Beszélő, 1998. január-március (3. folyam, 3. évfolyam, 1-3. szám)
1998. január / 1. szám - BESZÉLŐ ÉVEK 1970 - Kossuth-díj 1970
KOSSUTH-DÍJ 1970 1948 és 1963 között évente osztogattak Kossuth-díjakat. Ekkor törvényerejű rendelettel újraszabályozták a díjosztást úgy, hogy arra háromévenként kerüljön sor. Egyszersmind le is szűkítették a Kossuth-díjjal jutalmazható érdemek körét a művészeti és kulturális területre. Egyéb érdemesek az atomfizikusoktól a szövőnőkig azontúl Állami Díjat kaptak. A törvényerejű rendeletet kormányhatározatokkal tovább módosítgatták, s a módosítások eredményeképpen kissé összekuszálódtak a terminusok. Osztottak díjat 1965-ben, 1966-ban és - három kimaradt év után - 1970-ben. Ez volt a leghosszabb kihagyás a Kossuth-díj történetében. A bojtos évek után „felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából” április 1-jén az Országház kupolacsarnokában kiosztottak 3 arany fokozatú (100 ezer Ft), 6 ezüst fokozatú (75 ezer Ft) és 10 bronz fokozatú (50 ezer Ft), azaz összesen 19 Kossuth-díjat és 15 arany fokozatú, 48 ezüst fokozatú és 29 bronz fokozatú, azaz összesen 92 - a Kossuth-díjjal azonos összegű - Állami Díjat. Az alábbiakban a 111 kitüntetett névsorából szemezgetünk. Bárczi Géza dr. (1894-1975) nyelvész, az MTA r. tagja, az ELTE Magyar Nyelvtudományi Tanszék tszv. egy. tanára Kossuth-díj ezüst fokozata a nyelvtudomány terén végzett munkájáért. „A tihanyi apátság alapító levele mint nyelvi emlék” című művéért Munka Érdemrend 1955. Munka Érdemrend arany fok. 1964, 1974, Állami Díj I. fok. 1970 Bernáth Aurél (1895-1982) festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára Kossuth-díj ezüst fokozata. Sajátos költői jellegű képalkotás, józanság és látomás váltakozása jellemzi, az absztrakt irányzatok elleni harc egyik jelentős irányítója Magyar Szabadság Érdemrend bronz fok. 1947; Munkácsy Mihály-díj 1950; MN Érdemes Művésze 1952; Munka Érdemrend 1955; MN Kiváló Művésze 1964; Munka Érdemrend arany fok. 1965; Kossuth-díj I. fok. 1970; Felszabadulásijubileumi Emlékérem 1970; MN Zászlórendje II. fok. 1975 Bognár József dr. (1917) közgazdász, az MTA I. tagja, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója Állami Díj II. fokozata a közgazdaságtudomány - különösen a fejlődő országokkal kapcsolatos kutatás - területén kifejtett elméleti és tudományos szervezőtevékenységéért Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fok. 1946; Magyar Köztársasági Érdemrend II. fok. 1947,1. fok. 1948; Kossuth Érdemrend II. oszt. 1948; Magyar Munka Érdemrend arany fok. 1951; Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1956; Munka Érdemrend arany fok. 1965; MN Zászlórendje 1977 Burgert Róben dr. (1924) agrármérnök, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója, majd a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója Állami Díj I. fokozata (m. Erdélyi Miklós, dr. Szabó Jenő, dr. Tóth János) a hibridbaromfi-tartás, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés kialakításában és elterjesztésében, valamint a Bábolnai Állami Gazdaság fejlesztésében elért eredményeiért Szocialista Munkáért Érdemérem 1959; Munka Érdemrend arany fok. 1965; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; Szocialista Magyarországért Érdemrend 1978; Állami Díj 1980 Csikós-Nagy Béla dr. (1915) közgazdász, az MTA I. tagja, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, államtitkár Állami Díj II. fokozata a szocialista árpolitika terén végzett tudományos és gyakorlati tevékenységéért MN Érdemérem arany fok. 1950 k., Magyar Munka Érdemrend arany fok. 1950; Munka Érdemrend arany fok. 1969; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; MN Zászlórendje 1984 Fábri Zoltán (1917) filmrendező, a Mafilm rendezője, művészeti vezetője Kossuth-díj bronz fokozata a Vihar című film rendezéséért és az Erkel című film díszleteiért MN Érdemérem arany fok. 1950; Kossuth-díj II. fok. 1955; MN Érdemes Művésze 1956; MN Kiváló Művésze 1965; Kossuth-díj I. fok. 1970; SZOT-díj 1975; MN babérkoszorúval ékesített Zászlórendje 1977 Finta József dr. (1935) építészmérnök, az MTA lev. tagja, a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat osztályvezetője, majd főépítésze