Biológiai Közlemények 7. (1959)
1959 / 1-2. füzet - Ábrahám Ambrus: A Magyar Biológiai Társaság II. Vándorgyűlése
a szisztematikai tudományok bizonyos fokú lemaradást mutattak. Kevés volt az embriológia, az izotópos vizsgálat és a genetika. Megítélése szerint az ilyen vizsgálatokra a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Hangsúlyozta, hogy a biológiai témákat az orvosi témáktól el kell határolni, mert különben átvesszük egy másik biológiai irányú társulásnak a témakörét, illetve a szerepét. Ezután megállapította, hogy a Magyar Biológiai Társaság általánosságban helyes úton jár és minden remény megvan arra, hogy a különböző de az eljárásban rokon tudományágakat az eljövendők során sikerül egy biológiai egységbe összehozni. Ugyanis az a cél, hogy a biológia különböző területeit és azokat, akik ezeken a területeken dolgoznak, minél közelebb hozzuk egymáshoz. Megállapítása szerint a vándorgyűlés sikerült, mert a helybeli elnökség mindent elkövetett, hogy a siker százszázalékos legyen. És ez meg is volt. Nyugodtan el lehet mondani, hogy a vándorgyűlés tagjai a második biológiai vándorgyűlésen mindent megkaptak, amit egyáltalán csak várni lehetett. Természetesen a jelenlegi vándorgyűlés értékelésekor is felvetődik a kérdés, hogy a gyűléseket illetőleg a Magyar Biológiai Társaság a jövőben milyen utat válasszon. Ilyen vonatkozásban helyesnek látszik az hogy évenként egy vándorgyűlés legyen, éspedig egyik évben Budapesten a másikban vidéken. Ilyen megfontolások nyomán született meg az az elhatározás, hogy a jövő évi vándorgyűlés Budapesten kerüljön megrendezésre. Mivel most zoológus volt a vándorgyűlés elnöke, a megbeszélések értelmében a jövő évi vándorgyűlés elnöke Sárkány Sándor egyetemi tanár személyében botanikus lesz, aki a vándorgyűlés rendezésére vállalkozott. Törő Imre szavainak az elhangzása után Sárkány Sándor egyetemi tanár jelentkezett szólásra, és mint jövő évi házigazda, a Magyar Biológiai Társaság tagjait 1959 tavaszára meghívta Budapestre a III. Biológiai Vándorgyűlésre. Az elhangzottak után Ábrahám Ambrus az ülés elnöke, a Magyar Biológiai Társaság és a második vándorgyűlés vezetősége nevében, értékelő és elismerő szavaiért köszönetet mondott Törő Imrének. Beszédét s egyben a második biológiai vándorgyűlést a következő szavakkal zárta : „A vándorgyűlés szép volt. Sok munkát adott, de lefolyásában sok örömet szerzett. Elmúlt és ebben a formában többé nem tér vissza, — de megmarad a tanulság, s az emlékezés —”. A vándorgyűlés egész tartama alatt a szekciókban 67 előadás hangzott el. Az „A” szekcióban tudománytörténeti, anthropológiai, növényecenológiai, hydrobiológiai és immunkémiai problémák kerültek megvitatásra. Ezekhez csatlakoztak a mikrobiológiai, genetikai és sereológiai előadások. A ,,B” szekcióban különböző hisztokémiai, növényfiziológiai idegszövettani, hormontani és reflexológiai vizsgálatok eredményeiről hangzottak el értékes beszámolók. Az előadókat jellemezte a nemzetközi irodalomban való otthonosság, az anyagoknak és módszereknek a kellő formában való használatára való képesség, a kritikai szellem és a vitatkozásra való készség. Meglepő és bíztató jelenségként kell elkönyvelnünk azt, hogy az előadásoknak a legnagyobb részét fiatalok tartották, akik az esetek legnagyobb részében határozott jelét adták annak, hogy a problémákat értik, a megoldáshoz vezető utakat látják, s az eredményeket az egységes biológia kereteibe bele tudják illeszteni. Az előadások sokasága és az ifjúságnak a tömeges szereplése azt az örvendetes tényt demonstrálta, hogy az elmúlt néhány esztendő lefolyása 128