Bolond Miska, 1863 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1863-11-22 / 45. szám

Tíj előfizetés a „BOLOND MISKÁRA" Október—decemberi negyed­évre­­ írt 50 kr A „Bolond Miska“ kiadó­hivatala Napoleon trónbeszéde. Felolvasta valahára Azt a várva várt beszédet, S nem feledte ki belőle Az eltiport lengyel népet. Bevallotta, hogy ő élénk Rokonszenvvel van iránta. Hogy a muszka hadviselést Vérlázitónak találja. Elmondta, hogy nagy hálával Tartozik a lengyeleknek, Kik első Napóleonnak Minden harcán verekedtek. Retorikai remekmű, Ragyogó volt szónoklata, De váljon tesz-e valamit Erettek ? . . . Erről hallgata. Elismeri tartozását, Nagy lekötelezettségét. De azt nem mondja, hogy mikor Teljesíti fizetését. Valóban szép politika ! Ezentúl én is követem . Úgy is van sok hitelezőm, Ezeket majd igy fizetem. Ha nyakamra jönnek pénzért Akkor tüszint előállok Egy szép, hosszú szónoklattal, így fizetek adósságot! — O­­tt. Tiszteljétek a kritikákat! — Szervusz pajtás; no ne térj ki, hiszen nem haragszom ám én, hogy úgy írtál a dara­bomról . . . csak magán, családi ügyeimet ne bántsátok (mint ez nálunk meg szokott történ­ni) s aztán írhatjátok azt is, hogy én keveseb­bet tudok, mint —­ Greguss; a publikum úgy se hiszi el. — Hehehe !... jó fiú vagy te Miska ... — Hanem mégis pajtás, te azt mondod, hogy az én darabom két felé ágazik . . . látod, ez egy kicsit boszant; tudod, én is tanulmá­nyoztam ám a drámaírás mesterségét s legú­jabban csak Freytag­ban is eleget olvastam a „Festgeschlossene Einheit“-ról, meg Shakes­peare művei közt is azért szeretem kevésbbé „Leart“ a többinél, mert ebben is két mese in­dul meg, noha aztán e két mesepatak a tragi­kum tengerében később összefoly ... de hisz ezt már a jámbor Blair is tanítja — mert néha, tudod, én is olvasok, csakhogy nem vakarom a világ előtt a fejemet, mint Kecskeméti Aurél ba­rátunk, a­ki egy rövid tárcacikket sem tud megírni a nélkül, hogy el ne mondja: oh iste­nem, mennyit kell az embernek tanulni! — Rósz néven veszem tehát tőled kedvesem, hogy barátodtól a drámaírói törekvések abc-jét, az egységet akarod megtagadni . . . 182 — De barátom, hát mi köze van a te da­rabodban a római császár elleni háborúnak s a hercegnő trónvágyásának ? — Ez és ez . . . (Ezzel elmondom a me­sét, cselekvényt, jeleneteket, a­mik a legszo­rosabb egységről tanúskodnak.) — Tyhy barátom . . . hisz ez egészen más... hát ez darabod meséj­e ? • • • — Ez ám. Hát mért nem vigyáztál ? .. — Jaj barátom, az egész előadás alatt fájt a h a s a m s bizony valami másra kellett ügyel­nem, nem a darabodra , ezért írtam olyan bo­londokat. Esküszöm, hogy ez nem vicc, hanem szó­ról szóra megtörtént dolog. Tiszteljétek a kritikákat! Életrajz. A minő t. i. némely mágnásoknak a lapok által kiadott arc­képe mellett szokott megjelenni.) Méltóságos Gólyavári Zakariás­­ méltósága. Ez érdemteljes hazafi régi fényes család­ból származott, melynek tagjai a haza javára és dicsőségére már kétszáz év óta grófoknak ne­veztetnek. Ebből áll e fényes családnak érdeme. Zakariás ő méltósága ily kitűnő elődök nyomdokán haladván, már kora ifjúságában, t. i. mindjárt világra jöttekor azon jeles tettet követte el, hogy születése által mágnásaink szá­mát egygyel szaporította. 17 éves korában már egészen kifejlett ifjú volt, 5 láb és 6 hüvelyk. Épen ekkor szü­lővárosában egy nemzeti cseréppipát terjesztő egylet alakult s az ifjú gróf megválasztatott ez egylet tiszteletbeli elnökévé. Három évvel későbben ugyanott megvá­lasztatott az agarász-egylet alelnökéül, s a kö­vetkező évben, miután atyja, az öreg méltósá­gos úr meghalt, ugyanazon egylet elnökéül. Ez érdemeket méltányolva a helybeli ca­sino sem késett ő méltóságát megválasztani tiszteletbeli elnökéül. Pár év múlva a sárgarépa-termesztést előmozdító társulat tiszteletbeli elnökévé