Bereg, 1885. (12. évfolyam, 2-52. szám)
1885-08-02 / 31. szám
XI. évfolyam. 31 szám. Beregszász, 1885. augusztus 2. Szerkesztőségi, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : Beregszász, Péter-utcza 732. szám. Előfizetési díjak: Ktf.V évre . . 4 l'rt. Fél évre ... 2 Irt. \ejryed évre I frt. Bereg- és ugocsamegyei községeknek s néptanítóknak egész évre, előre beküldve ..................2 frt 50 kr. Egyes szám 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. Beregmegye Hirdetéseinek, a kir. Tanfelügyelőség és a Közművelődési Egyletnek Hivatalos Közlönye. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. Kiadóhivatal: hová az előfizetési, hirdetési és nyílttéri dijak küldendők: Vagy Lajos és Sallay Gyula könyvnyomdája. egyszeri közlésért: 50 szóig 1 frt 90 kr. 100 szóig 1 frt 40 kr. 200 szóig 2 frt 40 kr. Hirdetések s a nyílttérire szánt közlemények előre fizetés mellett fogadtatnak el. Megyei hivatalos közlemények. 5825 szám. Beregtrege alispánjaiér. K. 885. Valamennyi szolgabirónak, Beregszász és Munkács város rend. tanácsának. Fálnik községében folyó évi julius hó 16-án uj postahivatal lép életbe, mely összeköttetését a beregrákosi postahivatalhoz naponként fentartandó gyalogküldöncz postasírat álul fogja nyerni Kézbesítési kerületébe: Kálóik, Kismogyorós, Kuzmina, Medvegyócz, Orosz-Kucsova, Patkanyócz, Skutarócz és Szerencsfön községek osztattak be Miről a t. czimet tudomás és közhitététel végett értesítem. Beregszász, 1885. évi julius hó 24-én .Joleszty Gyula, alispán. Másolat, 25.961. miniszt. számhoz. Pályázat. A cs és kir. thereziániné akadémiában Bécsben egy magyarországi alapítványi hely jött üresedésbe, melynek betöltése végett ezennel pályázat hirdettetik. Előre bocsátván azt, hogy therezianumi alapítványi helyre csak oly növendék vétethetik fel, ki életének nyolczadik évét már elérte, de a tizenkettediket még túl nem haladta, és kinek szülei vagy gyámjai kötelezőleg kimutatják, hogy az ily állomásnak évenként mintegy 200 írtra menő mellék kiadásait fedezni képesek és készek, a kérvény felszerelését illetőleg megjegyeztetik, hogy ahhoz a következő okmányok csatolandók: 1. a növendéknek keresztlevele; 2. egészsége állapotáról orvosi bizonyítvány; 3. a himlő óriási bizonyítvány; 4 a négy utóbbi félévről szóló tanodai bizonyítvány; 5. erkölcsi bizonyítvány ; 6. az életben levő szülők állása, helyzete és lakásáról; 7. a család vagy atya érdemeit igazoló, 8. a szülők, esetleg az árvának vagyoni állapotáról és jzvedelméről szóló skeres bizonyítvány; végre lesz inyitvány arról, hogy van-e és hány testvére a folyamodó növendéknek? és el vannak-e látva vagy nem? végre, hogy a növendék vagy testvérei közalapitványuk vagy pénztárak jótéteményeik élvezetében eddig előállottak-e vagy sem? Mindezen okmányok vagy eredetben vagy másolatban bemutathatók. Az ekkor felszerelt folyamodványok okvetlenül legfeljebb f. év augusztus hó 8-áig a vallás és közoktatásügyi m. kir minisztériumhoz közvetlenül felterjesztendők ; később beérkező kérvények figyelembe nem fognak vétetni. Budapest, 1885. julius 10. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumtól. Polgári fiú iskolánk újabb Fejlődése. Trefort Ágoston, nagynevű vallás és közoktatásügyi miniszterünk mennyire szivén hordja hazánk s közelebbről megyénk és városunk oktatásügyének fejlesztését, azt lépten-nyomon tapasztalhatjuk ; az ő lépéseinek mindegyik nyomán áldásforrás fakad, melynek csörgedező habjai csodás természetű hatást gyakorolnak nevelésügyünk fejlődő virányu mezőin, szebbnél-szebb virágokat varázsolva elő a kevésbé virágdús tereken, életerős hajtásokat teremtve a lomboktól megfosztott faágakon Legközelebb ismét egy fényes tettével örökítette meg nevét ő nagyméltóságú városunk polgári faiskolájának történetében. Nem elégedett meg azzal, hogy a múlt iskolai év folyamán ez intézetet állami kezelés alá vevén, annak jövőjét örök időkre biztosította s annak korszerű berendezésére, teljes felszerelésére naprólnapra több áldozatot hoz, hanem értesülvén közönségünknek azon sokszor hangoztatott óhajtása