Uj Közlöny, 1922. március-április (44. évfolyam)
1922-03-29
2. oldal VJ KO Z L О її T Szerda, március 29. Uflort Szlovenszkóhoz akarják csataltatni, szlovák akció a rusjenszkói határok új megállapítására. — Munkácsitafekelicég is látogatja az akciót. Ungvár, március 28. Beavatott forrásból kapjuk az értesítést, hogy Prágában bizonyos politikai körök tanácskozást folytatnak a kormánytényezőknek Podkarpatska Rus határinak újból való megállapítása végett. Ennek az akciónak, amely bizonyos szlovák körökből indult meg, az a célja, hogy a szlovák határt újból megállapítsa, Ruszinszkó rovására növelje Szlovákia területét, pedig Podkarpatska Rus fönnállása óta egy ízben már sikerült a szlovákoknak igen tekintélyes területet elszakíttatni Ruszinszkótól. Ismeretes, hogy a zempléni zsupának az a része, amely Csap körül terül el, Podkarpatska Rushoz tartozott, de ezt a területet kormányrendelettel közigazgatásilag és alkotmányjogilag Szlovenszkóhoz csatolták, dacára annak, hogy ez a terület közigazgatásilag sokkal inkább ide tartozott volna, minthogy Szlovenszkónak a vasúti fővonal mentén Podkarpatska Ruska mélyen benyúló része teljesen el van vágva a zempléni zsupánárus központjától. Ruszinszkónak e területi csonkítása erős ellenakciót váltott ki a Szlovenszkóhoz tartozó Zemplén és Sáros ruszin nemzetiségű lakosai között, akik követelni kezdték, hogy nemcsak az elvett részt adják vissza Ruszinszkónak, de még Sáros és Zemplén ruszinlakta részeit is. Ugyanis Szlovenszkó keleti részén, de különösen a sárosi és zempléni zsupák területén a lakosság nagy része gör. kath. ruszin. Ezek már régen, még nyomban a köztársaság megalakulása után széleskörű akciót indítottak, hogy Szlovenszkó ruszinlakta területeit Podkerpatska Rushoz csatolják és különösen Nagymihályon és Eperjesen fejtettek ki széleskörű agitációt, amely Csap vidékének Ruszinszkótól való elszakításával csak erősbbödött és főként arra hivatkozott, hogy a népszámláláskor megállapítást nyert, hogy Sárosban és Zemplénben a lakosság jelentékeny része ruszin, ami jogosulttá és okszerűvé teszi e területeknek Ruszinszkóhoz való csatolását. Most aztán a szlovákok Prágában a ruszinok követelésével szemben erős mozgolódásba kezdtek Ung megye nyugati felének és magának Ungvárnak Szlovenszkóhoz való csatolása érdekében. Ennek a legújabb mozgalomnak kezdeményezői szerint ezt a területet szlovákok lakjákés történelmileg is a szlovák terjeszkedés határának keretén belül esik, valamint arra is hivatkoznak, hogy Ungvár városát szlovákok alapították. A szlovákoknak erről a Kuczinszkóra fölötte sérelmes és a békeszerződéssel ellenkező akciójával már Benes miniszterelnöknél deputációztak, sőt egy szlovák küldöttség Masaryk elnöknél tisztelgett, átadván az elnöknek memorandumukat, amelyben Ungvár és a nyugati Ung megyének Szlovákiához való átcsatolását kérik. Ezt a teljesen jogosulatlan akciót — hír szerint — az erősíti, hogy bizonyos munkácsi érdekeltség is támogatja azt, mivel Ungvár elcsalása esetén Munkács lenne Ruszinszkó fővárosa. Most, hogy ezt a kínos kérdést a korralttozóság tanügyi rostját usa a város lugjgaságának megfelelően intézte el, nem célunk rekriminálni s ezért csak arra szorítkozunk, hogy röviden ismertessük a mostani döntés jelentőségének mérlegelése céljából is az előzményeket. A város még a magyar erdőkincstartó nagyobb területet vett bérbe, hogy azon a területen parkot létesít. E terület egy részét - - talán éppen a legelhanyagoltabbat — átengedte az Ungvári Atlétikai Clubnak, amely sok munkával és még több költséggel planírozta a hepehupás terepet, klubházat épített rá és elsőrangú sportteleppé tette ezt a területet. Az állami erdőigazgatóság — az új államalakulat után — a várost arról értesítette, hogy a kérdéses terület bérletét fölmondja. Az erdőigazgatóság szerint a város meszegte a magyar erdőkincstárral kötött , csehszlovák erdőigazgatóság által átvált, a szerződést akkor, amikor állami engedély nélkül ott épület emeléséhez hozzájárult. Egyéb kifogások is szerepeltek ebben az ügyben, amely másfél éven át sok keserűséget, széthúzást és ellenérzést eredményezett. A tárgyalások folyamán nyilvánvalóvá lett, hogy a sporttelepet azért akarják elvenni, hogy odaadják a Sportovni Clubnak. A város ragaszkodott a szerződéshez, majd olyan irányú tárgyalások indultak meg, hogy a sporttelepet mindkét sportklub használhassa, de mindezek a tárgyalások nem vezettek eredményre úgy annyira, hogy az erdőigazgatóság a múlt év vége felé egyszerűen fölmondta a bérletet és arra kötelezte az UAC-ot, hogy két hét alatt adja át a pályát. A sporttelepen az UACnak tízezreket érő beruházása van. Hatalmas összeget költött a terep rendezésére és a klubház is jelentős összeget reprezentál, érthető tehát, hogy a fölmondást nem vette tudomásul, hanem ragaszkodott a szerződéshez és a választmány kijelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó átengedni a sporttelepet, ha a tanügyi referátus, amely a sporttelepre igényt jelentett be, megtéríti az UAC kiadásait. Ismét hónapokig húzódott a sporttelep Emigrált jugoszlávok ellenkormányt alakítanak Horvát-szlovén függetlenségi törekvések. — A horvát ifjúság megzavarta a volt tisztek mulatságát. — Földrengés Jugoszláviában. Zágráb, márc. 28. Több horvát szlovén politikus részvételével Bécsben titkos értekezlet volt, amelyet az emigrált horvát szlovén Halmát ág A jelentések szerint a földrengés nem vulkanikus eredetű volt, hanem földcsuszamlás okozta.