Beszélő, 1996. július-december (3. folyam, 1. évfolyam, 5-9. szám)

1996. december / 9. szám - BIBÓ - Bibó István: Erkölcs és hatalom viszonya (töredék)

ERKÖLCS ÉS HATALOM VISZONYA (TÖREDÉK) (emlékeztetünk)... az állam és társadalom szervezeti kérdé­seiről szóló keresztény tanításra, mely mindenekelőtt két nagy alapelvnek a tiszteletét kívánja meg, a szabad emberi személyiség tiszteletét, vagyis annak tilalmát, hogy az ember - aki egyedül az Istennek lehet eszköze - más ember bármiféle céljainak az eszközéül használtassák, másrészt mindennemű hatalomnak erkölcsi ítélet alá való vettetését. Felismerjük a keresztény vallás közreműködésével felépülő állami és tár­sadalmi fejlődésben, annak különböző formáiban, a középko­ri társadalomszervezetben, az újkori demokráciában és a mai kor szociális igazságmozgalmaiban a keresztény tanítás e két alapelvének a folytonos kibontakozását és gyakorlati meg­valósulására irányuló erőfeszítését, de ugyanakkor felismer­jük ez alapelveknek az ember eredendő értelmi és erkölcsi gyarlóságából származó megromlását is. Ma ugyanis a világ ellentétei éppen a hatalom kérdéseinek az erkölcsi megfogal­mazása folytán sokkal inkább eszmék és ideológiák ellentétes képében jelennek meg, mintsem hatalmi szervezetek ellen­tétes képében, amiből az a veszély fenyeget, hogy a hatalmi tényezők eszmék bajnokaiként lépnek fel, s a hazugság és az eszmék meghamisítása döntő tényezővé válik, ami minden nyers hatalomgyakorlásnál nagyobb veszedelem, amint azt a nácizmus példája világosan megmutatta. Különösen megmu­tatkozik ez abban a központi kérdésben, mely a kereszténység indíttatásaiból kiindulva, de már szekularizált formában is a világ mai válságának és ellentéteinek központi kérdése, az emberi szabadság kérdésében s annak megvalósítására szolgáló elvek és intézmények helyessége körüli zűrzavarban. A sza­badság ugyanis nem azt jelenti, hogy az ember azt tehesse, amit akar, mert az, hogy a gyengébbet eszközként használ­hassa, nem szabadság, hanem csupán hatalmaskodási lehetősége az embernek. Mai társadalomszervezetünkben két tényező az, melynek révén egyik ember a másikat eszközzé alacsonyíthatja: a gazdasági hatalom (pénz) és a politikai hata­lom, s az a veszély fenyeget, hogy egyrészt gazdasági szabad­ság neve alatt, másrészt pedig arra hivatkozással, hogy a poli­tikai hatalom valami úton a néptől származik, végül is a másik embernek eszközzé való süllyesztése éppen a szabadságra való hivatkozással történik meg. Nagyon nyugtalanítónak érezzük tehát, hogy sokan a gazdasági eszközökkel való kizsákmá­nyolás lehetőségeit az ún. gazdasági szabadság neve alatt a szabadságeszme oltalma alá helyezik, ugyanakkor az így értelmezett gazdasági szabadság minden sérelmét totalitariz­musnak minősítik. Rá kell mutatnunk arra, hogy míg a hitle­­rizmus totalitarizmusában a hatalom öncélúságán és újbóli korlátlan trónra ültetésén alapul, addig a szocializmus leg­­totálisabb rendszereiben is a keresztény tanításnak lényeges elemei foglaltatnak benne. Súlyos hiba volna a szocializmust - melynek legfőbb alapgondolata véleményünk szerint nem a magán- vagy köztulajdon kérdése, hanem minden kizsák­mányolás megszüntetésének kérdése, bármi legyen is annak az eszköze - ebben az értelemben elintézett vagy túlhaladott problémafeltevésnek minősíteni. Ugyanakkor azonban nem kevésbé beletartozik a társadalom és állam kérdésére vo­natkozó keresztény tanításba annak a kimondása is, hogy a politikai hatalomnak az ember egész személyisége, szabadsá­ga és formálódása felett csak részleges igénye lehet, hogy vannak olyan politikai és társadalmi alapelvek, melyeknek érvénye túlhaladja osztályok és történeti helyzetek kötött­ségeit, s végül ennek alapján annak kimondása, hogy az állam és társadalom szervezete és módszerei szüntelen erkölcsi ítélet alá tartoznak, a keresztény ember tehát elismerheti nagy történeti átalakulások idején a módszerek hirtelenebbé és radikálisabbá válását, de nem fogadhat el olyan tanítást, mely minden módszer eredendő relativitását, történeti és osztályhelyzethez való kötöttségét, vagyis az erkölcsi ítélet alóli mentességét emeli elv rangjára.

Next