felől, miszerint leginkább hivatalnokok és tisztviselőkből álló városi közönségünk gyermekei nagyobb részének neveltetése végett itt inkább egy humán irányú tanintézetre, egy gymnasiumra volna szükség, belátván ez igények s méltányos és indokolt voltát — bár az államkincstár jelenlegi helyzetében s kellő alaphiányában még most a közodajnak teljes mértékben eleget tenni s városunkban egy állami középtanodát rendszeresíteni lehetetlenségnek látja — mégis bölcs atyai tapintattal s teljes jóakarattal igyekszik a rendelkezése alatt álló eszközökkel odahatni, hogy a közönség igényeinek — a szükséghez mérten — lehetőlegelég tétessék. E végett már előzetesen megengedte, hogy a beregszászi polgári iskola alsó 4 osztályában a népokt. törvény 76. §-ának is megfelelően, oly végből, hogy annak egyes osztályaiból a növendékek a gymnasium megfelelő osztályaiba akadály nélkül átléphessenek, a latin nyelv rendszeresen tanittassék ; most a folyó év julius hó 24-én 13.079. sz. a. kelt kegyes rendeletével pedig ez intézethez kizárólag a latin nyelv tanítása végett egy uj rendes tanszék felállítását engedélyezte s ez által az ügy iránt teljes odaadó ügybuzgalommal viseltető megyei kir. tanfelügyelőnk által tett alapos felterjesztés indokait teljesen méltányolva a közönség óhajait nagy részben betöltötte, amenynyiben közönségünk kívánalmára megteszi azt, amit még eddig e hazában egyetlenegy polgári iskolával sem tett meg: nemcsak megengedi, de módot és alkalmat nyújt városunk szüleinek egy rendes latin nyelvi tanszék felállítása által a polgári iskolában a többi reáltantárgyak kellő ellátása mellett a humán irányú képzettség elsajátítására is! Ha állami elemi iskolánk tervben levő továbbfejlesztése, polgári leányiskolánk remélhető legközelebbi államiasítását egészen figyelmen kívül hagyjuk is, polgári főiskolánk jövőjére oly nagy hatással bíró ez ujabb egy intézkedéséért is a legnagyobb hálát és köszönetét érdemli meg Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter ur ő nagyséltósága közönségünktől! Szivünkből kivánjuk, hogy ő nagyméltósága fényes érdemeinek dicskoszoruját még sokáig s számos ily soha nem hervadó díszes babérlevél gyarapítsa!! Beregszászi. Némely észrevétel a ,,bereg megyei folyamszabályozási és ármentesítő társulat“ szabályozási munkálatára. (Folytatás.) Nem bírjuk tehát ezekből azt a következtetést levonni, hogy a Latorcza helyes szabályozásának kérdését könnyen vagy egyoldalúiig lehetne megoldani, mivel nem higyünk azon nézetben, hogy a Latorcza bereg megyei oldalának balpartjt egészen elkülönítse, minden tekintet nélkül Ungmegye érdekeire, szabályozható lenne, sőt megfoghatatlan lenne előttünk az, ha ezt az állam kormánya megengedné, mert nagyon valószínű, hogy ezúton az országos érdeknek több kár okoztatnak, nem tekintse Vogmegye egyéniségére sem, mint amennyi haszon háramlanak ezáltal a Latorczának balparti területére, vagy közvetve a beregmegyei társulatra .A különben is mindig igen megfontolandó teend az álam kormányára nézve azon végeredmény, mely azáltal fog előállani, hogy a Tisza mellékfolyói és környezetének csapadék vize oly rohamosan vezettetik be a főmederbe, az alsó Tiszára. Nagy szerencsétlenség következménye rejlik ezen rendszerben, de mely —miután a Tisza szabályozása nem egy nagy egész kész rendszer megvalósításán alapszik, okvetlen be fog következő, mit Szeged példája előre is nagyon fájdalmasan igazol. Ha most ezekből következtetve azon eredményhez jutunk, hogy a Litorcza szabályozásának kérdése rövid időn, mint sokan vélik, nem lesz megoldható, akkor mindenesetre azon feltevésből kell kiindulnunk, hogy az úgynevezett belvizek szabályozása életkérdés lett a társulatra nézve, mivel ellenkező esetben az nem vizetnék keresztül oly rohamosan. Tekintsük csak ezen annyira élére áhított kérdést közelebbről. Hogy ezt tehessük, mindenekelőtt meg kell vizsgálnunk Bereg megye ezen részének talaj és közgazdasági viszonyait. Általánosságban mondhatjuk, miszerint ezen szántás vetés alá vehető talajréteg hat hüvelyk mély, ezen alól pedig 4 — 5 láb közt váltakozó