Zsidó Néplap, 1938. január-június (18. évfolyam, 1-22. szám)
1938-04-15 / 14-15. szám
2 A magyar zsidótörvény húsz százalékos numerus clauzust állapít meg a zsidóság részére A közhivatalokban numerus nullus a zsidóságra A törvényjavaslat ellentmondó része — Elrendelték a rituális vágatás tilalmát. — Budapest. A magyar kormány beterjesztette a zsidó törvényjavaslatot a képviselőháznak, melyet a képviselőház alighanem minden változtatás nélkül meg fog szavazni, tekintve, hogy azt a többségi kormánypárt terjesztette be. A törvényjavaslat szerint a sajtónál, színházban, filmnél stb. a zsidók száma nem lépheti túl a 20 százalékot, mely arányt az ügyvédi, orvosi, mérnöki kamaráknál is be kell tartani. A kereskedelmi és ipari vállalatoknál és bankokban (a zsidó vállalatoknál is!) a tisztviselői karban szintén érvényes ez a numerus clauzusz. A zsidó tisztviselők illetményei ma csak 20 százalékot tehetnek ki, ami azt jelenti, hogy magasabb tisztviselő még ebben az arányszámban sem lehet zsidó. Állami, városi és egyéb közhivatalokban azonban egyáltalában nem lehetnek zsidó alkalmazottak. A törvényjavaslat kivételt tesz azokkal a zsidókkal, akik 1919 előtt áttértek a keresztény vallásra, ezeket teljes jogű magyaroknak tekintik és a numerusz clauzusz nem vonatkozik reájuk. Ugyancsak kivételt képeznek a volt zsidó frontharcosok, háborús rokkantak és ezek fiai, akikre nem vonatkozik a numerusz clauzusz. Ezzel szemben, akik 1919 után keresztelkedtek ki, azok zsidóknak számítanak. A törvényjavaslat érthető konsternációt keltett zsidó és bizonyos nemzsiidó körökben is. Mert pld. az egységes kormánypártnak magának is állítólag 65 olyan képviselője van, akire rokonság miatt, vagy pedig mert zsidó vállalatokban vannak érdekelve — kellemetlen ez a numerus clauzusz. Állítólag ezeket a képviselőket el fogják tanácsolni a pártból. A törvényjavaslatnak különben is ellentmondó tartalma van. Mert az a tény, hogy a 1919 év előtti kikeresztelkedettek egyenjogú magyaroknak számítanak, azt jelenti, hogy a zsidóságot vallási közösségnek veszik, viszont, minthogy az ezutáni kikeresztelkedetteket már nem tekinti magyaroknak, azt mutatja, hogy a zsidóságot külön fajnak, vagy nemzetiségnek minősítik, ami nem kis zavart fog okozni a magyar zsidóság kebelében. Fenti törvényjavaslattal egyidejűleg a hivatalos lap közölte a magyar kormány rendeletét, melynek értelmében tilos vágómarhát előzetes kábítás nélkül levágni. Ez a rendelet a rituális vágatás betiltását jelenti egész Magyarország területére. Egy lengyel író felpofozta a legnagyobb zsidó származású lengyel költőt, mert antiszemitaellenes költeményt irt Lengyelországban Slominszky Antont tartják a jelenkor legnagyobb lengyel költőjének. Slominszky unokája annak a zsidó Zélig Slominszkynek, aki a nyolcvanas évek zsidó Haszkala-mozgalomnak egyik oszlopa és a 19. század egyik legkiválóbb tudósa volt. Félig Szlominszky fia már kikeresztelkedett és igy ennek fia, Slonimszky Anton lengyel költő már mint keresztény jött a világra. Ez a zsidó származású lengyel költő nemrégen egy lángoló hazafias költeményt írt, amelyben irgalmatlanul ostorozta az antiszemitákat, akiket a lengyel nemzet és szabadság sírásóinak nevezett. E napokban Spohorszky lengyel író megkérte Szlomimszkyt, hogy egy fontos ügyben szeretne vele beszélni, miért is jöjjön el a varsói Zimienska-kávéházba. Amikor Slonimszky gyanútlanul elment a találkára és belépett a kávéháziba, Spohorszky rárontott, kétszer egymásután arculütötte és így szólt: — Zsidócska, többé nem fogod a lengyel nemzetet szidalmazni! Érdekes, hogy Lengyelország számos ünnepelt költője és írója zsidó származású, így zsidó származású volt Mickievics és zsidószármazású Lengyelország másik jelenkori zsidó költője, Julián Tuvim is. Ő azonban szigorúan kerüli a zsidó témákat és egyáltalában nem foglalkozik zsidó problémákkal. ESS HI óhajt-e olcsóbb villamos áramot? II Úgy vegye igénybe a PREI lakástarifáját I ! A Harmadik Birodalom - számokban Nem