Biharvármegye Hivatalos Lapja, 1942 (40. évfolyam, 1-53. szám)
1942-01-02 / 1. szám
Biharvármegye Hivatalos Lapja 2 XL lehetséges: 40 kgr. szalonna jár. Tehéntartás, vagy tejmegváltás esetében a legkissebb szalonnajárandóság 20 kg. h) Készpénz járandóság 60 pengő. A fentiekben megállapított legkissebb éves cselédbér hatálybalépésének időpontja 1941. évi jul. hónapja. A napszámosok és idénymunkások osztályozása. 2 §• A legkissebb napszámbérek (órabérek), valamint (summás, hónapos) munkabérek megállapítása szempontjából a munkavállaókat, a szakképzett kertészeket kivéve, a következő bekezdésnek megfelelően osztályokba sorozzuk. Első osztályú, vagy 100 százalkos az a férfi, aki a 19 évét betöltötte és aki nehéz munka kifejtésére (pl. kaszálásra, zsákolásra stb.) is képes. Másodosztályú, vagy 75 százalékos az a munkás, a) Az a teljes munkabírású nő, aki a 17 életévét betöltötte, de 55 életévét még nem töltötte be. b) Az a teljes munkabírású férfi, aki 16 életévét betöltötte, de 19 életévét még nem töltötte be. c) Nehéz munkára nem képes az a férfi, aki a 19 évét betöltötte. Harmadosztályú, vagyis 60 százalékos az a munkás. a) Az a férfi, aki a 16 és az a nő, aki a 17 életévét még nem töltötte be. b) Az a férfi, aki a 60 és az a nő, aki a 55 életévét betöltötte. A legkissebb napszámbér az eddig érvényben lévő napszám-órabér rendszer alapján 14 kpr.-ban állapította meg a bizottság. Az órabér a Budapesten jegyzett 80 kg.-mos tiszavidéki búzának tőzsdei középárából — levonva a budapest—berettyóújfalui vasúti fuvardíjat — számítandó ki. Az alapul szolgáló tőzsdei középárat a vm. gazdasági felügyelőség a vm. Hivatalos Lapjában, a következő hónapra fizetendő napszámbérek kiszámításához az előző hó 25. napjáig közzéteszi. Egyhangú határozattal kimondja a bizottság, hogy a napszámos napkeltére munkába állni köteles. Ha a napszámos későbben jelentkezik munkára, munkaadó elfogadni nem tartozik. Munkaszüneti napon teljesített munkáért fizetendő munkabér: 3. §• A munkaszüneti napon teljesített munkáért a munkabérmegállapító bizottság 25 °/c-kal felemelt legkissebb napszám-órabért állapított meg. Aratási és cséplési munkabérek. 4. §. Az aratás, hordás és osztagolás együttes munkájáért megállapított legkissebb munkabér: a) Részbér esetében: élelmezés mellett tizenegyedén, élelmezés nélkül tizedén szemből és szalmából részelve. A biztosíték kát. holdanként számítva, jobb termőképességü földön 70 kg., gyengébb termőképességü földön 60 kg Biztositó melletti aratásnál szalma az aratónak nem jár. b) Szakmánybéres té kát. holdanként élelmezés mellett jobb termőképességü födön 100 kg., gyengébb termőképességü földön 90 kg. , a kinezés nélkül pedig jobb termőképességű födön 110 kg., gyengébb termőképességü földön 100 kg.-nál kevesebb nem lehet. A csépés és kazaozás (beleértve a ponyva és esetleg lőrék kaza ozás) egymás munkáért a megálapított legkisebb munkabér élemezés mellett a szem három és fél százalékná , élelmezés nélkül pedig a szem 4 százaléknál kevesebb nem lehet Aratási és cséplési munkálatoknál, ha azok élelmezés mellett vállalatiak, az élemzés legkisebb mérvét naponta a bizottság a következőkben állapítja meg: kettő kg. búza, 20 dkg. szalonna és 5 dkg. só, vagy ennek készpénzben, vagy búzában megfelelő ellenértéke A burgonya részes munkájára megállapított alsó határ: 5. §. A burgonya részes munkájával járó alább megnevezett kézi munkáért megállapított legkissebb munkabér nem lehet kevesebb jobb termőképességű födön, mint a termés egynegyede, gyenge termőképességű földön, mint a termés egyharmada. A munkaadó a földet jó termőerőben, továbbá vetésre (ültetésre) előkészítve köteles átadni és vetőgumót is tartozik szolgáltatni. A munkást terhelő kézimunka alatt érteni kell a vetéssel (ültetéssel), neveléssel (háromszori kapálással és töltögetéssel), betakarítással (beleértve a válogatást is) és behordással (beleértve az elvermelést is; kapcsolatos összes kézimunkát. Ha a munkás a munkáján felül egyéb szolgáltatásra is köteles (pl. vetőgumó adására) ennek helyben szokásos értékét a munkaadó megtéríteni tartozik. Az első bekezdésnek megfelelő arányos keresetet kell biztosítani a munkásnak akkor is, ha az nem az összes munkát végzi. A tengeri részes munkájára vonatkozóan a bizottság a következőket állapította meg: 6. §. A tengeri összes munkájával járó alább megjelölt kézi munkáért megállapított legkissebb munkabér nem lehet kevesebb jobb termőképességű földön, mint a termés egynegyede, gyengébb termőképességű földön a termés egyharmada (részelés a szárra és a köztes terményre kiterjed.) Ha a munkás részbér hazaszállítását a munkaadó végzi, vagy végezteti, a szár és köztes rész a munkaadót illeti. A munkaadó a földet jó termőerőben és vetésre (ültetésre) megfelelően előkészítve, kellő időben köteles átadni és vetőmagot is tartozik szolgáltatni. A munkást terhelő kézimunkák alatt érteni kell a vetéssel (ültetéssel, neveléssel), egyeléssel.