igen kemény sárga agyagos réteg terül el. A mivelés alatt álló, vagy jobban mivelés alá vehető 6 hüvelyknyi mély réteg is bő agyag tartalmánál fogva felette nehezen növelhető meg, ugyannyira, hogy csak a legkedvezőbb időjárás bekövetkeztével képes a gazda azt időszerűleg termés alá elkészíteni; de legtöbb esetben annak lehetősége is ki van zárva, mert vagy felette nedves e talaj, vagy pedig oly száraz leend, hogy két, sőt háromszoros erővel sem képes a szántás-vetést végrehajtani. De rövid időközre, vagyis napokhoz van kötve a szántás, majdan vetés lehetősége, miszerint csak egy középszerű kiterjedésű gazdaságban is a munkálatot idejére végrehajtani a legritkább esetben sikerül s ez is csak azon esetben, ha a gazda feles számú gazdaságát már megterhelő igaerővel rendelkezik, nagy gazdaság pedig a szántás-vetés rendszer alapján okszerűleg nem is kezelhető. Hogy pedig ez magában a talajviszonyban leli magyarázatát, annak okozata nyilvánvaló leend előttünk, midőn tudjuk azt, hogy már a mivelés alatt álló réteg is bő agyagtartalommal bír, az alatta fekvő réteg pedig minden időben a legkeményebb. Esőzések alkalmával, úgy tavasszal is, a felső réteg nedves, mivel az alatta eső mély agyagréteg nem bocsátja magán keresztül vagy csak igen lassan ezen csapadékot, majd az esőzések megszűntével, midőn a növelési talaj a leszivárgás és elpárolgás után felszárad s a munkaidő 5 —10 napja eltelik, oly kemény teend az, hogy bármily erőt is fordít arra a gazda, pár nap múlva munkáját abban hagyni kénytelen s várni újból a kedvezőbb idő bekövetkeztéig. Is feltételes lévén már magában ezen munkálkodás is, mit mondjunk ahhoz, midőn a tavaszi-nyári napok beálltával elérkezik a kapás vetemények megnövelése. Ezt idejére végrehajtani csakis a legritkább esetben sikerül s ekkor is oly drágán, miszerint bátran elmondhatjuk, hgy 2—3-szor annyiba kerül a nyert termés, mint a könnyen növelhető talajban. Midőn ezeket egész általánosságban elmondjuk, nem kívánjuk azokat akként értelmezni, hogy ettől eltérő helyi viszonyok ne léteznének, de igenis fentartjuk azt, hogy a beregmegyei Tisza-szabályozó társulat talajviszonyain ez általánosságban elmondható. Itt most ezekből levonjuk a következtetést, azon eredményhez jutunk, mely szerint elmondhatjuk, hogy Bereg megye talaj és közgazdasági viszonyai nagy befektetést nem bíznak meg. Méltán kérdhetjük tehát, hogy mi a fő indok ezen szabályozásnak ily vagy kiadások mellett leendő keresztülvitelénél. Közegészségi és közlekedési okok mindenesetre oly tényezők, melyeket figyelmen kívül hagyni nem szabad, de vajon mindezeket mi teremti meg? nem a közjólét-e, mely ezen szabályozással oly közvetlenül érintetik s melyre ropptant kiadás által beállandó túlterheltség következtében jótékonyan nem fog hatni. Annak hangoztatása és a véletlenségtől várt reménykedés alapján mentek sokan bele ezen szabályozásba, de félünk, hogy csalódni fognak. Ha megfigyeljük a jelen helyzetet, mit fogunk tapasztalni? azt, hogy több nagy gazdaságban a szántásvetéssel kezdenek alább hagyni, mert hiszen mit jelent az, midőn a múlt évben is egy okszerű gazdától egy helyesen vezetett gazdaságban azon nyilatkozatot vettük, hogy az 5-7 frtos búzának előállítási költsége 10 forintba került Nem azt bizonyítja-e ez, hogy Bereg megyében az okszerű mezőgazdaság útjáról letértek. Igen tévesztett uton halad Bereg megye közgazdasága, midőn egy pár évnek véletlen adta eredménye által félrevezetve a legnagyobb sietséggel, talán meggondolatlanul belé ment a szántás-vetés nagy kiadással járó rendszerébe, mely megmaradt szép erdőségeit, gulyáit, nyájait egészen felemésztette s most adósságterhelten, izgatottan várja üdvét a mindent ígérő szabályozás jövőjétől. Mindig nagy hiba a meglévő, bár nem fényos, de biztos alapot elhagyni egy bizonytalan jövő reményéért s ha ez igaz, akkor kétszeresen meg kellett volna ezt gondolni. Bereg megye mezőgazdaságánál s helyes csak azon át leendett volna, mely a létező alap továbbfejlesztésével egyenkezűleg tért volna át a magtermeléshez, azt csakis oly mérvben alkalmaz-