Zsidó Néplap, 1923. március-június (3. évfolyam, 1-18. szám)
1923-03-23 / 4. szám
2. oldal Dr. Chaim Weizmann fogadtatása Newyorkban. — Elkésve érkezett. — Newyorkból jelentik: március 13-ára várjuk a cionista világszervezet elnökének dr. Chaim Weitzmannak a megérkezését. Ezen alkalomból a newyorki zsidóság óriási előkészületeket tesz a cionista elnök méltó fogadtatására. A kikötő zsidó és amerikai zászlótengerben úszik, 500 automobil és 3 hatalmas zenekar várja az elnököt. Az utcák, melyeken a menet átvonul, kék fehér dresst öltöttek hatalmas »Baruch habarmanhig Hazionim dr. Weizmann« stb. feliratokkal. A Steichsent Skvernél az összes egyesületek, iskolák és klubok tagjai egy hatalmas tömegben fogja várni az elnököt, ahol Newyork zsidó és nemzsidó reprezentánsai üdvözölni fogják. A rendet a Barkochba szervezet fogja fenntartani festői zsidó nemzeti viseletekben. 100 zsidó leány ugyancsak szép zsidó népviseletben virágokat fog átnyújtani az elnöknek, mialatt a zene a zsidó hymnuszokat fogja játszani. Este az összes zsidó újságok palotáinak frontjain filmképek fognak leperegni a Palesztinai életről és a jövő zsidó államról stb Március 22 én a Manhatan Líceum hatalmas termében dr. Weizmann tiszteletére 1000 terítékes bankettet rendeznek, melyen az amerikai kormányt és elnököt, az ismert cionistabarát Spenczer szenátor fogja képviselni. Száraz tényeket akartunk közölni, de nem fejezhetjük be egy kis filozófiai elmélyülés nélkül, mert valami erősen nyomja a lelkünket és ki kell vele rukkolni. Mi európaiak, akik még tartunk valamit idealizmusunkról a legnagyobb lelki nyugalommal, sőt mondhatnék közömbösséggel megyünk el az olyan világtörténelmi megnyilvánulások mellett mint a cionizmus térhódításai és diadalai, Balfour-deklaráció, Sanremo stb. hidegen hagyja az európai zsidóság legnagyobb részét, sőt ellenakcióra készteti, amíg az amerikai bizenes-zsidóság, akikről azt tartjuk, hogy egy szikrányi idealizmussal sem bírnak egy-egy cionista eredményt, vagy kiváló cionista férfiút valóságos nemzeti ünnepléssel ülik meg, mellyel még Amerika nemzsidó lakosságát is magukkal ragadják. Az ok nyilván az, hogy az »európai« melléknév épen nem jelenti a nívósabb kulturtényt, vagy civilizáció definícióját. A huszti dafke politikáról. Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Bár nem foglalkozom politikával olyan behatóan, hogy ahoz általában hozzászólhassak, de legyen szabad a „Zsidó Néplap“ múlt heti számában megjelent »Zsidó politika« című nagyon találó és szórólszóló igazságokat tartalmazó cikkel kapcsolatosan a »dafke politikát« behatóbban ismertetni. Az említett cikkből láthatjuk, mit tettek a mi »igazi zsidóink« az Egyesült Zsidópárt felbomlasztására. Hadd mondjam el, hogy ugyanazon — az eszközöket nem válogató — egyének, egy jóhiszemű alakulást hogy akarnának lehetetlenné tenni. Mint tudjuk, nemrégen megalakult Munkácson a Zsidó Földműves Szövetség, abból a célból, hogy az eljövendő földosztásnál a zsidó földművesek érdekei is kellően képviselve legyenek. Pár nappal később megjelent Huszton a konzervatív párt agg vezére abból a célból, hogy egy ellen földmives pártot szervezzen. Akceptálom azt, hogy a földreform alkalmával a Huszt-vidéki zsidó érdekeit is szem előtt kell tartani, de a talmud szerint „Szádne de áré hhád huu, mindegy a földnek, hogy melyik része kinek jut, de a földéhes földmívesnek is mindegy, hogy ki juttatja földhöz, mirevaló volt tehát az újabb