egy épületet renoválnak, annak legalább is egy évig el kell tartania külön fentartási költség nélkül. — Az sincs benne a költségvetésben, hogy mennyi volt az egyes, később összeolvasztott vármegyék vagyona s mi lett azzal. Azt mondják rólunk, hogy műveletlen, kulturálatlan nép és ország vagyunk. Az olyan intelligens, magas kultúrájú, gazdag népnek, mint amilyennek magukat a mi gyámolítóink tartják, azt, hogy ezekre a jelzőkre rászolgált, azzal kellene bizonyítania, hogy népjóléti kérdésekben igazolja irántunk való jóakaratát. És mégis a 23 milliós költségvetésben népjóléti célokra csak és össszesen 303.000 be van felvéve. Hát lehet ezzel az összeggel valamit is segíteni Ruszinszkón s az itteni nyomorúságon ? Legmegdöbbentőbb a költségvetés VI. fejezete, mely a kulturális tervezetet, a népnevelési célok tételeit foglalja magában. Erre a célra összesen 299.000 Kc-t szán a költségvetés. Ez gúny. Hát milyen kultúrát lehet ebből csinálni? — Az állami népoktatás költségeihez való hozzájárulás címén 2 és fél milliót kell fizetnünk az államnak. A magyar világban ez nem volt. A kereskedelem és ipar érdekeire összesen 223.000 be van előirányozva. Ez semmi. — Hiányos a közegészségügy szolgálása. Arra is alig jut valami a költségvetésből, pedig Kőrösmezőtől egész Nagyszőlősig nincs egyetlen kórház sem. Nagyvonosságú része volna a költségvetésnek a XII. fejezet. Ruszinszkó meliorációja, víztelenítése a termelés szempontjából igen fontos. De hogy állunk ezzel is? Úgy, mint a többi dologgal : az húzza belőle a legkevesebb hasznot, akinek a legnagyobb szüksége volna rá. A Latorca alsó folyásának szabályozására, mely a szernyei 44.000 holdat van hivatva vízteleníteni, 249.000 be van a költségvetésbe felvéve. Nagyon fontos a Szernye mocsár víztelenítése, de tudjuk, hogy a területe egy dúsgazdag, százmilliók fölött rendelkező földbirtokos érdekeltség, a Latorica r.t. tulajdona. Nekik maguknak kellene vízteleníteni a Szernyét. Vagy legalább is a víztelenítéshez szükséges összeg felét nekik kellene adniok. Tőlük mégsem kérnek semmit. Ahelyett, hogy multimilliomosoknak adunk segítséget földjük termékenyebbé tétele érdekében, másutt kellene vízteleníteni,a Latorcát szabályozni kellene Szentmiklóstól legalább Munkácsig, hogy ne fenyegetne több falut örökös árvizveszedelem. — A bátyúi legionista telep viztelenitésére 66.000 kg-t akarnak adományozni. — Ruszinszkóban egyetlen falu sincs viztelenitve, de legyen a bátyúi legionista telep. — Tréfa ez, vagy ingerelni akarják ezzel az itteni népet ? — A legionisták részére elvették népünk elő a földet, ők ingyen kapták azt, kaptak kamatmentes állami kölcsönt, kaptak állatállományt, gazdasági felszerelért, hát még víztelenítésük is a mi szegény népünk pénzén történjen? Ha mi ezt