a harmadik birodalomról általában fogunk ezúttal szólni, hanem csak annak zsidó vonatkozásairól. Szomorú számok fognak felsorakozni, s ezek a szomorú számok még szomorúbb tényeket tárnak fel. Amikor a mostani rezsim birtokba jutott, Németországban 570.000 volt a zsidók száma. Az új rezsim — nem is csak képletesen — kezdte kiűzni a zsidókat s ma 370.000-re apadt az eredetileg 200.000-rel több zsidó lakosság. Még 370 000 zsidó is sok ahhoz, hogy mind kivándoroljon, úgyhogy egyelőre a náciknak le kell mondani a teljesen zsidómentes Németországról. Ők maguk arra számítanak, hogy a 370.000 zsidó közül körülbelül 100 ezer fog még kivándorolni. Számításba veszik a halálozási statisztikát is, amely azt mutatja, hogy körülbelül 5—6.000 zsidó hal meg évenként. Ami a kivándorlást illeti, az a 100.000 ember sem menne egyszerre, öt esztendőre teszik azt az időt, amely alatt Németország zsidósága közül 100.000 kivándorolhat. Hogy az ottmaradottak, hogyan élnek, azt körülbelül tudja az egész világ. A vezető gazdasági pozíciókból, iparból, kereskedelemből igyekeznek kizárni őket és természetes, hogy ez nagyrészt sikerül is nekik. Legutóbb a valamikor híres német könyvkereskedelemből zárták ki a zsidókat és legközelebbi programjuk a német utazó kereskedő és házaló kereskedelem „megtisztítása“. A zsidók társadalmi tevékenysége Némeországban ma négy területre szorítkozik: az iskolaügy, a hivatásra való képzés, a kivándorlás és a jótékonysági akció. Mirajim tanulságai 1. Fáraó. Ennek a szónak jelentése az egyiptomi nyelven „a nagy ház“. Szóval ez olyan kifejezés, mint amikor a szultán helyett azt mondották „a magas porta“ és a pápa helyett „a szentszék“. A biblia régi könyveiben soha nincs megjelölve, hogy milyen Fáraóról van szó, így volt ez szokás Egyiptomban is. Csak a későbbi bibliai iratokban (a Királyok könyvében) ta. látjuk a Fáraót közelebbről megjelölve. (Necho, Chofra). 2. Micrajim. Az ajim rag a héberben a páros számot fejezi ki pl. énájim=két szem, jadájim=két kéz. Maguk az egyiptomiak is országukat kettős földnek (felső és alsó Egyiptom) nevezték. Ezt az elnevezést a Biblia nagyszerűen adja vissza. 3. Mose. E név egyiptomi jelentése némelyek szerint: „fiú“, mint például: Ramses, azaz Ka-fia. Sokkal helyesebb a következő magyarázat: Mo (Ifia) se (a tónak) „a tó fia“, azaz a „Nilusfia“. Ez tehát egészen megfelelne a Biblia magyarázatának, amely szerint „Mose“ annyi mint a „vízből kihúzott“. A kis Mózest az anyja egy kis ladikba tette. Ez a ladik héberül: téva. Ez a szó egyiptomi nyelvben „szent ládát“ jelent, amelyben bálványszobrot szoktak eltenni. Amikor tehát Mózes anyja egy ilyen szent ládába helyezte el a kis gyermeket, azt akarta elérni, hogy a Nílus partján sétáló egyiptomi vallásos kötelességének tartja a kegyszeres ládának kihalászását. Ez így is történt. Mindez azt bizonyítja, hogy a Biblia elbeszélései megőrizték egyiptomi koloritjukat, és így tehát teljesen lehetetlen, hogy évszázadokkal később írták volna, mint ezt a biblia kritika állítja, mert akkor megszűnt már az eleven kapcsolat az egyiptomi élettel. A. S. Jahuda, a madridi egyetem tanára. A zsidó iskolában ma a 39.000 zsidó diák közül 26.000 tanul. Hivatásra évenkint 56.000 zsidó fiatalembert képeznek ki. Kivándorlói évenkint kerek számban hatezret támogatnak. Külön fejezet a zsidó jótékonyság. Az idei télen 82.000 zsidóról kellett a jótékonysági akciónak gondoskodnia. Ebből a 82.000-ből 51 százalék olyan, hogy egész esztendőben támogatásraszorul. Hangsúlyozni kell, hogy a nagy kivándorlás ellenére a támogatásra szorulók száma nem csökken. A zsidó hitközségek évenként mintegy 30.000 márkás költségvetéssel dolgoznak és maga a berlini zsidó hitközség, a maga 160.000 zsidó tagjával olyan költségvetést mutat, amely jóval nagyobb, mint a Jewish Agency költségvetése. Aszomorú helyzet láttára felvetődik a kérdés: meddig bírják ezt? Ők maguk ezt a kérdést nem vetik fel, fáradhatatlanul dolgoznak a sivár jelen mellett, meg a jövőn is.