szétforgácsolódás ? Mint hallom, az egyik buzgó felszólaló, azt hangoztatta, hogy azért szükséges egy ellen földreformpárt, mert a másik párt vezetőségében olyanok is vannak, kiknek a családjában hitehagyottak vannak. Hát vajon tagadhatjuk-e azt, hogy egyik nagybátyánk Jismael volt, kiről megvagyon írva, hogy »jodó bákóL vejád kol bó,«. A másik nagybátyánk Észov volt *Észov hu edom*. Mózesnek az apósa Midián papja volt, azért Jakob, Jiczchok és Mózes érdemeit ez nem homályosította el. Lehet-e az ilyen pártnak más célja, mint darket űzni ? Mert ha nem így volna, hát az lett volna a legegyszerűbb, hogy a már meglevő párttal megegyeznek arra nézve, hogy Huszt és vidéke is kellően képviselve legyen a vezetőségben. Ez azonban a konzervatív elemeknek túl modern eljárás lett volna ! Huszt különben is nagyon termékeny dafke politikájában, mert évek óta szüksége van Husztnak egy modern zsidó dik, hogy a ház és a tehén mégis csak az ő tulajdonuk és mégis felemelő érzés Balbusz és Balbuszténak lenni... így dolgozik Chaim rabszolgamódra és fizet kamatokat, ellátja a családját és taníttatja Herschelét. Herschele valóban derék fiú, aki szeret tanulni és nem lesz napszámos mint az apja. Nemrégen városukba jött egy Gruszberg nevű fiatal tudós, akit a most divő modern eszmék... következtében kizártak az egyetemről Hogy világboldogítási eszméinek nyugodtan hódolhasson, órák adásából tartja fenn magát. És Gruszberg keresett tanító, akit nagyon jól fizetnek. Herschele vágyott Gruszberg tanítványa lenni, de hát nincsen módjában a tandíjat megfizetni és ezért nagyon boldogtalan. Chaim szívesen teljesítette volna Herschele vágyát, de jövedelme ezt már igazán nem bírta el. Egyszer azonban egy mentő ötlete támadt. Ez a híres tanító bizonyára nem lakik isten szabad ege alatt és biztosan kell neki egy lakás, a házunk — mondá — hála istennek elég tágban egy szobánk és egy nagy konyhánk. A konyhát egy függönnyel kettéválasztjuk, lehet, hogy tandíj fejében a tanító elfogadja a szobát, mi pedig a konyhaszobában meghúzódunk... Sőt Chaimnak még egyéb gondolata is támadt. Hiszen nem angyal,ez a tanító és legalább kétszer naponta csak fog enni, lehet, hogy a kosztját is nálunk népiskolára és most, a midőn a munkácsi héber iskolaegyesület áldozatkészségével létesült egy ilyen iskola, egyikszer a a másikat követi, mert az iskolában héber a tanítási nyelv. A talmud a séma szót úgy magyarázza, hogy »bechol losón seátu soméa«! Nem csak héberül, hanem minden nyelven — amelyen értesz — dicsérheted az Örökkévalót. Huszton azonban ezt úgy magyarázzák, hogy minden nyelven elmondhatod imádat, csak héberül nem, mert ezen a nyelven tanítanak a cionisták. És így megfelejtkeznek Jeremiás és Jesaiás prófétákról, kik héber nyelven küzdöttek az idegen kultúra ellen. Hadveg Laamo: Az ellenség. Irta: Jehuda Steinberg. Megtörténik néha, hogy Chana ilyenkor nem ismer rá a hangjára. Úgy képzeli, hogy ez egy más Chaimnak a hangja ... a régié ... Chaim lakodalmi hetes hangja. Boldog sóhajokkal lép a házába. E perctől fogva a szombat kimeneteléig érzi, hogy a saját házában van, a tulajdon birtokán, mely övé és Chanáé és százhúsz év múlva Hersele és a többi gyerekeké. Minden péntek este elbeszélgetnek a tulajdonukról, mintha újság volna náluk. Chana a háznak az értékét mindig lebecsüli. Számítása szerint, ha a kamatokat, a javítási költségeket, a tűzbiztosítást összeadják, úgy többe kerül nekik a saját ház mintha bérben laknának-Chaim