vá­lasztatott. Nem sokára aztán az V. megyei gaz­dasági egyesület tiszteletbeli elnökségével is megtiszteltetett. Ennyi jeles tett után, híre messze túlter­­jedett megyéje határain s az első magyar or­szágos tyúknemesitő egylet megválasztotta a kitűnő hazafit tiszteletbeli elnökévé, mely pél­dát igyekezett több más nemes egylet is követni. Jelenleg ő méltósága öt országos köz­hasznú egylet tiszteletbeli elnöke. Adja a ma­gyarok Istene, hogy ő méltóságának élete még hosszúra nyúljék, s igy alkalma lehessen több országos közintézetnek, hogy őt tiszteletbeli elnökévé választhassa. Meghívás torra. Ezennel minden ismerősömet meghívom egy kis jó torra; a 15-iki ártányt akarom leölni. Mindazok, a­kik eljönnek, szíves vendég­szeretetre számolhatnak ; ha azonban kevesen jönnek, hát ezt fájlalni fogom ugyan, hanem akkor az oldalast, kolbászt és véres hurkát majd Manó s még egy pár jó ismerősömmel ma­gunk fogjuk megenni. Nap , Leo. Klasszikus hirdetés. Néhány nap óta a fő váróban egy hízott sertést, vulgó disznót mutogatnak, egy hatosért. A hirdetés azt mondja, hogy a disznó nyolc má­zsás, hanem ha szárazság nem lett volna, hát tizennyolc mázsára is felhízott volna. Kivonatok a lapokból. (Tájékozásul a „Király házasodik“ vígjáték szer­zőjének.) Nincs ebben a darabban egy jó szó se, még a „banilla“ szó se jó ; tiltakozunk a szavak ilyetén önké­nyes alkotása ellen. (M. S.) Lehetetlen mind­azt fölszámítanunk, a­mi e darabban untat, lehangol, csak két je­lenete van, a­mi csi­nosan íratott, szeren­csétlen kísérlet az e­­gész. (K-n.) Az ablakjelenet a legvastagabb komi­kum, a­mi egy állító­lagos udvari darabhoz legkevésbé illik ; ez durva , sértő jelenet tetszett a karzatnak legjobban. (M. S.) A darab rettentő hosszú, tizenkét órán túl tartott, én nem is várhattam a végét sat. (V­s.)­­ Az egész vígjáték nem egyéb mint az egyházi vagyon meg­támadása, még a szen­teknek se hagy békét, renanizmus, mazzinis­­mus, felforgatás, sat. (I. T.) Az egész magyar színirodalom alig mu­tat föl szebb alakot,­­mint a banilla, ilyent csak lángelme alkot­hat ; az egész mű te­le van mondásokkal, melyeket ha egyszer hall az ember, soha se felejthet el. (Cs. K.) Meg kell adnunk, hogy az egész mű te­hetséggel van írva; a komoly részek tele­­vannak melegség, a vigabb részek pedig pattogó elmésség és vidorsággal. (F.n.) Az ablakjelenet legsikerültebb a da­rabban, ez életre való komikum; mi egyáta­­lában nem ismerünk különbséget a komi­kum között; a­mi jó, az jó, sat. (H­r.) A darab egy fer­tály tizenegyre vég­ződött, de meg kell je­gyeznünk , hogy há­rom­negyed óra a szer­ző és szereplők kihí­vásában telt el. (Sz. L.) Az egészet a leg­­kegyeletesebb royalis­­tikus szellem lengi át; egész sikerét, a bé­­­kés kiegyenlítést hőn óhajtó magyar közön­ség mostani hangula­tának köszöni. (F. blatt) Nyilvános köszönet. Kötelességünknek tartjuk köszönetét sza­vazni azon tiszteletreméltó favágóknak, kik oly szerények, hogy a járdának csak felét foglal­ják el a favágással, úgy, hogy még marad egy kis tér, melyen a járókelők, ha épen története­sen krinolint nem viselnek, keresztül bújhat­nak. Elismerésre méltó dolog az: a járdának csak felét foglalni el, mikor, úgy látszik, sem­mi se gátolná az illetőket abban, hogy az egé­szet is elfoglalják. Ez is jó. Egy pesti orvos „Egészségi tanácsadó“ cím alatt lapot indít meg, melynek célja tu­datni a t. c. közönséggel, mily háziorvosság­hoz folyamodjék, ha valamely bajában nem kap hamarjában orvost. Például az előfizetőt janu­árban elfogja az úgynevezett vékony------sza­pora prüsszentés, rohamosan. A lap — miután sort kell tartania tanácsadásaiban, ha csak sep­­temberben fedezi fel az előfizető előtt a prüsz­­szentés ellen való ezerjófüvet, már most a sze­gény előfizetőt septemberig folyton nyomorít­hatja a szapora­­ prüsszentés.

Next