pedig a tehén értékét igyekszik leszállítani. — A tejet el kell adnod, hogy a tehén tartására teljen, a borjú ára a téli számlára megy, amikor a tehén nem tejel, így hát az eredmény az, hogy Te fáradozol, dolgozol a tehén körül és mások isszák meg... a tejet és mindez csak azért az egy pohár tejért, melyet Herschele megiszik naponta, melyet minden fáradtság és kockázat nélkül a tejcsarnokban megvehetnénk. Ezzel a kis szemrehányással azonban ők egyáltalában nem akarják bántani egymást, sőt mindig igazat adnak egymásnak és évődésük mindig azzal végző- ZSIDÓ NÉPLAP 1923 március 23. Egyről-másról. »Maguk akarnak a zsidó nép Messiásai lenni ? Maguk azt akarják, hogy mi vallásosak, mi öregek a maguk észjárása szerint cselekedjünk ?« Ilyen kérdésekkel intézik el a sorsukkal megelégedettek a cionizmust. Azoban a kérdés jellemzi a kérdezőt, akire a következő történet rávilágít: Egy szegény hitközség szegény sameszé meghalt, nagyszámú családját borzasztó nyomorban hátrahagyva. A hitközség nehogy egy uj sámesznek kelljen fizetést adnia és azonkívül a meghalt családját eltartania, elhatározta, hogy nem alkalmaz uj sameszt és az egyszerű funkciókat a samesznéra bízza. Úgy lett a Schülklopfolás is a Sámesznő feladata. Eljött a Szlichosz! Künn zivatar dúlt és a patakzó eső mérgesen csapkodta az ablakokat, midőn a Sámesznő dideregve elhagyta a kunyhóját, hogy Szlichezhez keltse a hívőket. Az első zsidó, akinek ajtaján kopogott, a hozzá legközelebb lakó orvos volt, akit a chassidok pesenek tartották, voltaképen azonban jószívűségéről hires derék zsidó volt — Ki az ? kérdezi az orvos. — A samesznő kelljen föl Szirchozhoz ! Az orvos hallotta a kint dúló vihart s végtelen sajnálkozás fogta el a samesznő iránt. Szegény asszony! Ilyen kutyaidőben az utcán csatangol — mondotta magában — s behívta a szobába az asszonyt: — Nézze samesznő menjen maga haza a gyerekeihez — ajánlotta neki — mert ha maga ilyen időben tüdőgyulladást kap, akkor gyermekei teljesen árvák maradnak. A Szirhhozhoz pedig — van egy jó meleg köpenyem — én fogok költeni. A samesznő egy praktikus asszony volt, aki különben is szerette a jó meleg ágyat, fogja megrendelni és így még nyerhetünk is rajta. Chane nagyon helyesnek találta ezt a tervet. Hogy fáradság ? Hát istenem úgy sem viheti a vásárra a fáradságot! Szívesen fog fáradozni, sőt fehérneműjét is fogja mosni. Nyer rajta amennyit nyer, csakhogy valami legyen. Ő különben már régen lakó után akart nézni. Mert valójában minek neki olyan nagy szoba? Chaim állandóan útban van és csak éjjel tér vissza otthonába, akárcsak valami vendég. Herschele sincs itthon egész nap úgy, hogy csak ő egyedül van az egész nagy házban, ő pedig megelégszik egy kicsinyke zuggal a konyhában... Gruszberg tanító elfogadta Chaim ajánlatát és beköltözött a szobájába. Inkább lakik a nép gyermekével ő is, mint a pökhendi gazdagoknál. Chane és Herschele vágya teljesedésbe ment. Chane szépen keres és Herschele tanulhat Gruszbergnél. Pénteken este Chaim megtisztult lélekkel beszédbe elegyedik Gruszberg úrral, aki világboldogítási eszméjének akarja megnyerni a házaspárt. Gruszberg erős szavakkal ostorozza a munkaadókat, akik kiuzsorázzák a szegény munkást. Példának Chaimot állítja fel, kinek keserves munkáján mások meghíznak. Ti dolgoztok — mondá Chaimnak — és ők duskálkodnak kincsben és gazdagságban. Egyenlő jogokat, egyenlő munkát és egyenlő megélhetést kell keresztülvinni. Vagyon és birtok nem magántulaj-